A nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről, a nyelvvizsgáról és a nyelvtudásról

angol

Lehet, hogy csak nekem nem tűnt fel, de mintha nem kavart volna különösebben nagy vihart a kormány legutóbbi intézkedése a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről. Mindegy is, hogy miért – teljesen elképzelhető, hogy a többség egyetértésével találkozott; akik pedig nem értettek vele egyet, azok nyaraltak, vagy úgy érezték, vannak fontosabb ügyek is; esetleg belefásultak már a tiltakozásba.

Kicsit meglepődtem magamon, hogy nem is igazán háborodtam fel – lehet, hogy kezdek cinikus lenni, de a tanítványaimnak is ezt mondtam szeptemberben: gyerekek, nekünk személy szerint ez tulajdonképpen .

Igen. Mert aki kicsit is értelmes, és lát az orránál egy picivel előrébb, az ugyanúgy fog idegen nyelveket tanulni, ugyanúgy fog nyelvvizsgákat szerezni – és ezzel behozhatatlan versenyelőnybe kerül azokkal szemben, akik most hátradőlnek. Amikor ők majd ráébrednek (ha egyáltalán hajlandóak lesznek beismeri az öncsalásukat), már könnyen lehet, hogy késő lesz – nyelvet persze később is lehet tanulni, nyelvvizsgát is simán lehet akármilyen idősen szerezni, de az az állás, amiről a papír hiánya miatt csúsztál le, már elérhetetlen marad, mert más kapta meg.

Ez az egész történet tulajdonképpen az öncsalás különböző változatairól szól. A lelke legmélyén szerintem mindenki tudja, hogy a nyelvvizsga szükséges, csak szeretné megspórolni a sok munkát, amit bizony bele kell fektetni a megszerzésébe, ezért kitalál mindenféle erőltetett érveket, hogy igazolja magát – de valójában magát csapja be ezzel.

Ez rögtön át is vezet az egyik leggyakrabban ismételt hamis érvhez: a munkaadók úgysem a papírt nézik, hanem azt, hogy tényleg tudsz-e angolul (németül, spanyolul, stb.) – az interjún egy idő után idegen nyelvre váltanak, és ha ott megfelelsz, akkor senki sem kérdezi, hogy milyen nyelvvizsgád van.

Valójában el sem jutsz az interjúig nyelvvizsga nélkül.

Ugyanis aki ezt a fenti érvet felhozza, az soha nem jelentkezett még állásra, de még csak nem is tájékozódott a folyamatról – pedig nem olyan bonyolult. Az első lépés kivétel nélkül mindenhol az önéletrajz beadása – ott pedig mindenféleképpen fel kell tüntetni a nyelvtudást. De ha nincs nyelvvizsgád, nem tudsz mit beírni. Itt egy pillanatra gondoljunk bele, hogyan dolgozik egy HR-es, amikor bedől hozzá akár 2-300 CV egyszerre egy állásra. Az első lépés mindig a feltételeknek nem megfelelő jelentkezők kiszűrése. Nem a megjelölt területről van a diplomád? Nincs meg a minimumként megkövetelt gyakorlatod? Nincs legalább angol B2 nyelvvizsgád? Nem fogják keresgélni a motivációs leveledben, hogy miért nincs, mert azt már el sem olvassák, hanem kettő másodperc alatt dobják félre a többivel együtt, akik valamiért szintén nem feleltek meg. Tulajdonképpen örülnek, hogy gyorsan dönthettek egy újabb jelentkezőről. Még így is túl sok marad, akiket tovább kell szűrniük.

Nem írhatod azt, hogy “középfokon tudok angolul” vagy valami hasonló kamu szöveget, mert egyrészt legtöbbször nincs is erre hely (jellemzően egy táblázatban kell kitöltened az “idegen nyelv” és “szint” rubrikákat, annyit lehet írni, hogy angol C1 meg német B2, esetleg az évet meg a nyelvvizsgarendszert, bár ezeket ritkán). Másrészt ha behazudsz egy nyelvvizsgát, garantáltan le fogsz bukni. Mekkora lesz irántad a bizalom, ha valami módon mégis felajánlják az állást, és a papírok ellenőrzésénél kiderül a csalás?

Az öncsalás egy másik fajtája (ezt is hányszor hallotta már mindenki!), hogy nem a nyelvvizsgapapír adja a tudást – vagyok én olyan jó angolból, mint bárki, akinek papírja is van róla, sőt, a legtöbbnél még jobb is vagyok! Gratulálok, akkor nyugodtan el is mehetnél vizsgázni – valójában te is tudod, hogy félsz a bukástól, mert azzal papírod lenne arról, hogy csak a szád volt nagy.

