Kik a Magyarországi Szülők Egyesületének a tagjai? Hányan vannak ők? Voltak-e hosszas kutatások, elmélyült vizsgálatok, érdemi konzultációk oktatási szakemberekkel, mielőtt kiadták állásfoglalásukat, mely szerint nyelvvizsgához kötni a diplomát alkotmányellenes és diszkriminatív? Alkotmányjogásszal beszéltek az ügyben, vagy csak dobálóznak a szavakkal? Eszükbe jutott-e, hogy bő öt évvel ezelőtt, amikor a nyelvi előkészítő évfolyam indult, pont ők tiltakoztak a bevezetése ellen? Emlékeztetőül: miután több nemzetközi összehasonlító felmérés is igazolta, amit korábban is sejtettünk, hogy jelentős Magyarország lemaradása az idegennyelv-tudás terén, a középiskolák egy plusz évet (kvázi “nulladik évet”) iktathattak be, amelyben heti 10-14 órában idegen nyelvet tanulhatnak a gyerekek – pont az esélyegyenlőség érdekében, pont azért, hogy ne a család anyagi háttere determinálja a nyelvtanulás sikerességét, hanem minden gyereknek legyen lehetősége a megfelelő nyelvi szintet elérnie. Nem meglepő módon óriási igény mutatkozott az ilyen osztályok iránt, sokan ennek alapján választottak középiskolát. Ez az intézkedés valóban a diszkrimináció ellen hatott, nem csak szavakban, hanem konkrét intézkedésekben. Ez ellen tiltakozott annak idején az MSZOE, akkor is ugyanolyan színvonalú érvekkel, mint most a kötelező nyelvvizsga ellen.
A felvetés annyira komolytalan és megalapozatlan, hogy valójában nehezen érthető, miért kapta fel ennyire a média, és az egész sajtóközlemény színvonala olyan, hogy nem igazán vitaalap, de azért legalább az elejét nézzük meg közelebbről (az idézetek a MSZOE honlapján megjelentek betűhív másolatai; a nyelvi megformáltság és a helyesírás már önmagukban jelzik a kiadvány igényességét):
Sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha „nyelvvizsga papír” hiánya miatt nem adják ki gyermekeinknek a felsőoktatási végzettséget igazoló oklevelet
Persze, értjük, a “nyelvvizsga papír” az államilag elismert C típusú nyelvvizsgát jelenti, és örömmel konstatáljuk, hogy a szerzők egyéni meggyőződésük szerint kezelik az akadémiai helyesírás szabályait, ami igen dicséretes, ám a hivatalos nyelvhasználatban ez némileg túlzott szabadosságnak tűnhet. A “gyermekeinknek” szóhasználat kicsit nevetséges 21-22 év feletti emberekre, de hát nem is a tárgyilagosság volt itt a cél, hanem a hangulat: szegény, elesett gyermekeinket megfosztják a diplomájuktól a gonosz felnőttek.
De miért is sérti ez az egyenlő bánásmód elvét? Mert csak az kap diplomát, aki teljesítette a követelményeket?
Diplomás segédmunkásokat termel a Magyar Felsőoktatási Rendszer, mivel a diplomához való eljutást jelentősen korlátozzák a nyelvvizsgához kötött követelmények.
A gyermek, mint segédmunkás. Kreatív nagybetű-használat, nem rossz, magánlevélben senki sem szólhatna rá egy szót sem, itt azonban sokat levon a fogalmazvány hiteléből. De “nyelvvizsgához kötött követelmények”? Ezt tényleg így mondjuk? Valamint “diplomához való eljutás”? Diplomaszerzést tetszett akarni mondani? Ami a tartalmat illeti: konkrétan miért is korlátozza a “diplomához való eljutást”? Mert nyelvvizsgát mernek érte kérni? Kérnek ám ennél sokkal nehezebbeket is – rengeteg zárthelyi dolgozatot, vizsgát, szigorlatot, szakmai gyakorlatot, sok minden mást. A nyelvvizsga pont az egyik legéletszerűbb követelmény.
A “diplomás segédmunkás” kitétel is megérne egy misét, mert valóságtartalma erősen közelít a nullához, ez is csak a szánalomkeltés érdekében került bele.
Sikeres záróvizsga letétele után sem kaphat végzettségének megfelelő állást a hallgató, mert a felsőoktatási intézmény nem ad ki végzettségét igazoló oklevelét annak, aki nem tud bemutatni egy saját költségén megszerzett „C típusú” középfokú nyelvvizsga bizonyítványt.
Többszörösen téves állítás; majdnem azt mondtam, hogy csúsztatás. A záróvizsga után még nincs végzettsége a hallgatónak, mivel nem tett eleget az összes követelménynek. A durvábbik csúsztatás itt a “saját költségen megszerzett” vizsga kitétel. Ugyanis mióta az emelt szintű nyelvi érettségi C típusú nyelvvizsgát ér, nincs értelme “saját költségen megszerzett” vizsgáról beszélni, megszerezheti ingyen a nyelvvizsgát a középiskolában a tanuló. Azt már ne is említsük, hogy még a kétszintű érettségi bevezetése előtt már néhány évvel visszatérítették a végzős középiskolások korábban megszerzett nyelvvizsgájának vizsgadíját, tehát már akkor is ingyenes volt. Persze, ha valaki az utolsó pillanatra hagyja a vizsgát, annak valóban valamelyik nyelvvizsgaközponthoz kell elmennie azt letenni, ami természetesen díjköteles. De ha középiskolában nem is szerezte meg valaki a nyelvvizsgát (ami pedig egyáltalán nem lehetetlen, sőt), akkor is 3-4-5 éve volt rá felsőoktatási tanulmányai során, és az első pillanattól kezdve tudta, hogy ez is a követelmények közé tartozik, tehát csak magára vethet.
De hogy jön ide, hogy “nem kaphat állást”? Ismét csak egy hangulatkeltő szándékú, megalapozatlan kitétel, az álláshoz jutás ugyanis sajnos még a diploma megléte esetén sem garantálható senkinek – tetszik tudni, “teljes foglalkoztatottság” a szocializmusban volt, de már akkor sem volt igaz.
Mehet a főiskolát, egyetemet sikeresen elvégzett fiatal segédmunkásnak vagy betanított munkásnak.
Na de pont erről van szó, hogy nem végezte el sikeresen a főiskolát, egyetemet az a fiatal! Ez nem érvelés – ez egészen egyszerűen hamis kérdésfelvetés, amikor a kiindulópont téves (hazug, nevezzük nevén). Mint ha azt kérdeznénk, hogy szabad-e ártatlan embert börtönbe csukni. A kérdés megfogalmazása nem hagy helyet kételynek, mert ki válaszolna erre igennel. De ha nem ártatlan? A kérdés ezt a lehetőséget nem engedi meg.
Nem hisszük, hogy ez volt a „Bolognai folyamat” célja, és nem preferálják ezt a gyakorlatot az OECD jelentések sem!
A csoda vigye már el azt a fránya helyesírást, mindig csak a baj van belőle. De a legrosszabb mégis a mondat második fele. Mert kevés kínosabb van annál, mint amikor valaki nagy elegánsan egy idegen szót használ, csak sajnos rosszul… Az OECD-jelentések ugyanis nem “preferálnak” semmit. Több mindent viszont proponálnak (javasolnak, indítványoznak).
A sajtóközlemény elemzését itt hagyjuk is abba; ha nem kapott volna érthetetlen módon ekkora sajtóvisszhangot, az ember nem is szívesen foglalkozott volna vele, mert egyszerűen kínos. Mint amikor egy rendkívül gyenge színpadi produkciót látunk, és nézőként mi érezzük magunkat kínosan. Viszont a reakciókból kiderült, hogy Keszei Sándor jól számított, csúsztatásaival és populizmusával ügyesen rájátszott az általános tájékozatlanságra, és így ismét sikerült több helyen is szerepelnie és a fiatalság megmentőjének szerepében tetszelegnie. Több helyen jelentek meg ugyanis olyan vélemények, hogy tényleg, minek a nyelvvizsga, úgyis csak a tudás számít, az meg az állásinterjún kiderül. Egyrészt önmagát csapja be az, aki azt képzeli, hogy nyelvvizsga nélkül egyáltalán eljut az interjúig. Annyi jelentkező fogja beírni a két, gyakran felsőfokú nyelvvizsgát, hogy az ezzel nem rendelkezőket már az önéletrajzok átfutása során kiszórják. Továbbá súlyos tájékozatlanság a mai nyelvvizsgarendszereket összekeverni a korábban monopolhelyzetben lévő “Rigó utcával”, ahol valóban születtek érdekes eredmények – ennek azonban lassan húsz éve! A mai nyelvvizsgák európai sztenderdeken alapulnak, komoly szakértői háttérrel rendelkeznek, és rendszeres ellenőrzéseken esnek át – az akkreditációt nem adják könnyen, és adott esetben meg is vonják: volt már rá példa. Ma már a valós, életszerű nyelvtudást mérik, mindegyik nyelvvizsga középpontjában a kommunikáció áll. Hát ezek ellen szólt a Magyarországi Szülők Egyesülete.
A bejegyzés elején feltett kérdéseim nem költőiek voltak – tényleg érdemes lenne tudni, hogy valóban hány magyarországi szülőt képviselnek, mert az Egyesület képviseletében a médiában kizárólag az elnök, Keszei Sándor jelenik meg, más megszólalót hosszas kutatás után sem találtam. Akik esetleg még nem hallották Keszei urat, azoknak ajánlom figyelmébe ezt a felvételt, 2:00-től beszél ő. 4:24-ig feltétlenül érdemes nézni (“Hát igen, hát tulajdonképpen, hát mondhatni azt, hogy a női testet megmutatni, igazából, ha mint férfi mondom, hát nem egy visszavető dolog egy férfi számára”.) Felhívnám még a figyelmet a kimunkált érveléstechnikára, különös tekintettel arra a részre, amikor egyetlen mondaton belül két ellentétes dolgot állít (“Hát elvileg, ahogy mondtam, hogy mindegy, igazából, hiszen magánélete van, illetve nem mindegy, mert hát ahogy mondtam, ezt pedagógus hivatásban nem teheti meg.”)
Ő tehát az az ember, aki a Magyarországi Szülők Egyesületét képviseli. Csak remélni merem, hogy nem közpénzből tartjuk fenn.
Arabella!
Megfelel. Nem én írtam a diszlexiáról. Kívánom, hogy gyermekeinek sikeres, boldog élete legyen, bármit is osszon az élet.
Nem győzöm hangsúlyozni, felfogom, hogy követelmény, csak amíg lehet olyan nyelvekből is nyelvvizsgát tenni amely nem használható, addig ennek a feltételnek nincs értelme. Tudom, a törvényeket nem mi írjuk. Hiába adják ki a diplomát, az illető nem lesz okosabb, tanultabb, csak a statisztikát növeli. Nem hiszem, hogy erre gondoltak, amikor azt mondták kevesen beszélnek idegen nyelvet.
Marcsi, egyetértünk. Lováriból, eszperantóból éppúgy nem kéne elfogadni a nyelvvizsgát, mint ógörögből van szanszkritból.
Arabella!
Ahhoz külön gratulálok, hogy család mellett tudott tanulni. Nehéz lehetett gyerek mellett elvégezni az egyetemet és phd képesítést szerezni Graz-ban.
Köszönöm szépen. Bár akkor még csak egy volt, rendelkezésre állt két nagymama, aki vállalta a dajkaságot.
Az osztrák Ph.D volt életem legjobb szakmai döntése, ami nélkül nem tartanék ott, ahol tartok. Gyógyszerészekkel Dunát lehet rekeszteni, még ezzel a végzettséggel sem könnyű normális munkát találni, csak ha külföldi egyetemi tapasztalat és végzettség is van a tarsolyban.
Az állatok iskolája
Valamikor réges-rég az állatok elhatározták, hogy valami nagyszerű megoldást kell találniuk az „újkor” sürgető problémáira. Iskolát szerveztek tehát.
Elfogadták a tantervet, melyben helyet kapott a futás, a mászás, az úszás és a repülés. Az egyszerűség kedvéért minden állat valamennyi tantárgyat felvette.
A kacsa kitűnően úszott, tulajdonképpen az oktatójánál is jobban, de repülésből épp csak elégségest kapott, a futásban pedig végképp nem remekelt. Mivel ennyire rosszul futott, tanítás után is bent kellet maradnia, sőt, még az úszást is abbahagyatták vele, hogy többet gyakorolhassa a futást. Ez addig ment, míg úszóhártyás lába el nem vásott, s így már úszásban is csak közepes eredményt tudott elérni. Abban a tanintézetben azonban megfelelőnek tartották a közepest, így hát ez senkit sem zavart, leszámítva a kacsát.
A nyúl futásban osztályelső lett, de a sok úszáskorrepetálás miatt ideg-összeroppanást kapott.
A mókus mászásban jeleskedett, mígnem a repüléstanár a fa teteje helyet a földről indította. Ez teljesen letörte, s a túlerőltetés lábizomhúzódást idézett elő nála, így végül mászásból hármast, futásból pedig kettest szerzett.
A sas nehezen nevelhető fiókának bizonyult. Mászásórán mindenkit a fa tetejére kergetett, viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ő a maga módján, repülve jusson fel. Persze, hogy nem győzték dorgálni.
A tanév végére egy elfajzott angolna szerezte meg a legjobb átlagot, mivel nemcsak rendkívül jól úszott, hanem futni, mászni, sőt, repülni is megtanult egy kicsit, így tantestületi dicséretben részesült.
A prérikutyák távol maradtak az iskolától, és az oktatási adó ellen is felléptek, mivel a kormány nem volt hajlandó felvenni a tantervbe az ásást és a kotoréképítést. Egy borznál taníttatták a kölykeiket, később a mormotákkal és hörcsögökkel összefogva sikeres magániskolát alapítottak.
