Beküldve: Szerző: Máthé Elek

Diploma, nyelvvizsga nélkül?

Kik a Magyarországi Szülők Egyesületének a tagjai? Hányan vannak ők? Voltak-e hosszas kutatások, elmélyült vizsgálatok, érdemi konzultációk oktatási szakemberekkel, mielőtt kiadták állásfoglalásukat, mely szerint nyelvvizsgához kötni a diplomát alkotmányellenes és diszkriminatív? Alkotmányjogásszal beszéltek az ügyben, vagy csak dobálóznak a szavakkal? Eszükbe jutott-e, hogy bő öt évvel ezelőtt, amikor a nyelvi előkészítő évfolyam indult, pont ők tiltakoztak a bevezetése ellen? Emlékeztetőül: miután több nemzetközi összehasonlító felmérés is igazolta, amit korábban is sejtettünk, hogy jelentős Magyarország lemaradása az idegennyelv-tudás terén, a középiskolák egy plusz évet (kvázi “nulladik évet”) iktathattak be, amelyben heti 10-14 órában idegen nyelvet tanulhatnak a gyerekek – pont az esélyegyenlőség érdekében, pont azért, hogy ne a család anyagi háttere determinálja a nyelvtanulás sikerességét, hanem minden gyereknek legyen lehetősége a megfelelő nyelvi szintet elérnie. Nem meglepő módon óriási igény mutatkozott az ilyen osztályok iránt, sokan ennek alapján választottak középiskolát. Ez az intézkedés valóban a diszkrimináció ellen hatott, nem csak szavakban, hanem konkrét intézkedésekben. Ez ellen tiltakozott annak idején az MSZOE, akkor is ugyanolyan színvonalú érvekkel, mint most a kötelező nyelvvizsga ellen.

A felvetés annyira komolytalan és megalapozatlan, hogy valójában nehezen érthető, miért kapta fel ennyire a média, és az egész sajtóközlemény színvonala olyan, hogy nem igazán vitaalap, de azért legalább az elejét nézzük meg közelebbről (az idézetek a MSZOE honlapján megjelentek betűhív másolatai; a nyelvi megformáltság és a helyesírás már önmagukban jelzik a kiadvány igényességét):

Sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha „nyelvvizsga papír” hiánya miatt nem adják ki gyermekeinknek a felsőoktatási végzettséget igazoló oklevelet

Persze, értjük, a “nyelvvizsga papír” az államilag elismert C típusú nyelvvizsgát jelenti, és örömmel konstatáljuk, hogy a szerzők egyéni meggyőződésük szerint kezelik az akadémiai helyesírás szabályait, ami igen dicséretes, ám a hivatalos nyelvhasználatban ez némileg túlzott szabadosságnak tűnhet. A “gyermekeinknek” szóhasználat kicsit nevetséges 21-22 év feletti emberekre, de hát nem is a tárgyilagosság volt itt a cél, hanem a hangulat: szegény, elesett gyermekeinket megfosztják a diplomájuktól a gonosz felnőttek.

De miért is sérti ez az egyenlő bánásmód elvét? Mert csak az kap diplomát, aki teljesítette a követelményeket?

Diplomás segédmunkásokat termel a Magyar Felsőoktatási Rendszer, mivel a diplomához való eljutást jelentősen korlátozzák a nyelvvizsgához kötött követelmények.

A gyermek, mint segédmunkás. Kreatív nagybetű-használat, nem rossz, magánlevélben senki sem szólhatna rá egy szót sem, itt azonban sokat levon a fogalmazvány hiteléből. De “nyelvvizsgához kötött követelmények”? Ezt tényleg így mondjuk? Valamint “diplomához való eljutás”? Diplomaszerzést tetszett akarni mondani? Ami a tartalmat illeti: konkrétan miért is korlátozza a “diplomához való eljutást”? Mert nyelvvizsgát mernek érte kérni? Kérnek ám ennél sokkal nehezebbeket is – rengeteg zárthelyi dolgozatot, vizsgát, szigorlatot, szakmai gyakorlatot, sok minden mást. A nyelvvizsga pont az egyik legéletszerűbb követelmény.

A “diplomás segédmunkás” kitétel is megérne egy misét, mert valóságtartalma erősen közelít a nullához, ez is csak a szánalomkeltés érdekében került bele.

Sikeres záróvizsga letétele után sem kaphat végzettségének megfelelő állást a hallgató, mert a felsőoktatási intézmény nem ad ki végzettségét igazoló oklevelét annak, aki nem tud bemutatni egy saját költségén megszerzett „C típusú” középfokú nyelvvizsga bizonyítványt.

Többszörösen téves állítás; majdnem azt mondtam, hogy csúsztatás. A záróvizsga után még nincs végzettsége a hallgatónak, mivel nem tett eleget az összes követelménynek. A durvábbik csúsztatás itt a “saját költségen megszerzett” vizsga kitétel. Ugyanis mióta az emelt szintű nyelvi érettségi C típusú nyelvvizsgát ér, nincs értelme “saját költségen megszerzett” vizsgáról beszélni, megszerezheti ingyen a nyelvvizsgát a középiskolában a tanuló. Azt már ne is említsük, hogy még a kétszintű érettségi bevezetése előtt már néhány évvel visszatérítették a végzős középiskolások korábban megszerzett nyelvvizsgájának vizsgadíját, tehát már akkor is ingyenes volt. Persze, ha valaki az utolsó pillanatra hagyja a vizsgát, annak valóban valamelyik nyelvvizsgaközponthoz kell elmennie azt letenni, ami természetesen díjköteles. De ha középiskolában nem is szerezte meg valaki a nyelvvizsgát (ami pedig egyáltalán nem lehetetlen, sőt), akkor is 3-4-5 éve volt rá felsőoktatási tanulmányai során, és az első pillanattól kezdve tudta, hogy ez is a követelmények közé tartozik, tehát csak magára vethet.

De hogy jön ide, hogy “nem kaphat állást”? Ismét csak egy hangulatkeltő szándékú, megalapozatlan kitétel, az álláshoz jutás ugyanis sajnos még a diploma megléte esetén sem garantálható senkinek – tetszik tudni, “teljes foglalkoztatottság” a szocializmusban volt, de már akkor sem volt igaz.

Mehet a főiskolát, egyetemet sikeresen elvégzett fiatal segédmunkásnak vagy betanított munkásnak.

Na de pont erről van szó, hogy nem végezte el sikeresen a főiskolát, egyetemet az a fiatal! Ez nem érvelés – ez egészen egyszerűen hamis kérdésfelvetés, amikor a kiindulópont téves (hazug, nevezzük nevén). Mint ha azt kérdeznénk, hogy szabad-e ártatlan embert börtönbe csukni. A kérdés megfogalmazása nem hagy helyet kételynek, mert ki válaszolna erre igennel. De ha nem ártatlan? A kérdés ezt a lehetőséget nem engedi meg.

Nem hisszük, hogy ez volt a „Bolognai folyamat” célja, és nem preferálják ezt a gyakorlatot az OECD jelentések sem!

A csoda vigye már el azt a fránya helyesírást, mindig csak a baj van belőle. De a legrosszabb mégis a mondat második fele. Mert kevés kínosabb van annál, mint amikor valaki nagy elegánsan egy idegen szót használ, csak sajnos rosszul… Az OECD-jelentések ugyanis nem “preferálnak” semmit. Több mindent viszont proponálnak (javasolnak, indítványoznak).

A sajtóközlemény elemzését itt hagyjuk is abba; ha nem kapott volna érthetetlen módon ekkora sajtóvisszhangot, az ember nem is szívesen foglalkozott volna vele, mert egyszerűen kínos. Mint amikor egy rendkívül gyenge színpadi produkciót látunk, és nézőként mi érezzük magunkat kínosan. Viszont a reakciókból kiderült, hogy Keszei Sándor jól számított, csúsztatásaival és populizmusával ügyesen rájátszott az általános tájékozatlanságra, és így ismét sikerült több helyen is szerepelnie és a fiatalság megmentőjének szerepében tetszelegnie. Több helyen jelentek meg ugyanis olyan vélemények, hogy tényleg, minek a nyelvvizsga, úgyis csak a tudás számít, az meg az állásinterjún kiderül. Egyrészt önmagát csapja be az, aki azt képzeli, hogy nyelvvizsga nélkül egyáltalán eljut az interjúig. Annyi jelentkező fogja beírni a két, gyakran felsőfokú nyelvvizsgát, hogy az ezzel nem rendelkezőket már az önéletrajzok átfutása során kiszórják. Továbbá súlyos tájékozatlanság a mai nyelvvizsgarendszereket összekeverni a korábban monopolhelyzetben lévő “Rigó utcával”, ahol valóban születtek érdekes eredmények – ennek azonban lassan húsz éve! A mai nyelvvizsgák európai sztenderdeken alapulnak, komoly szakértői háttérrel rendelkeznek, és rendszeres ellenőrzéseken esnek át – az akkreditációt nem adják könnyen, és adott esetben meg is vonják: volt már rá példa. Ma már a valós, életszerű nyelvtudást mérik, mindegyik nyelvvizsga középpontjában a kommunikáció áll. Hát ezek ellen szólt a Magyarországi Szülők Egyesülete.

A bejegyzés elején feltett kérdéseim nem költőiek voltak – tényleg érdemes lenne tudni, hogy valóban hány magyarországi szülőt képviselnek, mert az Egyesület képviseletében a médiában kizárólag az elnök, Keszei Sándor jelenik meg, más megszólalót hosszas kutatás után sem találtam. Akik esetleg még nem hallották Keszei urat, azoknak ajánlom figyelmébe ezt a felvételt, 2:00-től beszél ő. 4:24-ig feltétlenül érdemes nézni (“Hát igen, hát tulajdonképpen, hát mondhatni azt, hogy a női testet megmutatni, igazából, ha mint férfi mondom, hát nem egy visszavető dolog egy férfi számára”.) Felhívnám még a figyelmet a kimunkált érveléstechnikára, különös tekintettel arra a részre, amikor egyetlen mondaton belül két ellentétes dolgot állít (“Hát elvileg, ahogy mondtam, hogy mindegy, igazából, hiszen magánélete van, illetve nem mindegy, mert hát ahogy mondtam, ezt pedagógus hivatásban nem teheti meg.”)

Ő tehát az az ember, aki a Magyarországi Szülők Egyesületét képviseli. Csak remélni merem, hogy nem közpénzből tartjuk fenn.

458 hozzászólás “Diploma, nyelvvizsga nélkül?” bejegyzéshez

    1. Vegyük már egymást egy kicsit komolyan. Egyáltalán nem volt baráti a hozzászólása, és érdeklődőnek is csak nagy jóindulattal lehetne nevezni. Kifejezetten személyeskedő volt. Gyakorlatilag be is ismerte már a legelején, amikor azt írta, hogy eredetileg magában akarta ezt a kérdést tartani, de aztán mégis megírta.
      De kérem, jelölje meg, melyik mondatom volt “durva”, “ellenséges” vagy “támadó”, mert újraolvastam a válaszomat, és így sem gondolom, hogy a fenti minősítések bármelyike korrekt lenne.

  2. Kedves Angol infó.
    Elvileg aki bekerül a felsőoktatásba az már tett egyszer egy vizsgát nyelvből az érettségin!
    Miért kell valamit mégegyszer számon kérni??????
    Miért nem kérjük számon újra akkor a többi érettségi tárgyat is?
    Aki a diplomára hajt az valami vezető beosztásra hajt. Elképzelhető, hogy akkor majd számolnia kell, vagy levelet fogalmaznia. Márpedig a magyarok helyesírása csapnivaló! Elvárhatnánk akkor, hogy a teljes érettségit ismételjék meg!
    És akkor még nem is beszéltünk asportrol és az etikettről. Márpedig ezek egy értelmiségitől mind elvárhatóak lennének.

    1. Kedves Pancsika (bocsánat, most látom, hogy éppen Jónás nicken ír – hányadik is ez?),
      Nem igaz, mert jelenleg a legtöbb felsőoktatási intézményben nem felvételi követelmény a nyelvvizsga (sajnos). A középszintű nyelvi érettségi követelményszintje az alapfokú nyelvvizsga szintje (B1); emelt szintűt nagyon kevés szakon követelnek jelenleg (angol és német nyelvszakon, pl.).

      1. Kedves Angol infó!
        “Nem igaz, mert jelenleg a legtöbb felsőoktatási intézményben nem felvételi követelmény a nyelvvizsga (sajnos)”
        Az érettségin mindenkinek kötelező vizsgát tennie egy idegen nyelvből. Vagyis mindenki akinek érettségije van az már tett egy vizsgát nyelvből. Érettségi nélkül nem lehet felsőoktatásba menni!
        Vagyis nem igaz az, hogy nem igaz.
        Ezt a vizsgát kéne elfogadni, és nem újból megkövetelni. Azt pedig nem mondanám, hogy a középszíntű érettségi csak alapfokúnak felel meg. Lehet, hogy annak van minősítve, de azért az annál keményebb vizsga.
        Ön szerint aki a középfokú nyelvvizsgán csak 60% megy át annak van középfokú tudása?
        Mitől tud többet egy 59% vizsgaeredményű a 60% eredményünél?

          1. És miért nem teszik akkor azzá!? Vagy miért nem fogadják el annak!?
            Szerintem az érettségin le rakott vizsga is elegendő, mert ott is bizonyítani kell a nyelvtudást. Akit behatóbban érdekel egy bizonyos nyelv annak ott vannak a nyelvszakok- amiket nem véletlenül találtak ki. És szerintem nem véletlen megy valaki történekem szakra. Az egy elfogadható dolog lenne, ha az érettségin a követelményeket nyelvből megemelnék, és legalább annyi órát szentelnének a nyelvórákra mint matematikára!

  3. Nem hiszem el, hogy nem érti, Péter. A középszintű érettségin B1 szintű, alapfokú nyelvtudást követelnek. Ez, mint a neve is mutatja, nem túl magas szint. Ezt nem lehet középszintű nyelvvizsgának elfogadni (illetve persze lehetne olyan törvényt hozni, hogy akkor mostantól ezt nevezzük középfokú nyelvtudásnak, de ez csak kozmetikázás lenne, a tanulók tudása ettől nem nőne). Ha ön szerint ez a szint elegendő egy diplomás ember számára, ám legyen ez a véleménye – ez a szint azonban nem teszi lehetővé a vizsgázó számára, hogy elfogadható színvonalon elboldoguljon nem magyar anyanyelvű kollégákkal való kommunikáció során, illetve hogy idegen nyelven tájékozódjon a szakirodalomban. Én úgy gondolom, hogy erre a két dologra szüksége van egy diplomás embernek.
    A végén tett felvetésével kis módosítással egyetértek: szerintem nem kellene emelni a nyelvi érettségi követelményszintjét, hanem egészen egyszerűen emelt szintű nyelvi érettségihez kellene kötni a felsőoktatásba jelentkezést. Így nem lenne ez a kínlódás, hogy nincs meg a nyelvvizsgája, de azok számára sem teremtene irreálisan magas nyelvi elvárásokat, akik nem akarnak továbbtanulni.

  4. Kedves Angol infó.
    Én igazán annak örülnék, ha azon vitatkoznánk, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a nyelvoktatást kis hazánkban. Sajnos a tanulás lehetősége csak papíron a nayg városokban létezik. Kis falu helyeken és az ország más eldugott szegényebb részeiben sajnos nem! Sok helyen csak a 8 általánosig vagy a 2-3 éves szakiskolákig jutnak el a fiatalok. Utána sokszor környezeti vagy anyagi okokbol, de munkára kényszerülnek. A tovább tanulás meg sajnos sokba kerül.
    Annak örülnék, ha önök azért lobbiznának, hogy a nyelvoktatás lakhelytől, időtöl és anyagiaktól függetlenül mindenkihez eljutnának!
    Vannak gyengébb képességű emberek. Jómagam oxigén hiánnyal születtem. Nem lett komolyabb bajom, de a tempóm elég lassú és a tanulás terén komoly problémáim vannak azóta is. Nekem a hagyományos nyelvoktatás nem jó. (remélem e miatt az ön szemében nem leszek megbélyegezve)
    Annak örülnék, ha lenne rá lehetőség, hogy élő nyelvi környezetben tudjak tanulni méghozzá úgy, hogy az ne a pénztártám és a munkaidőm rovására történjen. Arra lenne szükség az oktatásban, hogy anyanyelvi tanárok tanítsanak évente több hetes nyelvtáborokkal egybe kötve. Úgy nem lehet nyelvet tanulni, hogy heti 2×2 órában este 7-kor beülünk egy nyelvsuliba ahol vagyunk vagy 30-an. A nyelvet nem csak tanulni, de használni és gyakorolni is kell! és erre lehetőséget kell teremteni mindenkinek. Tudom van tv DVD és internet. -Sajnos nem mindenhol! A kábeltévé és az internet pénzbe kerül! Vannak akik napi 12-14 órában dolgoznak és nincs idejük leülni filmet nézni. Az lenne a legjobb, ha minden munkahelyen be lenne építve a nyelvoktatás a munkaidőbe és ez törvényileg is szabályozva lenne. Úgy nem lehet követelni, hogy a teljesítésére lehetőséget sem adunk.