Ha tényleg jól tudsz, a nyelvvizsga sima ügy – minden más csak kifogáskeresés.

Ugyanez a típus szokta azt mondani, hogy a nyelvvizsgán nem a valós tudást mérik. Ha belegondolunk, félelmetes, hogy Európában több évtizede utolsók vagyunk nyelvtudásban, mégis a tízmillió nyelvtudás-szakértő országaként szinte mindenki tud és mer véleményt formálni egy ennyire szakmai kérdésről.

Igen, ez jutott eszembe a nyelvvizsgáról hülyeségeket beszélőkről.

Leírtam már nagyon sokszor különböző helyeken, most csak pontokba foglalva ismétlem meg azokat a tételeket a nyelvvizsgákról, amikről egyértelmű szakmai konszenzus van a téma szakértői között hazánkban:

  • A jelenleg Magyarországon akkreditációval rendelkező nyelvvizsgák mind alkalmasak a valós idegen nyelvi kompetenciák korrekt mérésére. A tesztelési szakemberek több évtizedes nemzetközi tapasztalata és több ezer munkaórája van mindegyik elnyert akkreditáció mögött, amelyet ugyanolyan engedélyeztetési folyamat végén ítélnek meg, amilyenen minden EU-s nyelvvizsga végigmegy, Finnországtól Portugáliáig.
  • Mindegyik nyelvvizsgaközpont a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret alapján, ellenőrzött módon dolgozik, tehát ugyanaz a követelményrendszerük minden szinten és nyelvnél, mint bármelyik más EU-s nyelvvizsgának. Értsd: a francia B2 szint ugyanolyan nehéz egy spanyolországi nyelvvizsgaközpontban, mint amikor itthon egy angolvizsgát teszel le.
  • Egyik nyelvvizsgaközpontra sem igaz, hogy a való élettől elrugaszkodottan, tankönyvi tudást követelnének, vagy hogy a nyelvtan és a nyelvhelyesség lenne a fókuszukban. Ehhez elég megnézni a mintafeladatsorokat, amelyeket mindegyik nyelvvizsgaközpont szerepeltet a honlapján.
  • A nyelvvizsgaközpontok nem érdekeltek a vizsgázó megbuktatásában. Pont ellenkezőleg, azt szeretné mindegyik, hogy átmenj, és utána mindenki mást is hozzájuk irányíts a pozitív élményeid alapján. Egy megbuktatott vizsgázó kockázatot jelent, mert esetleg a nyelvvizsgaközpontot hibáztatja, és rossz hírét kelti.
  • Nem mellesleg a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ rendszeresen felügyeli minden központ működését. Vontak már vissza akkreditációt.

Bizony, a nyelvvizsga nyelvtudást jelent. Ha nem hiszed el, vizsgázz le nélküle!

Lehet, hogy a szomszéd villanyszerelő mást mond erről a témáról, és senkinek a nagynénjét sem akarnám megbántani, aki esetleg szintén nem ért egyet a fentiekkel, de vegyük észre, hogy ők nem rendelkeznek az informált véleményformáláshoz szükséges szakmai ismeretekkel. Az örömteli, ha valakinek markáns véleménye van a halászlé helyes elkészítési módjáról, az aktuális sorozatok minőségéről, valamint celebek magánéleti kalandjairól, és sok más embert reakcióra késztetve tud erről véleményt cserélni. De súlyos tévedés ebből azt a következtetést levonni, hogy minden területen érdemes odafigyelni minden megjelenő kinyilatkoztatásra, bármennyire is jól hangzanak azok.

Az olyan rablómeséket most hagyjuk is, hogy “a barátom nagybátyja/ismerőse/kollégája x évig élt Angliában, és megbukott a nyelvvizsgán” – de valahogy soha nem lehet személyesen találkozni ezekkel az emberekkel, mindig csak közvetetten hallani róluk. Mindazonáltal természetesen nem kizárt (de azért nagyon-nagyon valószínűtlen), hogy valaki akárhány nyelvterületen eltöltött év után is megbukik – nem tájékozódik a feladattípusokról, félvállról veszi az olvasott szöveg értése feladatot (magyarul mindig hibátlanul töltöd ki?), majd pedig ír valami pocsék levelet az írásbelin, mert soha nem gyakorolta a formális szövegalkotást, ami pedig elvárás már B2 szinten is. De azért jó lenne személyesen is találkozni egy ilyen vizsgázóval – kiderülhetne, hogy csak pár plusz órát kellett volna belefektetnie a vizsga előtti tájékozódásba.