Nos, mi ebből a tanulság?
Kedves Cikkíró!
Értem én, hogy nekem, mint mérnök végzettségű, és műszaki beállítottságú embernek nyelveket kell tudnom, és erről papírral kell rendelkezzek. Alap követelmény, hogy érdemben, és helyesen tudjak beszélgetni egy társaságban irodalmi, aktuálpolitikai történelmi, kulturális témákban akár idegen nyelven is. Ellenkező esetben én egy műveletlen embernek számítok, hiszen még diplomát sem kaptam akár milyen jó a szakmai tudásom. Számomra a műszaki tudományok elsajátítása mellett efféle készségekkel, ismeretekkel is rendelkeznem kell, és az ismereteimet fordítanom kell hogy papírom legyen arról ami a SZAKMÁM.
Ezzel szemben egy nyelvtanár, ha nem tudja a fogalmi különbséget Volt, és Watt között, Urambocsá’ erő, és nyomaték között, vagy„a villanyvezeték karón megy az utcában” stílusban nyilvánul meg. Azaz nem ismeri az alapvető műszaki nyelvet saját anyanyelvén(tisztelet a kivételnek), akkor csak elnézően mosolygunk . Hiszen micsoda művelt emberrel állunk szemben több nyelven is beszél. Ki ne nézné el neki, ha furat helyett lyukat mond? Mert hát furat helyett lyukat tud az ember hasába beszélni akár idegen nyelven is. Gratulálok hozzá.
Most jöhet a másik oldalról az visszavágás, hogy a nyelvekben kiművelt embernek is alapkészséget kellett a szereznie mindenféle unalmas, és érthetetlen tárgyakból. Ismét gratulálok, nekem is egy- két nyelvből ezen a szinten, csak ettől én még nem érezhetem a diplomát a zsebemben.
A legszomorúbb, hogy egy alapfokú, vagy középfokú nyelvvizsgát követően nem tudok szakmai dolgokról értekezni, tárgyalni, specifikációkat megérteni, mert ez nem elég. Szakmai nyelvből kellene „domborítanom”, amit az iskolák jó része nem is követel meg. A törvény az iskolákra bízza. Kérdem én, mi értelme van ennek az egésznek, ha egy angol cég képviselője nem tudja magyarul mi az hogy húzóigénybevétel, én meg ugyanezeket angolul. Szerencsére odáig el tudunk jutni hogy „nájsz tu mit júú” ami számomra egy nagy öröm, de még egyszer kérdem mi értelme is van ennek?
Másrészről dögöljek meg mert 6 év orosz nyelv tanulása “tanítás” után a középiskolában már nem tanulhattam “taníthattak”, csak angolt vagy németet, és nem sikerült úgy bejutnom a felsőoktatásba, hogy már volt egy nyelvvizsgám. Mert ennek a kötelező nyelvvizsgázási láznak ez is egy üzenete.
Kedves nyelvtanárok! Nyelvtanítás mellett tessék járni mechanikára, villamosságtanra, és hasonló gyönyörűségekre, hiszen az alapok ott vannak elemitől kezdve. Tudom, hogy unalmas, meg nehezen felfoghatóak ezek a dolgok, de hát én is így vagyok az idegen nyelvekkel. Csak papírt is kellene szerezniük belőle szabadidőben, munka mellett, úri passzióból, mert szerintem amit egyetemen és főiskolán megszereztek diplomát, az csak az Önök által teljesített szakmai feltétel. Ahogyan nekem is ezt mondták. E mellé a feltétel mellé számomra kell valami, amit ha nem teszek le az asztalra, akkor én nem vagyok diplomás-számomra igen, mert voltam olyan elvetemült és műszaki tudományok felé fordultam-.
Nem akarom lefitymálni senki diplomáját, nem ez a lényege a fentieknek. Kérem, más se tegye ezt az én diplomámmal úgy, hogy csak akkor egyenértékű a tudásom ha még valami pluszt is bevállalok mellé –anyagilag is-, és ezt igazolom. Egy papírral, amire csak azért van szükség ebben az országban, mert mire elérjük a tanköteles kor határát a nyelvoktatás szintjének köszönhetően használhatatlan nyelvtudással rendelkezünk. Így egy cégvezető se hiszi el, hogy meg tudunk szólalni más nyelven is. Akinek szüksége lesz használható nyelvtudásra – és itt a hangsúly a használhatón van-, azt az élet rákényszeríti majd. Aki meg több nyelven is tud mutogatni, az az ember meg fog élni a saját intelligenciájából is.
Ha az a cél, hogy a nyelvtudás szintjét akarjuk megemelni akkor ne ilyen birka módjára tegyük már meg, ahogyan most.
Ezek alapján ön szerint egy nyelvtanár nem tudja magas színvonalon ellátni a munkáját a felsorolt ismeretek nélkül?
Ezek alapján ön szerint egy mérnök el tudja magas szinten látni a munkáját nyelvtudás nélkül?
Szerintem Árpi nem ezt mondta. Viszont egy nyelvtanártól elvárható, hogy szakmai szintű nyelvtudása legyen ahhoz meg elengedhetetlen némi szakmai ismeret más más területekről is.
Önnek tisztelt Angol. infó ez megvan? Ön tudna Árpival a CNC fröccsöntő gépről angolul beszélni? Vagy a Megyeri híd szerkezeti sajátosságairól?
Ön szerint egy nyelvtanártól elvárható, hogy értsen a fenti témákhoz?
De Pancsika, Ön sem válaszolt a kérdéseimre, hanem ugyanazt a módszert alkalmazza, mint többen: másról kezd beszélni.
Kérem, maradjunk a témánál: Ön szerint egy mérnöknek nincs szüksége nyelvtudásra?
Igen! Egy nyelvtanártól elvárható. Mivel nyelvtanár. És nem csak irodalmi nyelv van a világon hanem műszaki nyelv is. Apám mérnök és itthon magyarul egészen másképp beszél mint én aki egy mezei bölcsész vagyok. Ő mindent műszaki oldalról lát és mindenről úgy beszél. Én egy vázában egy műalkotást látok ő egy terméket amit korábban megterveztek és megalkottak.
Önnek mint nyelvtanárnak sokféle embert kell tanítania. Az alap kommunikáción kívül egy mérnöknek a műszaki nyelvet is meg kell tanítanod és arra kell felkészítened, hogy más külföldi mérnökökkel tudjon kommunikálni. Egy jó példa. A magyar-német műszaki szótár dupla akkora mint az Országh László féle hagyományos szótár.
Értem. Beismerem, amit Önök már eddig is nyilván tudtak, alkalmatlan nyelvtanár vagyok, mert nem értek sem a hidakhoz, sem fröccsöntőgépekhez.
De hol húzzuk meg a határt? Milyen mélységig kell értenem a műszaki tudományokhoz nyelvtanárként? Elég, mondjuk, a műegyetem első év végén elvárható szint? De annak melyik szakja? Gondolom, mindegyik – egyik sem alábbvaló a másiknál, és ki tudja, milyen szakos tanítványom lesz. És nyilván nem hagyhatjuk ki az orvostudományt sem, hiszen lehet orvos is a nyelvtanárok tanítványai között. Ott azért legyen a szint a másodév, az mégis egy komoly tétre menő szakma. Gyógyszerészet? Fogászat? Nyilván ezek sem maradhatnak ki. Közdazdaságtan? Kell ez is, mert sok közgazdász van. Meg ne feledkezzünk a TTK-ról! Mezőgazdaság? Hú, abbahagyom, mert úgyis kifelejtek valamit.
Szerinted egy szakmai nyelvvizsga miből áll?
Ott nem az időjárásról beszélgetnek. és ha kihúzol egy képet azon nem egy fotel és egy muskátli lesz.
Aki nyelvtanár attól elvárható, hogy annak a nyelvnek minden részét jól tudja. Egy nyelvben természetesen vannak alapok amiket mindenkinek tudnia kell, de másra van szüksége a nyelvből egy mérnöknek és másra egy néprajzosnak!
Pancsika!
A nyelvtanárnak az a dolga, hogy megtanítson téged az idegen nyelvre. Az általános műveltséghez, mindennapi élethez szükséges szavakat és nyelvtani ismereteket kell a fejedbe vernie. A te saját szakterületed szóanyagát neked magadnak kell elsajátítanod azáltal, hogy a szakirodalmat olvasgatod. Ehhez semmiféle tanári segítség nem szükséges, mivel léteznek szakszótárak és ugye intelligencia is feltételezhető rólad. Mert ugye ezért adják a diplomát is… Akkor meg miért kell zöldségeket beszélni?
Őszintén szólva a diploma mellé sajnos nem jár intelligencia…
Nem kellene válaszolnom a kérdésére, mert ezzel esetleg azt a benyomást keltem, hogy érvényes érvelési módszert alkalmaz, de azért megteszem: nem, természetesen nem értek a fenti témákhoz, de nem értem, hogy ebből a hiányosságomból miért következik, hogy akkor egy mérnöknek se kelljen idegen nyelven tudnia.
Így van Pancsika. Ezért nem kell mindenkinek diploma, mert van, aki nem tud mit kezdeni vele akkor sem, ha van. Például nem tudja a szakirodalmat elolvasni…..
Viszont sok intelligens ember van akiknek a nyelvvizsga miatt nincs diplomájuk és ezért nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni. És sok diplomás és nyelvvizsgával rendelkező ember van aki sík bunkó!
Egy nagyon jó példa:
2 évvel ezelőtt szem és fültanúja voltam a keszthelyi kórházban amint az egyik orvos ezt ordítozta a folyosón!
“Dögöljön meg az a beteg aki nem fizet vizit díjat!”
Biztosan volt diplomája és nyelvvizsgája is csak épp intelligenciából volt híján! De ezek szerint az ilyen is kaphat diplomát és állást ha felmutatja a nyelvvizsga bizonyítványát!
Én intelligenciához kötném a diplomát!
Ne keverd már az intelligenciát azzal, hogy valakinek nem volt gyerekszobája.
“Az intelligencia az elme elemző és megkülönböztető képessége, komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.”
Hogy jön ide a jómodor??
Viszont amit te írsz, miszerint a munkádhoz szükséges szaknyelvet egy nyelvtanártól kéne elsajátítani, nem igaz. Azt neked, magadnak kell összeszedni, bármilyen hihetetlen. Ehhez kell az intelligencia, ezért adják a diplomát. Mert képesnek kell rá lenned.
A diploma szakmát ad! Mit ad a nyelvvizsga?
Adnak nekem a nyelvvizsgára pl nyelvi diplomát? Mert ha már a diploma feltétele a nyelvvizsga akkor a diplomával egyenértékű nyelvvizsga bizonyítványt kéne adni. ne szúrják már ki a szemem egy olyan papírral amit 8 általános nélkül is megszerezhetek!
Ezt a kérdést sokadszor teszed föl, és még mindig értelmetlen. Tudod egyáltalán, hogy egy idegen nyelvi tanári diplomát mire adnak? Azon túl, hogy képesnek kell lenned tanítani (ami egy szakma), az adott idegen nyelvi kultúra minden részletre kiterjedő ismeretére van szükség. És nem magyarul, hanem az adott nyelven. Nincs még középfokú nyelvvizsgád sem, tehát tehát gőzöd sincs, már megbocsáss, hogy milyen szintű nyelvi ismereteket kérnek ott. A középfokú a közelében nincs, de még a felsőfokú sem az a szint, csak szólok.
A nyelvvizsga ékes bizonyítéka azon képességednek, hogy képes vagy idegen nyelvi közegben is művelni a szakmádat. Nem elválasztható a diplomától, csak akkor, ha az illető a diplomáját nem használja arra, amire való. Mert ugye, ha jól emlékszem, te is azt csinálod, amit korábban, csak akkor diploma nélkül….
Ne haragudj, de te valami teljes tévedésben élsz azt illetően, hogy egy értelmiségi foglalkozás pontosan mit is foglal magába. Aki szellemi munkát végez, az egész élete során tanulni kénytelen. Új eredmények, új jogszabályok, nemzetközi együttműködő partnerek és programok, új készülékek, az egész nemzetközi szakirodalom…. Soroljam? Nyelvtudás nélkül, jó esetben, a magyar szakirodalmat tudod követni, ami túró, mert a képzettebbje idegen nyelven publikál. Az esetek döntő többségében angolul.
Csak azért írom le, mert ebből maradsz ki nyelvtudás hiányában.
És igen, tudom, mondtad, hogy beszéled te a nyelvet, csak a vizsgát nem vagy képes letenni. Ami azt jelenti, hogy a nyelvtudásod még egy közepes szintet sem ér el, ami azért nem sok mindenre elég. Az értelmiségi lét azt is magába foglalja, hogy ezt a közepes nyelvtudást szakmai oldalról folyamatosan fejleszd. Hogy akarsz ilyen foglalkozást űzni, ha még az alapok is hiányoznak? Nem véletlenül kell az a nyelvvizsga.
Akkor még egyszer röviden:
1. Mérnök számára (is) fontos a nyelvtudás, de a diplomát ehhez kötni értelmetlen. Ettől függetlenül akinek kell megtanulja, és olyan szinten illetve olyan területen, ahogy neki szüksége, vagy igénye van rá.
2. Nyelvtanár számára nem kell tudni a fröccsöntő gép kezelését, működési elvét, és ettől még nem alkalmatlan, és nem műveletlen. Kérdem én, ha nem nyelv vizsgázok, akkor én alkalmatlan vagyok, a mérnöki munkára, és műveletlen? Mert a nyelv vizsga erőltetése a diplomához kötése ezt sugallja számomra.(Talán a műveltséget ne is keverjük bele, az nem feltétlen diplomához kötött dolog).