    1. Csak tetszik tudni az a szokás, hogy egy posztnál csak az ahhoz tartozó témákat beszélik meg az emberek, különben teljesen szétfolyik az egész, parttalanná válik. Ez a poszt az MSZOE közleményéről szólt. A speciális igényű nyelvtanulók itt teljesen off-topic.
      Azt nem tudom, miből gondolja, hogy én megbélyegezném azért, mert a hagyományos nyelvoktatás önnek nem felel meg. Az is egy jó kérdés, hogy ugyanarra gondolunk-e a “hagyományos nyelvoktatás” kifejezés hallatán (szinte biztosan nem).
      Én most a szokásoktól eltérve válaszolok a témától elkanyarodó felvetésére, de kérem, hogy ebből ne csináljunk rendszert.
      Abban szintén nem vagyok biztos, hogy olyan jellegű nyelvtanításra van szüksége, amilyet leír. (Az “élő nyelvi környezet” kifejezés alatt célnyelvi környezetet ért?)
      De, lehet úgy nyelvet tanulni, hogy heti 2×2 órában este 7-kor beülnek nyelviskolába (sehol nincsenek már 30 fős csoportok, de a 15 is nagyon ritka – tessék olyat választani, ahol max. 12-en vannak, rengeteg nyelviskolából lehet választani; annak pedig utána lehet érdeklődni, hogy melyik a jó az adott környéken). Nagyon sokan megtanultak már így, és nagyon sokan meg is fognak. Ha van motiváció, akkor minden van.
      A kábeltévé és az internet valóban pénzbe kerül, de szerencsére a kábeltévé egyáltalán nem elengedhetetlen a nyelvtanuláshoz, internetje pedig a jelek szerint van, úgyhogy ez a probléma szerencsésen megoldódott.
      Az viszont állati rossz ötlet lenne, ha törvényileg szabályoznák, hogy a munkahelyen a nyelvoktatás legyen beépítve a munkaidőbe. Ezt hívnák ugyanis szocializmusnak, mert az állam beavatkozna a piaci szereplők dolgaiba. Szintén szocialista vonás az ötletben, hogy az állami atyáskodást helyezné az egyéni felelősségvállalás helyébe.
      Aki viszont napi 12-14 órában dolgozik, annak a számára irreális az idegennyelv-tanulás, vagy szinte bármi más szellemi tevékenység. Ha ön ennyit dolgozik, hihetetlen erőfeszítést kellene tennie a nyelvtanulás érdekében, bármilyen módszert is választ.
      Az off-topic lezárásaként azt javaslom, keressen meg a környékén egy nyelvtanárt, akiről jókat hallott, és kérjen tőle tanácsot az ön személyes helyzetére vonatkozóan, hogy szerinte mi lenne a legmegfelelőbb az ön számára.

  5. Kedves Angol Infó! A szocializmust csak ne becsülje le! Én abban nőttem fel és elárulom sokkal jobban éltem mint most.
    A környékünkön nincs jó tanár. Ezt már körbe jártam. Üljön be az ELTE -BTK idegen nyelvi lektorátusán egy olyan órára ami kifejezetten a hallgatóknak van meghírdetve.
    A magam részéről én úgy gondolom, hogy követelményeket csak akkor szabad támasztani, ha a követelmények teljesítésére a feltételek is biztosítva vannak.
    Szerintem az én felvetésem nagyon is jogos és reális, és pont a témához kapcsolódik. A MOESZ nem a nyelvoktatás ellen van!
    Sőt ők kezdeményezték-és ma is szorgalmazzák a nyelvoktatás átalakítását. Nekik egyedül a nyelvvizsga kötelezettség szúrja a szemüket.
    Tudja nem vagyok már fiatal, és jártam már jó néhány -jónak -mondott nyelviskolában. Nem kevés pénzt hagytam ott. de mégsem tudtam megtanítani a nyelvre, pedig a motiváltság megvolt.
    Én az egész magyar oktatási rendszert egy pénzhajhász korrupt rendszernek tartom!
    Külföldön mondjuk Ausztriában vagy Német orszégban miért nincsenek ilyen problémák?

  6. Kedves Péter, hadd szóljak már én is hozzá, ha nem gond.
    Éltem Ausztriában néhány évig, ahol az angolul egyébként jól beszélő külföldi kollégák bizony esténként jártak a helyi Művelődési házba, szervezett németoktatásra, heti 2×2 órában. Munka után. Jelentem, aki tanult is, és nem csak elüldögélt az órákon, és várta, hogy beletöltsék a fejébe az anyagot, az haladt, fejlődött a nyelvtudása. Aki nem, az a német nyelvi környezet ellenére sem tanult meg németül. És mellettük nagyon sok helybéli járt angolórára esténként.
    Azt állítja, hogy megvolt a motiváltsága akkor, amikor nyelviskolába járt. Tényleg? Akkor hogy nem sikerült sehol sem megtanulnia a nyelvet?
    A MOESZ nevetséges, mert a nyelvoktatás átalakítása nem más, mint egy pszeudointézkedés. Szorgalmazzák inkább otthon a saját gyerekeik nyelvtanulását ilyen ökörségek helyett.

  7. Kedves Arabella! Sajnos, ha nem gyakorolja az ember intenzíven a nyelvet akkor sajnos a tudás megkopik!
    Sajnos itt vidéken, ahol havi egyszer nyitják ki a műv házat és közösségi életre max a kocsma van egy kicsit nehéz a tanultakat színten tartani!
    Persze örülnék neki én is, ha itt is lenne arra lehetőség mint Ausztriában. De így marad a net és a könyvek ami nekem sajnos édes kevés. Persze lehet, hogy az én agyammal vana gond. Nem születtem zseninek!
    Szerintem a MOESZ elképzelés nagyon is reális. Azok igényét is fiygelembe kell venni akik nem rendelkeznek 100 feletti IQval.
    Attól még lehet valakiből egy jó szakember és beszélhet konyhaszínten egy nyelvet, hogy nincs nyelvvizsgája. És ha valaki végig megy a főiskolai szamárlétrán (aminek csak kevés intézményben résza a nyev) Akkor jár neki a diploma!

    1. Kedves Péter!
      Az Ön hozzászólásával SZVSZ az a gond, hogy összemos két dolgot. Azok a fiatalok, akik diplomát szereznek, nem átlagos IQ-val rendelkeznek! Ezen a szinten muszáj képesnek lenni az önálló tanulásra. A szaktárgyi vizsgákra is egyedül készülünk fel, könyvekből, jegyzetekből, kidolgozott tételekből. Ahogy megtanuljuk a szakmai anyagot, úgy seggeljük be az idegen szavakat, kifejezéseket és nyelvtant is. Higgye már el nekem, hogy semmi különbség nincs. És az internet birtokában nem kell vagyonokat kiadni drága tanfolyamokra és könyvekre sem. Millió online gyakorlófeladat van a neten, csak rá kell szánni az időt. Ha valaki nehezen tanul, akkor nyilván többet kell foglalkoznia vele, de ez a diploma ára.
      Más kérdés azoknak a helyzete, akik nem elég okosak és szorgalmasak egy diploma megszerzéséhez. Nyilván nekik is érdemes nyelvet tanulni, mert jónéhány szakmát külföldön sokkal több pénzért lehet művelni, de tőlük nyilván nem várható el az önálló tanulás képessége sem. Ott jogos lehet a kritika.
      Az MSZOE tiltakozása viszont az előbbiekkel kapcsolatos.
      Mindenki tudja, hogy mik a diploma feltételei. Mérlegelje, hogy tudja-e teljesíteni ezeket vagy sem. Ha nem, akkor el kell fogadni a helyzetet. Én is szeretnék maratont futni, de nem vagyok rá képes. Ez van.

      1. Kedves Arabella! Egy nyelvet nem beseggelni kell. Hanem megtanulni, úgy, hogy az használható legyen. Sok embert ismerek akik bseggeltek egy nyelvet, meg is szerezték a nyelvvizsgát, de használni már nem tudták. Mi ennek így az értelme?
        Sajnos sok nyelviskola van akik csak a nyelvtanra és a seggelésre mennek rá!
        Igazi kommunikációt kéne tanítani és hangsúlyotom TANÍTANI!
        Sajnos ami most megy a legtöbb iskolában az nem az.
        2. Sajnos vannak helyek ahol nincs internet, vagy nincs pénz internetre! Ott mi a helyzet?
        Ne mérjünk mindent Budapesthez!
        Sok családban meggondolandó, hogy mire adunk ki havi 1-2 ezer forintot.
        Normális oktatási rendszerre lenne szükség ami lakhelytől, szociális helyzettől és anyagiaktól függetlenül mindenki számára elérhető lenne.
        Persze ez tudom nagyon sokba kerülne és nincs benne semmi profit ezért ennek megvalósításáért színte senki sem kampányol!

        1. Bocsásson meg Péter, de ez nem igaz. A nyelvet valóban gyakorolni kell, különben “papírszagú” és nehézkes a kommunikáció, de gyakorolni csak azt lehet, amit meg is tanult az ember. Nem tudom, hogyan képzeli el egy idegennyelvű beszélgetést, ha nincs hozzá szókészlet és nyelvtani tudás. Akkor mit gyakorol? A gyakorlás gördülékennyé és gyorsabbá teszi a meglévő ismeretek alkalmazását. Ismétlem: meglévő ismeretek!! Márpedig ezt megszerezni csak magolással lehet, mert sajnos az nem elég, ha a párnám alá dugom a könyvet éjszakára. Tudja, nekem két nyelvvizsgám van. Németből felsőfokú, amikor azt megszereztem, bőven volt mögöttem nyelvi környezetbéli gyakorlás, hiszen kinn éltem Ausztriában. De az angol bizony tankönyvből, internetről, DVD-ről volt összeszedve, és a nyelvvizsga előtt volt egy felkészítő tanfolyam, ami inkább az írásbelire, mint a szóbelire készített fel. Ennek ellenére meglett az angol C középfok. Ezzel nem fényezni akarom magam, csak jelzem, hogy nem maximalitást várnak a vizsgáztatók az embertől. A “papírszagú”, tankönyvi tudás a Rigó utcában is megfelelt.
          Ami pedig a nem használt nyelvi tudást illeti: higgye el nekem, hogy egy meglévő, legalább középszintű nyelvi tudást feleleveníteni sokkal egyszerűbb, mint egy új nyelvet megtanulni. Ami azt jelenti, hogy az ember nem felejti el igazán, csak passzívvá válik a dolog. Kis gyakorlással könnyen bele lehet jönni.

  8. Én nagyon örülnék neki, ha az Angol.infó. szorgalmazná, sőt kezdeményezné, hogy a vidéki emberek számára is legyen elérhető a nyelvoktatás. Sőt javasolnám, hogy az eszperantistákhoz hasonlóan alakuljanak különböző nyelvi közösségek, ahol élő nyelvi környezetben tudna mindenki nyelvet tanulni. Ahol a heti 2×2 órás tantermi órákon kívül is lennének programok mellyek idegen nyelven folynának!
    Ezzel nem csak a nyelvet lehetne hatékonyan megtanítani, hanem egyben közösséget is lehetne építeni ami elősegítené, a fiatalok nevelését. Értelmes célokat adna a kezükbe és nem hagyná elkallódni.
    Az eszperantisták mindezt megcsinálták, kb 50 éve és sokáig működött is a szervezetük.
    Sajnos az iskolák erre nem képesek, pedig erre lenne igény főleg a fiatalok, de még a felnőttek részéről is.

  9. Még egy gondolat: igazából nem értem, mi is az ön gondja. Nincs szervezett nyelvtanfolyam a közelben, ahol olyan technikával oktatnak nyelvet, amihez ki sem kell nyitni a könyvet? Higgye el, itt, Budapesten sincs. Akár jár tanfolyamra, akár nem: sok-sok tanulásra fordított idő nélkül nem fog menni. És ehhez TÖKMINDEGY, hogy honnan szerzi be az anyagot, könyvet vesz, vagy online talál valamit. Szerintem a belefektetett idő a legmeghatározóbb a nyelvtanulásban. nekem legalábbis a szavak tanulásához nem kellett tanár sosem. És mivel ön is diplomás, gondolom, önnek sem kellene.

    1. De képzelje nagyon is kellett!
      Főleg az angolhoz amit másként ejtünk és másként írunk! Tudja, magyarként megszoktam, hogy az A-t A -nak mondom. Sajnos ez bizonyos nyelvekben máshogyan van. Kell a tanári irányítás. Lehet, hogy önnek nem kellet-örüljön neki-de sok ember van akiknek szükségük van a tanári irányításra.
      2. Könyvekből és filmekből valóban fenn lehet tartani a nyelvi szókincs alapjait, de már olvasni, filmet nézni és más leülni egy hús-vér emberrel beszélgetni. Na ez az amivel sok embernek gondja van!
      Egy ismerősöm egy német cégnél dolgozik. Jól beszéli a szakmai nyelvet, minden évben kinn van a német anya cégnél a vezetőségi ülésen de megmondta, hogy egy nyelvvizsgát bizony nem tudna lerakni. Az a szerencséje, hogy ő még a régi rendszerben diplomázott, különben most nem projekt menedzser lenne, hanem sorjázó.
      És itt még megjegyezném, hogy ő az egyik legjobb szakember a cégnél-és ezt nem én mondom, hanem az ottani vezetőség.

        1. Igen nézett, mert ő is gondolkozott egy nyelvvizsgán. Szerencsére a diplomája már réga kezében van, a cégnél meg a tudását nézik és nem a végzettségét!
          Tudja egy nagyon nagy problémám van az egész oktatási rendszerrel! De ez nekem is és a közvetlen környezetemet is végig kísértette álltalánoson és a középiskolán: Az, hogy nálunk mindig azt nézik, hogy mit NEM tudunk. Amit tudunk az nem számít, csak az amit nem tudunk.
          Nem akarok megint példázódni, de ez ide kívánkozik.
          Volt egy nagyon jó gyerekkori barátom. Mindenből jó tanuló volt csak a magyar és a német nem ment neki. Amúgy tehettséges volt. 13-14 évesen rádiót és számítógépet szerelt. Eredményesen karatézott és vizilabdázott. Persze ez senkinek nem számított. Ezt amolyan természetes dolognak vették. Mindig a magyarral és a nyelvvel szekálták. Végén a barátom besokalt és otthagyta a gimit. Bele keveredett egy bandába és 17 évesen lelőtték.
          Ha a tanárok és a szülei egy kicsit is másképp álltak volna a dologhoz, mondjuk segítették volna abban amiben gyenge és támogatták volna abban amiben jó akkor talán másképp alakult volna az élete. Akkor mostanra talán egy válogatott sportoló vagy egy sikeres imformatikus lehetne. Persze ránk-magyarokra-nem ez a jellemző! Nálunk az iskolákban csak ledarálják az anyagot, oda vágják a diákokhoz a könyvet és aztán -legyél eredményes! persze aki eredményes annak sincs sok előrejutási lehetősége.

          1. Ne haragudjon, hogy ezt mondom, de ez az “érvelés”, amit ön is alkalmaz, amikor szinte kizárólag csak általánosításokra hivatkozik, mindig azt az érzetet kelti bennem, hogy tájékozatlan a vitapartner. Ha valaki ismer egy helyzetet, akkor nincs szüksége az ismereteiben tátongó lyukakat általánosításokkal kipótolnia. Minden általánosítás hamis ugyanis, és ilyesmivel még csak vitatkozni sem érdemes, ne haragudjon.