Gyakran mondják még ellenérvként, hogy nem minden szakmában van szükség idegennyelv-tudásra. Diplomás szakmákról beszélünk. Nehéz erre mit mondani. Tényleg vannak emberek, akik ennyire alacsonyra értékelik a saját szakmájukat, hogy szerintük ahhoz minek legalább egy idegen nyelvet tudni? A poszt elejére utalnék vissza – oké, ha nektek az elég, hogy a saját szakmátokban lesztek másodrangú játékosok, de jó ötlet ezt országos programmá emelni?

Egy kormányzati megszólaló a gyógypedagógust hozta fel példának, hogy nekik aztán teljesen felesleges az angoltudás. Azt most hagyjuk is, hogy a nemzetközi szakirodalom olvasása így persze lehetetlen, mert ezt eleve szükségtelennek tekintjük ezek szerint. De gondoljunk bele egy olyan teljesen hétköznapi helyzetbe, hogy a gyerek családja esetleg nem magyar anyanyelvű. A gyógypedagógia olyan széles spektrumot fed le, amit nem szakmabeliek el sem tudnak képzelni, és ezen belül bizony a legtöbb területen a családdal nagyon szorosan együttműködve lehet csak a gyerek megfelelő fejlesztését biztosítani. De ha nincs közös nyelv?

Azokat az eseteket már nem is mondom, hogy mondjuk külföldi kollégák érkeznek szakmai tapasztalatcserére – jó, majd elmutogatunk kézzel-lábbal, esetleg hangosabban mondjuk.

Még egy nagy csapda van ebben a helyzetben: a kormány valójában nem azt mondta, hogy mostantól nem kell nyelvvizsga az egyetemi felvételihez vagy diplomához, hanem áttolta a felelősséget a felsőoktatási intézményekre – ha akarják, kérhetnek két nyelvvizsgát is, közülük az egyik legyen felsőfokú. Nem kétséges, hogy sok főiskola majd azzal remél minél több hallgatót becsábítani, hogy nem támaszt semmilyen nyelvvizsga-követelményt. Ha úgy vesszük, nem is baj: ezzel be is árazzák saját magukat. Rövid távon örül a hallgató, mert könnyebben be tud kerülni. Arra nem gondol, hogy mennyit fog érni a diplomája – a piaci szereplők viszont nagyon pontosan fogják tudni az értékét, és annak megfelelően fogják kezelni a jelentkezését majd adott esetben.

A másik csapda ezzel az, hogy hagy egy menekülőútvonalat a – mondjuk így – kevésbé elkötelezett tanulók számára. Mert alapból nyilván mindenki a nagyobb presztízsű, jobb hírű egyetemre szeretne bejutni – ahol viszont nyilván megkövetelik majd a nyelvvizsgát. Ez egyben jó szűrő is lesz az egyetemnek – tényleg csak azok jöjjenek, akik komolyan gondolják. Viszont sok olyan tanuló lesz, aki azt mondja majd magában, hogy jó, ha itt ennyivel több munka kell, meg kell szerezni a nyelvvizsgát, akkor én inkább megyek egy olyan helyre, ahol ez nem elvárás. Magával szúr ki ezzel a rövidtávú gondolkodással, és saját magát csapja be, amikor azt mondja, hogy ez is ugyanolyan diploma. Dehogy ugyanolyan! Nem véletlen, hogy a felsőoktatási intézményeknek is megvan a rangsora mindenhol a világban.

És onnan már nincs tovább hova halogatni a komoly munkát – általánosban még mondhatta azt, hogy oké, legfeljebb nem a legjobb gimnáziumba kerülök be, jó lesz nekem egy átlagos is; ott meg mondhatta azt, hogy oké, jó lesz nekem egy nem annyira elit egyetem is – de ezt elvégezve rá fog döbbenni, hogy nyelvvizsga nélkül, egy alacsony értékű diplomával bizony nagyon rossz versenyhelyzetből fog indulni a munkaerőpiacon.

Utóhang: az egyetemek egymás után jelentik be, hogy náluk mik a nyelvvizsga-követelmények. Érdekes és tanulságos az összehasonlítás.

Euroexam élő beszédkészség próbavizsga

Ilyen lehetőség se adódik túl gyakran: most mindössze 1000 forintért kipróbálhatsz egy beszédkészség vizsgát az Euroexamnél, B2 és C1 szinten is, tehát középfokon és felső fokon.

A B2-es (középfokú) próbavizsgák augusztus 25-én lesznek, és jelentkezzetek minél előbb, mert várhatóan hamar betelnek a helyek.

A C1-es (felsőfokú) vizsgát augusztus 26-án próbálhatod ki, és itt vannak a tudnivalók.