3. Ha már nyelv vizsgához van kötve az a nyüves diploma, akkor mennyi értelme van annak, hogy idegen nyelven tudok venni egy kiflit külföldön? Elnézést a durva sarkításért, csak az érzékletesség végett hoztam ezt a példát.
4. Talán érthető, ha kicsit nyűgös vagyok amiatt, mert egy műszaki diplomát (írhattam volna más diplomát is) nem értékel a társadalom annyira, hogy nyelvvizsga nélkül-megelőlegezve a bizalmat- nem kaphatom meg. Egy nyelvtanárnak elegendő a saját szakmájából bizonyítani (hozzáteszem az sem semmi dolog).
5.Talán az is érthető, hogy nem mindenki rendelkezik olyan nyelvi érzékkel, hogy könnyű legyen nyelv vizsgáznia. Részemről ezzel a dologgal úgy állok, hogy jobban megszenvedtem vele, mint az államvizsga tárgyakkal, vagy az egész felsőoktatással. Mivel az előbbihez érzékem nincs, az utóbbit pedig érdekelt. Így aztán amint nyelv vizsgáztam, majdnem minden törlődött is, szinte ahogy kiléptem az ajtón. Ez az én hiányosságom, de akkor is így van, mert NINCS HOZZÁ ÉRZÉKEM.Beleöltem egy csomó pénzt energiát, időt és most már van papírom. Papírom de semmi más. Ráadásul jelenleg szükségem sincs rá különösebben, de hát ki tudja mit hoz a jövő. Megyek az állásinterjúkra lobogtatom a papírom, de valójában a partosabb felemet is törölhetném vele, annyit ér. Persze megint hangsúlyozom, én vagyok alkalmatlan az idegennyelvet elsajátítani készség szinten. Beismerem, hogy ha a kacsa nem tud úszni nem a víz a hülye. De vajon hány ilyen diplomás lehet még mint én? Számunkra megérte?
Szerintem ezzel a nyelvtanárok is így vannak. Nyelvet tanulnak, mert abban tehetségesek, az érdekli őket, az megy nekik. Erre akartam utalni korábban, hogy vajon milyen érzés lenne ha ennek ellenére el kellene mélyedni a műszaki tudományokban (mondhattam volna vízgazdálkodást is, csak éppen ez jutott eszembe) az iskola mellett, ami többségüknek unalmas érthetetlen, és a diplomájukat ehhez kötnék. Az sem lenne egy igazságos dolog, igaz?
6. Bocsánat ha csak műszaki dolgokkal példálóztam, nem kell leragadni itt, ez is csak egy felvetés volt, hogy rávilágítsak a jelenlegi helyzet nyakatekertségére. Nem az a cél, hogy egy nyelvtanár fogászati alapismereteket szerezzen, makrogazdasági elemzésekhez értsen, vagy áramkör analízist tudjon végezni. De amíg nem tudja minden nyelvtanár hogy nincs magasfeszültségű vezeték, csak nagyfeszültségű, addig nem tud senki meggyőzni arról hogy nekem viszont KÖTELEZŐ nyelvet tanulni hogy a jól megérdemelt diplomámat megkapjam. (Hangsúlyozom, hogy kell a nyelvtudás, de nem értem minek erőltetik ránk).
Mégsem lett olyan rövid mint gondoltam, de remélem az előző írásom így már érthetőbb.
Elnézést ha nem pontosan fogalmaztam.
Árpád. Egyik ismerősömet pont egy iylen nyelvtanát készítette fel szakmaira!:D
Sikerült neki nem vitás, de a nyelvvizsgán is és mikor kiment külföldre a kinti mérnökök is körberöhögték!
Ahogy mondod! A nyelvtanárnak az adott idegen nyelvi kultúra minden részletre kiterjedő ismeretére van szükség. Magyarán az adott nyelven műszaki ismeretekre is szüksége lenne! Azért tanár valaki, hogy tanítson! Ha én műszaki ember vagyok akkor az adott műszaki nyelvre. De láthatod Angol infót. Neki sincs meg ez az adottsága. Akkor tőlem miért várjátok el ugyanezt? Ha én nyelvet tanulok akkor az adott szakterületemhez kapcsolódóan a szakmai nyelvet szeretném megtanulni. És azért járok iskolába, hogy tanuljak és nem azért, hogy mindenre magam jöjjek rá! Ha nekem szükségem van nyelvtudásra akkor azt mondom, hogy aki engem tanít az adott nylevre az meg rendelkezzen némi betekintéssel egyébb szakterületek irányába is! Ne csak az irodalmi nyelvet tanítsa meg amit amúgy se sokan beszélnek.
Pancsika, szándékosan ferdíted, amit mondok, mire jó ez?
1. Kultúra alatt nyilván nem a műszaki tudományokat értem.
2. A szakmai nyelvet megtanulni csak akkor fogod, ha van egy alap nyelvismereted. Mert a szakmai nyelv nem más, mint speciális szavak és kifejezések tömkelege. Nem ezeket kell megtanítani, hanem a nyelvtant és az általános nyelvhasználatot.
3. A fejeden pörögsz, akkor sem fogják eltörölni a nyelvizsga-kötelezettséget. Azért, mert TE nem vagy képes megérteni és elfogadni, hogy ez egy értelmiségi foglalkozás alapkövetelménye, attól ez még így marad. A korlátoltságod legyen a te bajod, de ne lepődj meg, ha a papíroddal normális állást sosem fogsz találni.
4. Amennyi energiát belefektetsz ebbe a tiltakozásba, annyit beletehetnél a nyelvtanulásba is. De te csak önigazolást keresel. Kár, mert itt nem fogod megkapni.
“A szakmai nyelv nem más, mint speciális szavak és kifejezések tömkelege”
Pont ahogyan mondod! Ezt nem lehet az alapokra építve megtanulni. -Persze nem vitás kellenek az alapok. De ezt is tanítani kell. Ahogyan Árpád is mondta:
Nincs luk csak furat, nincs magas feszültség csak nagy feszültség. Aki nem ismeri elég jól a nyelvet-főleg a szakmai részt az rosszul fogja az összetett szavakat alkotni. Nem biztos, hogy a fent felsorolt szavak más nyelveken is ugyanezt jelentik vagy, hogy ugyanebben a formában léteznek.
Érdekes. Elég sok ember van az ismeretségemben akiknek hasonló problémáik vannak! A diplomák fele vissza van tartva az tény!
Elég sokan tiltakoznak ez ellen és fogunk valamit tenni.
Tudod nagyon jól áll ez az ország, hogy megengedheti magának, hogy ennyi diploma parkoló pályán legyen!
Ha bevezetnének más kötelezettséget a diplomához te azt is elfogadnád? Vagy számodra csak a nyelvvizsga fontos!
Amúgy hiszed vagy sem, de gőzerővel tanulom a nyelvet! A munka mellet másra nincs is időm, de végül is nekem 48 órából áll egy nap!:D
Pancsika, az ország azért tart ott, ahol, mert olyan emberek oktatására kell költenie, akik nem valók a felsőoktatásba.
A szakmai nyelvről írott soraimat nem érted vagy nem akarod megérteni. Tudod, mit? Legyen a te bajod. Értelmes, intelligens embereknek nem okoz gondot sem egy nyelv alapjainak, sem a szakkifejezéseknek a megtanulása.
Nem tudom, kik vannak az te ismeretségi köreidben, az enyéimben nincsenek ilyen problémák.
A diplomák fele csak azokon a főiskolákon és egyetemeken van visszatartva, ahol a követelmények a béka segge alatt vannak. És akkor finoman fogalmaztam. Ezeken a helyeken jó eséllyel olyanok tanulnak, akik normális iskolákba nem jutnának be, és egy normális köteleményrendszert nem tudnának teljesíteni.
Igazad van, valamit tenni kell. Szigorítani a felvételi rendszert mindenekelőtt, hogy az olyan diákok, akik egyszerűen alkalmatlanok a továbbtanulásra, be se juthassanak. ILYEN diplomásokat ne neveljen ki a rendszer, mert ez pénz- és időpocsékolás, semmi több.
A diploma jelenlegi követelményei teljesen jogosak, mert a papír nem jár alanyi jogon, csak azért, mert jelenleg a középfokú végzettségűek (sajnálatos módon) nincsenek megbecsülve. Ezen kellene változtatni.
Amúgy meg te utána jártál, hogy akik ezt az oktatási rendszert megalkották hogyan szerezték a diplomájukat???????
Elárulom, hogy sokan kéz alatt mutyiban kapták meg. Nekem 5 évet kellet tanulni és minden vizsgán keményen küzdeni.
Azok várjanak el tőlem ilyen magas követelményeket akik hasonló körülmények között szerezték meg a diplomát!
Én az ELTÉre jártam. És az ismerőseim között vannak műszakisok is akik nagyon intelligensek és műveltek. Keményen tanultam én is és ők is. Nem lógattuk a lábunkat. Amúgy meg pont az ELTE és a Mű egyetem az ahol nagyon magas a színvonal és a követelmény! Azért tanultunk mert érdekelt ez a terület, csak a nyelven vannak gondjaink!
Most azért mert nem megy a nyelv mi hülyék és bunkó buták vagyunk?
Tudod ez az ország azért tart ott ahol tart, mert nem a megfelelő szakemberek irányítják. Azt hiszik, hogy itt az embereknek olyan jó soruk van, hogy örömmel fizetnek százezreket adóként és nyelviskolákba.
A mi tudásunk is ér annyit mint a tiéd.
És tudod mit. Ha szükségem volt egy idegen nyelvű tanulmányra meg tudtam oldani a fordítást mindenféle nyelvvizsga nélkül is!
Azért mert neked valami jól megy és természetes még nem jelenti azt, hogy az másnak is az. Azért mert valaki nem üti meg a te mércédet még nem kell lenézni!
Pancsika, nem érdekel, hogyan szerezte a diplomáját a politikus. Mi közöm hozzá? Hogy a fenébe végezzek minőségi munkát, ha nem tanulom meg hozzá a szükségeseket? Én nem egy tízéves gyerek szintjén gondolkodom, nem azért tanulok, mert anyukám/tanárnéni/tisztelendőbácsi/akárki erre kényszerít vagy így látja jónak. Gyógyszerész vagyok, azért tanultam, mert ez érdekelt, mindig is ezt akartam csinálni, képeztem magam, amennyire lehetőségem volt. Mert beláttam a hasznát, az emberéletekért érzett felelősségről nem is beszélve. A nyelvtanulással is így vagyok. A tudásod pedig a nyelvtudással sokkal többet ér, hiába tiltakozol Amit egyébként te is belátnál, ha megpróbálnál egy-két nyelvvizsgával a hátad mögött állást keresni. Akár külföldön. Ne haragudj, de nagyon gyerekesen viselkedsz. A saját 17 éves lányom normálisabban áll hozzá az egészhez. Sajnos ez a mentalitás hozza létre a “diplomás melósokat”. De ha nem érzed a különbséget az értelmiségi és a diplomás melós között, akkor kár a fáradtságért.
Ami az ELTÉT illeti, ott tanít a férjem matematikát. Érdekes módon, ő nem tud róla, hogy a diplomák fele vissza lenne tartva. A Nyíregyházi Főiskolán, a Debreceni Egyetemen, a Georgikonon volt probléma tudomásom szerint, de ez a kimagasló sikertelenség a Nyíregyházi Főiskolán igaz csak. Úgyhogy ne csúsztass, kérlek.
Mellesleg én sem vagyok nyelvzseni, sőt. Így is megszereztem egy angol középfokú és egy német felsőfokú nyelvvizsgát, mert nem lehetetlen. Az angol szóbeli nekem sem ment elsőre. És akkor mi van? Nem haltam bele.
Mindegy, én a vitát itt, ezen a ponton befejezem. Nem hiszem, hogy bármilyen módon meg lehetne győzni téged, bár nem is célom. Jogod van a szemellenződhöz. Viseld egészséggel.
Gondolom volt pénzed a nyelvvizsgákat befizetni! Nekem sajnos nincs!
Nem a nyelvtudás ellen vagyok csak az ellen, hogy ebből is vizsgát kérnek. Miért nem engedik meg, hogy saját szorgalmam és tempóm alapján tanuljak meg egy nyelvet? Addig, had legyen már az embernek lehetősége, hogy saját szakterületén itthon normálisan tudjon boldogulni! Aztán majd, ha megtanulta a nyelvet akkor majd előrébb lép!
Amúgy a politikusokat illetve, hányról derült már ki, hogy kéz alatt kapták a diplomát!
Jó sokról és ők azóta is pozícióban vannak!
Akkor tőlem miért várnak többet!
Nem én vagyok szemellenzős, hanem te!
A férjed nézzen utána bölcsészeknek és a volt tanár képzősöknek! Velük szúrt ki legjobban ez az új bolognai rendszer!
Arabella és Angol.infó
Ha szerintetek eza felsőoktatás egy jó rendszer akkor gyertek el ide és védjétek meg álláspontotokat!
http://bolognaciki.blog.hu/
Miért gondolja bárki azt hogy nem kellene elfogadni egy eszperantó vagy lóvári nyelvvizsgát. Miért szabják meg egyes főiskolák hogy milyen nyelvvizsgát fogadnak el? Itt is mondhatnánk azt hogy diszkrimináció van. Semmivel sem könnyebb letenni egy eszperantó nyelvvizsgát mint egy németet.
Kedves Dytke.
Azért mert ebben az országnam mint mindenhol itt is egy lobbi érdek húzódik! Az eszperantó és a lóvári valamivel könnyebb mint a többi ezért többen is tanulják. A rigóban pl az eszperantó a 2. vagy 3. helyet foglalja el. Aki németet tanít annak az az érdeke, hogy mindenki németet tanuljon. Amúgy az eszperantósok meg nagyon is fújnak az angolra. érthető!
