A nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről, a nyelvvizsgáról és a nyelvtudásról

angol

Lehet, hogy csak nekem nem tűnt fel, de mintha nem kavart volna különösebben nagy vihart a kormány legutóbbi intézkedése a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről. Mindegy is, hogy miért – teljesen elképzelhető, hogy a többség egyetértésével találkozott; akik pedig nem értettek vele egyet, azok nyaraltak, vagy úgy érezték, vannak fontosabb ügyek is; esetleg belefásultak már a tiltakozásba.

Kicsit meglepődtem magamon, hogy nem is igazán háborodtam fel – lehet, hogy kezdek cinikus lenni, de a tanítványaimnak is ezt mondtam szeptemberben: gyerekek, nekünk személy szerint ez tulajdonképpen .

Igen. Mert aki kicsit is értelmes, és lát az orránál egy picivel előrébb, az ugyanúgy fog idegen nyelveket tanulni, ugyanúgy fog nyelvvizsgákat szerezni – és ezzel behozhatatlan versenyelőnybe kerül azokkal szemben, akik most hátradőlnek. Amikor ők majd ráébrednek (ha egyáltalán hajlandóak lesznek beismeri az öncsalásukat), már könnyen lehet, hogy késő lesz – nyelvet persze később is lehet tanulni, nyelvvizsgát is simán lehet akármilyen idősen szerezni, de az az állás, amiről a papír hiánya miatt csúsztál le, már elérhetetlen marad, mert más kapta meg.

Ez az egész történet tulajdonképpen az öncsalás különböző változatairól szól. A lelke legmélyén szerintem mindenki tudja, hogy a nyelvvizsga szükséges, csak szeretné megspórolni a sok munkát, amit bizony bele kell fektetni a megszerzésébe, ezért kitalál mindenféle erőltetett érveket, hogy igazolja magát – de valójában magát csapja be ezzel.

Ez rögtön át is vezet az egyik leggyakrabban ismételt hamis érvhez: a munkaadók úgysem a papírt nézik, hanem azt, hogy tényleg tudsz-e angolul (németül, spanyolul, stb.) – az interjún egy idő után idegen nyelvre váltanak, és ha ott megfelelsz, akkor senki sem kérdezi, hogy milyen nyelvvizsgád van.

Valójában el sem jutsz az interjúig nyelvvizsga nélkül.

Ugyanis aki ezt a fenti érvet felhozza, az soha nem jelentkezett még állásra, de még csak nem is tájékozódott a folyamatról – pedig nem olyan bonyolult. Az első lépés kivétel nélkül mindenhol az önéletrajz beadása – ott pedig mindenféleképpen fel kell tüntetni a nyelvtudást. De ha nincs nyelvvizsgád, nem tudsz mit beírni. Itt egy pillanatra gondoljunk bele, hogyan dolgozik egy HR-es, amikor bedől hozzá akár 2-300 CV egyszerre egy állásra. Az első lépés mindig a feltételeknek nem megfelelő jelentkezők kiszűrése. Nem a megjelölt területről van a diplomád? Nincs meg a minimumként megkövetelt gyakorlatod? Nincs legalább angol B2 nyelvvizsgád? Nem fogják keresgélni a motivációs leveledben, hogy miért nincs, mert azt már el sem olvassák, hanem kettő másodperc alatt dobják félre a többivel együtt, akik valamiért szintén nem feleltek meg. Tulajdonképpen örülnek, hogy gyorsan dönthettek egy újabb jelentkezőről. Még így is túl sok marad, akiket tovább kell szűrniük.

Nem írhatod azt, hogy “középfokon tudok angolul” vagy valami hasonló kamu szöveget, mert egyrészt legtöbbször nincs is erre hely (jellemzően egy táblázatban kell kitöltened az “idegen nyelv” és “szint” rubrikákat, annyit lehet írni, hogy angol C1 meg német B2, esetleg az évet meg a nyelvvizsgarendszert, bár ezeket ritkán). Másrészt ha behazudsz egy nyelvvizsgát, garantáltan le fogsz bukni. Mekkora lesz irántad a bizalom, ha valami módon mégis felajánlják az állást, és a papírok ellenőrzésénél kiderül a csalás?

Az öncsalás egy másik fajtája (ezt is hányszor hallotta már mindenki!), hogy nem a nyelvvizsgapapír adja a tudást – vagyok én olyan jó angolból, mint bárki, akinek papírja is van róla, sőt, a legtöbbnél még jobb is vagyok! Gratulálok, akkor nyugodtan el is mehetnél vizsgázni – valójában te is tudod, hogy félsz a bukástól, mert azzal papírod lenne arról, hogy csak a szád volt nagy.

Ha tényleg jól tudsz, a nyelvvizsga sima ügy – minden más csak kifogáskeresés.

Ugyanez a típus szokta azt mondani, hogy a nyelvvizsgán nem a valós tudást mérik. Ha belegondolunk, félelmetes, hogy Európában több évtizede utolsók vagyunk nyelvtudásban, mégis a tízmillió nyelvtudás-szakértő országaként szinte mindenki tud és mer véleményt formálni egy ennyire szakmai kérdésről.

Igen, ez jutott eszembe a nyelvvizsgáról hülyeségeket beszélőkről.

