John melle eltűnt, egy rakás hiba viszont maradt a vizsgatesztekben

Néhány napja a Nyelv és Tudomány nyomán írtunk az új iTOLC nyelvvizsga feladatsoraiban található rengeteg hibáról. A feladatsorokat néhány nappal ezután levették, majd egy videóban próbálták elbagatellizálni a hibákat. Egy teljes hétig dolgozott az iTOLC azon a „néhány” és „apró” hibán, míg május 6-án kitették a javított változatot – nem mellesleg, így egy hétig nem volt elérhető mintafeladatsoruk, ami az akkreditáció egyik követelménye.

A hibajavítás „eredménye” egészen szórakoztató. Kijavították az összes olyan hibát, ami a Nyelv és Tudomány cikkében vagy a mi posztunkban szerepelt (a címben szereplő „John melle” is így tűnt el, pedig olyan vicces volt). Viszont a Nyest is és mi is utaltunk rá, hogy az összes hibát nem tudjuk megírni (egyszerűen túl sok volt, száznál is több). Nos, úgy tűnik, a cikkekben le nem hozott hibákból egyetlen egyet sem javítottak. Az egy teljes hétig tartó tüzetes ellenőrzés során ezek továbbra se tűntek fel az iTOLC szakértő csapatának.

Nézzünk akkor mutatóba párat a további, most is ott virító hibák közül – az érdekesség kedvéért most sem írom meg az öszeset, csak jelzem, hogy hol hány van még, dolgozzon az iTOLC is valamit a saját feladatsorán.

Nem tudom, mire kellene itt asszociálni

Kezdjük az iTOLC C1-es, felsőfokú demó feladatsorával. Az angol C1 Reading második feladatának szövegében rögtön öt komoly nyelvi hiba van.

Nézzünk csak egyet mintának: „I’m in the job just over a year…” – ezt ki engedte be nyelvvizsgára? A Present Perfect nem ismerős? Mink meg-e kérdezhessük esztet? Igen, anyanyelvi beszélők mondanak ilyeneket. Csak nyelvvizsgaszövegbe nem volt szokás eddig ilyet beletenni, holmi szakmai alapelvekre hivatkozva. De most a jelek szerint innováció történt…

Az iTOLC vezetői többször hangsúlyozták, hogy autentikus szövegeket használnak, szerkesztetlenül. De vajon honnan tudhatja a kopipésztelő feladatíró, hogy a sotense101 nevű felhasználó (vagy bármelyik másik) épp anyanyelvi beszélő lenne? Mert a nyelvhasználata alapján szinte biztosan nem. De ugyanez igaz a többi itt megjelenő szövegre is: attól, hogy angol (vagy arra hasonlító) nyelven ír valaki egy netes fórumposztot, abból a szövegből még akkor sem lesz nyelvvizsgán egy az egyben felhasználható anyag, ha az illető egyébként véletlenül tényleg anyanyelvi. Mindenki látott már magyarul nem kevés olyan hozzászólást, blogposztot, bármilyen online megnyilvánulást, amit biztosan nem tenne bele egy külföldieknek szóló magyar nyelvvizsgába, mert borzalmasan magyartalan, slendrián hibák csúfítják. Na, pont ezt látjuk az iTOLC tesztjeiben továbbra is, csak éppen angolul.

Van még ebben a feladatban minimum négy hiba, tessék megtalálni és javítani. Kommentelők segíthetnek az iTOLC-nak, bár azt nem ígérhetem, hogy kapnak érte bármilyen jutalmat tőlük.

A C1 Reading 4. feladatát kicserélték. Beismerés? Akármiért is, jól tették, hiszen témája miatt soha közelébe se kerülhetett volna vizsgaanyagnak. Kis szépséghiba, hogy a helyette berakott szöveg a 3. sorszámot kapta, így két 3. feladat van egymás után, de ez már tényleg apróság, és különben is, komoly nyelvi hibát itt egyáltalán nem találtunk; mondjuk tesztelésit – mikor a kérdések alkalmatlanok arra, hogy a nyelvtudást mérjék – annál inkább.