A témához nem kapcsolódó hozzászólásokat a jövőben is törölni fogom.
Kedves Angol info.
Amit Árpinak írtam az pont, hogy a témához tartozik! Van ismeretségem azokban a körökben akik az M6-oson és a 4-es metrón dolgoznak! Többdiplomás több nyelven beszélő mérnökökről van szó. De pont a munkásságuk a bizonyíték rá, hogy csak diplomájuk és nyelvvizsgájuk van. Szakmai hozzáértésük az nemsok! Az alföldre én is tudok alagutat tervezni mérnöki diploma és nyelvvizsga nélkül is!
Pont ez a bizonyítéka annak, hogy nálunk csak a papírt nézik de a tényleges szaktudást azt nem!
Minden idegen nyelv szép és érdekes, csupán a tanulón múlik, hogy milyen szorgalmas. A lóvárit és az eszperantót lehet tanár nélkül tanulni, a németet és az angolt nem. Sokak talán éppen ezért választják az előbbi nyelveket.
Dytke a lóvárit és az eszperantót se lehet tanár nélkül megtanulni. Én tanultam őket egyáltalán nem könnyűek!
Max annak akire ragadnak a nyelvek. De az tény, hogy a nyelvvizsga biznisz jó pénz a nyelvtanároknak! Kár, hogy a szövés varrás vizsga nem kötelező a diplomához mert akkor most én is jól járnék:)!
Tiszteletem!
Pár hónapja írtam a témában kritikát és a válasz, az érvek felsorakoztatására irányuló hiányosságokban teljesedett ki. Tapasztalom, megoszlanak az álláspontok azóta is,(ennek írásos bizonyítékai a hozzászólásokban reprezentálhatóak).
Nyilvánvaló, hogy a nyelvtanár ragaszkodik a saját igazához, menti szakjának szükségességét, a diploma előtt álló meg bosszankodik. A érdemes vita azonban “kulcstényezőktől mentes”. Ez így oda-vissza történő visszacsatolási mechanizmus.
A véleményem egyébként azóta is változatlan: TÖBBET ÉR EGY JELES EREDMÉNNEL MEGSZERZETT SZAKMAI ÁLLAMVIZSGA, akármilyen nyelvvizsgánál. Ez a kényszerűsített, megszerzésre irányuló leképződés háttérinformációkra enged következtetni, anyagi és tömegmanipulációs téren. A hallgatók szakmai rátermettségéhez inkább célszerűbb lenne saját nyelvünket kiművelni a központi idegrendszer beszédcentrumában:), mert a magyar kommunikáció területén hatalmas hiányosságok mutatkoznak meg. Ennek kimunkálása, valóban az általános műveltség szerves részét képezi.
Most már elárulom: Magyar nyelv-és irodalom szakos, egyetemi végzettségű bölcsész, tanár, és pedagógia szakos fejlesztőpedagógus,(aki azért picit szagol a képességek és készségek kialakuláshoz, a tanulási szokásokhoz stb.):):):)
Tisztelettel és üdvözlettel:
Molli!
Azért van értelme egy 2-es orvosi diplomának és 7 nyelvvizsgának.
Ha nem sikerül a műtét akkor az orvos hetethét országra szólóan tud részvétet nyilvánítani!:)
Kedves Molli.
Osztom a véleményed! Fentebb már írtam, hogy ennek az egész nyelvvizsga dolognak pont az a hátránya, hogy ez a mérleg nyelve a tudás és a nem tudás között. Hogy ez mennyire így van arra bizonyíték az M6-os autópálya ahol 10 méteres domb alá fúrtak alagutat.
Ilyet én is tudok tervezni mérnöki diploma nélkül is.
Komolyra fordítva a szót!
Jó magam végig tanultam majdnem 20 évet. Végig jártam az oktatási szamárlétrát. Rossz tapasztalatom volt, hogy mindenhol azt nézték, hogy mit NEM tudnak a tanulók. Mindig az osztály legjobbjához mérték a tempót. Aki lemardt az “hülye ” volt.
Mindig lexikális tudást és 110 % vártak. Persze aki elérte annak se volt sok lehetősége az előrébb jutásra. Pedig sokan voltak a fősulin akik kitűnő eredményel érkeztek és mégis első félévben kibuktak és voltak oylanok is mint és akik 2-3 átlaggal jöttek és 4-5 eredményel végeztünk.
Sajnos nálunk nagyon megy askatujázás.
Ami a nyelvvizsgát illetei. Sokan azzal érvelnek, hogy ez a műveltség része. Ez igaz, de a műveltségnek sokminden más is a része, viszont azokból érdekes nem kérnek papírt. A sok közül egyet kiemelni és azt a mérleg nyelvének kikiáltani hülyeség.
Hol marad az ecdl vizsga. Egy értelmiséginek konyítania kell valamennyire a számítógépekhez. Hiába a diploma és a nyelvtudás, alapvető imformatikai ismeretek nélkül el fog veszni. Hol marad a sport, a fizikai állóképesség. Akik a diplomára hajtanak azoknak valamilyen vezetői pozícióra hajtanak. Ahoz pedig elengedhetetlen az állóképesség.
És még sorolhatnám……
Megkérdezném, hogy nektek erről mi a véleményetek?
http://hvg.hu/itthon/20070625_diploma_penzert_
Ne csak a cikket olvassátok el, hanem utána a kommenteket is!
Az már világos a számomra, hogy az okmánybiznisz virágzik, és persze ezen is van pár ember aki jót keres!
Mennyire igazad van „Pancsika” és köszönöm, hogy te is szimpatizálsz az én hozzászólásommal. Sajnos érdemben kevesen tudnak elgondolkodni ebben a témában, fújják a magukét, ahelyett, hogy megbizonyosodnának állításuk hasznosságáról és helyességéről. Lehet vitatkozni: a magas szintű (ezáltal az érdemjegyben is megmutatkozó) szakmai tudás, akkor is többet ér a nyelvvizsgánál! Az idegen nyelv ilyen szintű erőltetésének nem szabadna az anyanyelvi kompetencia kárát jelentenie (pedig sajnos ez történik). Én magyar vagyok, nem kettős állampolgár vagy hasonló.:) Ebbe a kérdésbe nem kell belemenni, mindenki érzi súlyát, tudja megnyilatkozásainak nyelvtani és megszerkesztettségi hatékonyságát és eredményességét.
Ami azonban még égető probléma: költségtérítéses képzés? Ha nem megy ésszel, oldjuk meg pénzzel? Kérem, kapjunk már észhez!!! Inkább válogatnák meg a felsőoktatási intézmények kit vesznek fel ( felvételi elbeszélgetés, szakmai motiváció stb.). Mindjárt ki lehetne szűrni a valóban oda valókat, és nem lenne ekkora a tömegképzés! A kemény felvételi vizsga igenis megvalósítható és érdeke a magyar felsőoktatás minőségjavítási tendenciájának és feladatkörének.
Kedves Molli. Én azért az egyetemi felvételi rendszert nem szigorítanám. Tény, hogy tömegek mennek a felsőoktatásba de ennek csak 1 oka van. Ma már a diploma presztízs!:( Lehetsz te egy jó szakmunkás, szép és okos, ha nincs diplomád akkor csak a minimálbér jár. Sajnos ez van. Tapasztalom….
Viszont az egyetemi oktatási rendszert kétségtelen, hogy át kell alakítani. Kezdve a szaknyelvi oktatásal ahol a kommunikációra helyezik a hangsúlyt és nem a munkafüzetre.
Voltak a csoporttársaim között olyanok akik 2-es eredménnyel érkeztek a gimiből mégis 4 es átlagot értek el, és ugyanez fordítva is megvolt.
Sajnos az oktatási rendszert az elitt és a lobbi határozza meg, és ezzel az egyszerű földi halandó vagy lépést tud tartani vagy nem. Az viszont tény, hogy az egyetemeken sincs meg ezzel kapcsolatban a szükséges összetartás, pedig a nyelvvizsga mellet az új bolonyai rendszer mégtöbb problémát okoz a hallgatóknak. A végzősök háromnegyedéből túlfutó lesz. Idén márciusban szerveztek e miatt egy kissebb demonstrációt az ELTE elé. Elment rá 20 ember.
Pedig az internet tele van a hallgatók panaszaival. Amég nincs összefogás a hallgatók részéről addig a szándék se lesz meg a változtatásra. Addig marad ez a rendszer:(
Én a nyelvhasználattal maximálisan egyetértek, de a papírral nem, évente több 10 ezer fiatal képzett egyetemista nem veheti át a dipolmáját egy olyan követelmény miatt, aminek lehet semmi köze a jövendőbeli szakmájához! Így több milliárd forint értékű tudás porosodik a raktárban! Nemtudom hogy a cikkíró utánanézett-e annak ( a helyesírási szótárban ezt nem találja meg majd hiába is forgatja napestig) , hogy milyen nyelvek vannak akkreditálva kb 25 nyelv van: pl 2 cigány nyelv, 1 mesterséges,2 halott , néhány nagy európai 2 távolkeleti és kész , ha norvégból vagy lengyelből vagy törökből szeretnék vizsgázni meg is vagyok lőve… igen hasznos a nyelv, de sajnos eléggé le van szűkítve a spektrum mesterségesen.
A cikkíró járt középiskolai nyelvórán egyáltalán ? Ha nem direkt nyelvsuliba jár valaki , akkor véleményem szerint esélye nincs megtanulni rendesen nyelvet mert a tanítás botrányos ( és általában csak a szükséges gyakorlatot szerzik meg az angol tanárok ahhoz, hogy magániskolába 10x pénzért elmenjenek majd ) Szóval igen is több százezer forint is lehet mire meglesz a nyelvvizsga, és ezt nem könnyű előteremteni egyetem alatt mindenkinek…
Amúgy a nyelv elsajátítása egy kézség, mint a rajz vagy a zene véleményem szerint, és felesleges kötelezővé tenni, mivel így kitermelődik egy olyan széles réteg aki megcsinálja a nyelvvizsgát de hónapok múlva már nem is tudja mi fán terem az angol, inkább előnybe kellene részesíteni azt akinek megadatott , hogy könnyen tanul nyelvet és nem kellene ílyen idiótán büntetni azt akinek nincs érzéke hozzá …
Szia. Osztom a véleményed. Jó magam kb 20 évig tanultam ez alatt 15 évig nyelvet is tanultam méghozzá hármat is.
Az álltalános iskolában németet tanultam. Itt átlag fél évente új tanárunk volt. Persze egyből új könyvet kellet venn és az egész nyelv oktatása kezdődött előrröl. A kommunikáció max annyi volt, hogy megtanultunk néhány verset. Középiskolában jött az angol, kb hasonló feltételekkel. Aztán a fősulin is angolt tanultam. Ott a 10 fős csoportból hamar 30 fő lett és sajnos az is kimerült a munkafüzet kitöltésében.
Amúgy a törvény úgy szól, hogy az iskolának minden tantárgyat és vizsgát biztosítania kell ami előírás a bizonyítvány megszerzéséhez. Ez a törvény csak kevés felsőoktatási intézményben teljesül és ott se maradéktalanul!
Sziasztok. Nem tudnátok egy kis infóval szolgálni nekem? 2006-ban csináltam meg az Origonál a középfokú angol szóbelit. Az írásbelit ott próbáltam azóta kétszer is, de pár pont mindig lemaradt. Van valahol, ahol le tudnám tenni csak az írásbelit úgy, hogy össze lehessen vonni a 2006-ban megszerzett itk-s szóbelivel? Amúgy ez annyira gáz hogy én sem tudom átvenni a diplomám, mert az írásbelit nem tudtam letenni idáig, amúgy meg szeretek és szoktam is angolul beszélni… és nem csak bukdácsolva.
Az Origónál ez nem meglepő. Az összes jelenlegi itthoni nyelvvizsga közül talán ez méri legkevésbé megbízhatóan a nyelvtudást. Egyrészt próbálkozz egynyelvű vizsgával, másrészt valamelyik olyannal, amelyik közelebb áll a valós nyelvhasználathoz. Euro, ECL, esetleg TELC.
A rigóban sokszor visszapontozzák a dolgozatokat. Az a baj, hogy nem lehet tudni, hogy milyen szempontok alapján javítanak, és le van adva a tanároknak a drót is ugyanis kell a pénz nekik.
Mellesleg a rigó az ELTÉhez tartozik aminek van egy kis tartozása! csak azon csodálkozom, hogy ott még nem volt olyan razzia mint a Pécsi Egyetemen!
Próbáljunk meg a témánál maradni, bár már korábban is hiába szerettem volna erre rávenni, gondolom, most sem fogja fel, hogy se a Pécsi Egyetemen történteknek semmi köze a nyelvtanuláshoz, se az ELTÉ-hez “tartozásnak”.
Azt meg, hogy az Origó vizsgán “visszapontozzák” a dolgozatokat, jó lenne valamivel alátámasztani, de ezt is reménytelen kérnem, mert eddig korábban akárhányszor kértem ilyesmire, soha nem reagált.
Bizonyíték kell!
Miért csak egyetlen 1 alkalom van arra, hogy az ember megnézze a saját dolgozatát? És az miért csak hétközben délelőtt lehetséges amikor mindenki dolgozik. Miért nem nyílvános a vizsga után a megoldókulcs vagy az, hogy miylen szempontok alapján javítják az írásbeliket!
Őn azt mondja, hogy ez nem igaz!
Nos, ha ez nem igaz, akkor miért van az, hogy a legtöbb embernek akinek nincs a kezében a diploma pont az írásbeli hiányzik!?
Ha már kötelező a diplomához a nyelvvizsga akkor azt miért nem biztosítja az egyetem? Miért kell azért egy külön intézménybe elmenni és ott plusz pénzért levizsgázni!?