Leírtam már nagyon sokszor különböző helyeken, most csak pontokba foglalva ismétlem meg azokat a tételeket a nyelvvizsgákról, amikről egyértelmű szakmai konszenzus van a téma szakértői között hazánkban:

  • A jelenleg Magyarországon akkreditációval rendelkező nyelvvizsgák mind alkalmasak a valós idegen nyelvi kompetenciák korrekt mérésére. A tesztelési szakemberek több évtizedes nemzetközi tapasztalata és több ezer munkaórája van mindegyik elnyert akkreditáció mögött, amelyet ugyanolyan engedélyeztetési folyamat végén ítélnek meg, amilyenen minden EU-s nyelvvizsga végigmegy, Finnországtól Portugáliáig.
  • Mindegyik nyelvvizsgaközpont a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret alapján, ellenőrzött módon dolgozik, tehát ugyanaz a követelményrendszerük minden szinten és nyelvnél, mint bármelyik más EU-s nyelvvizsgának. Értsd: a francia B2 szint ugyanolyan nehéz egy spanyolországi nyelvvizsgaközpontban, mint amikor itthon egy angolvizsgát teszel le.
  • Egyik nyelvvizsgaközpontra sem igaz, hogy a való élettől elrugaszkodottan, tankönyvi tudást követelnének, vagy hogy a nyelvtan és a nyelvhelyesség lenne a fókuszukban. Ehhez elég megnézni a mintafeladatsorokat, amelyeket mindegyik nyelvvizsgaközpont szerepeltet a honlapján.
  • A nyelvvizsgaközpontok nem érdekeltek a vizsgázó megbuktatásában. Pont ellenkezőleg, azt szeretné mindegyik, hogy átmenj, és utána mindenki mást is hozzájuk irányíts a pozitív élményeid alapján. Egy megbuktatott vizsgázó kockázatot jelent, mert esetleg a nyelvvizsgaközpontot hibáztatja, és rossz hírét kelti.
  • Nem mellesleg a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ rendszeresen felügyeli minden központ működését. Vontak már vissza akkreditációt.

Bizony, a nyelvvizsga nyelvtudást jelent. Ha nem hiszed el, vizsgázz le nélküle!

Lehet, hogy a szomszéd villanyszerelő mást mond erről a témáról, és senkinek a nagynénjét sem akarnám megbántani, aki esetleg szintén nem ért egyet a fentiekkel, de vegyük észre, hogy ők nem rendelkeznek az informált véleményformáláshoz szükséges szakmai ismeretekkel. Az örömteli, ha valakinek markáns véleménye van a halászlé helyes elkészítési módjáról, az aktuális sorozatok minőségéről, valamint celebek magánéleti kalandjairól, és sok más embert reakcióra késztetve tud erről véleményt cserélni. De súlyos tévedés ebből azt a következtetést levonni, hogy minden területen érdemes odafigyelni minden megjelenő kinyilatkoztatásra, bármennyire is jól hangzanak azok.

Az olyan rablómeséket most hagyjuk is, hogy “a barátom nagybátyja/ismerőse/kollégája x évig élt Angliában, és megbukott a nyelvvizsgán” – de valahogy soha nem lehet személyesen találkozni ezekkel az emberekkel, mindig csak közvetetten hallani róluk. Mindazonáltal természetesen nem kizárt (de azért nagyon-nagyon valószínűtlen), hogy valaki akárhány nyelvterületen eltöltött év után is megbukik – nem tájékozódik a feladattípusokról, félvállról veszi az olvasott szöveg értése feladatot (magyarul mindig hibátlanul töltöd ki?), majd pedig ír valami pocsék levelet az írásbelin, mert soha nem gyakorolta a formális szövegalkotást, ami pedig elvárás már B2 szinten is. De azért jó lenne személyesen is találkozni egy ilyen vizsgázóval – kiderülhetne, hogy csak pár plusz órát kellett volna belefektetnie a vizsga előtti tájékozódásba.

Gyakran mondják még ellenérvként, hogy nem minden szakmában van szükség idegennyelv-tudásra. Diplomás szakmákról beszélünk. Nehéz erre mit mondani. Tényleg vannak emberek, akik ennyire alacsonyra értékelik a saját szakmájukat, hogy szerintük ahhoz minek legalább egy idegen nyelvet tudni? A poszt elejére utalnék vissza – oké, ha nektek az elég, hogy a saját szakmátokban lesztek másodrangú játékosok, de jó ötlet ezt országos programmá emelni?

Egy kormányzati megszólaló a gyógypedagógust hozta fel példának, hogy nekik aztán teljesen felesleges az angoltudás. Azt most hagyjuk is, hogy a nemzetközi szakirodalom olvasása így persze lehetetlen, mert ezt eleve szükségtelennek tekintjük ezek szerint. De gondoljunk bele egy olyan teljesen hétköznapi helyzetbe, hogy a gyerek családja esetleg nem magyar anyanyelvű. A gyógypedagógia olyan széles spektrumot fed le, amit nem szakmabeliek el sem tudnak képzelni, és ezen belül bizony a legtöbb területen a családdal nagyon szorosan együttműködve lehet csak a gyerek megfelelő fejlesztését biztosítani. De ha nincs közös nyelv?

Azokat az eseteket már nem is mondom, hogy mondjuk külföldi kollégák érkeznek szakmai tapasztalatcserére – jó, majd elmutogatunk kézzel-lábbal, esetleg hangosabban mondjuk.

Még egy nagy csapda van ebben a helyzetben: a kormány valójában nem azt mondta, hogy mostantól nem kell nyelvvizsga az egyetemi felvételihez vagy diplomához, hanem áttolta a felelősséget a felsőoktatási intézményekre – ha akarják, kérhetnek két nyelvvizsgát is, közülük az egyik legyen felsőfokú. Nem kétséges, hogy sok főiskola majd azzal remél minél több hallgatót becsábítani, hogy nem támaszt semmilyen nyelvvizsga-követelményt. Ha úgy vesszük, nem is baj: ezzel be is árazzák saját magukat. Rövid távon örül a hallgató, mert könnyebben be tud kerülni. Arra nem gondol, hogy mennyit fog érni a diplomája – a piaci szereplők viszont nagyon pontosan fogják tudni az értékét, és annak megfelelően fogják kezelni a jelentkezését majd adott esetben.