      2. Péter, ne haragudjon, de ezzel a keményfejűséggel nem lehet mit kezdeni. Most mondjam azt, hogy vannak olyan online szótárak, ahol a szavak kiejtését is meg lehet hallgatni? Csak kéne hozzá keresgélni egy kicsit…. Német nyelvből pedig ez majdnem szükségtelen.
        Döbbenetes a hozzáállása. Maga egyszerűen nem akar időt fordítani a dologra, ezért csípőből elutasít minden olyan megoldást, ami másnál működik, és esetleg magán is segíthetne. De mivel a tanulás minden formája energiabefektetést igényel, eszébe sem jut, hogy megpróbálkozzon vele. Szidja az oktatási helyzetet, az inkompetens tanárokat, a korrupt vizsgáztatókat,a hülye törvényhozókat, és a többit. Maga természetesen nem hibás, csak a körülmények szerencsétlen áldozata.
        Komolyan azt gondolja, hogy egy szakmai nyelvismerettel rendelkező menedzser nem tudja a B2-t megugrani? Mert ha igen, akkor rosszul gondolja. 17 évesek is teljesítik….. Nem kell példákat keresgélni, hanem bele kéne törődni végre, hogy az ön készülékében van a hiba. Szerintem.
        További jó szenvedést:-(

    2. Kedves Arabella. Azért mert vidéken élek még ne nézzen madárnak! Jártam már Budapesten. Laknak ott ismerőseim és én is érdeklődtem. Busapesten nagyon is sokminden van! Főleg ami az oktatást illeti. csak az a baj, hogy nagyon sokba kerül és tőlem messze van.
      Az iskola meg arra van, hogy megtanuljuk azt amit nem tudunk. Ha mindenki netről és könyvekből tudna autodidakta módon tanulni akkor nem lenne szükség iskolákra.
      Lappföldön, ahol a nagy távolság miatt nincs mindenhol iskola és a gyerekek a teleházba járnak ott is van pedagógus aki segíti és irányítja őket a tanulásban.
      Lehet, hogy én vagyok agyilag vissza maradott, de nekem az önálló tanulás, főleg olyan területeken mint a nyelv soha nem ment egyedül. Matekból és kémiából is annó végig korrepetálásra szorultam egészen az érettségiig. Nem véletlen, hogy nem matek szakon tanultam tovább. Ugyankkor viszont nekem is jogom van az előrejutás lehetőségéhez méghozzá azokon a szakterületeken amikben jó vagyok és örülnék, ha ezen szakterületekből szerzett eredményeimet is figyelembe vennék! A nyelvekkel-a matekhoz és a kémiához hasonlóan-hadi lábon állok. Persze tudom, hogy matekra is szükség van egy diplomás pozició betöltésénél, de örülök, hogy nem kell még matekból is külön vizsgát tenni mert akkor végleg lemondhatnék a diplomáról.
      Az a baj, hogy mindent ez a nyelvvizsga határoz meg. És minden más eredmény amit eddig elrétem a főiskolán-amikért ugyanúgy megdolgoztam- mintha nem számítana!

      1. Péter, ne haragudjon, de az írásai jellemzik magát….

        “Ha mindenki netről és könyvekből tudna autodidakta módon tanulni akkor nem lenne szükség iskolákra.”

        Kicsit gondolkozzon már el azon, hogy mikor alakult ki az iskolai oktatás, és mikor hozták létre az internetet. Én nem nézem madárnak, szükségtelen, kellően lejáratja saját magát.
        Képtelen az önálló tanulásra, de diplomát szeretne. Tudja, a kettő nem megy együtt. Ez a nagy helyzet. Ha akarja azt a nyomorult papírt, akkor szerintem sürgősen fogadjon magántanárt, mert az életben nem jut egyről a kettőre.

  10. Kedves Angolinfo, hadd tegyek fel egy szakmai kérdést: Az Euroexam C1 nyelvvizsga mennyire elismert (vagy ismert egyáltalán) nemzetközileg? Van esetleg tapasztalata magával a vizsgával kapcsolatosan? A honlapját láttam, de ugye az mindig egy kicsit marketing is… Kellene angolból felsőfokú nyelvvizsga, de nem biztos, hogy a Cambridge-nek nekiugornék.

    1. Huh, nehéz kérdés. Ugyanis időnként szoktam különböző dolgokat csinálni az Euroexam számára, tehát nem vagyok pártatlan az ügyben. Illetve én úgy érzem, hogy meg tudom ítélni elfogulatlanul az Euro nyelvvizsgát (vagy a többit), csak azt nem várhatom el senkitől, hogy ezt el is higgye :). Ezért inkább hadd másoljam ide a legilletékesebb, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ idevágó Q&A-jéből a releváns részt:
      “A Magyarországon szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt elfogadják külföldön, ha ott szeretnék tanulni vagy dolgozni?
      Nem, a külföldi befogadó általában előírja, hogy melyik nyelvvizsgához köti a foglalkoztatást, felvételt. Ez országonként eltérő lehet.”
      forrás: http://www.nyak.hu/doc/faq_2.asp
      Ez még érdekes lehet: http://www.nyak.hu/doc/eu.asp
      “Várható-e, hogy a magyar, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány egységes kezelést kap az Unióban?
      Az Európai Unió közösségi szinten nem szabályozza a nyelvtudást igazoló bizonyítványok elismerését, a közösségi jog tehát nem rendelkezik erről. Az egyes tagállamok saját hatáskörükben szabályozzák, vagy nem szabályozzák a tagállamon kívül szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok elismerését, értékelését. Ebből következik, hogy a Magyarországon szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat az Európai Unió tagállamai eltérően értékelhetik.”
      Azt tudnám tanácsolni, hogy azt gondolja át, hogy ahol külföldön szeretné használni a nyelvvizsgáját, mit várnak. Sok esetben csak annyi az elvárás, hogy legyen egy uniós országbeli akkreditációval rendelkező központtól papírja – ez az alapfeltétel, a többi “élesben” dől el, legyen ez állásinterjú vagy bármi más. De ha nincs valamilyen igazolás az elvárt szintű nyelvtudásról, az általában kizáró ok.
      Az Euroexam az International House fejlesztése, tehát nemzetközi elismertsége részben ebből is fakad.

      1. Tehát, ha jól értem, akkor hiába a nyelvvizsga elismertsége, ha egyszer a munkáltató nem preferálja.
        Igazából rákérdeztem én már erre, de nem kaptam teljesen megnyugtató választ. Tanári állás lenne egyetemen, megkívánják a a C1-et, és a “legtöbb nemzetközileg elismertet” el is fogadják. Ezt viszont nem ismerte a kapcsolattartó hölgyike, amin meglepődtem. Persze lehet, hogy csak szimplán ő tájékozatlan (nem tudott listát adni arról, hogy akkor mit is fogadnak el). Viszont nem szeretnék abba a helyzetbe esni, hogy kétszer kelljen nyelvvizsgáznom. Az egyetemek ritkán vacakolnak ilyesmivel, ott a szakmai ismeretek sokkal meghatározóbbak, de nem akarok pofára esni.
        Mindenesetre köszönöm a válaszát!

  11. Péter, még valami, most már tényleg lezárási kísérletként részemről. Ha visszaolvassa hozzászólásait, egészen biztosan feltűnik önnek is, hogy soha, egyetlen felvetést, ellenérvet nem csak hogy nem fogadott el, hanem még csak át sem gondolt, egyszerűen csuklóból elutasított mindent, és ugyanazt ismételgette folyton-folyvást. Ami javaslatokat itt tettünk többen, azok sem voltak megfelelőek önnek, mindegyikre volt válasza, hogy miért nem jó. Én csak azt nem értem, hogy mi volt a célja. Mert nem tűnik úgy, hogy valóban segítséget szeretett volna kapni. Ha úgy gondolja, hogy ezt a fórumot is a nyomásgyakorlás eszközeként használhatja a törvényi szabályozás megváltoztatása érdekében, akkor nagyon el van tévedve – ennek nulla hatása lesz a döntéshozókra. Azért vetem fel ezt a nyomásgyakorlás-témát, mert egyértelműen megfigyelhető, hogy a neten akárhol felbukkan egy kommentálható cikk vagy hír a nyelvvizsga-kötelezettségről, azonnal ráugrik néhány hozzászóló, és teljesen az itt olvasottakkal megegyező “érvekkel” nagyon agresszív kampányba kezd. Elég egyértelmű, hogy itt néhány ember tudatos és megtervezett kampányáról van szó, akik feltették magukban, hogy ilyen módokon is megpróbálják érvényesíteni akaratukat, tekintet nélkül arra, hogy egy ilyen döntés (értsd: a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése) mekkora károkat okozhat már középtávon is a magyar oktatásnak, és mennyire iszonyatosan rossz és veszélyes precedenst teremtene. Önöknek semmi sem túl drága, csak magukra gondolnak, és mit érdekli önöket, ha egy ilyen esetleges döntés a későbbi generációk nyelvtanulását károsítja.

  12. Kedves Angol. info.
    Ön is ugyanígy kampányol a nyelvvizsga fontossága mellett!
    Azok akik a különböző fórumokon érvelnek a nyelvvizsga fontosságával -nagyon olyan a hozzászólásuk hangvétele mintha ez döntené el, hogy ki a hülye és ki nem. Ez az ami nekünk nagyon bántó. Megint csak azt nézik, hogy mit nem tudunk.
    Az is egy nagyon agresszív lépés volt mikor bevezették színte egyik tanévről a másikra és nem mérték fel a valós hátteret! nem véletlen, hogy a diplomák fele vissza van tartva. És ez sajnos tény és nem kitaláció.
    Ha csak 10-20 % lenne érintett akkor azt mondanám, hogy tökéletesen igaza van. De ennyi link és hülye ember nem jár egyetemre. Én a magam részéről azt szeretném, ha azért becsülnének meg aki vagyok és azért díjjaznának amit tudok és ne fordítva!

    És végezetül egy érdekes cikk az indexről!

    http://index.hu/bulvar/2010/09/30/tovabb_dagad_a_diplomabotrany/?rnd=93

    Elárulom önnek, hogy nagyon sokan hamis nyelvvizsgával jutnak a diplomához. És ön akármit mond virágzik az okirat hamisítás.
    Nem hiszem, hogy 20 év tanulással a hátam mögött nekem jobban kéne strapálnom magam mint sokaknak akik kéz alatt vagy kapcsolatokon keresztül jutnak okiratokhoz és jól fizető munkákhoz!

  14. Kedves Cikkíró!

    Eléggé felhúztam magam a cikke lekezelő stílusán, de megpróbálok higgadt fejjel reagálni az állításaira. “A durvábbik csúsztatás itt a “saját költségen megszerzett” vizsga kitétel. Ugyanis mióta az emelt szintű nyelvi érettségi C típusú nyelvvizsgát ér, nincs értelme “saját költségen megszerzett” vizsgáról beszélni, megszerezheti ingyen a nyelvvizsgát a középiskolában a tanuló.” Szeretném felvilágosítani Önt, hogy nincs ebben semmi csúsztatás, mert 1.) akármilyen furcsa is, de él ebben az országban jó pár olyan felsőoktatásban tanuló vagy frissen végzett, aki pont kiesett ebből az új típusú érettségi rendszerből és különben is hagy ne ecseteljem, milyen dilettánsok tanítottak, illetve tanítanak(?) nyelvet a hazai középiskolákban; 2.)a felsőfokú intézmények nem mindegyikében van biztosítva az ingyenes nyelvtanulás és a nyelvvizsga ugyebár egyáltalán nincs ingyen! Épp most fizettem be a vizsgadíjat (csak írásbeliért!) 13.500 Ft-ot. Szóval ez minden volt csak nem ingyenes! És akkor még nem adtam hozzá azt a tetemes pénzösszeget, amit eddig nyelvórákra, nyelvvizsgákra költöttem a keresetemből. Pedig jó nyelvérzékkel rendelkezem (ez nem csak azén véleményem), középfokon tudok idegen nyelven. A szóbelim egyből meg is lett, de valahogy az írásbelin (eddig kb. kétszer futottam neki) 1-2 pontot valahogy mindig levontak. Különös, nem? Ráadásul egy külföldi barátom, akivel levelezni és csetelni szoktam, is azt mondta, hogy néha azt hiszi, hogy én is a honfitársa vagyok. 🙂 Szóval ez az egész nyelvvizsgarendszer úgy, ahogy van nem állja meg a helyét! A használható (!) nyelvtudásra ugyan szükség lenne ezt nem vitatom, viszont 1.) A jelenlegi nyelvvizsgarendszerek nem a való életben alkalmazott helyzetekre épülnek, tehát a valós tudás lemérésére teljesen alkalmatlanok. Sokan vannak, akiknek van papírja, de 1 év múlva már meg sem tud az adott nyelven szólalni. 2.) Ha már kötelezővé teszünk valamit, akkor tegyük ingyenessé mind a nyelvvizsgát, mind pedig az arra felkészítő minőségi (!) nyelvoktatást.
    “A záróvizsga után még nincs végzettsége a hallgatónak, mivel nem tett eleget az összes követelménynek.” – Bocs, de ez a mondata max. akkor lenne igaz, ha minden felsőoktatási intézményben min. 3-5 éven keresztül szakmai nyelvet is oktatnának. Lehet, hogy most ez a szabályozás, de azért még (ahogy kishazánkban megszokhattuk)egyáltalán nem logikus! Ami most van az max. a nyelvtanároknak, a nyelviskoláknak, a nyelvvizsgaközpontoknak és persze a minisztériumnak kedvez. Az előbbieknek azért, hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert (ergo: minél többször buktatják meg a diákot, annál jövedelmezőbb a biznisz). Az utóbbiaknak meg ugye azért, hogy egyrészt újabb állástalan tanárokkal ne növeljék már tovább a diplomás munkanélküliek amúgy sem kis létszámú táborát, másrészt meg lobogtathassák a papírt az EU-nak: micsoda szép statisztikánk van, mekkora papír nagyhatalom a mienk! Mindezek vesztesei persze mi vagyunk, akik évekig próbálkozzunk, több havi fizetésünket hagyjuk ott a már említett, nem éppen jótékonysági intézményekben. Szóval kedves cikkíró tökéletesen megértem az álláspontját, hiszen Önnek is meg kell élnie valaki(k)ből, de kérem, Ön se haragudjon azért, ha valaki (a cikkben érintett tanulók valamelyike vagy egy hozzátartozója) ezt (jogosan!) kikéri magának.

    1. Sajnálom, hogy sikertelen volt abban a próbálkozásában, hogy higgadt fejjel reagáljon. Azt is sajnálom, hogy nem olvasta el a kommenteket, mielőtt megírta a magáét. Akkor elkerülhette volna az a szerencsétlen helyzetet, hogy megismétel olyasmit, amit már mások leírtak ön előtt, és akkor olvashatta volna azt is, amit ezekre válaszoltam. Így sajnos csak némi sértegetéssel fűszerezett ismétlés lett.
      Csak kíváncsiságból kérdezem: hogyan lehet “kb. kétszer” nekifutni egy nyelvvizsgának? Hányszor próbálkozott?
      Ami a konkrét helyzetében esetleg segíthet: melyik nyelvvizsgaközpont(ok)nál próbálkozott eddig? Mindegyik nyelvvizsgának elérhetők a mintafeladatsorai, próbált már esetleg másik rendszert nézni? Mert hátha pont önnek nem fekszik az, amelyiknél eddig vizsgázott, de talán talál olyat, ahol meggyőzőbben tudja bizonyítani anyanyelvihez közelítő tudását. (És melyik nyelv?)

  15. Igen, olvastam a kommenteket mielőtt írtam, igaz időhiányában nem tudtam a több mint 200 hozzászólást elolvasni, ezért kérem ezt nézze el nekem. 🙂 Viszont mint minden fórum, ez is arra (lenne) való, hogy a hozzászólók számára teret adjon saját véleményük kifejtésére. Én másokkal együtt éltem is ezzel a lehetőséggel. Igen, sokan írtak már hasonló hozzászólásokat, amik azt kellene, hogy jelezzék az Ön számára, hogy valami még sem stimmel ezzel a rendszerrel. Az, hogy én milyen nyelvet tanulok és hányszor próbálkoztam most azért mellékes, mivel ezen a legtöbb tanuló keresztülmegy. Az, hogy megbukni, hogyan lehet? Nagyon egyszerűen: a fogalmazásból pl. könnyedén lehúzhatnak 1-2 pontot, mert annak a megítélése elég szubjektív. Itt persze nem a helyesírási hibákra vagy a rosszul használt nyelvtani szerkezetekre gondolok. 🙂 Mondjuk kissé meglep, hogy tapasztalt nyelvtanárként ilyen kérdéseket tesz fel, főleg azok után, hogy Ön is nyelvvizsgázott már életében.
    Egy korábbi kommentelőnek, ha jól emlékszem, Ön írta azt, hogy ez az egész nem nagy biznisz a tanároknak, mert ők jobban járnának azzal, ha a szaknyelvi oktatás már a felsőoktatásban megvalósulna. Lehet, hogy ezt Ön komolyan így gondolja, de az iskolák részéről nekem azért is sántít a dolog, mert pl. még a szülők petíciója kapcsán a tévének nyilatkoztak az ELTE-ről. Ott azt mondták, hogy sajnos anyagilag nem tudják megoldani az egyetemen a nyelvoktatást, közben meg ők üzemeltetik az ITK-át. Kérdem én, nem jobban megéri így nekik, hogy a nyelvoktatás és a vizsgadíjak után plusz pénz üti a markukat, mintha belekalkulálnák a tandíjakba? Nem titok, hogy sokan költségtérítéses képzésre járnak, de valójában az államilag támogatott oktatás sincs ingyen. Azt ugye mi, adófizetők álljuk. Szóval nem elég, hogy mi tartjuk el az az oktatási intézményeket, főiskolákat, de még nyúljunk még mélyebbre a zsebünkbe és fizessünk azért, amit az iskolák feladata lenne megoldani. Szóval engem ez háborít fel, nem pedig az, hogy nyelveket kell tanulni. Meg az is nagyon szomorú, hogy Ön ahelyett, hogy eljuttatná az érintettek panaszait az illetékes döntéshozóknak (az oldal írója vagy szerkesztőjeként lenne is rá lehetősége), ellentmondást nem tűrően lehordja az ellenkező állásponton állókat.