Tudja ez egy nagyon jó bevételi forrás mind a tanároknak mind a vizsgaközpontoknak!
Pedig a törvény az úgy szól, hogy az iskolának minden olyan tárgyat és vizsgát biztosítania kell ami a bizonyítvány megszerzéséhez előírás. Utána lehet nézni ennek.
Gondolom őn becsületes és tisztességes és ön se támogatna egy törvénytelen rendeletet:)
És aki csak a rigóban teheti le, mert az iskolája csak azt fogadja el?????????????
Évfolyamtársaim közül soknak csak az írásbel hiányzik! Már évek óta küzdenek vele, pedig nem hülyék!
Mindegy. Jó lesz nekik a segédmunkás minimálbéres meló is!:(
Kedves Pancsika, gondolom, feltűnt, hogy egy ideje már nem válaszolok kommentjeire, mert ne haragudjon, de olyan hülyeségek, hogy olvasni is fáj, de azért ne vezessük már még jobban félre az embereket, mert esetleg még valaki elhiszi, hogy létezhet olyan iskola, amelyik csak az Origó nyelvvizsgát fogadja el. Ha esetleg mégis próbálna ilyesmit egy iskola, nyugodtan forduljanak a minisztériumhoz vagy az ombudsmanhoz, de tartok tőle, hogy megint csak ugyanolyan, minden alapot nélkülöző marhaság ez a kommentje is, mint a korábbiak, amelyekből kiderült, hogy nem csak hogy lehetetlen bármilyen idegen nyelven megtanulni, de nem is érdemes, ráadásul valójában szükség sincs rá.
Kedves Angolinfó! Ha jobban utána nézne a dolgoknak akkor tudhatja, hogy a Rigó monopól helyzetben van. Sajnos van ahol megszabják! Lehet, hogy nem törvényes, de az egyszerű földi halandó diák ugyan mit tehetne. Persze mehetne panaszra az Oktatási hívatalba, de utána meg mehet rossz szájszaggal átvenni a diplomáját az egyetemre.
Ne játsza itt a vakot. Ön is jól tudja, hogy mi megy ebben az országban!
Az Origo már tíz évnél is régebben elvesztette monopóliumát, a mai nyelvtanulók többségükben nem is emlékeznek arra az időre, amikor csak ott lehetett nyelvvizsgát szerezni. Hát, körülbelül ennyit érnek az ön hozzászólásai – a nyelvvizsgával kapcsolatos legalapvetőbb szabályozással sincs tisztában, de a buta emberek önbizalmával és hajthatatlanságával írja, hogy más nézzen utána…
Sokadszor kértem, hogy írjon valami konkrétumot, most például azt nem hajlandó megírni, hogy melyik felsőoktatási intézmény nem fogad el az Origón kívül más nyelvvizsgát – nem írja meg, mert szokása szerint a levegőbe beszél.
Természetesen arra sem írt semmilyen bizonyítékot, hogy az Origónál utólag lepontozzák az írásbeliket – a csak délelőtti vizsgabetekintés nem bizonyíték. Ha azért tennék délelőttre, hogy senki ne tudja megnézni az elcsalt pontjait, olyan ostobák lennének, mint ön, mert a lebukásukhoz elég lenne egyetlen vizsgázó, aki mégis bemegy délelőtt.
A következő hozzászólása akkor fog megjelenni, ha abban ír bizonyítékot az Origó csalására, vagy ad linket egy olyan felsőoktatási intézmény szabályzatához, amiben azt írják, hogy csak origós vizsgát fogadnak el.
(Biztos, hogy tényleg nem Keszei Sándort tisztelhetjük önben? Mert ő is mindig vesztes küzdelmet folytat a magyar nyelvvel, mint amikor ön azt írja, hogy “rossz szájszaggal” veszi át a diplomáját. Rossz szájízt akart írni, gondolom – de még annak se lenne értelme, mert miért lenne olyan tragédia, ha már végre egyszer megvan a diploma? Vigyázzon, az új kormány visszaállította a buktatást alsóban is, kezdhet aggódni, hogy visszavonják az általános iskolai bizonyítványát is.)
Tisztelt Angol info! Megérne egy postot az is , hogy a középiskolában “kiizadt” nyelvvizsgával rendelkező fiatalok a diploma átvételének pillanatában mennyire tudnák használni a nyelvet, van egy olyan érzésem, hogy az elsöprő többség, amikor kilép az életbe nem tudja használni azt az idegen nyelvet, amit 3-5 évvel ezelőtt megszerzett!
Vagy azzal mi van amikor valaki kegyelem kettesekkel átmegy van nyelvvizsgája és boldogon ünnepel diplomaosztón , míg aki előadásokat tart és 4,00-ás átlag fölött teljesítve nem veheti át a diplomáját ? Szóval vannak ilyan esetek amikor etikátlan a nyelvvizsgához kötött diploma!
( végig nyelvvizsgát írt és nem nyelvtudást, mert véleményem szerint nem fedi egymást a kettő)
Friss hír: ha valaki angliába szeretne élni nyelvvizsgát kell tennie 2011-től, sajnos a magyar nyelvvizsga sajátosággainak köszönhetően akár felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkező egyénnek is kell nyelvvizsgát tennie, mert nem fogadják el küldönön a magyar akreditációt ( ami teljesen jól van, én se fogadnék el nigériában összetákolt magyar középfokú papírt, amíg nem hallom beszélni 😀 )
Friss kumutatás szerint a diplomák 5%-a örökre a páncélszekrénybe marad prosodba éves szinte 20-25 milliárdos kárt okozva az államnak, tehát mióta él a kormányrendelet 100 milliárdos kárt okozott az álamnak …
Nem vitatom, hogy lehetnek olyanok, akik a diploma megszerzésének idejére már részben el is felejtik a tanult idegen nyelvet. Azonban nem tudok olyan kutatásról, ami alapján ez az “elsöprő többség” lenne – ne haragudjon, ezt csak találgatásnak érzem a részéről, de várom a hivatkozásokat. Viszont még ha igaz is lenne ez, ezzel csak saját magukat büntetnék, hogy nem tartották karban a sok munkával megszerzett nyelvtudást. Ez miért lenne érv arra, hogy másnak se kelljen idegen nyelven tudnia?
Azt, hogy a nyelvvizsga szerintem mennyire fedi a nyelvtudást, korábban már írtam, és attól tartok, rossz hírem van a számukra, mert jelenleg eléggé konszenzus van a szakemberek körében ezzel kapcsolatban: bizony elég jól mérik a jelenleg akkreditált nyelvvizsgák a nyelvtudást.
Az, hogy külföldön nem fogadják el más országok nyelvvizsgáit, egyáltalán nem friss hír, hanem teljesen megszokott dolog, mindenhol így van, nem csak a magyar nyelvvizsgákkal, és teljesen normális is, hiszen sehol sem ismerhetik az összes ország akkreditációs rendszerét. Megjegyzem viszont, hogy nálunk is letehető több olyan nyelvvizsga, amely nemzetközileg széles körben elismert – ha valakinek bármilyen okból ilyenre van szüksége, ennek semmi sem áll az útjában.
Hadd vessem fel ismét, amit már korábban egyszer leírtam, csak nem igazán akartak rá reagálni: nem ciki egy kicsit, hogy a követelmények teljesítése helyett hatalmas energiákat fektetnek abba, hogy megváltoztassák a követelményeket, valamint ócsárolják azokat, akik viszont teljesítették ezeket? Ez annyira snassz szerintem, hogy valaki azt mondja, hogy nekem ugyan nincs nyelvvizsgám, de nagyon jól tudok x nyelven, viszont akinek van nyelvvizsgája, az vagy elfelejtette már a nyelvet a vizsgája óta, vagy nem is tudott rendesen már a vizsgán sem, csak átment, és egyébként sem ér vele semmit külföldön? Biztos, hogy itt nem a savanyú a szőlő esete forog fenn?
Kedves Angol Infó. Megkérdezhetem, hogy ön kiket képvisel????????
Nem a nyelvtudással van itt a gond és a nyelvvizsgával! Hanem azzal, hogy ezt a diplomához kötik. Miért nem kötnek más kompetenciákat is a diplomához? Pl ECDL vizsga????
Kedves Pancsika, ha más nickkel ír, akkor is tudható, hogy ön ír, mint már korábban is történt (bár akkor cikisebb volt, mert akkor saját kommentjére reagált és értett egyet hevesen).
Higgadjon le; ha egy, legfeljebb két kérdőjelet ír a mondata végére, az is pontosan ugyanolyan jó. Megkérdezheti, kiket képviselek, bár önnek kínos a paranoiáját így közszemlére bocsátani, ráadásul az is kiderül, hogy nem olvasta el a honlap “Rólunk” rovatát, mert ott elég sok információt megtalál rólam. De mivel nem remélem, hogy sikerül értelmeznie ezeket, válaszolok: saját magamat képviselem, soha nem is állítottam mást.
Azt a posztban és a kommentekben is leírtam már többször, hogy mi a válaszom a kérdésére, de hát vagy nem olvasta el, vagy nem tudta értelmezni, úgyhogy fussunk neki újra, bár semmi értelme, ezt sem fogja megérteni.
A diplomához egy rakás kompetenciát kötnek, nem csak a nyelvvizsgát (ami persze nem is kompetencia, hanem vizsga, de mindegy, Keszei úr sincs tisztában a fogalmakkal). Én egyetértenék azzal, hogy kössék ECDL-vizsgához a diplomát, de a gyakorlatban ez már szinte megvalósul, mert ha valaki nem képes legalább alapszinten a számítógép használatára, akkor aligha szerez diplomát.
Szóval, sok minden kell ahhoz, hogy valaki diplomát kapjon, és ez jól is van így: kell tudni írni, értően olvasni, egy rakás vizsgát kell letenni, amikhez jó sok részismeret és készség szükséges, és bizony kell nyelvvizsga is, mert a nyelvvizsga bizonyítja a nyelvtudást, ami szintén kell.
De most már viccen kívül, mondja meg őszintén: tényleg nem Keszei Sándort tisztelhetjük önben? Elolvastam mindhárom nicken írott dolgait, és teljesen úgy fogalmaz, mint Keszei úr. Megértem, persze, ha őrzi anonimitását (mind a hármat), csak azért mertem kérni, mert én ugye itt saját névvel szerepelek, és gondoltam, van ennyi érzéke a fair playhez, ha már több hónap és több tucat komment után sem tud lekattanni rólam…
Amikor az “elsöprő többség”-re hivatkoztam a saját tapasztalatomat írtam le, hogy a nemzetközi tanulmányok/direkt nyelvi szakokat leszámítva véleményem szerint aktív és jól használható nyelvtudással sokkal kevesebben rendelkeznek mint amit a nyelvvizsga papírok száma mutat.
Az hogy mennyire méri a nyelvvizsga a valódi nyelvtudást vitatnám, voltam pár nyelvvizsgán és a cryoteraphi( társalkodo) elkezdve a nemierőszakig (euroexam) mindenféle téma volt ami papíron méri a nyelvtudást a valóságban nem, természetesen a szakemberek nem mondhatnak mást minthogy minden rendben, mert akkor saját maguk alatt vágnák a fát (ez minden szakmánál így van, nincs semmi bajom a nyelvészekkel).
Lenne egy teljesen neutrális kérdésem, hátha kapok választ, annak akinek nem sikerül a nyelvvizsgája, miért nem kap róla hivatalos papírt(?), hogy ennyi és ennyi % lett és nem felelt meg. Jelen állás szerint interneten lehet megnézni egy kóddal az eredményt, ami 90 napon belül elveszik és semmilyen papír nem marad arról hogy hol és hogyan sikerült a nyelvvizsgám. (míg az ide vonatkozó kormányrendeletben a nyelvvizsga kiadásának feltétele az, hogy legyen érvényes nyelvvizsga anyakönyv ( függetlenül az eredménytől)és akkor kapni kellene nyelvvizsga bizonyítványt ( természetesen beleírva hogy miből mennyi % és sikertelen) de a nyelvvizsga központokban ahol voltam válaszra se méltatnak ( jellemző , hogy a hol fizethetem be mailra 1-3 órán belül jön válasz, míg a vizsga utáni fellebezésre vagy észrevételekre eddig soha nem jött válasz, pedig fizettem a szolgáltatásért nem is keveset,más esetben elkérném a vásárlók könyvét…). A nyak-nak is írtam hogy miaz oka annak ,hogy sikertelen nyelvvizsgáról semmilyen papír nem marad, a válasz annyi volt , hogy így szokás, semmilyen törvényre nem hivatkoztak, ellemben meglátásom szerint még ha minimálisan is ,de így gazdaságilag értekelté tették a központokat a sikertelen vizsgákra, ami aggályos.
Az szerintem sem jó, hogy semmilyen papírt nem adnak a sikertelen nyelvvizsgáról – ezt egyébként nem tudtam, úgyhogy ismét tanultam valamit, köszönöm.
Az szerintem teljesen szabálytalan, hogy ne jöjjön válasz a fellebbezésre (kivéve, ha az adott nyelvvizsga elfogadott vizsgaszabályzatában ez áll); ilyenkor simán a NYAK-hoz kellene fordulni.
A “saját tapasztalat” rendben van, így már értem – csak ezzel az a baj, hogy ez legfeljebb vacsoraasztal melletti csevegésre jó (már bocsánat), de érdemi szakmai vitára alkalmatlan. Én is gondolok egy csomó témáról mindenfélét, a falfestéstől kezdve a focin át az atomenergiáig, de azért azt is tudom, hogy ezekhez valójában nem értek, és nagy nyilvánosság elé csak úgy állnék ezekkel a meglátásaimmal, hogy egyrészt óvatosan fogalmaznék, másrészt hangsúlyoznám, hogy magánvélemény.