A másik csapda ezzel az, hogy hagy egy menekülőútvonalat a – mondjuk így – kevésbé elkötelezett tanulók számára. Mert alapból nyilván mindenki a nagyobb presztízsű, jobb hírű egyetemre szeretne bejutni – ahol viszont nyilván megkövetelik majd a nyelvvizsgát. Ez egyben jó szűrő is lesz az egyetemnek – tényleg csak azok jöjjenek, akik komolyan gondolják. Viszont sok olyan tanuló lesz, aki azt mondja majd magában, hogy jó, ha itt ennyivel több munka kell, meg kell szerezni a nyelvvizsgát, akkor én inkább megyek egy olyan helyre, ahol ez nem elvárás. Magával szúr ki ezzel a rövidtávú gondolkodással, és saját magát csapja be, amikor azt mondja, hogy ez is ugyanolyan diploma. Dehogy ugyanolyan! Nem véletlen, hogy a felsőoktatási intézményeknek is megvan a rangsora mindenhol a világban.

És onnan már nincs tovább hova halogatni a komoly munkát – általánosban még mondhatta azt, hogy oké, legfeljebb nem a legjobb gimnáziumba kerülök be, jó lesz nekem egy átlagos is; ott meg mondhatta azt, hogy oké, jó lesz nekem egy nem annyira elit egyetem is – de ezt elvégezve rá fog döbbenni, hogy nyelvvizsga nélkül, egy alacsony értékű diplomával bizony nagyon rossz versenyhelyzetből fog indulni a munkaerőpiacon.

Utóhang: az egyetemek egymás után jelentik be, hogy náluk mik a nyelvvizsga-követelmények. Érdekes és tanulságos az összehasonlítás.

Nagy-Britannia ugyanaz, mint az Egyesült Királyság?

És miért “nagy” ez a Britannia? És mi van Angliával? Az is csak egy másik név ugyanarra?

Mivel angoltanulós oldal vagyunk, a magyar nyelvű válasz előtt javaslom ezt a Britannica-cikket elolvasásra (angolul van, persze), tanulási célból, illetve itt van ez a nagyon aranyos és informatív videó is, ha inkább a hallás utáni szövegértést akarod gyakorolni:

“Nagy-Britannia ugyanaz, mint az Egyesült Királyság?” bővebben

Euroexam élő beszédkészség próbavizsga

Ilyen lehetőség se adódik túl gyakran: most mindössze 1000 forintért kipróbálhatsz egy beszédkészség vizsgát az Euroexamnél, B2 és C1 szinten is, tehát középfokon és felső fokon.

A B2-es (középfokú) próbavizsgák augusztus 25-én lesznek, és jelentkezzetek minél előbb, mert várhatóan hamar betelnek a helyek.

A C1-es (felsőfokú) vizsgát augusztus 26-án próbálhatod ki, és itt vannak a tudnivalók.

Talán nem is kell magyarázni, hogy mennyire remek lehetőség ez a felkészülésben: egy igazi vizsgáztatóval próbálhatod ki a vizsgát, aki nem csak pontszámod fogja neked mondani a végén, hanem azt is elmondja majd röviden, hogy miben kellene fejlődnöd még. Így kaphatod a legmegbízhatóbb visszajelzést a pillanatnyi szintedről, és ezáltal elkerülheted az esetleges kellemetlen meglepetéseket.

Mivel az egész online zajlik, teljesen kényelmesen próbálhatod ki magad.

Természetesen fontos, hogy legyél tisztában a feladattípusokkal és az elvárásokkal, ezért érdemes időben átnézni mindazokat a lehetőségeket, amiket az Euroexam kínál a nyelvvizsga-felkészüléshez.

Magyarok vagyunk! We’re Hungarians! De hogyan ejtjük?

De miért is érdekes ez, hogy magyarok vagyunk? Mert mi, magyarok, gyakran rosszul ejtjük angolul a Hungarian szót.

Gyors teszt: mondd ki angolul, hogy Hungarian – mi volt a második magánhangzó? Ha (kb.) hángerien-nek ejtetted, akkor oké. De ugye te is hallottad már hángérien-ként? Nem mondom, hogy tragédia, sőt, magyar szövegben egyáltalán nem is zavar (ma pont egy rádióreklámban hallottam, onnan jutott az egész az eszembe), de ha angolul beszélünk, akkor a saját nemzetiségünket próbáljuk meg helyesen ejteni – annyira nem nehéz.

A brit angolban így ejtik:

https://angol.info/wp-content/uploads/2021/08/hungarian-br.ogg
hʌŋˈɡeəriən

Amerikai angolban pedig így:

https://angol.info/wp-content/uploads/2021/08/hungarian-us.mp3
hʌŋˈɡeriən

Hángerien, hánge(ö)riön, hángeriön – ezek nagyjából mind jó közelítések (elnézést azoktól, akiket riaszt az ilyen fajta fonetikus átírás). Hangsúly a második szótagon – ez is persze csak angolul, mert magyar szövegben furcsán hangozhat, de ne szégyellje magát, aki ilyen kontextusban is angolosan ejti.

Befejezésül nézzétek meg ezt a rendkívül vicces videót: Mit adtak a magyarok a világnak? Stephen Fry és barátai meglepően informatív és szórakoztató videóban mutatnak be pár magyar eredetű dolgot:

Fontos: semmiképpen se olvassátok el a kommenteket az eredeti helyén a videó alatt. Sajnos, néhány honfitársunk csak a videó címét olvasta el Google fordítóval, és ennyi alapján eldöntötte, hogy itt minket cikiznek. Aztán belenézett – annyit látott, hogy nevetnek, de ott volt még a népviseletes kép, és innen már tudta, hogy rajtunk nevetnek. Ha bárkinek szüksége volt még egy érvre az angoltanulás mellett, akkor az itt megkapja.

Viszont jó sokszor elhangzik benne a Hungarian szó – és megtudjuk, hogy Stephen Fry egyik nagypapája magyar volt!

Ebben a rövid videóban pedig még többször hangzik el (amerikai kiejtéssel) a Hungarian szó:

Itt pedig azt hallgathatjátok meg, hogy átlagemberek a világ különböző részeiről (Kanada, Ausztrália…) hogyan ejtik angolul a Hungarian szót. Az némelyiknél vicces, hogy mennyire mesterkélten megnyomja a második szótagot, hogy értsd, hogy ott a hangsúly, de ettől függetlenül érdekes lehet ezeket meghallgatni.