    1. Ha olvasta a kommenteket, akkor tudja, hogy az ön által felvetett dolgokra már reagáltam, némelyikre nem is egyszer.
      Azon ne lepődjön meg, ha megkérdezem, hogy hányszor bukott meg, ha azt írja, hogy “kb. kétszer” – be kell ismernie, hogy ez elég szokatlan megfogalmazás. Azért érdekelt volna, mert egyszer még bárkinek lehet pechje, rossz napja, rosszul sikerült javítás, stb., bár ha elég sokkal van a szint fölött, akkor ez mind nem elég egy bukáshoz. Két bukás határeset lehet talán – itt már el kellene gondolkodni, hogy talán tényleg nincs még meg az elvárt szint. Háromszor pedig lehetetlen megbukni, ha valaki tényleg tud az elvárt szinten.
      A személyeskedő megjegyzéseit engedelmével figyelmen kívül hagyom.
      Az íráskészséget mérő vizsgarész szokta valóban a legtöbb gondot okozni. Nem azért, amiért ön írja, hogy szubjektív – olyan kis mértékben az, hogy az statisztikailag elhanyagolható. Ha odaad 10 vizsgáztatónak egy vizsgadolgozatot, hozzá a skálát, akkor egy 30 pontos feladatnál a tolerancia egyetlen pont; magyarul a 10 (vagy akárhány) javító tanár legalacsonyabb és legmagasabb adott pontja között egyetlen pont lehet a különbség. Vettem részt olyan tréningen, ahol addig gyakoroltuk az értékelést, amíg ezt a konzisztenciát el nem értük. Lehet, hogy nem nyelvtanárként ez nehezen hihető, de nyugodtan elhiheti, ez így van, mind az írás, mind a beszédkészség értékelése teljesen standardizálható.
      A gond tehát nem ez, hanem az, hogy sok nyelvtanuló nem is ismeri igazán, hogy milyen produktumot várnak a vizsgán egy adott írástípusnál. Ez részben abból is ered egyébként, hogy tessék megnézni, az átlagember milyen íráskészséggel rendelkezik. Sokan a legegyszerűbb írási feladatokat sem képesek elfogadható színvonalon abszolválni, mert egyszerűen nem gyakorolták be soha.
      Nem igazán értem, hogy kinek néz engem egyébként, miért gondolja, hogy az én feladatom lenne “eljuttatni az érintettek panaszait a döntéshozóknak [sic!]”. Ez tipikusan azt a gondolkodásmódot tükrözi, amit már korábban többször kritizáltam. Miért nem teszi meg ön? Miért mástól várja? Miért lenne nekem több lehetőségem ezt megtenni attól, hogy csinálom ezt az oldalt? Semmi közöm semmilyen állami szervezethez. Ráadásul miért juttatnék el olyan panaszt bárhová is, amivel nem értek egyet? Tessék megkeresni az illetékest, e-mailt írni, levelet írni, telefonálni, vagy bármi. Ne mástól tessék várni.
      Sajnálom, de úgy érzem, hogy ön valójában nem segítségért jött ide, hanem egyszerűen csak a frusztrációját akarja kitölteni. Különben válaszolt volna a kérdéseimre, vagy legalább megfontolta volna a nyelvvizsgával kapcsolatos javaslatomat.
      Tetszik tudni, el lehet engem küldeni a francba, de ettől magának még nem lesz se nyelvvizsgája, se diplomája. Ha ettől jobban érzi magát, ám legyen, bár szerintem snassz. Korábban is már írtam, de most mégis megismétlem: ha mindezt a hallatlan energiát, amit az itteni vitatkozásba fektetnek, legalább részben nyelvtanulásra fordítanák, már kicsit beljebb lennének. Vagy legalább olvassák el azokat a javaslatokat, felvetéseket, amiket nem csak én tettem itt korábban. Sok kockázat nem lenne benne, ha legalább csak átgondolnák őket.

  16. Kedves Angol info. A főiskolán ahol végeztem volt egy nagyon komoly vizsga amin az évfolyamok több mint fele rendre elhasalt. Sokszor ezen vizsgán elhasalók töltötték-duzzasztották fel az utána jövő évfolyamokat. Mondani sem kell, hogy a vizsga ismétlésekért fizetni kellet. Ez persze idővel feltűnt a tantestületnek is, és persze hamar lecserélték az adott tanárt. Utána már csak 10-15% volt a bukás.
    Vajon ez hogy lehet? Akire lecserélték az adott tanárt az sem volt engedékenyebb, mégis feljavult a statisztika.
    Ezt annak kapcsán írtam, hogy a diplomák fele vissza van tartva! Ez tény és statisztika és nem kitaláció. Ilyen rossz statisztikánál felmerül a gondolat, hogy létezik ennyi hüly ember az országban???????
    Az lenne a logikus, ha átdolgoznák a teljes oktatási és vizsga rendszert! Az nem megoldás, hogy kijelentük, biztos nem készült fel elég jol.
    Talán nem kéne ezt ide leírnim, de az én rokonságom egy része azért járta meg Szibériát, mert nem tudták az előírt 150% teljesíteni a gyárban! Akkor sem a munkakörülményeket próbálták javítani, hanem a munkásokkal szemben léptettek életbe szankciókat. És az persze senkinek sem tűnt fel, hogy a fél gyárat deportálni kellet.
    Én itt a nyelvvizsgánál valami hasonlót látok. Ha a jelenlegi rendszer jól működni nem lenne ilyen siralmas a satisztika!
    És ha kíváncsi, hogy hol volt az a nagy buktatási hullám, elárulom, hogy az ELTE-TFK történelem szakán 3. évfolyamban a reformkor szigorlaton.
    Utána lehet nézni!

  17. Lenne egy kérdésem, bár lehet, hogy már korábban fel lett téve!

    Mi a különbség egy nyelvvizsgán-mondjuk írásbelin 2 olyan ember tudása között akik közül az egyik 58 a másik 61 pontot kapott!
    Szerintem semmi!
    A főiskolán 60 ponttól kaptunk 2-est a ZH-ra. Erre a tanárom csak azt mondta, hogy a semminél egy hajszállal több! De jöhettem volna egy szóbelis példával is. Ott 40 pont a határ.
    Szerintem nem pontok alapján kéne a nyelvvizsgát adni. Ha a mondatban elhagyok 1-1 vesszőt már azért is pontlevonás jár. Pedig ilyen a való életben saját nyelvünkön is gyakran elő fordul! Gondolom önnel is megesett már hasonló!
    Én pl örülnék neki, ha a nyelvvizsgába a korábban végzet idegen nyelvű szakmai munkákat is beszámítanák. Hasonlóan az államvizsgához. Az is több szintből tevődik össze.
    Lényeg, hogy egy kicsivel rugalmasabb vizsgarendszer kéne!

    1. Mielőtt ismét téves információkat terjesztünk: a jelenlegi nyelvvizsgarendszerek egyikében sem vonnak le pontot egy (vagy akár több) vessző elhagyásáért.
      A hozzászólás többi pontjának értékeléséhez nem szükséges háttérismeret, azt mindenki tudja magától is minősíteni.

      1. Kedves Angol info. A másik kérdésemre még nem válaszolt!

        “Mi a különbség egy nyelvvizsgán-mondjuk írásbelin 2 olyan ember tudása között akik közül az egyik 58 a másik 61 pontot kapott?!”

        Ez ugyanis tény, hogy így van még ha nem is a hiányzó vesszők miatt vonnak le pontokat.
        2. a tények elől ön sem bújhat el miszerint a főiskolások felének probléma a nyelvvizsga.
        Erre a problémára kéne valami ésszerű megoldást kitalálni és nem egymásra újjal mutogatni!
        Nagyon sok ember van akiknél hiába a szorgalom és a motiváció önállóan nem megy a tanulás. Szükségük van mindenféleképpen a segítségre, koordinációra és irányításra.
        Értem a törekvéseit, és én is fontosnak tartom a nyelvtanulást-sőt sokan nem a nyelvtanulás ellen vannak, de nem lehet úgy követelményeket állítani, hogy a legjobbakhoz igazítjuk, a többi meg majd megoldja magának.
        Általános és középiskolában is mindig a legjobb tanuló volt a mérce!

        1. “Mi a különbség egy nyelvvizsgán-mondjuk írásbelin 2 olyan ember tudása között akik közül az egyik 58 a másik 61 pontot kapott?!”

          Az a különbség, ami mondjuk egy járművezetői vizsgán még egy becsusszanó, meg nem adott jobbkézszabály….
          nem kell értetlenkedni, valahol meg kell húzni a határt, és itt van meghúzva.

          “a főiskolások felének probléma a nyelvvizsga.Erre a problémára kéne valami ésszerű megoldást kitalálni”

          A megoldás pofonegyszerű: nyelvvizsga nélkül ne lehessen bejutni felsőoktatási intézménybe. Garantáltan megoldja a problémát, a diplomások megfelelő nyelvtudással rendelkeznek majd, és nem lesz ennyi alkalmatlan, oda nem való ember sem a felsőoktatásban.

          1. Ha ezt bevezetnék akkor félő kiürülnének a főiskolák! -Márpedig azt tudjuk, jól, hogy a fejkvóta rendszer miatt az nagy bevételkiesés lenne az egyetemeknek.
            Akkor ezek szerint aki nem tud nyelvvizsga szinten beszélni egy idegen nyelvet az nem való a felsőoktatásba?
            Mi a véleményed azokról akik ugyan nyelvvizsgával de 10 év alatt és 2-esel diplomáztak le mondjuk az orvosin vagy a jogon?
            Ők felsőoktatásba valók voltak?
            A legtöbb embernek az a problémája a tanulással és ezen belül a nyelvtanulással, hogy nincs megfelelő motiváció, példa és külső inger mögötte. Mint mindannyian mi is és mások is otthonról és a közvetlen környezetünkből hozzuk a mintákat. ha otthon és az általános iskolában nem kapunk + csak negatív ingereket és otthon is olyan példát látunk ami nem ösztönöz minket a tanulásra akkor eleve hátrányokkal indulunk. Persze idővel mindenki rájön a tanulás fontosságára, de akkor már jócskán túl van a középiskolán. és ez nem biztos, hogy az egyén hibája.
            Saját és környezetem tapasztalata.
            Vidékről származom egy kis faluból. Itt régen mindenki a helyi TSZ-ben és a közeli gyárban dolgozott. Az előttem lévő generációknak így a szüleimnek- nagyszüleimnek se volt szükségük a tanulásra. 8 általános után már el lehetett menni dolgozni. Volt munka és fizetés. Én se arra lettem nevelve és ösztönözve, hogy tanuljak. Az iskolában csak a 4-es feletti átlaggal rendelkezőkkel foglalkoztak. Őket küldték szakkörökre, tanulmányi versenyekre és városi szakiskolákba-gimnáziumokba. Azok akik 4-es alatt voltak mint én csak azért voltunk az iskolában, hogy megtöltsük a padokat! Már kicsi korban ki voltak osztva a szerepek. Otthon is és az iskolában is arra voltam nevelve és szocializálva, hogy én a helyi TSZ-ben fogok napszámosként dolgozni. Nem ösztönöztek és nem is támogattak abban, hogy tovább tanuljak. Ez volt a minta előttem, ezt láttam, ez volt körülöttem.
            Gyerekként azt hittem, hogy ez a helyes és ez a norma. Felnőtt fejjel kellet megtapasztalnom, hogy egészen más a világ és szükség van a tanulásra. Persze akkor már dolgoztam. Felnőtt fejjel a futószalag mellől nagyon nehéz vissza ülni az iskola padba, és ha még a tanulási tapasztalatok és készségek is hiányoznak akkor nagyon nehéz eredményeket is elérni. Nekem a diploma csak ahhoz kell, hogy több fizetést tudjak haza vinni. Bevallom, hogy a nyelvtanulás nekem már megerőltető.
            Átküzdöttem magam az érettségin, az államvizsgákon, szakmai gyakorlatokon, szakdolgozaton. És itt a nyelvnél hasaltam el.
            Persze lehet, bele se kellet volna kezdenem így az egészbe. maradtam volna a répaföldön napszámosként!
            Úgy látszik mivel nem vagyok nyelvzseni nekem csak ez jár.

  18. Pancsika, az előző hozzászólás végére már kezdett volna szimpátiát érezni az ember, ha nem lett volna ez a borzalmas bevezető hozzá, meg a korábbi kommentek. Ebben a fentiben kiválóan azonosítható, hogy mi a problémám a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését szorgalmazókkal. Az állandó másokra mutogatás. Hogy jön ide egy kettessel levizsgázó orvos vagy jogász? Nem róluk van itt szó. Ne tessenek már folyton másokban keresni a hibát. Volt már mindenki hibás, a pénzéhes, alkalmatlan nyelvtanároktól kezdve a tesiből alkalmatlan mérnökig mindenki, beleértve a főiskolákat és mindig, mindig csak más. Azok a rohadtak, akiknek van nyelvvizsgájuk, de nyilván nem tudnak megszólalni se, és különben is, csak eszperantóból van a vizsgájuk, amit lehet, hogy vettek vagy csalással szereztek. Vagy csak azért tudták megszerezni, mert több pénzük volt. Hamisítás én önfelmentés azt mondani, hogy csak ez jár, mert nem nyelvzseni. Egy nyelv megtanulásához igazán nem kell sok ész. Sok szorgalom, kitartás, idő, motiváció – ezek mind nagyon kellenek. Nyelvtanár, az nem kell, legalábbis nem feltétlenül. Nyelvérzék meg főleg nem kell, mert az nem létezik. Hallás, irányultság, nyelvi érdeklődés, tanulási tapasztalat – ezek segítenek.
    Ami a napszámosi sorból való kitörést illeti: le a kalappal a törekvése és eddigi eredményei előtt. Nekem annyiből könnyebb volt, hogy a szüleim elmondták, hogy mit kell megtennem, minek kell megfelelnem, ha én is diplomát akarok – de aztán ezekből engedmény nem is volt. Volt tantárgy, amivel szenvedtem gimnáziumban. Megmondták, hogy nincs mese, le kell érettségizni, anélkül semmi se lesz belőlem. Nem mentek be reklamálni a tanárhoz, nem tettek át gyengébb gimnáziumba, nem kerestek nekem kibúvókat. Tessék végigcsinálni. Ez az ára. Hiába hivatkoztam arra, hogy milyen sok egyes dolgozat volt, nem csak az enyém. Egyszer próbáltam meg ezt a kibúvót, de közölték, hogy egyrészt egy csomóan meg kaptak egyestől különböző jegyet, tehát megoldható lett volna, másrészt meg nem érdekes, hogy hányan bénáztak még velem együtt. Kell a diploma és a normális munka lehetősége? Na, akkor ahhoz előbb érettségi kell, tessék többet tanulni.
    Szóval, ha valaminek megvan az ára, akkor azt teljes összegben ki kell fizetni, nem lehet csak egy részét odaadni érte. Alkudozni főleg nem lehet. Illetve lehet, de értelme se sok, meg nem is elegáns.
    És még valamit: ha van egy csoport, ahová tartozni szeretne, akkor ne remélje, hogy a csoport tagjai le fogják szállítani a csoportba bekerüléshez elvárt feltételeket. Ezzel ugyanis a saját csoportjuk értékét szállítanák le. Ha belegondol, ez természetes törekvés, és a színvonal fenntartását szolgálja.