A szakemberek egyébként nyugodtan mondhatják, hogy nincs rendben valami, egy csomó területen meg is teszik, egyáltalán nem vágják ezáltal maguk alatt a fát – ehhez viszont a nyelvészeknek nem sok közük van, nem ők csinálják a nyelvvizsgákat. Nekem (vagy bármelyik másik angoltanárnak) semmi hátrányt nem jelentene, ha azt hirdetnénk, hogy pocsék mindegyik jelenlegi nyelvvizsga. Illetve szakmailag jelentene hátrányt, mert lejáratnám magam a kollégák előtt, akik tudnák, hogy hülyeséget beszélek.
Az, hogy milyen téma szerepel egy nyelvvizsgán, nincs igazán kapcsolatban azzal, hogy mennyire méri jól a nyelvtudást az adott vizsga – egyszerűen nem ez a döntő szempont.
Azért lehet olyan tapasztalata, hogy valaki nem tud igazán jól egy idegen nyelven, hiába van papírja róla, mert esetleg régen szerezte a vizsgáját az illető, amikor még a Rigónak monopóliuma volt, és azóta sokat felejtett (vagy már akkor sem tudott igazán jól). Olyat nehezen tudok elképzelni, hogy valakinek friss nyelvvizsgával a kezében nincs jól használható nyelvtudása, de hát mindig csak konkrét esetekről érdemes beszélni, mert így csak elméleti az egész. Egyébként azt sem tartom kizártnak, hogy ön nagyon jól tud angolul (mondjuk jóval a B2 szint fölött), és ezért magához méri mások tudását, amit így kevésnek talál. Nyelvtanulók gyakran mérik fel hibásan mind a maguk, mind más nyelvtanulók nyelvi szintjét – egyszerűen máshonnan nézik a dolgot. Mondjuk, mint egy focimeccsen, ahol a nézőtér és a pálya különböző részein lévő emberek teljesen máshogy ítélnek meg eseteket, pedig mind ugyanazt a meccset nézik.
Az viszont garantáltan legenda, hogy gazdaságilag érdekeltek a nyelvvizsgaközpontok a buktatásban – józanul belegondolva, minden buktatással magának árt a nyelvvizsgaközpont, kis túlzással. Egy sikeres vizsga után ugyanis azt remélheti, hogy a sikeres vizsgázó ismerősei is kedvet kapnak náluk vizsgázni, és ebből lesz pénzük – míg a bukott vizsgázó nagy valószínűséggel elmegy másik nyelvvizsgaközponthoz, úgyhogy nem csak hogy tőle nem látnak többször pénzt, hanem az ismerőseitől sem… A nyelvvizsgaközpontnak nagyon nem érdeke, hogy megbuktasson valakit, ugyanis az adott vizsgázó pénze már úgyis ott van náluk, az már nem érdekes – de újabb befizetés ebből csak akkor lesz, ha korrektül csinálják, és a vizsgázó ajánlani fogja őket másoknak is. Így működik a piac, korrekt szolgáltatást kell nyújtani, különben elmegy a vevő máshová…
Kedves Angol infó.
Itt felmerült korábban, hogy vannak akik 10 éve tettek le nyelvvizsgát és azok tudása mostanra már teljesen megkopott! Aki így jut diplomához abból diplomás ember lesz nyelvtudás nélkül!
Nem lenne akkor tisztességes egy oylan rendeletet hozni, hogy az államvizsga előtt max 2 éve letett nyelvvizsgákat fogadják el?
Aki meg régebben szerezte az védje meg a nyelvvizsgáját.
Ami a nyelvvizsga központokat illeti, nincs túl sok választék közöttük. Vannak olyan nyelvek amikből csak a rigóban lehet vizsgázni. Mivel a nyelvvizsga az kötelező ezért akit elvágnak az képes akár tízszer is elmenni és befizetni a vizsgadíjjat csakhogy megleygen a diplomája!
Lent már válaszoltam, de a végén még volt egy felvetése, amire ott nem írtam semmit, most pótolom:
Nyelvvizsgaköpont jó sok van, bár ezen nem érdemes rugózni, hogy mennyi a kevés vagy a sok – választék van bőven, nagyon különböző módokon mérik a nyelvtudást, mindenki ki tudja választani a neki megfelelőt, ez biztos (már ha tud olyan szinten).
Ami az olyan nyelveket illeti, amikből csak Origó vizsga van: korábban már írtam, hogy én bizony csak angol vagy német nyelvvizsgát fogadnék el; illetve az adott felsőoktatási intézmény meghatározhatná, hogy bizonyos szakokon, amely területeken valami speciális okból egy másik nyelv relevánsabb lehet, mint ez a kettő, ott azt még el lehetne fogadni – de ennyi. Se eszperantó, se lovári, se norvég, se semmi más – csak akkor, ha angolul vagy németül már tud a hallgató.
Pancsika (és egyéb nickjei): nem arról van szó, hogy törlöm a hozzászólásait, hanem ki sem engedem őket. Korábban már többször kértem, hogy 1) ha valamit állít, akkor azt támassza is alá valamivel; 2) ne térjen el a témától, ne rángasson ide teljesen más dolgokat; 3) tiszteljen meg azzal, hogy ha én komolyan veszem kommentjeit, és válaszolok rájuk, akkor reflektál ezekre, nem pedig másról kezd beszélni, ráadásul olyasmit megismételve (időnként harmadszor), amire már korábban válaszoltam, csak ön egyszerűen negligálja válaszaimat, és ugyanazt ismételgeti, mintha attól igazzá válna.
Tartok tőle, hogy az ön vitakultúrája és általános tájékozottsága nem teszi önnek lehetővé, hogy értelmes, tartalmas módon vegyen részt egy eszmecserében. Ez van; de amint ír egy olyan hozzászólást, amiben a fentieket nem követi el, azt természetesen örömmel újra kiengedem.
Látja, mégis találtam egyet, amit ki lehetett engedni! (Bár persze Morden korábbi felvetését ismétli benne, de hát a kevésnek is örülni kell – az eggyel fentebbi, Péter nickkel írott hozzászólására gondolok.)
Ugyan egyáltalán nem biztos, hogy egy 10 évvel korábban letett nyelvvizsga birtokosának a tudása teljesen megkopott (soha nem értettem, hogyan mernek emberek ennyire általánosító kijelentéseket tenni, de hát ezzel a szokásával ön nincs egyedül), de valóban, ez egy reális probléma lehet. Viszont akkor csak úgy futólag megkérdezném, hogy ön le tudna most matekból érettségizni? A harmadikos kémiaanyag menne? És a töri? Vagy a főiskolai első év végi vizsgáit ha újra le kellene tenni, mindegyik sikeres lenne? De ne személyeskedjünk, nem csak ön nem tudná ezeket abszolválni, hanem gyakorlatilag senki, mert az élet és az oktatás nem így működik – ebből még nyilván nem következik, hogy az adott vizsgáknak semmi értelme vagy haszna. Szóval, ha valaki egyszer letett egy nyelvvizsgát, akkor az szerintem rendben van, követelmény kipipálva – ha időközben meg lecsökkent a tudása az adott nyelvből, akkor jól kiszúrt magával, megérdemli – ez olyan hiba, ami önmagában hordja büntetését.
Kipipálva!
Látja így működik a mai oktatási rendszer. Az érettségit kétségkívül nem tudnám lerakni de az elsős főiskolás vizsgáimat igen!
Ugyanis azokat az államvizsga keretében nekem meg kellet ismételni. Igaz nem azon a területen dolgozom mint amit tanultam, de napi színten tartom a tudásomat mert én azért tanultam azt amit tanultam mert érdekelt az a szakma!
Viszont az nagyon nem tetszik, hogy a sok jó eredményem a nyelvvizsgám hiányában nincs is figyelembe véve. Nem számít a kitűnő diploma a 80 oldalas kitűnőre értékelt szakdolgozat (ami duplája az elvárt terjedelemnek-és két nyelven is hozzá olvastam az adott szakirodalmakból) és nem számít az átlagon felül teljesített szakdolgozat, a nyelvvizsga nélkül én nem érek többet jelenleg egy érettségizettnél!
Sajnos az itt a nagy baj, hogy azt nézik, hogy mit nem tudunk! Amit meg tudunk az nem számít!
Jesszusom! Amelyik főiskola 40 oldalas “szakdolgozatot” vár el, az inkább ne osszon diplomát se, nyelvvizsgával vagy anélkül… Félek, hogy nem viccből írta ezt a 40 oldalas elvárást, de azért még reménykedem…
Az ELTE-TFK-n lehet, hogy kevés volt a diploma munka követelmény, de ott mindenki 3 szakon tanult alapból így ott 3 diplomamunkát kellet csinálni.
Ami a 2 évesnél nem régebbi nyelvvizsgát illeti ez csak egy péda volt arra, hogy mennyit érhet ma egy nyelvvizsga!
A nyelvvizsgának az volt a célja, hogy a diplomások nyelvtudással távozzanak az egyetemekről.
Viszont így, hogy 10 éves nyelvvizsga bizonyítványokat is elfogadnak, meg van az esélye annak, hogy egyesek a nyelvvizsga ellenére használható nyelvtudás nélkül távoznak.
Mint azt ön is jól tudja, hogya lóvárit és az eszperantót is elfogadják és ha valamit huzamosabb ideig nem használunk azt elfelejtjük.
Ezzel csak arra akartam rávilágítani, hogy az egész követelmény rendszer nem igazságos és nem jól működik.
Inkább a szaknyelvi oktatást és a kötelező nyelvtáborokat kéne bevezetni a felsőoktatásban és egyszerűbbé tenni a külföldi tanulmányutakat.
Ez többet jelentene és több tudást adna mint egy nyelviskola ahová az átlag heti 2×2 órában esténként jár.
Kedves Angol infó. Nem viccből írtam! A történethez az is hozzá tartozik, hogy ezen az egyetemen alapból 3 szakot kell felvenni. És 4 végén 3 diplomamunkát kell bemutatni és 3 államvizsga van.
Ez a főiskola a volt ELTE-TFK!
Itt mind a 4 évben kötelező szakmai gyakorlatok voltak. Szóval volt mindenkinek éppen elég dolga. Nem hinném, hogy doktori disszertációt kéne mindenkitől elvárni! Főleg nem hármat!
Megjegyzem, az ön logikáját követve hiába tudná letenni újra az elsőéves vizsgáit, odáig már el sem juthatott volna, hiszen most ismerte be, hogy az érettésigit nem tudná újra teljesíteni, ami pedig előfeltétele a felsőoktatásba lépésnek. Szóval, ne erőltessük ezt a két évnél nem régebbi nyelvvizsgát…
Ha valaki szeretne angolt tanúlni angol anyanylvű tanároktól, de nincs pénze nyelviskolára.
Az nézzen körül itt:
http://—
Lehet, hogy a nyelvvizsga letételére nem elég, legalább használható nyelvtudást ad amire a munkaerő piacon nagyobb szükség van mint a bizonyítványra.
A reklámot kitöröltem a fenti kommentből – egyházat pedig főleg nem reklámozunk itt, mert egyáltalán nem illik ide.
http://homar.blog.hu/2010/07/16/sajat_nyelvvizsgajat_javittattak_vele_a_rigo_utcaban
Kedves Angol infó. A fentiekről mi a véleményed?????????????????
Huszonöt kérdőjellel kevesebb is elég lett volna.
Az egy Homár-poszt. Ha el akartam volna mondani róla a véleményemet, megtettem volna ott.
Megint csak saját tapasztalat, (remélem nem csak oktatásügyi szakemberek járnak ide ), szóval a nyelvvizsgaközpontok rendkívül nyájasak a befizetésig, azután amikor jönnek a problémák már senkihez nem lehet fordulni, a fellebezést a nyelvvizsga központ vezetője bírálja el(!!) ( ez kb olyan mintha a ZH-mat a dékán bírálná felül akinek valószínűleg fogalma sincs az adott témáról, mert ő egy vezető ). Szóval lenne még mit faragni a nyelvvizsga törvényen rendesen ( bocs egyszerű kormányrendelet).
Érdekes anomália az én problémám, első nyelvvizsga készülés nélkül (csak amit úgy tanulgattam 10 évig előtte) 53% második nyelvvizsga rá 4 hónapra magántanárral (3 hónapig heti 2x készülés) 51% harmadik nyelvvizsga magántanár+heti 10óra intenzív nyelvvizsga előkészítővel 42% :DDD matematikailag azt lehetne levonni ebből, hogy ha heti 15 órában intenzíven felejtek 3 hónap múlva megvan a 60+ % 😀
Természetesen ez csak vicc , de jól mutatja hogy körülbelül semmit nem jelent az akkreditáció és össze-vissza ad-hoc módon méri a tudást a jelenlegi magyar nyelvvizsga rendszer ( legalábbis nálam, bár jól megél belőlem mert lassan -300 ezer forint)
Ez így ömagában megint nem sokat ér, ne haragudj, mert nem írtad meg, hogy melyik nyelvvizsga volt. 3 hónapig heti 2 alkalom nem feltétlenül javít az ember tudásán – tanártól is lehet hülyeségeket tanulni, sajnos. De abba gondolj bele, hogy olyan nincs, hogy valaki mindig ugyanúgy teljesítsen egy vizsgán, még akkor sem, ha a próbálkozások között nem tanul és nem felejt semmit (ami persze szintén lehetetlen, csak elméletileg tételezzük fel). Ugyanis nem szabad kifelejteni, hogy a vizsgázó is emberből van – néha tudásán alul, néha felette teljesít. Szóval, ezer oka lehetett ennek az egyébként valóban furcsa szériának.