Hát erre nincsenek szavak… vagy mégis?

Angol nyelvű szövegben jött egyszer csak szembe velem ez a szó: pizza saver. Könnyű volt kikövetkeztetni a jelentését a kontextus alapján: amikor a pizzát kiszállítják, ez az a kis háromlábú műanyag mütyür, ami nem engedi a papírdoboz tetejét hozzáérni a pizzafeltétekhez.

Igen, van rá szó: pizza saver

Rögtön az merült fel bennem, hogy ezt be kell küldeni a Lázár-Vargába. Kis szépséghiba, hogy nem tudom, magyarul hogy mondják. Pizzadoboztartó? Pizzadoboz-feltámasztó? Egyáltalán, hogyan lehet erre rákeresni?

Biztos, ami biztos, nézzük meg azért előbb a szótárban, mert többször fordult már elő, hogy egészen váratlan szavak is benne voltak – hiába, van előnye annak, ha havonta frissítik az anyagot. Tehát beizzítottam a Lázár-Vargát, beírtam, hogy pizza saver, és tessék, lehet pislogni:

A pizza saver szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban

Tehát pizzatávtartó. Néhány webáruházban ugyan két szóban található meg (“pizza távtartó”), de ezt most nézzük el nekik, mert valójában nincs jelentősége.

Ismerjük el, ez azért nem kis dolog. Nem csak a magyar nevét tudjuk meg (pizzatávtartó), hanem még két másik angol változatot is (pizza stool, pizza table). Ez már nehezen fokozható.

Nem az ebben az érdekes, hogy egy nagyon ritka szó benne van a szótárban, mert az bármennyire is dicséretes, annyira azért nem meglepő. Ez azonban egy olyan tárgy, ami tulajdonképpen elég gyakran a szemünk elé kerülhet, mégsem biztos hogy tudunk rá szót, akár magyarul, akár angolul. Most őszintén: ki tudta eddig, hogy ennek pizzatávtartó a neve?

Nem hagyott nyugodni a dolog, és írtam a szerzőknek, hogy meséljék el, mi módon találtak erre a szóra. Nem vitték túlzásba a magyarázatot: “ettük a pizzát, benne volt ez a mütyür, na, ezt vajon hogy hívják, és vajon mi lehet angolul, rákerestünk, ezek jöttek fel” – Lázár A. Péter ennyire avatott be minket a szótárírás rejtelmeibe. Neki persze mindennapos tapasztalat, hogy egy-egy új szónak megtalálja a magyar vagy angol megfelelőit.

Varga György még elárulta, hogy mivel Facebook-oldalukon a 2019. novemberi frissítésről értesítő posztban szerepelt a szó, ezért nyilván októberben került be a szótárba.

De amilyen precíz emberek, érdeklődésem hatására még újabb szinonimákkal bővítették a szócikket, valamint jelezték, hogy már a Wikipédián is lett egy bejegyzés a témáról, bár egyelőre csak angolul: pizza saver, a magyar pizzatávtartó még hiányzik.

Nem vagyunk amúgy egyedül ezzel a “minden szónak utánajárunk”-mániánkkal (akár angolul, akár magyarul). Egyszer Medgyes Pétertől távozóban éppen kötöttem a cipőfűzőmet, amikor szeretett tanárom (tőle egyáltalán nem szokatlanul) megkérdezte: “Hogy mondják angolul azt, ami éppen a kezedben van?” Magyarul sem tudtam volna, hogy a cipőfűző végén arra a kis kemény izére mi a jó szó – tőle persze megtudtam angolul: aglet (esetleg más helyesírással: aiglet).

Azóta azt is tudom, hogy magyarul egyszerűen cipőfűzővég. Persze az agletnek is van Wikipédia-oldala, és a korábbiak alapján már az sem meglepő, hogy a Lázár-Vargában is benne van, mindkét irányban:

Az aglet szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban
A cipőfűzővég szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban

Kunyhó-e a cabin, avagy már az angol szótáraknak sem hihetünk?

Tamás bátya kunyhója – legalább a címét mindenki ismeri ennek a könyvnek, ha olvasni nem is olvasta esetleg. Uncle Tom’s Cabin az eredeti címe angolul, tehát stimmel a magyar fordítás: a cabin ebben a kontextusban tényleg ‘kunyhó’.

Tamás bátya kunyhója az 1903-ban készült filmváltozatban

Persze van a cabin szónak több más jelentése is, mint azt nyilván a legtöbb nyelvtanuló tudja: lehet ‘kabin’ is, persze csak a megfelelő szövegösszefüggésben, mert mondjuk ‘öltözőkabin’-t pont nem jelenthet – arra ott van a changing room. Nagyon precízen mutatja ezeket a jelentéseket (a hamis barátra külön felhíva a figyelmet!) a Lázár-Varga angolszótár MorphoMouse verziója:

A cabin szócikk a Lázár-Varga angolszótár folyamatosan frissülő elektronikus verziójában 2020. 08. 15-én

Tehát ha az a kontextus, hogy az erdőben áll egy cabin az angol szövegben, akkor az nyilván ‘kunyhó’ magyarul, esetleg ‘házikó’, mint láttuk fent. Ugye? Sejthető, hogy ennél kicsit bonyolultabb a dolog.

Nézzük meg, hogyan definiálják a cabin szónak ezt a jelentését a legnagyobb, legelismertebb online angolszótárak:

  • Oxford: a small house or shelter, usually made of wood
  • Cambridge: a small, simple house made of wood
  • Macmillan: a small simple wooden house in the mountains or in a forest
  • Longman: a small house, especially one built of wood in an area of forest or mountains
  • Merriam-Webster: a small one-story dwelling usually of simple construction

Egyértelmű tehát, hogy az egyszerűséget és a szerény méretet hangsúlyozzák (meg hogy fából van, persze), teljesen egybehangzóan – erősítve a ‘kunyhó, házikó’ fordítást. Itt lehetne vége a történetnek, mert ha ennyire egyetértenek a szótárak a kérdésben, akkor sima ügyről van szó. Csak hát a fordítás még az ilyen esetekben is bonyolultabb tud lenni, mint elsőre látszik.