    1. Nagyon érdekes.

      Előző hozzászólására reagálva, megjegyezném, hogy ok, vannak követelmények amik feltételei egy bizonyos körbe-csoportba tartozásnak. DE!
      Ezek a követelmények egyre magasabbak és a legjobbakhoz vannak igazítva. Az ember feje nem káptalan! Nem lehetünk mindenből tökéletesek. Valakinek a matek nem megy -pedig egy értelmiségitől ez is elvárás.
      A lényeg, hogy ebben az egész vitában azt látom, hogy Önnek van valami ami természetes. Van egy nehéz út a háta mögött amit végig küzdött! De ez még nem ok arra, hogy mással is végig küzdessük ezt az utat és ami nekünk természetes, az nem biztos, hogy a másiknak is az.
      Amit Pancsika írta abban értem a logikát. Ön azt mondja szükséges a nyelvtudás és a nyelvvizsga adiplomához. Legyen igaza. De akkor a másik végéről is közelítsük meg a dolgokat. Ne adjunk ki 3 -as alatt diplomát. Ne adjunk olyannak se diplomát aki 8-10 évig jár egyhuzamban ugyanarra sz egyetemre ugyanarra a szakra.
      Itt van pl a kolontári eset. A zagytározókat elvileg márnökök építették, üzemeltették.
      Régóta tudták, hogy van valami gond, de csak legyintettek rá! Valamit nagyon elhibáztak!
      Persze elképzelhető, hogy nekik is csak a nyelvvizsga miatt van diplomájuk és így kerültek a céghez.
      Többször is le lett írva itt is és máshol is: jelenleg a nyelvvizsga a mérleg nyelve a diplomás képzés területén a “tudásnak” nekem és sok más embernek ezzel van problémánk! Nem számítanak a szigorlatok, a szakmai gyakorlat, a szakdolgozat és az államvizsga eredménye! A nyelvvizsga dönt mindenről!
      Vagy legyenek a diploma feltételei más követelmények is összetetten. Vagy a kötelező -a tanszékek által biztosított- vizsgákon kívül ne legyen semmi más.

      1. Hát, elég sok csúsztatást sikerült egyetlen kommentbe sűrítenie. “Csak a nyelvvizsga miatt volt diplomájuk” ??? A nyelvvizsga lenne a mérleg nyelve a diplománál??? Micsoda hamisítás az, hogy nem számítanak a szigorlatok, a szakmai gyakorlat? Ezt maga el is hiszi, amit leír? Mert ne haragudjon, de normális ember ekkora csúsztatást nem fog bevenni. Ezt a logikát követve az kellene, hogy legyen a helyzet, hogy akinek van nyelvvizsgája, az rögtön diplomát is kap.
        És hogy jön ide az, hogy ne adjanak ki hármas alatt diplomát?? Mi nem világos a követelményrendszerben? Legalább elégségest kell elérni, ez a szint. Minek alapján állítja be a kettest úgy, mintha az elégtelen szint lenne? Nyilván minden egyetem és főiskola olyan színvonalat vár el a kettesért, ami valóban elégséges is – valószínűleg nem sokat fog tudni kezdeni ma már egy ilyen diplomával a végzős, de hát ennyit teljesített. Van még egy rakás másik elvárás is – diplomamunkát kell írni, azt is legalább elégségesre. Ja, és van egy olyan elvárás is, hogy legyen középfokú nyelvvizsgája. Szóltak, amikor elkezdte a tanulmányait, ugye, hogy ez is a követelmények egyike? Tehát tudott róla. Miről beszélünk, könyörgök???

  20. És mi a helyzet akkor, ha az egyetem menet közben változtat szabályokat, pl kitalálja, hogy már nem 1 hanem 2 nyelvvizsga kell?
    Az én írásomban semmi csúsztatás és hamisítás nincs!
    Szerintem akik nyelvet szeretnének tanúlni azoknak ott a nyelvszak. Nem véletlenül találták ki az egyetemeken a szakokat!
    Ezek szerint aki 5-ösre lediplomázik és nincs nyelvvizsgája az Ön szerint nem tud megtervezni mérnök létére mondjuk egy zagytározó gátat?

    1. Az nyilván ugyanúgy nem korrekt, ha az egyetem változtat menet közben. Ez konkrétan hol fordult elő?
      Attól, hogy azt írja, nincsen csúsztatás és hamisítás az írásában, ez még nem lesz így; érvelni kellene.
      Az utolsó kérdése viszont olyan érvelést tartalmaz, amire csak ezt tudom mondani:
      http://hu.wikipedia.org/wiki/Argumentum_ad_consequentiam
      Ha van kedve hozzá, korábbi “érveit” sorolja be a megfelelő kategóriába innen:
      http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rvel%C3%A9si_hiba

      1. Elárulom önnek, hogy az ELTE-TFKn történt. Ahová 2002-ig úgy vettek fel mindenkit, hogy alapfokú c vahy középfokú A vagy középfokú B nyelvvizsga kell. Szóval semmiféleképpen nem középfokú C
        Mikor 2003-ban megszűnt a TFK akkor vezették be, hogy középfokú. Ugyanakkor erről nem adtak ki tályékoztatást. Sőt! Mindenkivel félév elején ugyanazt a tanulmányi papírt íratatták alá mint a korábbi években amik a 2002- előtti tanulmányi követelményeket rögzítették.
        Sajnos az oktatási hivatalban se kaptunk jogorvoslatot!
        Így lehet, hogy a volt TFK-sok felének hiányzik a diploma!
        De úgy néz ki, hogy ez is egy korrekt lépés volt a bürokrácia részéről.

  21. Az ellen is van kifogásom, de ez ebből adódik!
    Van egy kötelezettség-elvárás aminek a teljesítési feltételeit az egyetemem nem teljesítette.
    -Sokan megoldották privát. Utána az egyetem egyoldalúan önhatalmúlag megváltoztatta az egészet!
    Az a probléma, hogy valamit mindig kitaláltak, csakhogy ne kaphassunk diplomát!

    1. Péter, komolyan azt hiszi, hogy az iskola jusztis és kicseszésből addig változtatgatja a szabályokat, amíg el nem éri, hogy a hallgatói ne kapjanak diplomát? És ez ugyan mire lenne jó? Kell ez valakinek? Az iskolának baromira nem érdeke “negatív reklámot” csinálnia magának egy ilyen húzással, mert nem lesz sok diákja. Az állam nagyon sok pénzt fektet bele a képzésbe, ha a hallgatók nem szereznek diplomát, akkor ez kidobott pénz. Az egyetlen dolog, aminek értelme lehet, ha nem adják oda a papírt egy adott szint alatt, követelnek érte, de a hallgatók érdekében. Szerintem ezt kellene megérteni.

  22. Kedves Angol.info
    Nemrégiben részt vettem egy nagyon érdekes beszélgetésen!
    Hosszú lenne elmondani, de a lényeg, hogy megtudtam, hogy az iskolai követelmény rendszereket az Apáczai és Trefort iskolákban állítják össze!
    Ha jól tudom ez 2 elit iskola Budapesten.
    Persze ez nem hivatalosan történik, de így van!

    1. Miért, szerinted kinek kellene összeállítani? Az ott oktató tanárok kiváló szakemberek, miért ne állíthatnák össze ők a követelményrendszert? Mi ezzel a baj? Az érettségin nevetségesen kevés tudással át lehet csúszni. A nyelvvizsgán 60%-tól adják meg a papírt. Ez alig több, mint a maximálisan elvárható szint fele!! Senki nem követeli a 100%-ot. De azt csak elismered te is, hogy nem lehet a maximálisan elvárható szint a béka segge alatt, egy mindenki által játszva teljesíthető szinten, mert akkor valójában nincs elvárás, és nincs motiváció sem a tanulásra.

        1. Kedves Péter, értse meg, az érettségi, a diploma mindenkitől azonos szintű tudást vár el. Nincs elit budapesti tudás, mezővárosi, falusi, gazdag, szegény, hátrányos helyzetű, meg mittudoménmilyen tudás. És a szabály az, hogy magasra kell tenni a lécet, mert ez motivál. Nem minimáltananyagot kell megfogalmazni. És ha nem megy, akkor hagyni kell a diplomát a fenébe.

          1. Kedves Arabella.
            Az igaz, hogy nem a minimumra kell tenni a lécet, de nem is a legmagasabbra!
            Nem mindenki indul azonos esélyekkel az oktatásba, és nem mindenki távozik onnan azonos képeségekkel mert nem mindenhol egyforma az oktatás színvonala!
            Egy jó példa:
            Vannak az országban fizetős elit óvodák ahol már a 4-5 évesek internetezni tanulnak a legmodernebb gépeken!
            Itt a faluban úgy szedtük össze az iskola számára adományokból a kiszuperált 2000 előtti számítógépeket, hogy legalább mutatóban lássanak szám-tech óra keretében néhány számítógépet!
            Előbb az oktatás színvonala legyen egyforma mindenhol!
            Majd utána lehet a legjobbakhoz igazítani akövetelményeket és elvárásokat.

  23. Eléggé elkesrítőnek tartom az iskolákkal szemben lévő bizalmatlanságot és hangulatkeltést.

    Tény, idegennyelvet csakis tanulással lehet megszerezni. Persze vannak újabb és hatékonyabb módszerek, amelyek gazdaságosabbá teszik a ráfordított időt,de befektetett energia és munka nélkül ez nem megy.

    Másrészről, néhány hozzászóló – aki diplomás vagy az akar lenni – a tanítás és a tanárok színvonalát hiányolja, akik szintén diplomával rendelkeznek.

    Én a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végeztem első diplomámat angol-történelem szakon, és magas színvonalú képzésben részesültünk, már akik hagyták magukat tanítani. Sajnos a magas fejkvóta miatt elég gyenge képességű hallagtók is bekerültek, akik az angol szakon az első év végi nyelvi alapvizsga miatt kiestek. A történelem szakon nekem is volt egy harmadéves, kemény szigorlatom, ahol bizony sokan kibuktak, ám ők a kreditrendszernek köszönhetően ha nem is négy év alatt (volt aki 7 év alatt) végeztek. Csak azért – véleményem szerint, mert akkor még nem volt követelmény számukraa B2-es színtű középfokú nyelvvizsga. Arra ugyanis tényleg nem lehet a “vizsgaidőszakban” kampányszerűen magolni – bár szerintem semmiből sem szerezhető meg így minőségi tudás. (Ezt a harmadéves szigorlati tárgyat tanító tanár is tudta). Sajnos van néhány olyan jellegű tantárgy, ahol az értékelés még nem elég korszerű ahhoz, hogy ezt kiszűrje, de a B2 szintű nyelvvizsga bizony ezt a fajta attitűdöt kiszúrja.

    Tény, egy B2 szintű nyelvvizsgához már nem elég magolni, hanem bizonyos logikai képesség, magasabb szintű kombinációs képesség is szükséges, és igen, a társalgási témakörökhöz egy bizonyos mértékű tájékozottság is szükséges a körülöttünk lévő világ dolgairól. De az Isten szerelmére: egy értelmiségi rendelkezzen ezekkel a képességekkel!!!!! Egy értelmiség legyen képes egy szabályrendszer (a nyelv is ilyen) átlátásához. Könyörgöm…ma már a legtöbb értelmiségi szakma szakirodalma idegn nyelven íródik. És nem nyilván nem magyarul, mivel sajnos szegény ország lévén nem járhatunk élen minden tudományban. És egyáltalán…nyitott világban élünk, milyen dolog az, hogy egy diplomával rendelkező nem tud az anyanyelvén kívül más nyelven kommunikálni! És igen a B1 szint nagyon korrekt egy középfokú végzettséggel vagy jobb szakmával rendelkezőnek, de nem elegendő egy főiskolán egyetemen megszerzett tudományág kifejezéséhez.

    Itt néhány ember pont a sekélyes és rossz tanárokat kifogásolta. Gyakorló tanárként állítom, hogy akik a fenti képességekkel nem rendelkezik, az tényleg rossz tanár.

    És igen … egy fősuli, egyetem szelektáljon!!! Engem ugyanis borzasztóan irritál, mikor egy kegyelem kettesekkel átbugdácsolt egyén osztja az észt, és pozícióba kerül, mert van Valakije csak valmilye nincs!! És igen, egy diplomával rendelkező ember legyen már képes önállóan (is) tanulni!

    És ha a kedves tanuló (teljesen jogosan) magas színvonalú munkát vár el jelen esetben az oktatás területén, talán tőle a társadalom nem várhat el hasonló magas színvonalú felkészültséget az ő szakterületén!

    És az, hogy egy nyelvtanár még pénzt is mer kérni a munkáért! Hát ez igazán felháborító!!!!!

    Amúgy rengeteg féle nyelvvizsga létezik, és egy megfeleően – fenti készségekkel rendelkező tanár – tud is javasolni, egyénre szabott nyelvvizsgát…képes megújulni, képes egyre hatékonyabb lenni…de ez csak az érem egyik oldala, a kedves hallgatónak is kell önrészt vállalni. A nyelvvizsga és véleményem bármilyen vizsga is egy erőfeszítés eredménye kell hogy legyen…ez nem hajsampon amit megérdemlünk:-)

    És a nagy magyarok, akik lenézik a Balkánt meg azokat az igénytelen szlávokat! Nos hát meg kell nézni, hogy állnak a kérdéshez!

    És ha van angol fórum, miért a gaz főiskolákat, nyelviskolákat és a nemzetrontó vidéki isklolákat szapuljuk, miért nem próbáljuk meg kideríteni, hogy melyik típusú nyelvvizsga a legmegfelelőbb számunkra!

    üdv mindenkinek!

    egy maximalista középiskolai tanár, akit ennek ellenére azért kedvelnek!

    1. “és magas színvonalú képzésben részesültünk, már akik hagyták magukat tanítani”

      Én azt hiszem, itt van valahol a kutya elásva. A felnőttképzésben (és már a gimiben is) sokkal kevésbé meghatározó a tanár szerepe, mint egy kisiskolásnál. Itt egyéni motiváció kell, hogy tanulj, akkor is, ha nem a legjobb az előadó, vagy vacak a jegyzet. Mert kell a tudás. Sajnos nagyon rossz stratégia, ha az ember a kettesre gyúr.

      1. Korábban is írtam, (lehet más is) de nem csak a tanár, de a módszer is fontos!
        Idegen nyelvű közeget kell teremteni mert ott lehet a legjobban megtanulni a nyelvet!
        nem mindenkinek fekszik a tantermi közeg és a munkafüzet. érdekes erről nem sok oktatási szakember beszél
        ha minta kell akkor ajánlani tudom az eszperantistákat. Ők egy nagyon jól megszervezett hazai és nemzetközi hálózattal rendelkeznek ami a nyelvoktatástól kezdve acsereüdültetésen át az idegen nyelvi közegig mindent magában foglal!
        Csupán 2 hátulütője van a dolognak!
        1. az eszperantó sajnos nem nemzetközi nyelv
        2. eszperantistának lenni sok pénz és idő függvénye.
        Szerintem egy tanuló se venné rossz néven, ha az angol kör szerveződne egy hasonló szervezet ami állami támogatást élvezne és szorosan kapcsolódna az oktatási rendszerhez az óvodától a diplomáig!
        Sok fiatal így is azért kallódik el mert nem találja a helyét. Nincs egy egységes ifjúsági védőháló és szervezet ami értelmesen kitöltheti a fiatalok szabadidejét. Régen az úttörő mozgalom és az eszperantó szövettség töltötte be ezt az űrt!
        Sőt sok szülő is örülne egy iylen szervezetnek mert tudná hová tenni a gyerekeit nyáron és ahelyett hogy a lakótelepen lófrál tanulna valami hasznosat!
        Én pl örültem volna, ha a gimnáziumi és főiskolás éveim alatt lett volna egy ilyen szervezet aminek a keretében nyáron ki tudtam volna menni külföldre.
        -Persze volt, de az nagyon sokba került, és abba a körbe nem kerülhetett be mindenki!

        1. Péter, itt van egy kis gond, mégpedig az, hogy összemosódik két dolog. Én egyetértek azzal, hogy az idegen nyelvi környezet megteremtése nagyban segítheti a nyelvtanulást, biztos a fiataloknak is jó lehet, ha tudnak valahol gyakorolni. De: aki egyetemre, fősikolára jár, annak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy tankönyvből sajátítson el egy nyelvet. Akár otthon is, de egy tanfolyamon mindenképp! Mert aki felsőfokú tanulmányokat folytat, az legrosszabb esetben is minimum átlagos szellemi képességekkel rendelkezik. Tudom, hogy nem hiszi el nekem, de a nyelvet pontosan úgy lehet elsajátítani, mint bármely más szaktárgyi ismeretet. Csak RÁ KELL SZÁNNI AZ IDŐT ÉS AZ ENERGIÁT.
          Ma egyébként már van csereüdültetés, vannak nyelvi táborok, vannak angol nyelvű klubok pl. felnőttek számára (online is!!!), ahova lehet csatlakozni, lehet gyakorolni a nyelvet. De erre is rá kell szánni az időt ugyanúgy. És mégegyszer: gyakorolni csak megtanult dolgokat lehet. Ha valaki beül kukán és várja, hogy a fejébe röppenjen az ismeret, az keserveset fog csalódni.