Egyébként nem könnyű dolog ám ez.

De térjünk át az iTOLC B2-re. Itt is kijavították azokat a hibákat, amiket kifogásoltunk, igazán dicséretes. De például benne maradt pár ilyen, mint: „Please send email with information about yourself”. Nem, ez nem apróság, nem csak egy kétbetűs szó hiánya, hanem hibás nyelvi minta, amit itt a nyelvvizsgázó elé tesznek. Ha vizsgázó követi el ezt a hibát, annak következményei lesznek – a jelek szerint a nyelvvizsgaközpont hibázhat akárhányszor, sokadik nekifutásra is. A vizsgázónak viszont nem adják vissza a dolgozatát (mint itt történik), hogy figyelj, vannak benne hibák, javítsd ki őket, és add be újra.

De nézzük tovább, megint csak illusztrációként, íme egy hiba a sok közül: iTOLC B2, Writing 2. Option 2 instrukció: „Write a review of about 150 words about the play to an online magazine.” Igen, persze, mindenki látja, hogy a „for” lett volna a helyes a „to” helyett – csak az iTOLC feladatírói nem, pedig foglalkoztak a mondattal, mert a korábban közzétett változatban ez szerepelt: „Write a review of about 150 words about the play to your local newspaper.” – tehát kicserélték a „local newspaper”-t „online magazine”-re, a hibás prepozíciót meg benne hagyták. Egy hét kemény munkájával.

Persze a B2-ben is maradtak még hibák, angoltanárok ha belenéznek, megtalálják. Mi most azért térjünk át a B1-re.

Tényleg bárkivel előfordulhat

Sajnos, a javított változatban is benne maradt néhány tesztírási hiba, például amikor két megoldás is jó egy helyen (iTOLC B1 Reading Task 1): beautiful cities, beautiful landscapes egyaránt jó; ha a vizsgázó beírja ide a „cities”-t, akkor a következő kérdést is el fogja rontani, mert oda kellene ez a szó. Az nem kifogás, hogy de hiszen látható, hogy a következőbe kell a „cities” – ez megint nyelvvizsgáztatási alaptétel, hogy ilyen nem fordulhat elő, ehhez megint csak nem kell szakembernek lenni, hogy ez belátható legyen.

A következő feladatban (iTOLC B1 Reading Task 2) a durva nyelvi hibákat javították (szép munka, kár, hogy a Nyelv és Tudomány cikke kellett ehhez, meg még egy hét), de benne maradt az, hogy két kérdésre nem adható egyértelmű helyes válasz a szöveg alapján. Tessék megtalálni, melyek azok – segítségként annyit elmondok, hogy a korábban nyelvileg hibás mondatok környékén kell keresni.

A harmadik Reading feladatban is kijavították az észrevételezett súlyos nyelvi hibákat – csak azt nem értem, hogy akkor miért mondták azt, hogy a tesztjeikben csak egy-két elütés meg vesszőhiba volt, és hogy az autentikus szövegeket nem szerkesztik át? Igazából értem, de erről majd később.

Tulajdonképpen rendben van

Az iTOLC B1 Speaking Task 2-ban van még két nyelvi hiba – ezek tényleg nem nagy hibák egyébként, de normális esetben egy ilyen sem kerülhetne bele nyelvvizsgafeladatba, pláne nem úgy, hogy mellettük egy rakás durva hiba is van. Ha a következő javított változatban is rosszul szerepel majd még, akkor elárulom, hogy mik azok.

A tesztírási hibákat nehezebb javítani, az tény – ezért is maradhatott benne az iTOLC B1 Listening 4-ban, hogy a helyes megoldás mellé két olyan helytelen választ írtak, amelyek nyelvileg hibásak, tehát kizárható, hogy helyes megoldás legyen. Igen, ez is olyan szakmai hiba, ami egészen egyszerűen nem fordulhatna elő, ha létezne bármiféle belső ellenőrzés, és lenne kellő idejük (és szakértelmük) a feladatsorok kidolgozásához. Viszont csak ebben a hónapban több mint 20 vizsgát tolnak le ugyanezzel a lendülettel.