Történt ugyanis, hogy a leiterjakab Facebook-oldalára érkezett egy beküldés:

Milyen kabin lehetett az ott az erdőben? Jó, nyilván cabin, hiszen erről szólt eddig az egész poszt. És akkor az egyik kommentelő megjegyezte, hogy nem biztos, hogy az olyan kicsi ház, hogy lekunyhózzuk. Ekkor kezdtem el nyomozni, és bányásztam elő a fenti szótárbejegyzéseket, valamint az alábbi cikkeket és képeket.

Elsőnek nézzük rögtön ezt: https://www.nhhomemagazine.com/a-cabin-in-the-woods/pic/9853/ – itt végig, következetesen cabinként hivatkoznak cikkben szereplő csodapalotára, ráadásul az egyik alcím az, hogy A classic cabin. Ez bizony minden, csak nem kunyhó és nem is házikó, legfeljebb szándékosan kicsinyítően-játékosan – még a ‘faház’ sem lenne igazán találó, mert magyarul az is egy egyszerűbb építmény. Erdei ház? Az is kevés erre – de jobbat nehéz lenne találni felesleges túlzások nélkül (erdei meseház? csodakunyhó?).

Ezt is képesek gátlástalan módon a cabin szóval illetni, pedig még emeletes is, erkélye is van, és nem is kicsi…

Vagy nézzük ezt a csodát: https://www.archdaily.com/944069/cabin-in-the-woods-rangr-studio – egy röpke 325 négyzetméteres házikó, házacska, erdei lak… most erre mit lehet mondani? Cabin ez is, ahogy kell, cabin in the woods, oda van írva, nem ironizálnak, tényleg így hívják.

Errefelé lehet a megoldás: https://outdoortroop.com/whats-the-difference-between-a-cabin-and-a-house/ – a szerző feltehetőleg tudja, mert épített több ilyet:

Well, traditionally a cabin is a small house that was characteristic of the frontier. In other words, a rustic house. A house can especially be considered a cabin when it’s built from logs using simple tools. And in most cases the builder was traditionally the person who planned on living in it.
But that’s not even close to what we call a cabin today. Now cabins can be built very large and have lots of amenities. They can be made from logs, but certainly don’t have to be. They can be built by the people who will live in them, but that’s also certainly not always the case. In fact, I have worked as a contractor in the construction of some pretty huge and fancy cabins for other people. And a lot of those cabins today use the same construction methods and materials as most houses.
So in today’s world, I would say that a cabin is any house that’s built in a rural area, usually by a lake or in the woods, that you feel like calling a cabin.

Vannak ennek azért extrém példák is – itt van mondjuk Granot Loma, ami a “biggest log cabin in the world” a maga szerény 2400 négyzetméteres (nem írtam el) alapterületével.

Szóval megváltozott a szó jelentése, pontosabban kibővült, és most már a nagyobb, komolyabb építményeket is nevezik cabinnek. De akkor minek fordítsuk a cabin szót, ha ilyen “erdei épület” kontextusban kerül elénk? Sajnos, erre nem lehet egyértelmű választ adni, legfeljebb akkor, ha az eredeti szöveg 20-30 évnél régebbi, mert akkor a ‘kunyhó’ működni fog. Ha ennél fiatalabb a szöveg, akkor attól függ, hogy a történet vagy leírás egyéb részeiből mi derül ki az adott cabinről. Ilyenkor lehet házikótól kezdve faházon át erdei nyaralóig bármi, ami a kontextus alapján igazolható.

Erdei luxusnyaraló, írnám szívesen erre magyarul, de angolul még mindig csak cabin

Bajban akkor vagyunk, ha semmit nem tudunk meg az épületről, csak annyi hangzik el angolul, hogy “They have a cabin in the woods”, és még azt sem tudjuk, hogy legalább jómódúak-e a tulajdonosok. Ilyenkor érdemes középen maradni, és úgy fordítani, hogy “Van egy faházuk az erdőben” – ez kellően semleges, mint az angol; ha lényeges lett volna valamiért, hogy ez egy egyszerű épület vagy egy kacsalábon forgó palota, lett volna rá utalás az eredetiben is.

A címbéli (ál)kérdést megválaszolva: természetesen hihetünk a szótáraknak (kétnyelvűek között a Lázár-Vargának meg főleg, mert azt havonta (!) frissítik), de azt nem várhatjuk, hogy minden nyelvi változás azonnal megtalálható legyen bennük, és hogy minden kontextusra stimmeljen, amit írnak. Egy Google képkeresés viszont gyakran csodákra képes, és ha fordítás a feladat, onnan már csak a saját anyanyelvi képességeink szabhatnak határt a helyes megfelelő megtalálásában.

Hogyan csaljunk az otthoni nyelvvizsgán?

Három tuti tipp

Nyelvvizsgát tessék, nyelvvizsgát vegyenek! Most még otthonról sem kell kimozdulnia, és a korábbival megegyező áron juthat angol vagy német nyelvvizsgához! Vagy akár mindkettőhöz! Nyelvtudás hiánya nem akadály! Rendkívüli engedmények a vírushelyzetre tekintettel!

Túlzásnak tűnik? Pedig nem az, megmutatjuk kicsit lejjebb.

A nyelvtanulás ügyében hazánkban most szinte mindenkit az otthonról letehető online nyelvvizsga kérdése foglalkoztat. Hiába elérhető már egy ideje Magyarországon is több számítógépes nyelvvizsga, eddig nem sok vizet zavartak. Persze, hiszen egészen más az, ha a vizsgaközpontban, ellenőrzött körülmények között vizsgázol, mint ha otthon, egyedül, fizikai ellenőrzés nélkül.