Ha már itt vagyunk, hadd meséljem el egy tanítványom történetét röviden. Órán 80% fölött csinálta a feladatokat – többnyire. Néha (ritkán) viszont az első kérdésnél lefagyott, és onnan nem volt visszaút. Biztos voltam benne, hogy a vizsgán csak az a kérdés, hogy lefagy-e – ha nem, sima ügy, magasan átugorja a lécet. Hát, lefagyott, kicsivel 40% fölött teljesített. Ez van – mint ahogy a fociban is számontartanak edzéskirályokat, akik tét nélkül a legnagyobb kunsztokat mutatják be, a meccsen meg az üres kapuba sem találnak be.
Pont ezért nem kéne mindent vizsgához kötni. Sokan vannak akik időnként leblokkolnak. Sajnos ez egy betegség része is lehet. De szerintem nem ferr, hogy ezen bukik el az ember jövője és karrierje!
Akkor mihez kellene kötni, könyörgök? Az élet már csak ilyen, vizsga mindenhol, folyamatosan meg kell felelni. Minden nap a munkahelyeden is teljesíteni kell, és valamirevaló helyeken mérik is a teljesítményt, és következményei is vannak akár a kiemelkedő, akár a nem megfelelő színvonalú teljesítésnek. Igenis múljon az ember teljesítményén a jövője és a karriere! Felejtsük már el ezt a szocialista világból ittmaradt egyenlősdit. A lehetőségeknek kell egyenlőknek lenniük – de utána nehogy már ugyanannyit érjen annak a teljesítménye, aki nem felelt meg egy vizsgán, mint azé, aki igen.
Az államvizsga, a szigorlatok, a szakmai gyakorlatok, a 2 színtű érettségi akkor micsoda, ha nem a teljesítményt méri? Micsoda, ha nem vizsga!
Ahol én dolgozom ott képzeld nincsenek vizgsák. Ott az egyéni rátermettségem határozza meg a teljesítményt és ez alapján mérnek.
“A lehetőségeknek kell egyenlőknek lenniük”
Na ez az, hogy a lehetőségek nem egyenlőek!
Azzal gondolom ön is tisztában van, hogy amagyar oktatás főleg az álltalános és közép iskolai siralmas álaptban van! Az iskolák és a feltételek sehol sem egyformák. Vidéken még választási lehetőség sincs. Aki jobb képzésben szeretne részesülni annak sokszor magán iskolába kell mennie ami sajnos nem 2 fillér. Ezt nem mindenki engedheti meg magának. Márpedig a tudáshoz tanulás kell, a tudáshoz meg iskola. A legnagyobb tehettségek és tudósok is mentor segítségével bontakoztak ki. De nálunk ez sajnos költséges mulatság. lehetőségek vannak, de nem mindenki számára elérhetőek ezért nem egyenlőek.
A szocializmusról meg csak annyit, hogy ott mindenkinek volt munkája és fedél a feje felett. Én már 3 éve úgy fekszem le, hogy nem tudom holnap mi lesz!
Megkérdezném tőled! Te azt a tanítványodat gondolom jól ismerted! Gondolom nem kevés pénzt fizetett neked az órákért és a nyelvvizsgáért. Előtted már bizonyított, hisz ahogyan írtad, az órákon 80% teljesített. Gondolom neki is a diplomához kell a nyelvvizsga. Te akkor ezek után igazságosnak tartod, hogy ő nem kaphat diplomát?
Hisz a nyelvtudása megvan, csak épp a vizsgán nincs szerencséje. Az meg, hogy valaki leblokkol éles helyzetben ez a legnagyobb koponyákkal is előfordul!
Ez már kezd egyre kínosabb lenni, ne haragudj, hogy folyton másnak a pénzén lovagolsz… Ráadásul találgatsz – nem, nem a diplomához kell neki a nyelvvizsga… Az, hogy előttem bizonyított, a világban semmit nem ér. Elképesztő, hogy el sem tudod képzelni, hogy valaki csak magától, minden külső nyomás vagy távolabbi cél nélkül akarjon egy nyelvet minél jobban megtanulni, és közben esetleg hozzá egy nyelvvizsgát szerezni – ez egyébként teljesen mellékes volt neki (lehet, hogy ezért is nem sikerült – nem volt semmi tétje).
Ha valaki csak azért tanul nyelvet mert kell neki a tudás akkor az nem fog belőle nyelvvizsgát tenni. Egy normális cég beszélget a leendő alkamazottal és nem a bizonyítványát nézi!
Ugyanakkor sok olyan cég van aki első körben a bizonyítványokat kéri és ennek köszönhetően sok olyan ember meg tudja azokat a helyeket pályázni akik nem is rendelkeznek azokkal a készségekkel csak van papírjuk. És elveszik azoktól a helyet akik rendelkeznek az adott készségekkel csak nincs papírjuk!
Igen másnak a pénzén lovagolok. Elegem van már abból, hogy a nyelvvizsga kötelezettség miatt az én zsebemből megy ki a pénz a sok nyelvvóra miatt. A tanárom ebből jól megél miközben én vegetálok! pedig nem a talpamat vakargatom!
Úristen, te tényleg nem érted… Reménytelen.
De nagyon is értem! Inkább te nem érted!
Ahoz, hogy tudjuk mentor kell az meg legtöbbször pénzbe kerül. Az állami oktatás színvonala nagyon alacsony! vagy te esetleg tanítasz ingyen is angolt?:)
“Inkább te nem érted!” – Ezt a kifinomult érvelést! Oké, akkor neked van igazad, te érted, én nem értem. Minden úgy van, ahogy mondod. Diplomához ne kelljen nyelvvizsga, úgysincs szükség nyelvtudásra egy csomó szakmában, kiváló szakember lehetsz nyelvtudás nélkül is, egyébként sem lehet megtanulni sem az általános, sem a középiskolában, meg persze egyedül sem lehet megtanulni, valamint a jelek szerint nyelvtanárral sem lehet megtanulni. A nyelvtanárok erőltették ezt a törvényt annak idején, és a szocializmusban pedig jó volt.
Azt már be sem merem írni ezek után, hogy igen, tanítok ingyen angolt, de nyilván ezt is rosszul tudom, és tutira most is neked van igazad. Ha már ennyiszer elismételted ugyanazt, akkor csak neked lehet igazad, ezt a kitartást díjazni kell.
Ezen kívül kérünk mindenkit, hogy küldje be Pancsikának/Péternek (többi nickje most nem jut eszembe, bocs) az adóbevallását, kiegészítve az esetlegesen abban nem szereplő jövedelmeivel együtt, mert ezt is harmadszor hozza fel, most már ezt is megérdemli.
Örülnék neki, ha nem azonosítanál Pancsikával. Lehet, hogy az IP címünk az ugyanz, de talán azért mert 1 könyvtárba járunk!
2. Itt nem a nyelvtudás és a nyelvtanulás ellen szónokolok!
Csak az ellen, hogy ebből külön vizsgát keljen csinálni és az ellen, hogy a nyelvet drága pénzért magán iskolákban keljen megtanulni, miközben az kötelező az állami oktatás keretei között!
Ezekhez véletlenül nincs közöd!?
http://hvg.hu/itthon/20070625_diploma_penzert_
nagyon hasonlít a hozzászólókhoz a stílusod!
Szólítsalak Kiss Tibornak?
Bocs, a hvg.hu-n biztosan nem én kommenteltem, de amúgy se lenne esélyes, hogy kitaláljam 400+ komment közül, hogy kire gondolsz.
Egyébként is nagyon kevés site-on szoktam kommentelni vagy egyáltalán kommenteket olvasni (a sajátokon kívül, mert ott illik), mert ugyanolyan siralmasan alacsony szokott lenni mind az értelmi, mind az érvelési színvonal, mint ami ebben topicban lett…
Kedves Angol infó. Itt a legnagyobb ellenkezés az ellen van, hogy a diplomát a nyelvvizsgához kötik!
Elvileg az érettségin mindenki vizsgázik nyelvből. Miért nem lehet azt elfogadni nyelvvizsgának? Ott ugyanúgy kell bizonyítani a nyelvtudást.
Miért nem biztosítják ingyen a felsőoktatási intézmények a nyelvtanulást, ha már kötelező?
Miért nem igazodik a vizsga és követelmény rendszer a bolonyaihoz, ha már egyszer beléptünk ebbe a rendszerbe?
Kedves Péter,
én őszintén nem értem magát. Ha sikeresen el tudott végezni egy egyetemet, akkor nem jelenthet problémát egy nyelv elsajátítása. Az is ugyanolyan tárgy, mint a többi, meg kell tanulni. Én évtizedekkel ezelőtt tettem nyelvvizsgát a Rigó utcában, akkor még nem volt más. Felnőtt fejjel, munka és család mellett szereztem diplomát, ezután “újratanultam” a gimnáziumban elkezdett angolt, az akkor még létező szabadegyetemen. A nyelvvizsga nem volt kötelező, de a szakmámban hasznos volt az angol ismerete, és nyelvpótlékot is kaptam. Csak azt bánom, hogy nem voltam elég szorgalmas ahhoz, hogy egy második nyelvet is megtanuljak. Most, nyugdíjasként is jól jön a nyelvtudás, krimiket és limonádékat olvasok, a tévében angol nyelvű filmeket nézek. Talán, ha fektetne annyi energiát a nyelv megtanulásába, mint a vizsga elleni hadjáratába, már régen túl lenne az egészen.
Még valami, ami szerintem fontos – sajnos, Ön magyarul is elég sokat hibázik. Itt nem elütésekre gondolok, hanem helyesírási, fogalmazási problémákra. Higyje el, nyelvtanulás közben ez is javulni fog. És ne haragudjon, de az az érv, hogy valaki tudja a nyelvet, csak levizsgázni nem tud belőle, nem valós. Ha felkészült, _tényleg_ tudja a nyelvet, akkor a vizsga is sikerülni fog.
Újabb hozzászólásokat a korábban már jelzett feltételekkel fogok csak kiengedni (új érv vagy korábban felmerült érv érdemi cáfolata) – korábban már beszúrt linkek semmilyen új információt nem hordoznak, mint ahogy a korábban leírt személyes nehézségek sem.
Kedves Cikkíró!
Sok helyen említi a “csúsztatás” fogalmát, pedig Ön is csúsztat sok helyen. Természetesen értem a mondanivalóját, sőt, egyet is értek. Viszont csípi a szemem az olyan hozzáállás, amelyben nem a problémára való megértő reagálás a fontos, hanem a megfogalmazásba való belekötés, és a “költői túlzások” szándékos félreértelmezése (vagy ilyesmi, na).
Példák:
Probléma:
“Sérti az egyenlő bánásmód elvét,…”
Reakció:
A “gyermekeink” kifigurázása (fölöslegesen, hiszen a mondanivaló lényege nem ez – a “gyermekeink” használata nem jobban hibás, mint annak a kifigurázása). Meg sem próbálja megérteni, hogy hol sértheti az egyenlő bánásmód elvét (csak egy ellenpéldát mond, amiben valóban nem sérti) (pedig én tudok olyan példát mondani, amiben sértheti)
(Persze, egyébként egyetértek, valóban alapjaiban nem szándékosan sérti az egyenlő bánásmód elvét és a megfogalmazás is hangulatkeltő, gagyi, stb. Az ilyen “egyetértek” jellegű véleményemet többször nem írom le, csak még egyszer utoljára, a többihez tessék hozzátenni: alapvetően egyetértek a cikkíróval)
Probléma:
“Diplomás segédmunkásokat termel …”
Reakció:
“Kérnek ám ennél sokkal nehezebbeket is – rengeteg zárthelyi dolgozatot, vizsgát…”
Ettől még igaz, hogy a diploma plusz követelmény. De ami a fő gond: a többi követelmény teljesítéséhez adnak segítséget, a nyelvvizsga megszerzéséhez nem. Ezt azért ki lehetett volna érteni a mondanivalóból.
Probléma:
“Sikeres záróvizsga letétele után sem kaphat végzettségének megfelelő állást a hallgató…”
Reakció:
“A záróvizsga után még nincs végzettsége a hallgatónak…” …de lényegében már majdnem, ugye? (csúsztatás, a lényeg direkt meg-nem-értése)
“…megszerezheti ingyen a nyelvvizsgát a középiskolában a tanuló…” … és megszerezte? Nyilván nem. A felvételin követelmény volt a nyelvvizsga? Nyilván nem. Vagyis igenis van egy réteg, akinek a saját költségén kell ezt megtennie. Vagy nincs? De. Ezért volt a problémafelvetés, csak értelmezni kell egy kicsit, nem a félreérthető dolgokat keresgélni.
(Bocs, de azért még egyszer ideírom, hogy érthető legyen: nem félreértelmezni akarom a kedves cikkíró mondanivalóját, értem is amit itt reagált, sőt, egyet is értek vele alapvetően. Vagyis: aki nem szerzett nyelvvizsgát ingyen, pedig megtehette volna, az most ne nyafizzon.)
“De hogy jön ide, hogy “nem kaphat állást”? Ismét csak egy hangulatkeltő szándékú, megalapozatlan kitétel…”
Hát izé, azért tudok egy jópár állást, ami diplomához van kötve. Gondolom a cikkíró is tudja ezt, csak most elfelejtette a cél érdekében (márminthogy lehessen aztán most még ezen is jól kifigurázgatni)
Probléma:
“Mehet a főiskolát, egyetemet sikeresen elvégzett….”
Reakció:
“Na de pont erről van szó, hogy nem végezte el sikeresen a főiskolát, egyetemet….”
Hát igen, lehet direkt is félreértelmezni, persze.