Amikor a korábbi posztot megírtam, abban reménykedtem, hogy oké, ezeket a mintafeladatsorokat csúnyán telerakták ugyan különböző típusú hibákkal, de az éles feladatsoraik nem lehetnek ennyire rosszak. Viszont amikor a megjelent kritikák hatására nem azt mondták, hogy jajj, bocs, rosszakat tettünk fel, tessék, itt vannak a jók, elnézést, hanem elkezdtek maszatolni és csúsztatni, akkor megijedtem. Ha tényleg minden feladatsoruk ott áll készen, többszörösen leellenőrizve, garantáltan a szakmai szabályoknak megfelelően, akkor nincs okuk tagadni a tagadhatatlant. De az iTOLC válasza a FB-ra kitett, most is látható videójukban az volt, hogy a kifogásolt hibák nem hibák, ami tényleg hiba, az csak egy-két elütés.

A helyzet viszont az, hogy úgy gondolom, szó sincs az „autentikus” szövegek melletti kiállásról, rendhagyó elvek követéséről, bármik is lennének azok. A botrányosra sikerült mintafeladatsorok és azok mostani „javítása” mögött sokkal inkább kapkodás és sajnos, hozzá nem értés állhat. Ezt mutatja, hogy a publikált hibákat ugyan javították, de ennél többre egy egész hét alatt nem futotta.

Én ezt nem értem

Az igazi kérdés persze nem is az, hogy valaki azért hagy elrettentő hibákat a kirakatba tett anyagaiban, mert ilyen irreális mennyiségű feladatsor legyártása esélyt sem hagy alapos munkára és ellenőrzésre, vagy más okból. A kérdés – amit nem csak mi, hanem a legtöbb nyelvtanár kérdez – az, hogy az akkreditált vizsgákat felügyelő Oktatási Hivatalt mindez továbbra is hidegen hagyja-e, kivárja a szokásos egy vagy két évet rutinellenőrzésével, vagy netán mégis érdekli, hogy ha ez van a kirakatba téve, akkor mi lehet hátul a raktárpolcokon, azokban a tesztekben, amit valódi vizsgázók a vizsgákon kapnak az iTOLC-nál.

Érdeklődve várom, hogy a nyilvánosságra került hibák mennyisége és súlyossága elég érv-e a NYAK számára ahhoz, hogy néhány feladatsort most bekérjen. Leginkább az iTOLC-nak lenne ez érdeke, mert akkor egy negatív eredménnyel zárult vizsgálat után boldogan lobogtathatnák a hivatalos papírjukat. Úgy legyen, őszintén kívánom, az egész hazai nyelvvizsgarendszer iránti bizalom érdekében.

20 londoni metróállomás nevének a kiejtése

Annyira nem hangzik izgalmasan, igaz? Pedig egy nagyon hasznos és érdekes videót láthattok, ami valóban arról szól, amit a cím ígér: How to Pronounce 20 London Underground Stations.

Persze azért jóval többről van itt szó: Tom remekül prezentálja ezt az elsőre unalmasnak tűnő témát. Vagy hát miért is lenne unalmas az a kérdés, hogy mi a helyes kiejtése a Leicester Square vagy a Tottenham Court Road neveknek (fogadjunk, hogy ez utóbbit még akkor sem tudod pontosan, ha egyébként jó angolos vagy)?

Érdemes odafigyelni Tom beszédére, mert nagyon jó, kifejezetten hasznos fordulatokat használ, középfok (B2 szint) alatt is érthető módon megfogalmazva. Ha esetleg egy-két apróbb részletet nem értesz, ne aggódj, annyin nem múlik semmi. De mindenképpen érdemes akár vissza is lépni párszor, ha felismersz egy-egy érdekes kifejezést, és ezeket le is jegyezheted magadnak – néhányat majd mi is kiemelünk itt a videó után.