Talán nem is kell magyarázni, hogy mennyire remek lehetőség ez a felkészülésben: egy igazi vizsgáztatóval próbálhatod ki a vizsgát, aki nem csak pontszámod fogja neked mondani a végén, hanem azt is elmondja majd röviden, hogy miben kellene fejlődnöd még. Így kaphatod a legmegbízhatóbb visszajelzést a pillanatnyi szintedről, és ezáltal elkerülheted az esetleges kellemetlen meglepetéseket.

Mivel az egész online zajlik, teljesen kényelmesen próbálhatod ki magad.

Természetesen fontos, hogy legyél tisztában a feladattípusokkal és az elvárásokkal, ezért érdemes időben átnézni mindazokat a lehetőségeket, amiket az Euroexam kínál a nyelvvizsga-felkészüléshez.

Hát erre nincsenek szavak… vagy mégis?

Angol nyelvű szövegben jött egyszer csak szembe velem ez a szó: pizza saver. Könnyű volt kikövetkeztetni a jelentését a kontextus alapján: amikor a pizzát kiszállítják, ez az a kis háromlábú műanyag mütyür, ami nem engedi a papírdoboz tetejét hozzáérni a pizzafeltétekhez.

Igen, van rá szó: pizza saver

Rögtön az merült fel bennem, hogy ezt be kell küldeni a Lázár-Vargába. Kis szépséghiba, hogy nem tudom, magyarul hogy mondják. Pizzadoboztartó? Pizzadoboz-feltámasztó? Egyáltalán, hogyan lehet erre rákeresni?

Biztos, ami biztos, nézzük meg azért előbb a szótárban, mert többször fordult már elő, hogy egészen váratlan szavak is benne voltak – hiába, van előnye annak, ha havonta frissítik az anyagot. Tehát beizzítottam a Lázár-Vargát, beírtam, hogy pizza saver, és tessék, lehet pislogni:

A pizza saver szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban

Tehát pizzatávtartó. Néhány webáruházban ugyan két szóban található meg (“pizza távtartó”), de ezt most nézzük el nekik, mert valójában nincs jelentősége.

Ismerjük el, ez azért nem kis dolog. Nem csak a magyar nevét tudjuk meg (pizzatávtartó), hanem még két másik angol változatot is (pizza stool, pizza table). Ez már nehezen fokozható.

Nem az ebben az érdekes, hogy egy nagyon ritka szó benne van a szótárban, mert az bármennyire is dicséretes, annyira azért nem meglepő. Ez azonban egy olyan tárgy, ami tulajdonképpen elég gyakran a szemünk elé kerülhet, mégsem biztos hogy tudunk rá szót, akár magyarul, akár angolul. Most őszintén: ki tudta eddig, hogy ennek pizzatávtartó a neve?

Nem hagyott nyugodni a dolog, és írtam a szerzőknek, hogy meséljék el, mi módon találtak erre a szóra. Nem vitték túlzásba a magyarázatot: “ettük a pizzát, benne volt ez a mütyür, na, ezt vajon hogy hívják, és vajon mi lehet angolul, rákerestünk, ezek jöttek fel” – Lázár A. Péter ennyire avatott be minket a szótárírás rejtelmeibe. Neki persze mindennapos tapasztalat, hogy egy-egy új szónak megtalálja a magyar vagy angol megfelelőit.

Varga György még elárulta, hogy mivel Facebook-oldalukon a 2019. novemberi frissítésről értesítő posztban szerepelt a szó, ezért nyilván októberben került be a szótárba.

De amilyen precíz emberek, érdeklődésem hatására még újabb szinonimákkal bővítették a szócikket, valamint jelezték, hogy már a Wikipédián is lett egy bejegyzés a témáról, bár egyelőre csak angolul: pizza saver, a magyar pizzatávtartó még hiányzik.

Nem vagyunk amúgy egyedül ezzel a “minden szónak utánajárunk”-mániánkkal (akár angolul, akár magyarul). Egyszer Medgyes Pétertől távozóban éppen kötöttem a cipőfűzőmet, amikor szeretett tanárom (tőle egyáltalán nem szokatlanul) megkérdezte: “Hogy mondják angolul azt, ami éppen a kezedben van?” Magyarul sem tudtam volna, hogy a cipőfűző végén arra a kis kemény izére mi a jó szó – tőle persze megtudtam angolul: aglet (esetleg más helyesírással: aiglet).

Azóta azt is tudom, hogy magyarul egyszerűen cipőfűzővég. Persze az agletnek is van Wikipédia-oldala, és a korábbiak alapján már az sem meglepő, hogy a Lázár-Vargában is benne van, mindkét irányban:

Az aglet szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban
A cipőfűzővég szócikk a Lázár-Varga elektronikus angolszótárban

Na de mi lesz a TELC-árvákkal?