          1. Kedves Arabella! Igaz, hogy egy főiskolástól ezek mind elvárhatóak, de nem érkezik mindenki egyforma képeségekkel és készségekkel a főiskolára. A középiskolák színvonala nagyon gyenge leszámítva néhány elitt iskolát. Akik hiányokkal érkeznek-én nem biztos, hogy saját hibájukból-nekik is meg kell teremteni a felzárkózás, tanulás lehetőségét. Lehet, hogy már erről is volt itt szó, de sok iskolában főleg álltalánosban csak a 4-5 ös tanulókat emelik ki! velük foglalkoznak igazán, a többi tanuló csak úgy ott van és feltölti apadsorokat.
            A főiskolán igaz egyedül kellet tanulni és könyvekből. meg is látszik sok főiskoláson. Csupa elmélet semmi gyakorlat! Hiába van sok embernek diplomája nincs semmi szakmai hozzáértése mert csak könyvekből tanult és nem gyakorlatból.
            Igaz vannak klubbok, de felnőtt klubbok és nem ifjuságiak. Vannak táborok, de azok sokba kerülnek! és van cserediák program is. Nos ahová én jártam főiskolára ez sajnos puszira működött!
            Amúgy én ha már nyelvtanulás én azon vagyok, hogy ne csak az adott ország nyelvét, hanem kultúráját és szokásait is fontos megtanulni. Ezt viszont nem lehet chatan és felnőtt klubbokban elsajátítani. Ezért lenne fontos, hogy a diákok kötelező jeleggel ki tudjanak menni külföldre.
            vagy saját érdeklődési és korosztályuknak megfelelő nyelvi környezetbe kerüljenek.
            Persze vannak akik tankönyvből autódidakta módon is tudnak tanulni, de mi van azokkal akik csak tapasztalatok alapján tudnak tanulni?
            Nekik nem sokat segítenek a könyvek és a chat.
            Engem például érdekel a kalandtúrázás, és szeretek sátorozni-táborozni. Kíváncsi lennék rá, hogy van e olyan angol nyelvű közösség itthon akiknek ez a hobbijuk és 20-30 évesek?

  24. Kedves English Teacher

    Nekem az a legnagyobb problémám a nyelvekkel, hogy nem tudok iskolai keretek között nyelvet tanulni. nem tudok 20-30 fős csoportban aktívan részt venni. Nem tudok munkafüzet alapján csak a nyelvtanra összpontosítva egy nyelvet megtanulni!
    Én sajnos csak tapasztalatok és kommunikáció alapján tudok tanulni.
    Érdeklődnék, hogy léteznek e Magyarországon az eszperantistákéhoz hasonló angol nyelvű közösségek, ahol életkoromnak és érdeklődési körömnek megfelelő közösséget találok!
    20-30 évesekre gondolok, akik szeretik a természetet és a kellemes szórakozást.
    Egy ismerősöm mesélt a fiatal eszperantistákról akiknek a köreiben nagyon jól meg lehet tanulni eszperantóul.
    hasonló kört keresnék angolból!
    Válaszát előre is köszönöm!

  25. Péter, a felsőoktatás megkövetel bizonyos készségeket és képességeket. Ez egy minimum. Ennél lehet több, de nem lehet kevesebb. A minimummal érkezőknek is tudniuk kell önállóan, tankönyvekből tanulni. A felsőoktatásban nincs felzárkózás. Oda a gyengébb képességű be sem szabad, hogy kerüljön. A mostani korányrendeletek pont ezt fogják szabályozni, már a bekerülés is jóval nehezebb lesz. Tökmindegy, hogy mi az oka a hiányosságoknak, ha léteznek, akkor a delikvens nem oda való. De ezt már százszor leírtuk.

    “A főiskolán igaz egyedül kellet tanulni és könyvekből. meg is látszik sok főiskoláson. Csupa elmélet semmi gyakorlat! Hiába van sok embernek diplomája nincs semmi szakmai hozzáértése mert csak könyvekből tanult és nem gyakorlatból.”

    Ez a mondatod érthetetlen számomra. Ugyanis, ami a gyakorlat megszerzését illeti, annak csak elméleti tudás megléte esetén van értelme. A kutató szakokon pl. eleve csak azok kerülnek be a laborgyakorlatra, akik jó átlagot produkálnak. Kb 200 hallgatóból 60! Itt egy verseny van. Márpedig aki nem tanul, vagy a képességei nem elegendőek, az lemarad, nem tud gyakorlatot szerezni, ergo normális állásra nem is számíthat. (Egyébként én maximálisan támogatnám, hogy eleve egy nagyon megszűrt 60 főt vegyenek csak fel, és akkor mindenki megszerezheti a gyakorlatot is.)

    A chat, a fórumok és az online klubok, és maga az internet tökéletesen alkalmasak a nyelvgyakorlásra, az ország és a kultúra megismerésére.

    Aki pedig csak tapasztalatok útján tud tanulni, könyvekből, tanfolyamon, órákon nem, annak ez az egész NEM VALÓ:-(

    1. Arabella! Lehet, hogy igazad van, csak tudod sok helyen gyakorlat sincs és az elméleti tudás gyakorlat nélkül fabatkát sem ér!
      2. Nem lenne ekkora kapkodás a diploma után, ha a kétkezi szakmunkást is megfizetnék és megbecsülnék.
      3. Akkor ezek szerint aki önhibáján kívül nem jut kellő készségekhez és tudáshoz, akkor az maradjon örökre segédmunkás?
      Sajnos sok embernek a sorsa-főleg vidéken- már általánosban a családi háttértől is függően eldől 🙁
      Ön mondhat akármit. Én aki itt lakom és itt nőttem fel látom-tapasztalom.
      Ezek az emberek akkor ne kapjanak semmi lehetőséget? Mindenki húzza ki magát a hátrányos helyzetből saját hajánál fogva úgy ahogyan tudja?
      lehet követelni és elvárásokat támasztani, DE ahhoz a feltételeket is meg kell teremteni! -ezt is már leírták itt többen.
      A másik kérdés, hogy miért most, az elmúlt 10 évben találják ki ezeket a szigorításokat?
      Az előző kevésbé szigorú rendszerekben is sokan végeztek a főiskolákon és megállták a helyüket az életben.
      Miért pont most van ekkora lemorzsolódási arány? Miért nem volt az előző 50 éveben? A fiatalok akkor sem voltak mások mint most, akkor sem vágták az ember után a kegyelem 2-est.

      1. Péter, én két dologgal maximálisan egyetértek. Az egyik az, hogy lakóhelytől függetlenül meg kellene teremteni az esélyt a magas szintű tudás megszerzésére mindenkinek, legfőképpen a tehetséggondozásra kellene nagy gondot fordítani. A másik az, hogy a kétkezi munkát is meg kellene becsülni, hogy ne kelljen csak a méltányos fizetésért visszaülni a padba, ha egyszer sem kedve, sem a képessége nincs meg hozzá valakinek. Azt kérdezi, vajon miért van ilyen arányú lemorzsolódási arány. Hát pont azért, mert nagyon sokan bekerültek a felsőoktatásba úgy, hogy nem tudják a lécet megugrani. És azért kerültek be, mert a középfokú végzettségnek sincs már értéke.
        Ami a kegyelemketteseket illeti, ne legyen illúziója:-( A tanárok rá vannak kényszerítve, hogy a hallgatók egy adott hányadát mindenképpen átengedjék, bármennyire is nem tudják at anyagot.

        1. Az a baj azzal a bizonyos léccel, hogy az elmúlt 10 évben állandóan csak emelték, ugyanakkor a feltételeket nem teremtették meg a teljesítéséshez.
          Példa:
          Emeltszintű érettségi és nyelvvizsga kötelezettség, úgy, hogy az alsó és középiskolai képzést és szinvonalat nem fejlesztették. És itt a bolognai ami abból áll, hogy az eddigi 5 éves képzést bele szorították 3 évbe.
          A múlt században se jártak kevesebben egyetemre és akkor is elég magas volt a léc mégsem volt ekkora lemorzsolódás. Én a főiskolán egyszer nem használhattam a nyelvlabort! Pedig úgy tudom az azért van, hogy a tanulást segítse. Volt idegennyelvű szakkönyvtárunk is, de oda be se tehettem a lábam mivel nem voltam nyelvszakos. Az nem érdekelte őket, hogy a tanszék keretében nyelvet tanulok!
          -nem értem, hogy akkor miről beszélünk?
          Igaza van, kellenek az elvárások és a követelmények, de ha egy rendszerben a tanulók több mint fele egy bizonyos vizsgánál hasal el (nyelvvizsga) vagy tulfutó lesz mert nem tud egy szakot 3 év alatt elvégezni, akkor ott bizony a rendszerrel is baj van.

  27. Kedves Réka!

    Én pedig ajánom figyelmébe a Angolinfo korábbi írását, miszerint a Rigó utca baromi régóta nincs monopolhelyzetben, az akkreditált nyelvvizsgák igenis kompetensen mérik az angoltudást, és megfelelnek a nemzetközi sztenderdnek, valamint (saját tapasztalat) az öt perc idegennyelvű elbeszélgetés eleve csak annak adatik meg, akit be is hívnak az interjúra, márpedig nyelvvizsa hiányában el sem jut ide a delikvens. Főleg, ha százan is megpályázzák az állást. Egyszóval magával szúr ki, de nagyon az, aki azt képzeli, hogy majd jól megmutatja. Nem lesz rá alkalma.

  28. Én meg tudok mondani nem egy példát a közvetlen környezetemből, akiknél bizony a tudást nézték nem a papírt! Legalábbis a versenyszférában ez számít. Persze az állami intézményeknél más a helyzet, de oda protekció nélkül – papír ide vagy oda – nem lehet bejutni. Amúgy meg nyilvánvalóan aki beadja a jelentkezést egy állásra, ahol pl. folyékony angol nyelvtudást várnak el, az azt is fogja beírni az önéletrajzába. Szóval nyelvvizsga nélkül is behívhatnak valakit az állásinterjúra, mert meg sem nézik a papírt.
    A másik dolog: való igaz, hogy a Rigó utca már nem számít egyeduralkodónak a piacon, viszont a követelményszintet a mai napig ehhez az elavult intézményhez igazítják. Össze lehet hasonlítani a többi vizsgatípus feladataival: a pontozás nem mindenütt olyan szigorú, viszont az elvárt szint közel azonos. Pl. nemrég nézegettem külföldi oldalakat, ahol mintákat kerestem hivatalos levélhez. A tartalmi részhez világosan és érthetően le volt írva, hogy minél egyszerűbben és lényegre törően kell fogalmazni, ezzel szemben a nyelvvizsgákon kisebb esszéket várnak el. Vagy mondok mást: olvasgattam külföldi portálok cikkeit is, és egy-két szó kivételével tényleg mindent értettem, viszont a vizsga szövegértős feladatai sokkal nehezebbek. Mondjuk olyan mintha valami szaklapból tennének be szöveget. Szóval a valóság és a vizsgáztatás szintje között ég és föld a különbség.

    1. Ismét csak azért szólok hozzá, hogy egy konkrét ténybeli hibára felhívjam a figyelmet, mert nem szeretném, ha bárki innen szerezne téves információkat.
      A követelményszintet egyáltalán nem a Rigó utcához igazítják. A követelményszint európai sztenderden alapul – korábban már írtam ezt, de úgy látszik, muszáj megismételni. A Közös Európai Nyelvi Referenciakereten alapulnak a jelenleg hazánkban használatos vizsgák. Mindegyik. A Rigó utca is ehhez igazítja a vizsgáját, nem pedig fordítva. Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/KER
      Azt is leírtam, hogy ezektől a szintektől nem lehet eltérni, ezeket rendszeresen ellenőrzi a NyAK: http://www.nyak.hu/

  30. Sajnos az a baj, hogy első körben csak a bizonyítványt nézik! Ahol dolgozom sok fiatal diplomás megfordult már! Egyszerű vidéki gyár vagyunk. De más munkalehetőség a környéken nincs Volt aki protekcióval, volt aki a “szép” bizonyítványának köszönhette az állást. Ugyanakkor elég nagy a rotáció! nem a fizetés miatt mert az aránylag tűrhető, hanem mert előbb vagy utóbb kiderült, hogy ugyan van diploma és nyelvvizsga de rálátása nincs az egész szakmára, a hiányos nyelvismeretéről nem is beszélve!
    Persze van az állásinterjún idegen nyelvi beszélgetés, de nálunk általában egy sztenderd alapján zajlik amire előre fel lehet készülni. Arról nem is beszélve, hogy az udvariasság szinte teljesen hiányzik a diplomás újoncokból!
    Mondanom se kell, mennyit szív ezzel a cég. Szerintem a diploma szóljon csak a szakmáról, a nyelvi felmérő meg legyen az állásinterjún! Szomorú, hogy aki bunkó és van egy 2-es diplomája nyelvvizsgával az előnyt élvez másokkal szemben!

    1. Pancsika, nem értem, hogy azért, mert valakinek van diplomája, miért lesz automatikusan rossz szakember. Ezen kívül a nyelvvizsgával rendelkezők viszonylag ritkán (konkrétan soha) nem felejtik el egy-két év alatt, amit tanultak. A középfokú szint több év tanulás eredménye. Jól bevésődik az.
      Nálunk a POTÉ-n nagyon sok olyan végzett, akinek apja-anyja orvos volt. De ez nem jelenti azt, hogy ezeket automatikusan átengedték volna. Ugyanúgy tanulniuk kellett.
      És a nyelvi felmérő – sokadszor elmondva – nem az állásinterjúnak a kompetenciája. Erre van kitalálva a nyelvvizsga.
      Továbbá: Kettes diplomát gyakorlatilag nem lehet összeszedni. Ha valahol, hát a szakszigorlaton már szinte automatikus az ötös. Aki ott is csak egy kettest tudna magából kinyögni, az már régen kihullott korábban. A szakdolira meg négyesnél rosszabbat nem ad senki. Miről is beszélünk??

  32. Kedves PéterPancsika!
    (Bocs, de hadd ne csináljak már úgy, mintha két emberrel beszélgetnék…)

    A férjem matek-fizika szakon végzett az ELTÉ-n, ma is ott tanít, vannak végzős hallgatói. Tisztában vagyok vele, hogy hogyan osztályozódik a diploma náluk. Pont úgy, mint bárhol máshol (beleértve pl. az osztrák egyetemeket is). Két vagy 3 jegy adja össze a diplomát: a szakszigorlaté, a szakdolgozaté és esetleg a védésé. Az utóbbi kettő automatikusan ötös, esetleg négyes. Nagyon trehány, semmilyen munkát kell ahhoz végezni (pl. összecsapni az egészet egy délután alatt), hogy egyáltalán négyest vagy neadjisten hármast adjanak rá. A szakszigorlatra is automatikusan jár az ötös. Ha nagyon beleszalad valaki egy kérdésbe, amihez lövése sincs (és ilyen nincs gyakorlatilag), akkor újat húz. Nem azért, mert elit iskolák, hanem azért, mert az államvizsgán csak olyasmiről van szó, amit már többször megtanultunk és százszor vizsgáztunk belőle. Egyszerűen képtelenség utolsó évben annyira rosszul teljesíteni, hogy kettes diplomát adjanak. Egyszerűen nem adnak. Aki csak ennyire képes, az nem tudja végigcsinálni az egészet, régen abbahagyta már.

  33. Kedves Arabella! Akkor nálatok nagyon lazán veszik az államvizsgát! Olyanról én még nem hallottam, hogy autómatikusan 5-ös. Max a szakdolgozat jegy lehet autómatikus, aminek jó félévvel az államvizsga előtt el kell készülnie és lehet addig csiszolni amég az 5-ös színtet el nem éri!
    de maga a szakdoga védés egy elég kemény vizsga legalábbis atnárképzőn, úgyhogy autómatikus jegyeket nem adnak! Az szerintem a vizsgáztató trehánysága, ha minden kérdés nélkül autómatikus jegyet ad a védésre. A védés eleve abból áll, hogy a szakdolgozatból és a köré épülő témából-anyagrészből-tudományágból kellet vizsgát tenni!
    Pl: Egyik barátom a csendes-óceáni háborúbol írt szakdolgozatot! A szakdoga védésen részletesen elemeznie kellet a 30-as évek nemzetközi gazdaságát és politikáját! Sőt elemzésével vissza kelelt mennie egészen 1914-ig!
    2. szeretném, ha nem azonosítana Pancsikával! Ha neki akar valamit mondani akkor címezze külön neki!