Bármikor vetődik fel a téma, az első kérdés mindig a csalás lehetősége: valóban kiszűrhető-e, egyenértékű lehet-e az otthonról letett vizsga a hagyományos, tantermivel. Tanárok és vizsgázók persze némileg másképp közelítik meg a problémát… ez pl. a Gyakori kérdések oldalon jött velünk szembe:

Még el sem kezdődtek a vizsgák, de a kérdés persze már felmerül.

Egy másik kommentelő azt kérdezte a témával kapcsolatos online tájékoztató közben, hogy minek a webkamera előtt bohóckodni, miért nem elég, ha elküldi a címét, ahová a bizonyítványt kéri. De számos tanárkolléga is nagyon szkeptikusan áll a kérdéshez.

Lássuk először a feltételeket: www.oktatas.hu/nyelvvizsga/nyelvvizsga_2020 – ezeknek a szabályoknak kell megfelelni, ha a vizsgaközpontod online otthoni vizsgát akar szervezni. Egészen pontosan 272 szó vonatkozik a feltétek leírására. Egy komplett, full online, otthonról lebonyolított, soha még nem volt, számítógépes, akkreditált nyelvvizsga feltételei. Ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy „oké, csináljátok korrektül, figyeljetek oda mindenre, amire kell!”. Innentől gyakorlatilag a nyelvvizsgaközpontokon múlik, hogy mennyire precízen és korrektül csinálják.

De legyünk egy kicsit megengedők velük, mert hiszen először csinálják. A hagyományos vizsgáztatásban már szép rutinjuk van (legtöbbjüknek), de otthoni online nyelvvizsga még soha nem volt Magyarországon. De azért ennél egy kicsit komolyabbat is össze lehetett volna hozni, már meg ne haragudjanak… Ez így jelen formájában tényleg lyukas, hetek óta megy erről a diskurzus a legkülönbözőbb helyeken, és mindenki mondja, hogy jó, de majd mire odaérünk, biztos betömik a lyukakat – hát, egyelőre nem úgy néz ki.

Ebben tuti valami csalás van, de pofára esés lesz a vége

Nézzük először is, mire van pontosan szükség az otthoni vizsgához és hogyan gondoskodik a biztonságról a négy vizsgaközpont, akiknél a járványhelyzet miatt elvileg már él is ez a változat. Ők a régi motoros Origó, a nemzetközi versenyző Euroexam, az új srác a környéken, az iTolc és a leginkább ismeretlenségéről ismert iXam.

Összeszedtük, hogy miket hoztak eddig nyilvánosságra tervezett nyelvvizsgájukról, részt vettünk nyilvános online fórumaikon, elolvastuk (helyettetek is) vizsgaszabályzataikat. Nem panaszkodásból mondjuk, de nem volt könnyű. Gyakran mást találtunk a honlapon mint az ugyanonnan letölthető szabályzatban; volt adat, ami másnapra már megváltozott. Persze azért mi bízunk benne, hogy vizsga közben már egyikük sem gondolja meg magát.

Ami közös mind a négy online vizsgában, az az alapkövetelmény laptop vagy asztali számítógép webkamerával és mikrofonnal, és persze stabil internetelérés. Alapnak gondolnánk a hangszórót vagy headsetet is, ezek közül az Origó és az Euroexam egyaránt csak az előbbit engedi, az iXam mindkettőt, az iTolc-nál pedig nyilván mellékes apróságnak tartják, mert sehol nem találtuk nyomát náluk (láttunk olyan trükkleírást a neten, ami a fejhallgatón alapult, de ezt olyan gyorsan ki lehet védeni, hogy le sem írjuk). A gépeket illetően nincsenek nagy elvárások, egy átlagos háztartásbeli laptop vagy asztali gép valószínűleg megteszi. Képernyőfelbontást az Origó és az iTolc kötnek ki (utóbbi mindjárt két különbözőt a honlapon és szabályzatában), az Euroexam és az iXam talán még gondolkodik rajta.

Ez nektek vizsgabiztonság?

A vizsga felügyeletére a szabályok webkamerát, azon folyamatos képrögzítést és hangfelvételt írnak elő, plusz a számítógép távvezérelhetőségének tiltását. Ezek megvalósításában már komolyabb eltérést láthatunk. Az Origó és az Euroexam egy külön, kamerás mobiltelefon beállítását is előírják, amivel oldalról második felvétel is készül az egész vizsgáról. Az iTolc vagy iXam vizsgát választva viszont megspórolható az extra macera, nekik elég a szembekamera (nagyon) kis felbontású képe a biztonsághoz.

Lássuk akkor, kijátszható-e a vizsgaközpontok ébersége, lehet-e csalni? Spoiler: igen.

Rögtön mutatjuk is hogyan, de előtte egy megjegyzés: mindegyik megoldáshoz szükséged lesz egy angolul stabilan jól tudó segítőre (értsd: ő fog vizsgázni helyetted), némelyikhez egy plusz laptopra, némelyikhez egy plusz monitorra. Ja, kérem, a nyelvvizsgáért meg kell dolgozni! És mindenképpen olvasd el a poszt végét is, nehogy bajba kerülj!

Első lehetőség: duplázd meg magad

A vizsgaközpontok által használt programok átveszik a géped felett az irányítást és nem engedik, hogy azt másik gépről távirányítva, más tegye le a vizsgád. Azt viszont nem tudják kiszűrni, hogy téged irányítson távolról segítőd. Ez kétségkívül költséges, ám igen egyszerű megoldást kínál tálcán. Mindketten jelentkeztek a vizsgára, amit kötelező mindenkinek egyszerre letenni. Egy-egy mobilra vagy tabletre is szükségetek lesz, amit a monitor alá érdemes jó szögben elhelyezni, erre a webkamera garantáltan nem lát rá, hiszen abban fejeden és válladon túl nem sok látszik. Segítődnek – miközben kényelmesen oldogatja a feladatokat – elég a megoldásokat sorban átküldeni. Felkészültebb versenyzők rögtön azt is hozzátehetik, hogy a puskamobilt le kell némítani, vibrálást is kikapcsolni, hogy a vizsga közben fülelő mikrofon se fogjon gyanút. Ez a megoldás persze csak az egykamerás vizsgákkal működik, ott azonban páholyban érezheted magad, érdemes a pezsgőt is rögtön bekészíteni.