A hét híre a nyelvtanulók számára kétségtelenül a TELC nyelvvizsga magyarországi megszűnése volt. Szinte mindenkit váratlanul ért a hirtelen kivonulás, és az sem vigasz, hogy a TELC nyelvvizsga maga természetesen nem szűnik meg nemzetközileg, tehát például Németországban továbbra is le lehet tenni, mert ez innen kissé kényelmetlen megoldás lenne, arról nem is beszélve, hogy a magyarországi akkreditáció törlése után külföldön letett vizsgákat honosíttatni kell majd.

Akik tehát eddig a TELC-re készültek és nem tudnak levizsgázni a fennmaradó időpontokban (2019. január 12. és február 2.), nem tehetnek egyebet, mint hogy más nyelvvizsga után nézzenek.

De melyik legyen az?

Egy angoltanárokat tömörítő FB-csoportban merült fel ez a kérdés, és persze záporoztak a javaslatok. Sokan csak egyetlen szót írtak válaszként, a javasolt nyelvvizsga nevét. Kollégák között nyilván elmegy ez a tömörség, mert úgyis mindenki vagy ismeri az adott vizsgát, vagy utánajár. De valószínűleg akadnak olyanok is, akik talán egy kicsit részletesebb választ szeretnének egy konkrét ajánlás mellé – nekik szól ez a poszt.

Hova üljön egy TELC-árva?

A kínálat látszólag elég széles: 20-nál is több lehetőségből választhat angolból a nyelvvizsgára készülő.

Valójában persze könnyen lehet szűkíteni a mezőnyt, ugyanis aki TELC-re készült, az valószínűleg nemzetközileg ismert bizonyítványt szeretne, és nem indokolatlan az a feltételezés sem, hogy egynyelvű vizsgában gondolkodik. Az IELTS és a TOEFL ilyen, de ezeket csak akkor szokták választani a vizsgázók, ha az adott egyetem, ahová készülnek, konkrétan csak ezeket fogadja csak el – ráadásul jóval drágábbak és itthon honosíttatni kell mindkettőt.

Egy másik kézenfekvő választás az ECL lehetne. Szinte hallom a kérdést: van ilyen? A csoda tudja, hogy ennek az egyébként nagyon szimpatikus nyelvvizsgának miért nem sikerült eddig nagyobb ismertséget elérnie. Egy nagyon is logikus európai egyetemi együttműködés terméke ez a vizsga, de mintha nem igazán fordítanának nagyobb energiát a megismertetésére. Gyakorlóanyagból is kevesebb érhető el, mint több versenytársánál.

Ami miatt néhányan nem szeretik, az a Reading és a Listening második feladata, mert mindkettőnél a saját szavaiddal, kötetlenül kell a kérdésekre a válaszokat megadni. Itt azért sokan tartanak tőle, hogy hiába értik a hallott vagy olvasott szöveget, ha azt angolul kell megfogalmazniuk, ott más készségeikre is szükség van.

Beírtam egy ingyenes képkeresőbe, hogy “vizsga”, és ezt kaptam. Talán kitalálható, hol és hogyan ment félre a dolog.

Javaslatunk: az Euroexam

Ami nagyon hasonlít a TELC-re, tehát a már megkezdett felkészülés valószínűleg könnyen konvertálható, az az Euroexam. A Reading része szinte teljesen ugyanaz, csak itt még szótárt is lehet használni (amivel azzal együtt az időkorlát miatt érdemes csínján bánni – erre is találhatók felkészülési tippek egyébként a honlapjukon).

A Writing első feladata az Euroexam vizsgán szinte teljesen megegyezik a TELC félhivatalos e-mail írásos feladatával, és az értékelési szempontok is nagyon hasonlók. A második feladatban TELC-en baráti e-mailt kell írni, az Euroexamnél pedig háromféle műfajból lehet választani. Ezek közül a blogposzt és az esszé a legnépszerűbb. Utóbbinál működnek legjobban az előre megtanulható panelek, és továbbtanulás esetén is talán ez a leghasznosabb.

Ez nem történhet meg egyetlen páros szóbeli nyelvvizsgán sem, mivel ott mindkét vizsgázó mindig ül.

A szóbeli?