De aki empatikusabban áll hozzá és nem kicikizni akar, az érti hogy miről van szó: minden vizsgát, zárthelyit (stb,stb) sikeresen átvészelt, áttanult egyed most egy nagy vécépapírral rendelkezik, ennyit ér a záróvizsga magában, ami azért logikátlan. Vagyis az egyetemen mindent szépen végigtanult, ami követelményt állítottak, mindennek megfelelt, csak éppen a rendszertől független nyelvvizsgapapír beszerzése miatt kell most az orrát turkálnia, mert anélkül mást nem tehet az egésszel.
(Persze, nyilván legyen benne/lehetett volna benne még egy kis szusz a nyelvvizsga letételéhez, nem tudom mit nyafognak ezen, de azért a reakció nem tetszett a direkt félreértelmezés miatt.)
(Így visszaolvasva egyébként nem nagyon van igazam, de egy kicsit azért igen 🙂
Nem kell kiengedni ezt a hozzászólást, mert nem annak szántam. El sem olvastam a kommenteket, nem tudom hogy volt-e már ilyen érv, mint az enyém, nem is érdekel. Hozzászólásom célja csupán az volt, hogy ezzel is felhívjam a kedves cikkíró figyelmét arra, hogy milyen reakciók, érzések, gondolatok merülhetnek fel az olvasóban — talán érdemes legközelebb kissé kevésbé cinikus hozzáállással írni a publikumnak.
További sok szép cikket!
Hát, igen… Jogos. Nagyrészt. Nagyon nagy részt :). Egy-két pontra azért majd reagálok részletesebben, addig csak annyit, hogy köszönöm szépen. Tényleg.
Kedves Mindenki!
Látok számtalan érvet és ellenérvet. én informatika szakos közgazdász vagyok, akinek az orosz nyelv volt kötelező, amit nem is szerettünk. Az informatikához kellett az angol szaknyelv, amit viszont nem tanulhattunk. A mai napig sincs nyelvvizsgám és nem is érzem szükségességét. Magánszorgalomból foglalkozok az angollal, ha szükséges elolvasok cikkeket. Ehhez nekem nem kell bizonyítvány. Nagyobbik fiamnak nem volt választása, az általános iskolában csak a németet oktatták és hiába szerettük volna az angolt választani, egyszerűen nem volt nyelvtanár. Innen lavinaként gördült a dolog. A középiskolában nem mehetett át angolra, mert korábban németet tanult. Nyílegyenes, hogy a diplomájához kellett a nyelvvizsga. Államvizsga után ráment 1 évünk és nem kevés pénzünk a középfokra, amiből mára (5 év után) tudásként semmi nem maradt.
Kisebbik fiam angollal tudott kezdeni, érdekli is, magánszorgalomból tanulja, filmeket néz, zenéket hallgat, egyetemista, akinek van esélye a nyelvvizsgára.
Lányom helyzete azonban kétségbeejtő. Szintén egy rossz német kezdés, amit nem mi választottunk, hanem a lehetőségek választottak bennünket. Középiskolás és nem tud angolra váltani, pedig abban segítséget is kaphatna.
Amiért mindezt leírom, az az, hogy a nyelvvizsga kérdést mindenki a saját szemszögéből nézi. Akinek szüksége lesz a nyelvtudásra az nem fogja tudni kikerülni. A diploma véleményem szerint egy szakmai végzettség, aminek az idegen nyelvhez nincs sok köze. A nyelvvizsga teljesen mindegy. Ha itthon marad a szakember és érdekli, nyelvvizsga nélkül is olvashat szakirodalmat. Ha külföldre megy dolgozni, a nyelvvizsga papír senkit sem érdekel, ott a tényleges nyelvtudással kell boldogulnia.
Mindenki ragaszkodik a kenyérszerzési lehetőségekhez, hogy meg tudjon élni. Nincs ebben semmi kivetnivaló. Érdekes kérdés lehetne az is, hogy hogyan változtak a nyelvvizsga megszerzéséhez kapcsolódó követelmények az elmúlt 5-10 évben. Megítélésem szerint lényegesen, sokan úgy látják, hogy az a nyelvismeret,amely korábban felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséhez volt elegendő, az ma már csak középfokú nyelvvizsga megszerzését teszi lehetővé. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy különböző nyelvvizsgaközpontok vannak, ahol ugyanaz a nyelvtudás csúfos bukást eredményezhet az egyik nyelvvizsgaközpontnál, ugyanakkor sikeres vizsgát egy másik nyelvvizsgaközpontnál. Jó lenne egységesíteni ezeket a követelményeket, ez ugyanis mégiscsak visszás. Ebben kicsit a nyelvvizsgaközpontok businessét vélem felfedezni, mint ha ezt a területet is egyre inkább a pénz határozná meg, amely piaci érdekek a felsőoktatásban már régóta meghatározóak. Az is elszomorító, hogy olvasva a hozzászólásokat, annyi csatározást látok, amelyek ellenséges már már gyűlöletet szülnek. Milyen jó lenne, ha a nyelveket ismerők segítenének a nyelvtanulásban, ahelyett, hogy fitoktatják tudásukat és örülnek mások kudarcainak, a nyelveket nem ismerők pedig alázattal és kitartással igyekeznének nyelvet tanulni mégha az sok küzdelemmel is jár Istentől kapott egyéni képességektől függően.
Csak a ténybeli tévedeseket szeretném pontosítani, mielőtt valaki innen lenne félreinformált:
– Nem változtak érdemben a nyelvvizsga megszerzéséhez kapcsolódó követelmények az elmúlt 5-10 évben.
– Tényszerűen nem igaz, hogy a korábbi felsőfokú tudás ma már csak középfokú nyelvvizsgát ér.
– A különböző nyelvvizsgaközpontok követelményrendszere a nyelvi tudás szintjét illetően teljesen egységes, mindegyik a Közös Európai Referenciakereten alapul, amelynek betartatását a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ folyamatosan és szigorúan ellenőrzi, az eltéréseket szankcionálja (vontak már meg akkreditációt nyelvvizsgaközponttól, mint a legsúlyosabb szankció).
Kedves Angol infó. Érdeklődni szeretnék, hogy hol találok egy olyan nyelviskolát aminek a keretei között Külföldön tudok nyelvet tanulni. Ausztrália Brisbane érdekelne.
Tisztelt Angol.Info!
Olvasgatom a hozzászólásokat, érveléseket és közben véleményt formálok – MAGAMBAN!- mind a vita témájáról, mind a hozzászólások mikéntjéről!
Egy dologra kíváncsi lennék, de nagyon (ezért mégis úgy döntöttem, felteszem a kérdésem Önnek)!:
Önt a bölcsödében, óvodában (NE a kivételekről beszéljünk!!! -nem magán és nem idegen v. nemzeti nevelési programú intézményről beszéljünk ) a pedagógusok miként, milyen formában és hányszor okították idegen nyelvre?
Tehát egy óvodapedagógus a diplomájához megkövetelt nyelvvizsgát a szakmáján belül milyen mértékben használja? Nem az a fő, hogy a gyermekeket -mint első szocializációs közeg- hogyan gondozza, neveli, fejleszti, …… hanem hogy középfokon beszéljen idegen nyelven?
Talán angol, német, … dalocskákat, mondókákat, hagyományokat kellene tanítani a MAGYAR GYEREKEKNEK?
Gondolom a heves reagálásaiból, hogy erre a kérdésre is meg fogja találni a megfelelő magyarázatot, de ha kicsit jobban (elmélyültebben)átgondolja, talán Ön is beláthatja, hogy az ÖNT nevelő pedagógusnak legfőképp más irányú tanulmányaira volt szüksége HIVATÁSA gyakorlása alatt (és megkockáztatom ,nem is volt nyelvvizsgája).
Kedves Timi, erre már válaszoltam korábban, de minden bizonnyal elkerülte a figyelmét: a szakirodalom olvasása miatt kell nyelvet tudni mindegyik diplomás szakmában. Igen, szerintem az óvónő is jobb óvónő lesz, ha tud idegen nyelven olvasni, konferencián kommunikálni. Ha ön úgy gondolja, hogy az ön szakmájában nem születnek olyan, magyarul nem elérhető művek, amelyek szakmai fejlődéséhez hozzájárulnának, akkor azt hiszem, nem ugyanabban a világban élünk.
Felvetésének első részére nem igazán érdemes reagálni, mert azt nem tekintem érvényes érvelési technikának, ha olyasmit ad a számba, amit soha nem mondtam. Milyen alapon állítja azt, hogy én azt mondtam, hogy azért tanuljon az óvónő angolul vagy németül, hogy ezeken a nyelveken tanítson mondókákat vagy bármi mást a gyerekeknek?
Mi köze mindennek ahhoz, hogy az én óvónőim tudtak-e angolul vagy más nyelven? Ön egy hibás feltételezésből indul ki (ti. hogy én azért akarom, hogy az óvónők tudjanak idegen nyelven, hogy aztán idegen nyelvű mondókákat tanítsanak), és ezt azzal véli megcáfolni, hogy nyilván az én óvónőim sem tudtak angolul??
Szerencsére engem nem tanítotak az óvodában semmilyen idegen nyelvre, és nem fogom olyan óvodába küldeni a gyerekemet, ahol ezzel a parasztvakítással próbálkoznak.
Azt viszont siralmasnak tartom, hogy ön el sem tudja képzelni, hogy egy óvónőnek mire lehet jó egy idegen nyelv ismerete…
Kedves Angol infó!
Ön aki a nyelvvizsga kötelezettség nagy szó szólója egy kicsit megdöbbentett, hogy ön “nem akarja majd a gyerekét olyan óvodába járatni, ahol idegen nyelven tanítanak”.
Szerintem egy idegen nyelvet pont ilyen kicsik korban kell elkezdeni tanítani! A kis gyerekek még sokkal fogékonyabbak az új dolgokra. Sőt! A magyar oktatási rendszerben talán a az óvodapedagógus képzés és az óvodai nevelés a legszínvonalasabb. Ezt az előnyt csak kihasználni lehet. Az általános iskolai oktatást inkább ne minősítsük! Az azonban tény, hogy az iskolában sok felesleges dologgal meg vannak terhelve a diákok és sokan ezért érkeznek lemaradásokkal a közép iskolákba vagy az egyetemekre. Egy óvodásnak még nem kell leckéket írnia, házi munkát végeznie és a másnapi dolgozatokra készülnie. Szerintem pont az óvodai nevelésre építve lehetne a nyelvet megszerettetni a gyerekekkel és ezzel némi előnyhöz juttatni későbbi iskolai tanulmányaihoz. Megkérdezném öntől! Mégis mikor kéne a nyelvoktatást elkezdeni a gyerekeknél?
Hát ez itt már teljesen off-topic lenne, de az már korábban is kiderült, hogy nem igazán értünk egyet egy csomó idegen nyelvi kérdésben, úgyhogy ez a legújabb véleménykülönbség nem meglepő.
“Oviangol” ügyében: kérdezzen meg pár nyelvtanárt, akik nem személyesen érdekeltek a témában. Ne az óvodákat vagy az ott tanítókat kérdezze, mert az az óvoda, amelyik szervez ilyet, nyilván fog találni olyan érveket, amik jól hangzanak majd a szülők előtt. Az nem baj, hogy kamu; fő, hogy legyen túljelentkezés, mert az jó PR, és lehet válogatni a gyerekek között. Ne dőljön be. Semmi baja nem lesz a gyereknek, ha csak negyedikben kezd el nyelvet tanulni.
Én egy szóval sem írtam (mondtam), hogy elképzelésem sincs arról, hogy egy óvónőnek mire lehet jó egy idegen nyelv ismerete!
Viszont 24 éve gyakorlom hivatásom, több kolléganőmmel egyetemben, és képzelje, még soha nem volt szükségem a nyelvtudásomra! Ezek szerint mind Én, mind kolléganőim (ahogy Ön fogalmaz)”nem ugyanabban a világban élünk.” Valamint évekkel ezelőtt nem volt a diploma előfelétele a nyelvvizsga! Később (ami nem oly rég volt!!!) alapfokú nyelvismeret volt a követelmény – gondolja, ezzel már egy szakirodalommal megbírkózik egy átlag ember???
A legújabb elvárás már egy középfokú C bizonyítvány, melynek hiányában a diplomáját nem kaphatja meg a hallgató, aki 3 éven át teljesítette a szakmai követelményeket, (záróvizsgázott, szakdolgozatot védett, államvizsgázott). Szakvezető óvónőként több hallgató is teljesítette már a gyakorlatát nálam, és nagyon nagy problémát jelent ez a “kitétel” számukra! El kell mondanom Önnek, MA MAGYARORSZÁGON jelenleg nagyon kevés azon diplomás óvodapedagógusok száma, akiknek nyelvvizsgájuk van!
Ettől eltekintve, NEM GONDOLOM, hogy ettől bármelyikük kevesebbet érne!!!!
Elhiszem, hogy kevés ma Magyarországon az olyan diplomás óvodapedagógus, akinek van nyelvvizsgája, csak ezt nem egyformán ítéljük meg. Tényleg nem ugyanabban a világban élünk…
A középfok nem annyira új elvárás egyébként (nekem már 91-ben kellett, ráadásul mellé még egy másik alap is, de mindegy). De még ha új is lenne, az miért baj? Nem az a természetes, hogy a követelményeket is a változó körülményekhez igazítják? Egyre fontosabb a nyelvtudás – ez ne tükröződjön az oktatásban?
De én ezt tényleg nem értem: mindenki tudja a felsőfokú tanulmányok elkezdésekor, hogy mik a követelmények. Nem közben derült ki, hogy ja, még egy nyelvvizsga is kell majd a végén. Előre szóltak. Most azt hagyjuk, hogy korábban is meg lehetett volna már szerezni (tudom, nem lehetett volna…). Szóval, lehetett tudni. Akkor nem ciki a végén reklamálni, hogy de kérem, hogyhogy még egy nyelvvizsgát is tetszenek kérni?