Tudod, miért mosolyog? Nézd meg a kép bal szélét…

Második lehetőség: duplázd meg a képernyőd

A vizsgaszoftverek nem csak a távoli elérést tiltják le, hanem ha jól teszik a dolgukat, akkor csak egyetlen kijelző csatlakoztatását engedélyezik. Segítőd oldalról ennek a képét nehezen látná úgy, hogy a kamera őt közben ne vegye észre. Viszont, ha egy HDMI elosztót csatlakoztatsz (3 ezer forint körül kapható bármelyik számítógépes boltban), a rendszer továbbra is egyetlen monitort érzékel. Innen már csak annyi a feladat, hogy társad a saját monitorod mögé, netán az asztal mögé betegye a pótmonitort, a vizsgázót néző webkamera nem fog belőle semmit látni. Papírra felírja neked a válaszokat, felmutatja, ennyi, nem több. Oldalkamerát is bevető vizsga esetén kicsit alaposabban kell eljárnod, segítőd az asztal takarásában, kényelmes párnán ülve nézheti a feladatokat a második képernyőn. A megoldások átadását is óvatosabban kell intézni, de egy puskázáson felnőtt gimnazistának ez nem kihívás.

Érdekes lenne tudni, hogy vajon emelkedett-e az ilyen termékek forgalma mostanában…

Harmadik lehetőség: a fordítós trükk

Sokallod a plusz vizsgadíjat és a HDMI kütyü használata is kívül esik a komfortzónádon? Semmi baj, ezek nélkül is megy, ráadásul pofonegyszerűen. Laptop helyett hagyományos monitort és fölé, külön elhelyezett webkamerát javaslunk. Az azonosítás és bejelentkezés után társad simán elfordítja a kamera alatti vagy melletti monitort, átveszi tőled a valódi billentyűzetet és egeret… a kamera ebből semmit nem lát. Te ezután eljátszod a webkamerának, hogy gépelsz, gondolkodsz, egerezel. Hogy teljesen hiteles legyen, keríts lomtalanításból egy kiszuperált billentyűzetet, sehova sem bedugva, mellé egy kamu egeret (igazából egy citrom is megteszi). A webkamera ugyan nem fogja látni ezeket, de a vakegérrel és vakbillentyűzettel támogatva hitelesebben tudod másfél órán át eljátszani, hogy keményen dolgozol. Ez a trükk működik laptoppal is, külső kamerát használva, ami megengedett, viszont nem jön szóba kétkamerás vizsga esetén, mert ott garantáltan kiszúrnák. Az egyetlen webkamerával sasoló vizsgáztatók viszont esélytelenek veled szemben… már persze, ha a haverod tényleg tud angolul vagy németül.

Tulajdonképpen majdnem akárhányan csinálhatjátok, a kamera úgyis csak
egyet mutat.

Igaz, hogy ezek a megoldások a szóbelin nem, vagy csak korlátozottan fognak működni, de a mostani speciális szabályok értelmében egy fél vizsga (akár írásbeli, akár szóbeli) is a követelmények teljesítésének számít, tehát megkapod a pluszpontot, teljesíted a felvételi követelményt, stb.

Akkor most örülhetünk?

Ellenkezőleg. A csalás lehetősége több szempontból is nagy baj. Egy tanuló konkrétan azt mondta, hogy azért nem fog elmenni ilyen vizsgára, mert biztos benne, hogy olyan mértékű csalások lesznek, ami a vizsgák utólagos érvénytelenítéséhez fog vezetni. Én ugyan biztos vagyok benne, hogy az összes vizsgát semmiképpen sem fogják utólag érvényteleníteni, de már ennyiből is érezhető az alacsony bizalomszint és hogy itt tényleg baj van.

Ügyes próbálkozás, de én észrevettelek

Legyen világos: a fentiekkel legkevésbé se az a célunk, hogy bárki is csalással nyelvvizsgához jusson; pont ellenkezőleg. A hiányosságok nyilvánosságra hozásával a nyelvvizsgaközpontok figyelmét szeretnénk felhívni a problémákra, arra, hogy bizony teendőjük van, méghozzá nagyon sürgősen. Nekik is eminens érdekük, ahogy az oktatási rendszernek is, hogy ne lehessen csalni a vizsgákon. Van még lehetőségük betömni a lyukakat – a biztonság kedvéért mindegyik érintett vizsgaközpontnak elküldjük ezt az írást, és megkérjük őket, hogy reagáljanak rá. A válaszokat természetesen nyilvánosságra hozzuk.

Fontos figyelmeztetés!

Éles vizsgán a fentieket semmiképpen se próbáld ki! És nem azért, mert reméljük, hogy időközben betömték a lyukakat, és mire sorra kerülsz, már nem működnek. Sőt, ha találnál más olyan trükköt, amit itt nem ismertettünk, azt se! Egyrészt azért ne, mert csalás. Ami ennél is fontosabb: komoly bajba kerülhetsz, attól függően, hogy milyen módszerrel próbálkozol. Ha a számítógépes rendszert próbálod meghackelni, azt úgy hívják, hogy „számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény”, és akár letöltendő is lehet belőle, mert nem csak kihágás vagy vétség, hanem bűncselekmény. A bérvizsgázót alkalmazó módszerek pedig az „okirattal visszaélés” kategóriájába tartoznak, ami feljelentés esetén a pénzed bebukásánál szintén sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Azért írtuk le mindezt, hogy az otthoni vizsgák valóban biztonságosak legyenek, hogy valóban ne fordulhasson elő, hogy a tálcán felkínált lehetőséggel esetleg mások éljenek és a végén tömegesen kelljen megsemmisíteni eredményeket. Azért írtuk le, hogy a szabályok megalkotói is rájöjjenek, egyetlen bélyegnagyságú képet adó kamerácskára meg mikrofonra hagyatkozni édeskevés, sőt extra hardver bevetése se jelent feltétlenül biztonságos vizsgát. Azért írtuk le, hogy a te nyelvvizsga-bizonyítványod, amiért keményen megdolgoztál, továbbra is stabil értéket képviseljen.