Akkor hát lássuk-halljuk, hogyan is ejti egy igazi londoni néhány fontosabb metróállomás nevét:

Ez aranyos volt, nem? Nézzünk néhány hasznos kifejezést a szövegből:

  • locally known as The Tube
  • you know what I mean
  • I can only teach you how I pronounce these words
  • let’s get this one done (straight away)
  • it is commonly mispronounced
  • it looks more complicated than it actually is
  • three of London’s biggest museums are located in South Kensington
  • they will know what you’re talking about
  • if you love shopping, you’ll also want to go to London’s biggest shopping center
  • let me know which tube stations you’d like me to pronounce

Bónusz érdekesség: az állomásnevek kiejtésének részletezése közben Tom néhányszor apró pontatlanságot követ el, amikor szótag helyett hangot mond angolul. Füleljetek és számoljátok meg, hogy hányszor teszi ezt.

Ez persze semmit nem von le a videó érdekességéből, mert nyilván csak nyelvbotlásról van szó – tekintsük ezt külön haszonnak, hogy ezzel is edzhetjük szövegértésünket.

Hogyan tudja egyetlen nyelvvizsga romba dönteni az egész nyelvvizsgarendszer hitelességét?

Ha az iTOLC ebben a formában és ezen a színvonalon akkreditált nyelvvizsgát adhat ki Magyarországon, akkor nyugodtan felejtsük el, hogy a hazai nyelvvizsgákat bárki is komolyan fogja venni.

Mutatok majd konkrét példákat is, de először nézzük a hátteret röviden. Amíg Magyarországon csak egyetlen, állami nyelvvizsga létezett („Rigó utca”), nagyon alacsony volt a megbecsültsége – valójában rosszabb volt a híre, mint amit megérdemelt volna, de ez más kérdés. Az államilag elismert nyelvvizsgák bevezetésével (2000 januárja óta) hatalmas előrelépés történt: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) felügyelete alá került nyelvvizsgaközpontok mindegyike szigorú szakmai standardok alapján működik, és a szabályok betartását rendszeresen ellenőrzik. Nem mondható, hogy az elmúlt 19 év zökkenőmentes lett volna a nyelvvizsgáztatás terén, de egy dolog nem merült fel soha: a NYAK szakmai kritikája. Pedig nem egyszer kellett súlyos döntéseket hozniuk – sőt, még legsúlyosabb döntésük, az egyik nyelvvizsgarendszer felfüggesztése is csak egyetértést váltott ki a szakmai közvéleményből.

Az már nem az ő hibájuk, hogy az akkreditált nyelvvizsga, mint a nyelvtudás érvényes bizonyítéka még mindig nem elég elismert hazánkban. A mai napig hallani olyan egészen elképesztő, tényekkel alá nem támasztható véleményeket, mint például hogy „a nyelvvizsgákon csak a nyelvtant nézik”, „anyanyelvi is megbukna”, „a nyelvvizsgaközpontok csak a pénzre mennek, azért buktatnak”, és sorolhatnám. Ezzel szemben minden érintett tudja a szakmában, hogy aki ma bármelyik akkreditált nyelvvizsgarendszerben megszerez egy adott szintű bizonyítványt, az valóban tud azon a szinten (nyilván hibahatáron belül). Ha pedig megbukott, akkor nem tud, ez ilyen egyszerű. Ebben közmegegyezés van – és ez került most valós veszélybe.

Miért lehet ezt kijelenteni, amikor az iTOLC még egyetlen vizsgát sem bonyolított le, hiszen csak május 6-án lesz az első időpont? Két dologból tudható: a nyelvvizsganaptáruk és a letölthető mintavizsgáik alapján.

Kísérleti egereknek érezhetik magukat a vizsgázók ezen a vizsgán

Már a májusi naptár is egészen hihetetlen: május 6-tól minden egyes munkanapra van meghirdetett iTOLC vizsganap sőt, több napra (hatra!) kettő is. Ez 26 naptári nap alatt 26 vizsga – vagy másként nézve, 20 munkanap alatt 26 vizsga. Találjon valaki ennél sűrűbb vizsganaptárt a világ bármelyik vizsgaközpontjánál! És ezt egy vadiúj vizsgaközpont tudja felmutatni – teljesen reális és hihető, nem? Májustól decemberig 36 angol B2 (középfokú) vizsgaidőpontot hirdetett meg az iTOLC. Harminchatot. 8 hónapra, közte a nyári hónapokkal. Az egész év hátralevő részére 80 (!) vizsgaidőpontjuk van különböző szinteken. Nyolcvan. Az érvényben lévő vizsgaszabályzat szerint ezeknek mindnek teljesen új feladatokból kell állnia, nulla ismétlődéssel.