A szóbelinél is szinte mindent hasznosíthat az Euroexamnél az, aki eddig a TELC-re készült. Fontos, hogy mindkét szóbeli páros, bár ebben az Euroexam visszafogottabb: itt nagyrészt felváltva kell a vizsgáztatókkal beszélgetni, és csak az utolsó rész a valóban páros feladat. Hasonlítanak abban is, hogy ezen a két vizsgán van felkészülési idő, ami javítja a teljesítményt és növeli az önbizalmat. B2-es szinten az Euroexam képregény-mesélése talán egyszerűbb és hétköznapibb, mint egy komolyabb témáról tartott TELC-es prezentáció.

A Listening is nagyon hasonlít – ráadásul az Euroexamnél B2-es szinten kétszer lehet meghallgatni a feladatokat (a TELC-nél az első hallott szöveg értése feladatot csak egyszer lehet meghallgatni).

“Silence is golden” – így mondják angolul, hogy ‘hallgatni arany’, tehát ez nem “listening”.

Ami még nagyon fontos szempont: az elfogadottság. Magyarországon ez tiszta sor. A TELC, ECL és Euroexam vizsgák egyformán akkreditált bizonyítványt adnak és a külön szóbeli és írásbeli részvizsgák is csereszabatosak. Ha tehát TELC-en csak az egyik fele sikerült, akkor ki lehet pótolni a másik félvizsgával. Nemzetközi elfogadottságban már vegyesebb a kép. A pécsi központú ECL vizsga sok nyelvből van és Vietnamtól Dél-Afrikáig sok országban lehet egy-egy iskolában letenni; a magyar mellett román és litván akkreditációról lehet olvasni a honlapján.

A TELC vizsgák a frankfurti központnak köszönhetően igazán Németországban erősek. Ott ma is az egyik legnagyobb vizsga, viszont angol nyelvterületen sokkal kevésbé ismertek. Az Euroexammel fordított a helyzet: a brit egyetemi akkreditációnak köszönhetően legalább egy tucat angol és skót egyetemen elfogadják, míg német nyelvterületen kevesebben ismerik, bár a német vizsgáját ott hivatalosan elfogadják tartózkodási engedélyhez (ez sem utolsó szempont!).

Ennyit azért egyik nyelvvizsgán sem kell írni…

Ugyanilyen fontos a felkészüléshez elérhető segítség is – ebben az Euroexammel nehezen lehet felvenni a versenyt. Honlapjuk Felkészülök menüpontjában annyi mindent kínálnak, hogy csak néhány elemét emeljük itt ki: ingyenes online vizsgafelkészítő tanfolyam, tanulási és vizsgatippek rengeteg letölthető anyaggal, több különböző típusú részletes intenzív felkészítő edzésterv, szóbeli próbavizsga

Végső soron persze minden vizsgázónak saját magának kell mérlegelnie, hogy melyik nyelvvizsga követelményrendszere fekszik neki legjobban. Érdemes a szóba jöhető nyelvvizsgák mindegyikének vagy egy-egy vizsgafeladatsorát végigcsinálni, vagy egy próbanyelvvizsgára elmenni – ez utóbbi lehet a legjobb indikátor.

Mintegy 1500 helyre lehet még jelentkezni a diplomamentő programban

(MTI) – Még 1000-1500 helyre lehet jelentkezni a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő diplomamentő programban, a határidő november 15. – hívta a fel a figyelmet Pákozdi Szabolcs, a programot szervező Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatója.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott tájékoztatás szerint 24 helyszínen további 170 angol és német nyelvű képzés indítása várható.
Az ügyvezető a közleményben kiemelte: nem érdemes a végső időpontot megvárni, hiszen, ha egy képzés eléri a maximális létszámot, oda már nem tudnak jelentkezést fogadni.
A közlemény szerint a támogatottaknak legkésőbb 2016. december 31-ig kell sikeres nyelvvizsgát tenniük. A 2015. március 1-nél korábban indult képzéseknél ez a határidő 2015. december 31.
Eddig országosan már több mint kilencezren vettek részt a program során indított csaknem 850 képzésen. Az eddigi vizsgaeredmények bizakodásra adnak okot, hiszen az első félévben 1300-an kísérelték meg a nyelvvizsgát és 90 százalékuk sikeresen teljesítette azt – olvasható a tájékoztatásban.
A képzésre a www.ofa.hu honlapon, regisztrációt követően lehet jelentkezni.