Szerencsére tragédia nem történt, innen még fel lehet állni.

Megkérdeztük a Nyelvvizsga Akkreditációs Központot, akik ezt a választ adták az esetleges csalásokat firtató levelünkre:

Az Oktatási Hivatal nevében köszönük megkeresését. Felhívjuk figyelmét, hogy honlapunkon (https://www.oktatas.hu/nyelvvizsga/nyelvvizsga_2020) megtalálható az a Felhívás,  amelyet az Oktatási Hivatal a számítógépes vizsgáztatásra már akkreditációval rendelkező vizsgaközpontok számára közzétett. Ez a dokumentum részletesen tartalmazza a kérelem benyújtásának módját és a csatolandó dokumentumokat. A számítógépes vizsgákra vonatkozó akkreditációs előírásokon túlmenően az online vizsgáztatás esetében sok egyéb informatikai feltételt is teljesíteni kellett a vizsgaközpontnak ahhoz, hogy a vizsgázók biztonságos beazonosítása, valamint a vizsga szabályszerű lebonyolítása minden szempontból biztosított legyen.

A feltételeket valamennyi kérelmet benyújtó vizsgaközpont teljesítette, így az Oktatási Hivatal – kizárólag a veszélyhelyzet idejére – engedélyezte számukra az online vizsgáztatást.

Az Oktatási Hivatal a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülettel együttműködve mind a vizsgabiztonság, mind a vizsgázók érdekében kiemelt figyelmet fog fordítani az online nyelvvizsgák ellenőrzésére, így is biztosítva azok szabályszerű lebonyolítását, és az esetleges vizsgacsalások kiküszöbölését.

Mi az olvasókra hagynánk, hogy ettől a választól okosabbnak érzik-e magukat…

A 2019. májusi angol középszintű érettségi Hallott szöveg értése feladatsora interaktívan

Ezek voltak az idei középszintű angolérettségi Hallott szöveg értése vizsgarészének feladatai – ugyanazok a megjegyzések érvényesek ezeknél is, mint a korábban megjelent Olvasott szöveg értése és Nyelvhelyesség feladatsorok esetén.

A feladatok:

Task 1

Task 2

Task 3

Ha valaki jobban szereti új, nagyobb ablakban megnyitni a feladatokat, ahhoz itt vannak a megfelelő linkek:

Angol középszintű érettségi, 2019. május, Hallott szöveg értése Task 1

Angol középszintű érettségi, 2019. május, Hallott szöveg értése Task 2

Angol középszintű érettségi, 2019. május, Hallott szöveg értése Task 3

A korábbi években szerepelt összes angol érettségi feladatsor, emelt szinten és középszinten egyaránt innen tölthető le.

A 2019. májusi angol középszintű érettségi Nyelvhelyesség feladatsora interaktívan

Ezek voltak az idei középszintű angolérettségi Nyelvhelyesség vizsgarészének feladatai – ugyanazok a megjegyzések érvényesek ezeknél is, mint a korábban megjelent Olvasott szöveg értése feladatsor esetén.

A feladatok:

Task 1

Task 2

Task 3

Itt is megadjuk a feladatok közvetlen linkjét, új ablakban, akinek úgy kényelmesebb:

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Nyelvhelyesség – Task 1

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Nyelvhelyesség – Task 2

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Nyelvhelyesség – Task 3

A korábbi évek összes angol érettségi feladatsora, emelt szinten és középszinten innen tölthető le.

A 2019. májusi angol középszintű érettségi Olvasott szöveg értése feladatai interaktívan

Ezek voltak az idei angolérettségi Olvasott szöveg értése feladatai – a szokásos megjegyzésekkel:

  • Az érettségin az első kérdés mindig egy mintamegoldás – itt mi ezeket is éles kérdésként szerepeltetjük (tekintsd plusz gyakorlási lehetőségnek 🙂 ).
  • Mivel ezek interaktív feladatok, a Check answers gombra kattintás után azonnal megtudod, ha valahol hibáztál, és ezeket ki is kell javítanod, mert addig nem oldottad meg a feladatot, amíg mindegyik helyes megoldást meg nem találod.
  • Ha megvan mindegyik helyes válasz, a végén megjelenik, hogy hány kérdésre válaszoltál elsőre helyesen – az érettségin természetesen csak ezt veszik figyelembe, ez alapján számold a becsülhető eredményedet.
  • A fentiek miatt a pontozás is eltér; itt egy másodikra vagy harmadikra eltalált válaszra is kapsz valamennyi pontot.
  • Az érettségin átszámítják a pontjaidat vizsgapontra, hogy a különböző vizsgarészek súlyozása egyenletes legyen; itt a feladatokon belüli százalékokat kapod meg (a fentieket figyelembe véve).
  • Természetesen a Give me a letter és a Show answer gombok is csak itt szerepelnek, az érettségin nem 
  • Az érettségin időkorlát van mindegyik vizsgarészen; elvileg itt is beállíthatnánk ilyet, de mivel ezeket a feladatokat gyakorlásnak szánjuk, inkább eltekintettünk tőle, de mindenképpen javasoljuk, hogy mérd, mennyi idő alatt oldod meg a feladatokat.

A feladatok tehát:

Task 1

Task 2

Task 3

Task 4

A korábbi évek összes angol érettségi feladatsora, emelt szinten és középszinten innen tölthető le.

A fenti feladatok megtalálhatók a lenti linkeken külön lapon megnyitva (nagyobb méretben):

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 1

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 2

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 3

Angol középszintű érettségi, 2019. május: Olvasott szöveg értése – Task 4

Exit mobile version