Akárki ellenőrizheti, hogy az évek óta működő nyelvvizsgaközpontok évi hány vizsganapot kínálnak: angol B2 szinten (erre van a legnagyobb igény) az évi nyolc már nem számít rossznak. Még egyszer: az iTOLC-nál 8 hónap alatt van 36 – ez máshol 4-5 év.

De mi a baj a sűrű vizsganaptárral, kérdezhetné a laikus, hiszen a vizsgázóknak csak jó, ha több időpontból választhatnak. De ezt a nyolcvan vizsgafeladatsort valakinek meg is kellett alkotnia. Ezután jön a több körös ellenőrzés, átírás, újabb ellenőrzés, megint átírás. Ez időbe telik, sok időbe, még rutinos, gyakorlott vizsgafejlesztőknek is. Nyolcvan vizsga pedig nyolcvanszor annyi időbe telik. Aki már dolgozott ilyenen, az tudja, hogy ennek a 80 vizsgának a korrekt színvonalú megírása elképzelhetetlen az iTOLC vizsgaközpont által kommunikált 5+5 szakemberrel (angol+német). Olyan mennyiségben kell előállítaniuk a vizsgafeladatokat, ami kizárja a minőségi munkavégzést és korrekt ellenőrzést. És még egyszer: ezeknek persze mind különböző feladatoknak kell lenniük, nulla átfedéssel, mielőtt valaki felvetné az ellenkezőjét.

Kit fog elsodorni?

Nem is tudom, milyen hasonlattal lehetne érzékeltetni a feladat elképesztő méretét – a szakmabeliek értik, tudják, hogy ez teljességgel lehetetlen, megoldhatatlan, és kódolva van a botrány ebben a mennyiségben.

De ennél sokkal konkrétabb bizonyíték az iTOLC nyelvvizsgaközpont által letöltésre kínált mintavizsgák minősége. A Nyelv és Tudomány nyelvi hírportál egészen elképesztő mennyiségű és súlyosságú nyelvi hibát talált a vizsgált angol B1, B2 és C1 szintű vizsgák szövegében. Ugyebár ezek azok a nyilvánosságnak szánt anyagok, amikkel a nyelvvizsgaközpont meggyőzi a vizsgára készülőket, hogy náluk érdemes vizsgázni. Ezekkel csábítják a nyelvtanárokat, hogy a vizsga annyira jól mér, annyira jó feladatokat tartalmaz, hogy erre érdemes küldeni a tanítványokat. Ez a referenciapont. Ha ilyen igényességgel készítették el ezeket az anyagokat, akkor milyen színvonalat várhatunk el azoktól a feladataiktól, amiket nem tesznek ki a nyilvánosság próbájának?

Frissítés: az iTOLC levette a mintateszteket. Nem jelezték se Facebook-oldalukon, se a honlapjukon, hanem csak simán nincsenek ott a linkek már. Ettől függetlenül a cikkünkben szereplő, oda mutató linkek élnek, tehát magukat az anyagokat nem törölték, csak most már nem érthetők el közvetlenül.

Újabb frissítés: most már teljesen levették a mintateszteket, nem csak a rájuk mutató linkeket. Természetesen ezt sem jelezték – mellesleg a mintatesztek kötelezőek, tehát ilyen szempontból is szabálytanul működnek.

Tényleg csak néhány példa, a B1-es angol feladatsorból:

„It took me few weeks” – „It took me a few weeks” helyett: nem, ez nem egyetlen betű, hanem ettől gyakorlatilag az ellenkezőjére fordul a mondat jelentése, ráadásul elég szerencsétlenül.