A piszoár temetése és ennek helyes kiejtése

Szép példa arra, hogy még a legváratlanabb helyeken is bukkanhatunk angoltanulási lehetőségre. A mellékelt screenshot az Index.hu tegnapi címlapjának egy részlete. Viccesnek tűnhetne ez a kis bevezető a hírhez, csak az a baj, hogy ez a párbeszéd angolra visszafordítva nem vicces, mert nem félrehallható a két szó (a cikk angol kutatásra hivatkozik). Értem persze, hogy ez poén akar lenni, de nem működik, mert ez angolul nem rímel. Talán szőrszálhasogatásnak tűnhet (tényleg, tudtátok, hogy a szőrszálhasogatás angolul gyakorlatilag szó szerint ugyanígy van? – to split hairs; a főnév pedig hair-splitting), de a burial (=temetés) ejtése ˈberiəl, ami így egyáltalán nem keverhető össze a urinary-val. Ráadásul még az is felmerült bennem, hogy esetleg azt hihette a szerző, hogy ez utóbbi angolul urinal volt (mert ugyan az urinális angolul helyesen urinary, de a burial – urinal rím kézenfekvőbb, nem?). Viszont a urinal (kiejtése jʊəˈraɪnl, de lehet ˈjʊərɪnl is) sajnálatos módon piszoárt jelent :). Szóval, sehogy sem jön ez össze. De mondom, értem, hogy nem komoly az egész, csak arra gondoltam, hogy megtanulunk ennek kapcsán pár dolgot:

– a bury (eltemetni) szó ejtése angolul ˈberi; ez pontosan ugyanaz a hangsor, mint a berry (bogyó) szó (lásd strawberry, raspberry, stb.)

– a burial (temetés) ejtése ezek után már nem meglepő módon ˈberiəl

Oh, stop splitting hairs! (Hagyd már abba a szőrszálhasogatást!)

Your constant hair-splitting is driving me mad. (Megőrjít az állandó szőrszálhasogatásod.)

– a piszoár angolul urinal (kiejtés: jʊəˈraɪnl vagy ˈjʊərɪnl; sőt, amerikai angolban akár ˈjʊrənl)

– a húgyúti pedig urinary (ˈjʊərɪnəri, amerikaiul ˈjʊrəneri)

Pályázat: négyhetes tanulmányút az USA-ban 16-18 éves fiataloknak

A budapesti amerikai nagykövetség honlapján jelent meg ez a felhívás, amely remek lehetőséget kínál az érdeklődő diákoknak. Feltételek:

  • érdeklődés a diplomácia, a transzatlanti kapcsolatok és a sajtószabadság iránt
  • 16-18 év közötti életkor (2015. június 27-én!)
  • az út 2015. június 27. és július 25. között van
  • teljes ellátás, repülőjegy beleértve

Jelentkezési határidő: február 28.

A részletes felhívás (angolul) itt található: http://hungary.usembassy.gov/pr_12082014.html

Ha ismertek valakit, akit érdekelhet, osszátok meg vele a hírt!

 

Változás a középszintű és az emelt szintű angol érettségi íráskészség feladatának értékelésében

2015. májusától kisebb változás lesz az angol érettségi íráskészséget mérő feladatainak értékelésében.

Az egyik újdonság, hogy megszűnik az “íráskép” mint értékelési szempont, illetve átkerül a “feladat teljesítése” nevű szemponthoz. Ez logikus módosítás, mert eddig gyakorlatilag “ingyen” lehetett egy pontot kapni arra, ha olvasható volt a kézírás – de az olvashatatlan kézírásra adandó nulla pont úgyis automatikusan azt jelentette eddig, hogy nulla pontot kap az egész feladatra (bár nem hallottam olyan esetről, amikor ezt a gyakorlatban alkalmazták volna).

A másik változás, hogy az elvárt hossztól eltérő dolgozatokat pontlevonással fogják büntetni. Konkrétan ez szerepel majd a feladat szövegében:

Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen eltér (rövidebb, hosszabb) a megadott szóintervallumtól, az pontlevonással jár.

Májusig azért még szerencsére van elég idő, hogy a “szóintervallum” helyett valami jobb kifejezést találjanak. Szegény vizsgázó persze ezzel nem nagyon lesz akkor sem kisegítve, mert mi az, hogy “jelentősen eltér”? (A “rövidebb, hosszabb” kedvesen segítőkész magyarázat, de valójában semmit sem ér.) Csak ijesztgetésre jó, mert még annyit sem árul el, hogy mekkora pontlevonásra kell számítani. Szerencsére a minisztériumi hivatalos tájékoztató ennél pontosabban fogalmaz (és remélhetőleg megjelenik majd egy nem ennyire eldugott helyen is, hogy az érintettek nagyobb eséllyel értesüljenek róla). Röviden összefoglalva:

  • középszinten az A feladatban ha 120 szónál többet ír a vizsgázó, 1 pontot vonnak le tőle, ha pedig 25 szónál kevesebbet ír, nulla pontot kap (ez mindig a “feladat teljesítése” szempont pontszámára érvényes)
  • középszinten a B feladatban 180 szó fölött vonnak le egy pontot, és 50 alatt ér nullát
  • emelt szinten az A feladatban 225 szó fölött vonnak le egy pontot, és a 60 szónál kevesebbet tartalmazó írásmű büntetése a nulla pont
  • emelt szinten a B feladatnál pedig 375 szónál nem érdemes többet írni, mert levonnak egy pontot, míg a 100 szónál rövidebb fogalmazásokra adnak nulla pontot

Nem nagy ez a változás, mert a megadott határok alá eső írások nyilván valóban értékelhetetlenül rövidek, bár az nehezen érthető, hogy a kicsit hosszabb fogalmazást vagy levelet miért kell pontlevonással büntetni, ha egyébként más gond nincs vele.

Valószínűleg sok gondot nem fog okozni ez a módosítás, de azért érdemes tudni róla, és a vizsgán persze odafigyelni a a szószámra – a legjobb az lenne, ha ezt konkrétan feltüntetnék a vizsgalapon magán is, nem csak a jelenlegi, ijesztgetős formájában.

Belépőszinten (A2) is lehet majd nyelvvizsgázni

Az MTI tegnapi (február 18.) híre alapján egy újabb szinten, az úgynevezett belépőfokon (A2) is lehet majd államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Eddig Magyarországon csak B1 (alapfokú), B2 (középfokú) és C1 (felsőfokú) nyelvvizsgák voltak akkreditálva.

A szint rövid leírása:

Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen.

Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről.

(forrás)

Érdekes a minisztérium indoklása (az MTI hírét idézzük):

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez – írták az előterjesztők.

Természetesen az alapfok (B1 szint) nem jelenti a “nyelvtudásskála közepét”, már csak azért sem, mert ilyen közepet nem is lehet meghatározni. A “nyelv önálló használata” megfogalmazás pedig szintén csak azért szerepelhet, hogy azt az érzetet keltse a témát nem ismerőkben, hogy a B1 elég magas szint, tehát ami eggyel alatta van, az még mindig egész jó.

Ez nyilván távolról sincs így, az A2 egy rendkívül alacsony nyelvtudási szint – az akkreditációról szóló döntés mégis örömteli és támogatásra érdemes. Az a tény ugyanis, hogy egy adott szint alacsony, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ezt tanúsító nyelvvizsga nem ér semmit – a világban a legnagyobb, legelismertebb nyelvvizsgarendszerek legtöbbjében szerepel ilyen szintű vagy még alacsonyabb vizsga: például a Cambridge-nél lehet A1 szinten is bizonyítványt szerezni.

Nem érvényes az az unalomig hallott ellenérv sem, hogy úgysem a papír számít, hanem a tudás – ha egy állásra több százan jelentkeznek (ami manapság teljesen mindennapos), nyilván nem azt fogják behívni interjúra, akinek nincs nyelvvizsgája. A munkáltató nem akarja azzal pocsékolni az idejét, hogy százaknak szervez házi nyelvvizsgát – behívja azokat, akik egyébként ígéretesnek tűnnek és van nyelvvizsgájuk is, aztán majd az elbeszélgetésnél kiderül, hogy tényleg elég jól tudnak-e. Erre az előszűrésre egy ilyen vizsga teljesen megfelelő lehet, mert valóban vannak olyan beosztások (nem “szakmák”, ahogy a minisztérium írja), ahol az A2 szint elég.

Az is igaz, hogy jelenleg a közoktatásban sajnos nagyon sokan nem jutnak el a B1 szintig sem, mégis jó lenne, ha valamilyen módon tudnák dokumentálni nyelvtudásukat – reméljük, igaza lesz a minisztériumnak, és ez a vizsga motivációt jelent az ilyen tanulók számára.

A KER-szintek leírása itt található, (letölthető .doc fájl) ez a honlap pedig részletes információkat tartalmaz, feladatokkal, megoldásokkal, leginkább tanárok számára.

Most remélhetőleg megkezdődik a verseny a nyelvvizsgaközpontok között, hogy melyikük tudja elsőnek felkínálni a vizsgázóknak ezt a szintet – érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.

Angol érettségi feladatok és megoldások, 2013. május

A minisztérium megjelentette a tegnapi angol érettségik feladatlapjait és megoldásait.

A következő linkekről lehet letölteni őket:

Középszintű angol érettségi feladatsorok:

2013. május: feladatlap – hanganyag – megoldások

Emelt szintű angol érettségi feladatsorok:

2013. május: feladatlap – hanganyag – megoldások

A korábbi évek feladatai itt találhatóak:

http://angol.info/erettsegi/letoltheto-angol-erettsegi-feladatsorok/

Exit mobile version