  34. Péter, ne haragudjon, de maga össze-vissza keveri a dolgokat.
    A védés az egy előadás. Amit én állítok össze. A szakdolgozatom anyagát mutatom be benne. Erre jár az ötös.
    A szakszigorlat egy vizsga. A legkönnyebb az egész felsőoktatásban. Egyetlen olyan tétele sincs, amiből ne vizsgáztam volna x-szer korábban. És ezeket az ismereteket a kutya sem radírozta ki a fejemből. Felelevenítem, és tudom. Nem kell újra megtanulni. Nem látatlanban írják be az ötöst, hanem mert esélyem sincs nem tudni, amit kérdeznek. A férjem mellesleg anno tanított egy rövid ideig az ELTE tanárképzőn is. Sajnos az volt a tapasztalata, hogy rettentőn hiányos tudással érkeztek a fiatalok. De még így sem szórták államvizsgán a ketteseket….
    Pancsika és Péter meglepően hasonlóan vélekedik a világ dolgairól, meglepően egyforma stílusban és meglepő módon ugyanazokat a helyesírási hibákat véti. Hmm…..

  35. 2 ember nem gondolkozhat ugyanúgy?
    Azért a tanárképzőt ne becsüljed le!
    2. sokan eleve vidékről vagy csonka hátrányos családból kerültek oda! Sajnos az volt az ELTE szegényháza.
    Van ilyen, de attól még nem kéne lebecsülni az ott tanulókat.
    Amúgy ott nagyon is kemény vizsgák voltak, az államvizsgáról nem is beszélve!
    A védés pont, hogy nem előadás volt hanem egy kemény vizsga amit részben a tanárok irányítottak!

  36. Diplomáim még nincsenek a kezemben, a törvénynek köszönhetően pedig nincs időkorlát, ergo majd egyszer megkapom… Lovári középfokú írásbeli, Angol középfokú szóbeli nyvzsga papír a fiókomban pihen, persze így nem teljes a közép! Angolul képes vagyok kommunikálni, az írásbelim meg összejön valamikor… Belefáradtam a sok követelmény teljesítésébe… 😀

  38. Kedves Pancsika és Péter!

    Ha valaki csak a saját példájából, tapasztalatiból tud kiindulni, úgyse lehet meggyőzni, kár erőlködni. Bár szomorú, ha valakibe minimális empátia sem szorult, hogy legalább beleképzelje magát egy olyan valaki(k)nek a helyébe, akinek pl. nem adtak a feneke alá mindent a szülei és munka mellett kellett felkészülni a vizsgákra és keményen perkálni a tandíjat és/vagy gyerekeket is nevelt. Mert tényleg igazságos az, hogy az embernek a tandíjon felül a nyelvoktatását is saját zsebből kell fizetnie, mert a középiskolában ugye még mindig nem az előírt színvonalon tanítanak. Aki meg ezzel nem ért egyet az biztos pszichiátriai eset.
    Angol.info-nak amíg el nem felejtem: feleslegesen fáradozik azzal, hogy elhitesse velem, hogy nem vagyok tisztába a saját képességeimmel és gőzöm sincs róla, miről beszélek. Az lehet, hogy a nyelvvizsga besorolás az EU rendszere szerint van most már, de ha nem tűnt volna fel, a középfokú feladatok nehézségi foka ugyanolyan maradtak, mint régen és a Rigó utcaéra hajaznak. Ha nem hiszi, akkor vesse össze más típusú vizsgákéval. Hivatalosan ezt úgyse fogják elismerni, de én inkább a saját két szememnek hiszek, mint a minisztériumnak. Ja, és a Wikipédiára nem hivatkoznék, a tanáraimtól tudom, hogy nem egy túl megbízható forrás.

  39. Kedves Réka!
    Csak a rend kedvéért: A szüleim mindketten fizikai munkások voltak egy gyárban, mielőtt nyugdíjba mentek, nem nagyon tudtak segíteni a tanulásban. Semmit sem tettek a fenekem alá, nem volt pénz különórákra sem. Nyaralásra is csak a nyaranta összeszedett diákmunkából volt pénz, főleg, mivel hárman vagyunk testvérek. Az egyetemre nem vettek fel elsőre, szintén mindenféle diákmunkákból fizettem az előkészítőt. A doktori iskolát gyerek mellett csináltam, ingázva Graz és Budapest között. Nővéri munkát vállaltam kint a kórházban éjszakánként, hogy finanszírozni tudjam a kinntartózkodást.
    Úgyhogy inkább no comment….

  40. Kedves Arabella!
    Ha neked nehéz volt az életed, akkor tényleg nem értem az értetlenségedet. Vagy Te az a fajta ember vagy, aki azt vallja, hogy ha “már én megszenvedtem a saját életemért, akkor nehogy már másnak könnyebb legyen”? Ezt csak azért kérdezem, mert a hsz-eidből teljesen ez jön le, de nagyon remélem, hogy tévedek. A fősulin volt egy tanárom, aki szintén gyerek mellett csinálta végig az iskolákat, nem tudom már hányadik diplomáját csinálta tanítás mellett. Én levelezőre jártam, meg dolgoztam mellette, persze nem voltam egyedül ezzel az évfolyamon. A tanárt ez egyáltalán nem érdekelte, és amikor valaki rákérdezett nála, hogy ugyan miért ad meg olyan szakirodalmat, amit valami távoli város egyetemén lehet beszerezni, ha egyszer ő is összeállíthatna – a többi tanárhoz hasonlóan – egy szemelvény gyűjteményt, amit a suli jegyzetboltjában vehetnénk meg? Tudod mit válaszolt? Hogy hát neki is annak idején milyen nehéz volt, és dolgozzunk meg mi is a diplomáért. Szerinted ez a válasz egy olyan személytől, akinek hivatása lenne mások segítése? Ezt a példát csak azért hoztam fel, mert a te rá emlékeztetsz. Lehet, hogy nem vagy tanár, de ha már segíteni nem tudsz/nem akarsz másoknak, akkor legalább ne ítélkezz felettük. Minden életút más és más. Lehet, hogy te könnyebben tanulsz, mások nehezebben, de segítséggel végül mindannyian ugyanazt a célt éritek el. Attól még nem biztos, hogy ezeknek az embereknek a gyári szalag mellett lenne a helyük.

  41. Kedves Réka!

    Egyáltalán nem erről van szó!
    Hidd el, ha valaki, hát én tudom, milyen az, amikor az embernek a saját erejéből kell helyt állnia. Nem gondolnám egyébként, hogy annyira nehéz életem lett volna. Az tény, hogy sok minden hiányzott gyerekkoromban, ami a többi gyereknek megvolt, de nem éheztünk, szerettek minket a szüleink és dolgozni sem zavartak el 16 évesen.
    Viszont két szomorú tapasztalattal gazdagabb lettem az évek során: az egyik az, hogy nyelvtudás nélkül a világon semmire sem megy az ember. És ehhez nagyon is kell a nyelvvizsga. Mert sokan gondolják, hogy majd akkor és ott bizonyítanak. De hidd el, hogy nem tudnak. Hacsak nem rendelkezik valaki egy nagyon különleges vagy egyedi szaktudással, akkor esélytelen, mert nem hívják be. És most, hogy a válság átrendezte kissé a munkaerőpiacot, egyre nehezebb. Saját magát csapja be, aki ezt nem ismeri be. És nem csak egy állami munkahelyen, hanem a privát szektorban is.
    A másik szomorú tapasztalatom az, hogy sokan egyszerűen nem teszik bele a nyelvtanulásba az időt és az energiát, és egyszerűen ráfogják a nyelvérzék és a lehetőségek hiányára, a rossz gyermekkorra, a vidéki származásra, stb. Kifogásokban sosincs hiány. Pedig hidd el, TUDOM, hogy milyen nehéz munka mellett leülni esténként a könyv mellé, amikor szívem szerint inkább tévéznék, olvasnék vagy aludnék és milyen nehéz, amikor a másik szobában a két gyerek tépi egymás haját, amikor a szomszéd falat fúr és áll a konyhában a hegynyi mosatlan edény. Az ember MINDIG talál kifogást, hogy most miért nem tud ezzel foglalkozni. Sokkal egyszerűbb kifogásokat találni, mert ilyen az emberi természet. A baj az a nyelvvizsgát ellenzőkkel, hogy egyszerűen ennek az erőnek engednek. Fárasztó, nem akar vele foglalkozni, ezért inkább tüntet, el akarja töröltetni. És nem törődik azzal, hogy mekkora kárt okoz ezzel. Nem érdekli, hogy minden ilyen döntés “kikényszerítése” egyre jobban elértékteleníti a magyar diplomát. És ezt nem lenne szabad megengedni.
    Hidd el, nem arról van szó, hogy akinek megvan a nyelvvizsgája annak minden vágya, hogy a többi is szenvedjen vele. Ezt inkább a másik oldal szereti bizonygatni…..

    1. Szerinted csak nyelvvizsgával a zsebünkben rendelkezhetünk nyelvtudással?
      Sokan azért nem tesznek a nyelvtanulásba időt és energiát mert nincs rá se idejük se energiájuk. Nem értem, hogy miért nem az állásinterjúk a vizsgák. le kell ülni és beszélgetni a jelentkezővel. Egyből kiderülne, hogy beszéli e a nyelvet!
      Munkahelyi tapasztalat!
      Nálunk már sok ember megfordult aki a bizonyítványának köszönhette az állást. De 1-2 hónap múlva repültek mert se szakmai se nyelvtudásuk nem volt!
      És az a ciki az egészben, hogy ugyanezekkel a főnökeim sőt az egész cég vezetés nem rendelkezik!
      Megkérdezném, hogy akkor miről beszélünk? A főnök csak annyit várjon el tőlem amennyivel ő maga is rendelkezik.
      Másik kérdésem: Milyen jellegű diák munkát végeztél? -írtad, hogy abból mentél el nyaralni. Sajnos én diák munkából keresett pénzen soha nem tudtam nyaralni menni…..

      1. Diákmunkák: gyümölcsszedés egy vidéki TSZ-ben, Kossuth-nyomdában csomagolás, cimkézés egy borászatban, szórólaposztás, kérdőívezés, dobozolás egy gyógyszergyárban. És nem Tahitire mentünk, hanem sátorozni a Balatonra és evezni a Felső-Tiszára.
        Ezen túlmenően láthatóan nem vagy képes megérteni, (de majd megtapasztalod…), hogy nyelvvizsga nélkül nem kapsz esélyt sem arra, hogy bejuss egy interjúra. Egy normális, jól fizető állásra nagyon sokan jelentkeznek. A HR-esek válogatnak, és azokat, akiknek nincs nyelvvizsgája, a multi kapásból be sem hívja, de az állami szektorban is esélytelen. Akkor sem, ha egyébként a munkakör nem feltétlenül igényli a nyelvtudást. Mert válogathat. És akkor miért ne tegye? Nagyon kevés azon szakmák száma, ahol a szaktudás önmagában garantálja a munkalehetőséget, mert ritka és különleges.
        Ne haragudj, de olyan ökörség ilyen miatt megfosztani magad egy jó lehetőségtől.
        És ne haragudj, de kit érdekel a főnökeim kvalitása? Ő ott van, bejutott. Én viszont nem fogok, mert nincsenek összeköttetéseim, ergo a saját eszemből kell profitálnom.

        1. Szerintem amelyik munkavállaló a nyelvvizsgától teszi függővé a jelentkező behívásást az hülye!
          Ahol én dolgozom itt is van sok ember akik nyelvvizsgával rendelkeznek, de nyelvtudással nem! Elég nagy a rotáció abban a részlegben.
          Az lenne a korrekt, ha az interjún beszélgetnének vele, de persze se a HRs se a főnök nem tud csak magyarul.

          1. Kedves Péter, én nem tudom, hol dolgozol, de egy normális munkahelyen, ahol normális fizetésért dolgoznak az emberek, a következőképpen történik egy állásinterjú:
            1. A tonnányi befutott önléterajzból a HR-es kapásból kiszórja azokat, amelyekben nincs meg minden, az állás betöltéséhez szükséges feltétel.
            2. A megmaradtakat rangsorolja: a diplomát adó főiskola/egyetem, nyelvvizsga, szakmai tapasztalat, külföldi tapasztalat, kellő motiváció, korábbi mukahelyek, fizetési igény, életkor, stb alapján.
            3. Ennek a listának az élén szereplő 4-6 embert behívják interjúra. Náluk le van csekkolva minden: nyelvtudás, szakmai ismeretek, ha kell, pszichológiai tesztek !!!
            4. Kiválasztják a legmegfelelőbbnek látszót. A listáról a többit csak akkor hívják be, ha egyik sem felelt meg.
            Nálunk a HR-esnek tudnia kell angolul. A főnököknek is, és tudnak is.

            Még egy megjegyzés: tudod, mi az a kognitív disszonancia? Gyönyörű pszichológiai szakkifejezés, ami azt jelenti, hogy az ember meg van győződve róla, hogy ő szuper, ezért, ha találkozik valaki mással, aki jobb nála bármiben is: többet keres, jobban sikerültek a vizsgái, meg tudott tanulni valamit, amit ő nem, akkor az ember ellentmondást észlel, és ezt úgy próbálja feloldani, hogy megmagyarázza, valójáában a másik egyáltalán nem jobb. Vette a diplomáját és a nyelvvizsgáját. Vagy nem is beszéli a nyelvet. Vagy lopta a pénzt….. Asszem itt is valami ilyesmivel állunk szemben. Bocs..

    2. “A baj az a nyelvvizsgát ellenzőkkel, hogy egyszerűen ennek az erőnek engednek. Fárasztó, nem akar vele foglalkozni, ezért inkább tüntet, el akarja töröltetni. És nem törődik azzal, hogy mekkora kárt okoz ezzel. Nem érdekli, hogy minden ilyen döntés “kikényszerítése” egyre jobban elértékteleníti a magyar diplomát. És ezt nem lenne szabad megengedni.
      Hidd el, nem arról van szó, hogy akinek megvan a nyelvvizsgája annak minden vágya, hogy a többi is szenvedjen vele. Ezt inkább a másik oldal szereti bizonygatni…..”

      Az a baj, hogy mindenkinek csak 24 órából áll egy nap. Persze valaki bírja, de sokan vannak akik nem. Persze lehet este tanulni, de másnap akkor biztos, hogy fáradt leszek a munkahelyemen és nálunk bizony tesztelik az éberséget…
      Másik gondolatom. Az elmúlt évszázadokban nem kellet nyelvvizsga a magyar diploma mellé, sőt a külföldiek mellé ma sem kell, és a régi magyar diplomának meg volt az értéke. A külföldi meg értékesebb a magyarnál. És ez nem kitaláció! Ez tény!

      1. “Az a baj, hogy mindenkinek csak 24 órából áll egy nap. Persze valaki bírja, de sokan vannak akik nem. Persze lehet este tanulni, de másnap akkor biztos, hogy fáradt leszek a munkahelyemen és nálunk bizony tesztelik az éberséget…”

        Sajnos a teherbírás az egyik legnagyobb szelekciós tényező a munkaerőpiacon.

        “külföldiek mellé ma sem kell, és a régi magyar diplomának meg volt az értéke. A külföldi meg értékesebb a magyarnál. És ez nem kitaláció! Ez tény!”

        Igazad van. Értékesebb, mert az illető a külföldi diplomával bizonyította nyelvtudását és helytállását idegen környezetben, vizsgarendszerben is. Egyébként, csak tájékoztatásul: idegen nyelven szerzett diploma automatikusan C típusú, felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A munkahelyen figyelembe veszik, mint nyelvvizsgát, és nyelvpótlék is járhat érte.

  42. “Attól még nem biztos, hogy ezeknek az embereknek a gyári szalag mellett lenne a helyük.”

    Az a baj, hogy itt két dolog keveredik egymással. A szakmunkás és a középfokú szakismeret nincs elismerve, sem anyagilag, sem morálisan. Sajnos. Ezért próbálja meg a főiskolát sok olyan ember is, aki saját bevallása szerint vissza nem ülne a padba semmi pénzért, ha lenne más választása is. És ezt sajnos bizonyítja is, hogy nagyon nehezen végzi el az iskolát, a nyelvvizsga pedig elérhetetlen távolságra van tőle. Sajnos:-(
    Szóval én nem gondolnám, hogy az lenne a megoldás, ha addig alakítanák a diploma megszerzésének feltételeit, amíg mindenki meg nem tudja szerezni, akinek egyébként semmi keresnivalója ott.
    Viszont a tehetségeket igenis fel kell karolni. De a hangsúly a tehetségen van!

  43. Kedves Arabella! Valóban nem kötelező sikeresnek lenn! csak akkor sajnos megélhetés sincs. Ön szerencsés, hogy mindazokat amiket elért család és munka mellet meg tudta csinálni!
    Ez sajnos nem mindenkinek sikerül. Szerintem nem ezt kéne elvárni az emberektől! A család, magánélet és a pihenés is fontos.
    Én mikor elkezdtem Önhöz hasonlóan a karrieremet építeni én is kb hasonlóan kezdetm hozzá mint Ön. Most 30 éveseni itt vagyok és egyedül vagyok mint az ujjam. Mert azok akik fontosak voltak nekem-barátnő, barátok-szépen eltűntek az életemből mert nem tudtam rájuk elég időt szentelni a sok munka és tanulás mellett!

    1. Szerintem ez a baromira-le-vagyunk-terhelve egy kicsit túl van lihegve. Férj és gyerekek mellett sem az a legnagyobb gáz, hogy egyetlen percem sem marad a tanulásra, hanem, hogy három ember akkora zajt képes csapni, hogy nehéz koncentrálni. SZVSZ heti kétszer egy-két órát rá lehet szánni esténként a nyelvtanulásra mondjuk a tévé helyett. Meg lehet tanulni 10 szót, megcsinálni pár mondat fordítást, lefordítani egy ujságcikket. Vagy megnézni egy jó filmet eredeti nyelven, eredeti felirattal. A lényeg a rendszeresség. Aki valóban diplomát szeretne, az ne mondja már, hogy ez annyira megviseli. A vizsgaidőszakban ugyan mit csinált? Azon hogy jutott túl? A család, a barátok, a pihenés fontosak, de a tanulás nem napi 24 órát vesz igénybe. Ha pedig mégis, akkor tényleg el kellene gondolkodni azon, hogy megéri-e ilyen iszonyúan sok energiát beletenni.
      Ez az egész nincs “elvárva” senkitől. De ha kényelmes, anyagi gondoktól mentes életet szeretne, fehérgalléros munkahellyel, akkor ebbe bele kell tennie magát. A világban verseny van. A jó munkahelyekért pláne. Lehet morgolódni emiatt, de érdemes? Nem egyszerűbb beszállni a versenybe? Mert elsülhet jól is.
      És hogy őszinte legyek, én még senkiről sem hallottam, hogy azért esett volna össze a kimerültségtől, mert hajtott egy középfokú nyelvvizsgáért. 17 évesek is simán megcsinálják, pedig ők is le vannak terhelve.

      1. Kedves Arabella. Hiszi vagy sem, de vannak akiknek nincs tévéjük. Mit csináltam vizsga időszakban?
        DOLGOZAT! mert valamiből élni is kell.
        Igaz, hogy verseny szféra van, de ez nem azt jelenti, hogy az embereket túl kell terhelni!
        Nem csinálnám, ha az eredeti szakmámat megfizetnék és megbecsülnék!

        1. A tévé helyére bármi szabadon behelyettesíthető….
          A verseny pedig annyit tesz, hogy aki jobban bírja és/vagy több áldozatot hajlandó hozni, annak jobb életre van kilátása. Ezzel vitába szállni teljesen felesleges. Az egész élővilág így működik. (A róka, aki négy napja nem evett, mert nem sikerült a vadászat, kinek panaszkodik?)

          1. Kedves Arabenna Én nem vagyok róka!
            Nem hiszem, hogy jobb élete lenne annak aki 24 órán át talpon van és se családja se barátai. Sajnos vot szerencsém kipróbálni még évekkel ezelőtt ez az életformát. Ön nagyon szerencsés, hogy oylan családja van aki ezt támogatja. Nekem nem volt iylen szerencsém. Én úgy érzem már eleget letettem az asztalra 20 év tanulással és több mint 10 év munkával. Meg szeretném kapni azt ami nekem jár és szeretném egy kicsit az életet is élvezni. Őn szerint én tv helyett vakargatom a talpamat?
            -Sajnos arra sincs időm

  44. Kedves Olvasók!

    A nyelvvizsga egy hülyeség, régen a komcsi haverjainknak amikor végeztek ők ki kapták a diplomát most meg ha ma egy fiatal diplomát szerez addig nem kapja ki a a papírost míg nincs nyelvvizsgája, ennek okán nem tud elhelyezkedni, ez véletlenül nem a munkához való jognak a sérelme, sőt tovább megyek a hátrányos megkülönböztetés fogalmi határát súroló törvénysértés.
    2005-től megváltozott volna minden ,hogy EU tagok lettünk volna mert az ország állapotát látván 2011-ben lassan még mindig 1998-ban járunk szerintem. Egyik napról a másikra nem tud megváltozni semmi így a jelszavam ADJÁK KI AZT AMI JÁR—— Free Diplom

  45. Kedves Johnyka!

    Régen röhögtem ilyen jót. Köszönöm szépen, hogy felderítette ezt a borús reggelt. Kicsit bizonytalan vagyok ugyan, hogy EU-tagok vagyunk-e vagy sem, de nem baj, majd az Ön komcsi haverjai megmondják 🙂
    Már éppen azon voltam, hogy egy darabig nem jövök ide, kicsit unalmas lett nekem, néhány ember változtatás nélkül, újra és újra ugyanazt mondta. De most visszatért az emberiségbe vetett hitem, érdeklődéssel várom további leveleit.

  46. Ugyan már, Péter, szeretnék én látni valakit, aki 24 órát talpon van. Vagy egy olyan embert, aki az alváson és a munkán kívül nem csinál mást. Ilyen nincs. Ez még túlzásnak is erős. Nem lenne már életben, maradjunk annyiban….
    De tudja, mit? Igaza van. Mindenkinek szíve joga elcseszni a saját életét. Tényleg sokkal értelmesebb 20 év tanulás után NEM eljutni a végére, hogy könnyebb legyen az egész.
    További jó szenvedést:-(

    1. Kedves Arabella!

      Sajnos aki alkalmazott annak nincs túl sok választása. Én sajnos dolgoztam korábban napi 12-14 órát!
      Mellete nem sok időm volt és sajnos ma sincs!
      A szenvedést sajnos nem én okozom, hanem a rendelkezéseket alkotók! Ha nem lenne nyelvvizsga rendelet már rég megkaptam volna a diplomámat, sőt talán még tovább is tanultam volna más szakra és szerintem munkában és eredményekben fel tudnám önnel venni a versenyt!
      Egyre több teher van az emberekre aggatva. Sajnos magam tapasztalom.

    2. Itt vagyok ÉN!
      Nekem sajnos ilyen az életem, hiszi vagy sem!
      Azért mert még nem találkozott ilyen emberrel még nem jelenti azt, hogy nincs iylen. Sőt nagyon sokan vagyunk akik hasonlóan élünk.
      Munka lehetőség nincs a szomszédban. Kénytelenek vagyunk messzire ingázni. A 8 órás műszak meg csak papíron 8 óra!
      Persze lehetne reklamálni, de akkor nagyon gyorsan ajtót mutatnak.

  47. “Ha nem lenne nyelvvizsga rendelet már rég megkaptam volna a diplomámat, sőt talán még tovább is tanultam volna más szakra és szerintem munkában és eredményekben fel tudnám önnel venni a versenyt!”

    Fogalmazzunk inkább így: “Ha meglenne végre a nyelvvizsgám, már rég megkaptam volna a diplomámat, sőt talán még tovább is tanultam volna más szakra és szerintem munkában és eredményekben fel tudnám önnel venni a versenyt”. És ez biztosan így is lenne! Ennek fényében tényleg érthetetlen, hogy miért tiltakozik inkább ellene.

    1. Tudja kedves Arabella az itt a nagy probléma, hogy idő és a pénz sokmindent befolyásol.
      Igazából nekem és sok sorstársamnak abból van elegünk, hogy mindenből papírt kérnek, és nem a tudásunkat nézik.
      2. Elvileg jártam középiskolába, ahol érettségiztem. Az érettségin kellet nyelvből is vizsgázni.
      Mivel az érettségi a középiskolát zárja le és elvileg középszintű tudásról tanúskodik úgy lenne korrekt, ha ezt elfogadnák középszintű nyelvvizsgának is!
      Nem értem, hogy mi értelme így nyelvből érettségizni, ha utána újra vizsgázni kell belőle.
      Sajnos nem oylan egyszerű az élet mit ahoyg azt ön gondolja!
      Persze lehet Önnek nem volt probléma lerakni a nyelvvizsgát!

  48. Kedves Péter!

    Látom egy ideje folyik itt az eszmecsere, ugyanarról a témáról, lassan már a hatodik kört futják, már-már a végére valóban kezd szórakoztató lenni, ahogy azt Marika is említette.
    Gondolom nem mondok újat én sem:
    Az angol középszintű érettségi szintje nem egyenlő a középfokú nyelvvizsga szintjével. Az emelt szintű érettségi inkább a középfokhoz, mint a felsőfokhoz közelít a KER alapján.
    Ha Önnek valóban van használható nyelvtudása, akkor könnyű szerrel meg tudná szerezni a középfokú nyelvvizsgát is. Nem értem mi a probléma Kedves Péter??? 🙂

    1. Kedves Amanda!
      Pont ez a probléma, hogy nem ismerik el az érettségin szerzett tudásomat-vizsgámat! Elvárják, hogy még egy vizsgát tegyek persze plussz pénzért! Sajnos nincs felesleges 20 ezer forintom!
      Vagy ismerjék el az érettségimet, vagy akkor vegyék ki az érettségiből a nyelvet. nem tudom, hogy miért kérnek valamit kétszer számon.

      1. Mit nem lehet ezen érteni, ezerszer leírtuk már többen is: a középszintű érettségi B1 szintnek felel meg, de annak is csak kb., ez nem egyenlő a B2 szintű középfokú nyelvvizsgával. A középfokú (még egyszer: B2) szintű nyelvvizsga az emelt szintű érettségi szintje. Ha emelt szintű érettségije lenne angolból, azt elfogadnák. De nincs. Úgyhogy nem kérik kétszer számon. Ezzel az erővel azt is mondhatná, hogy mivel érvényes általános iskolai bizonyítványa van, ami bizonyítja, hogy tud számolni, fel kellene venniük matekszakra.

        1. Péter azt az egyszerű dolgot nem érti meg, hogy nem ő dönti el, mikor tanult eleget. Jó esetben van alapszintű nyelvtudása, amivel talán már nem adnák el, de ez nem elég a nyelvvizsgához. Ha egyszer is megpróbálná a vizsgát, rögtön kiderülne. De ő inkább tiltakozik. Mert ez sokkal egyszerűbb.

          1. Abban igaza van, hogy nem mi döntjük el, hogy mikor tanultunk eleget! De minden embernek van egy tűrőképessége amit nem lehet a végtelenségig fokozni. Ha a rendszeren múlna akkor sohasem jutnánk el addig, hogy eleget tanultunk és ha a munkáltatókon múlna ingyen dolgoznánk!
            Sajnos az is egy abszurd helyzet, hogy az elmúlt években csak nőttek és nőttek a követelmények, ugyanakkor az oktatás színvonala és a feltételek csak romlottak!
            A rendszerváltás előtti időben is sokan jártak egyetemre és érdekes azokban a lazább követelményű időkben sokkal több nemzetközileg elismert szakembert termelt ki a felsőoktatás mit most! nem tanultak nyelveket max oroszt a közép iskolában mégis elboldogultak egy nemzetközi konferencián.
            Elgondolkoztató, hogy ebben a mai túl szigorított rendszerben ez miért nincs így!

  49. Kedves Arabella és Angol info.
    Hol írtam én azt, hogy álltalános iskolai végzettségel vegyenek fel?
    Nekem és sok más sorstársamnak egyedül a nyelvvizsgával van problémánk!
    Sehol senki nem tiltakozik a többi követelmény ellen!
    1. A diplomák fele vissza van tartva. Ha már ilyen rossz az arány akkor ezen szerintem az oktatási szakembereknek kéne elgondolkozniuk.
    2. Elvileg az EU-ban élünk és tagja vagyunk a bolonyai rendszernek ami abból áll, hogy uganazokkal a feltételekkel lehet mindenhol diplomát szerezni!
    Európában sehol nem kérnek a diplomához nyelvvizsgát! van egy két ország ahol van de ott bemeneti követelmény. Ugyanakkor a legtöbb helyen még 2 szintű érettségi sincs. Elfogadják a sima érettségit középfokú végzettségnek bele értve a nyelvet is.
    Azt hiszem számomra jogos az a követelés, hogy ugyanazokkal a feltételekkel tudjak diplomát kapni mint Európa többi részén!

    2. “A diplomák fele vissza van tartva. Ha már ilyen rossz az arány akkor ezen szerintem az oktatási szakembereknek kéne elgondolkozniuk.”

      Elgondolkodtak rajta. Szigorítani akarnak a felvételi követelményeken, mert a hallgatók jelentős hányadának semmi keresnivalója a felsőoktatásban. Halleluja!

      “Azt hiszem számomra jogos az a követelés, hogy ugyanazokkal a feltételekkel tudjak diplomát kapni mint Európa többi részén!”

      Európa egyetemei nyitva állnak mindenki számára. Ha már úgyis használható nyelvtudással rendelkezik, és ráadásul kellemesebbek a követelmények is, oda kell felvételizni. (De a nyelvvizsgát OTT nem ússza meg…)

      1. Kedves Arabella! Aki kinn tanul és kinn diplomázik, az a kinti követelmény rendszer alapján szerzi meg a diplomáját! Elvileg Péternek van lehetősége arra, hogy át mennyen Révkomáromba és az ottani magyar egyetemen újra le államvizsgázzon. Hála a bolonyainak! És akkor a diplomáját megkaphatja nyelvvizsga nélkül is!
        Nagyon is jó megközelítés, hogy aki nem tud az itthoni elvárásoknak megfelelni az mennyen külföldre tanulni ahol kellemesebb a követelmény! Nagyon sokan így tettek és nagyszerű tudósok lettek belőlük. Úgy látszik a magyar kormánynak érdeke, hogy a szellemi tőke elhagyja az országok!
        Azzal én is egyet értek, hogy sok embernek semmi keresnivalója a felsőoktatásban. Köztük nekem se! Nem is terveztem! Viszont annak nagyon örültem volna, ha a szakmámat megfizetnék és megbecsülnék! Korábban már írtam, de leírom még egyszer. A ruhaiparban dolgozom mint varrónő!
        Szakmunkással és érettségivel majd egy technikusival dolgoztam sokáig minimálbérért. Amint bemutattam egy igazolást, hogy elvégeztem a főiskolát egyből duplájára emelkedett a fizetésem és érdekes azóta emberszámba is vesznek! Megjegyzem nem ruhaipari szakon tanultam tovább! Ergo a diplomától nem lettem jobb varrónő!
        Sokan nem azért mennek a felsőoktatásba mert olyan jó buli és sok felesleges idejük van! Hanem azért mert a diploma sajnos presztízs értékű, és nem a munkát, hanem a papírt fizetik meg! Én túl a harmincon levelezőn tanultam! Miért? mert rákényszerültem mert diploma kellet -mindegy, hogy milyen csak diploma legyen! Sajnos nem mindegy, hogy az ember havonta 60 vagy 120 ezret visz haza, és az sem mindegy, hogy az ember a munkahelyére úgy megy be, hogy kapcának, vagy embernek nézik!
        És ez nem csak az én egyedi történetem! Mindenkinek az a célja, hogy a munkáját megbecsüljék, megfizessék és ember számba vegyék. És amég ez csak a diplomával a zsebünkben valósulhat meg addig tömegek fognak a felsőoktatásba tódulni. És jogos lesz a követelés a számukról, hogy megkapják azt amiért úgy érzik, hogy jogosan megdolgoztak!

  50. Sőt, ha jobban utána olvasnak régi követelmény, hogy a szakmai gyakorlatokat biztosítsák az egyetemeken-főiskolákon. Ez a követelmény a diákok részéről fogalmazódott meg! Sajnos a legtöbb felsőoktatási intézményben és a legtöbb szakon nincs szakmai gyakorlatszerzésre lehetőség, pedig ez elengedhetetlen az elméleti tudás elsajátítása mellé! Érdekes erről sehol senki nem beszél a sajtóban, pedig ez egy reális követelmény. Ergo senki sem a könnyitésekért küzd! Egyedül a nyelvvizsga az ami sokunk számára teljesíthetetlen.
    Ha kíváncsiak vagytok akkor a facebbokon utána járhattok ahol alakult egy tiltakozó csoport az új oktatási törvény ellen.

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Exit mobile version