„It’s packed with benefits, no commute to work, save money…” – inkább: „It’s packed with benefits, no commute to work, saving money …” – eleve nem túl jó ez az egész így, de a nyelvtani hiba felteszi rá a koronát. Már csak egyet, pedig van még benne: „What I have learnt on how to stay productive when working remotely?” – ezt nem is magyarázom, csak gratulálok a kérdőjelhez (vagy a szórendhez, ahogy tetszik).

Hajrá, kopipészt! És véletlenül se ellenőrizzünk közben…

Itt már elkezdtem gyanakodni, és rákeresve persze könnyű volt megtalálni az eredetit – itt bizony egy az egyben, minden kritika nélkül vették át a szöveget, ami nem egy szerkesztett újságból vagy más, valamelyest megbízható forrásból származik, hanem egy szoftveres szolgáltatásokat nyújtó cég blogjából… Hajrá, kopipészt! Attól, hogy angolul van, semmi garancia sincs rá, hogy egy reklámszöveget megfelelő nyelvhelyességgel raktak össze, ahogy arra se, hogy anyanyelvi készítette. Ettől még nem lesz belőle egy az egyben felhasználható vizsgaanyag, ezt talán magyarázni sem kellene…

De ugyanebben a feladatban az egyik kérdés így lett megfogalmazva: „Commuting he misses because during that time he…” – Yoda mester személyesen? Mert rajta kívül ezt mindenki más így írta volna: „He misses commuting…” Ráadásul itt az egyik megadott (hibás) válasz így hangzik: „did a special mental training” – a training főnév angolul megszámlálhatatlan, tehát semmiképpen sem állhat előtte „a” – nem, ez sem csak egyetlen betű vagy elütés, hanem komoly nyelvtani hiba, és ezt a vizsgafeladat írója követte el. Gondoljuk meg, hány vizsgázó hányszor fogja a fejében megforgatni ezt a nyelvileg teljesen hibás alakot, és hogy ez milyen hatással lesz a nyelvtudására. Ráadásul ez tipikusan Hunglish hiba, mert magyarul az „egy képzés” vagy „egy tréning” teljesen jó. Ennek a kiszúrásához nem kell anyanyelvi lektor, elég egy stabil B2 szintű nyelvtudás. Csak hát láttuk, hogy ellenőrzésre nem maradt idő. Bár vizsgaíróként eleve nem lenne szabad ilyen szintű hibákat elkövetni, akármilyen rövid idő alatt sem.

Még két példa a kérdések szövegéből, csak gyorsan, magyarázatok nélkül, a feladatíró nyelvi kompetenciájának érzékeltetésére, és az ellenőrzési folyamat minőségének illusztrálására: „The packing is not ready yet” és „The wooden statue doesn’t match her room’s colour.” És tényleg csak azokból válogattam, amiket a nyest.hu nem írt meg, de maradt még elég sok, innen letölthető: B1 B2 C1.

Képzeljük el azt a jelenetet, amikor megbukik az iTOLC-on egy vizsgázó, és a vizsgamegtekintésre a vizsgázó magával viszi angoltanárát, aki ott szembesül a feladatsor színvonalával. Hány fellebbezés lesz? És hányan fogják megkérdezni , hogy akkor mennyit ér azoknak a vizsgája, akik átmentek? Mert ezzel a vizsgával nem az a baj, hogy túl könnyű vagy túl nehéz adott szinten, hanem az, hogy kiszámíthatatlan. Teljesen lutri lesz az ilyen kérdésekkel, hogy ki megy át és ki bukik meg.

A másik nagyon nagy probléma a nyilvánosságra hozott feladatsorokkal, hogy rosszul mérik a tudásszintet. Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a NYAK látta ezeket a feladatsorokat, és elfogadta őket, mint az angol B1, B2 és C1 szinteken korrekt teszteket. (A német feladatsorokról hasonlókat mondtak németes kollégák, de én csak az angolról tudok írni.)

Ez bátorság vagy merészség? Vagy más?

Már a korábban említett súlyos nyelvi problémák önmagukban is diszkvalifikálnák ezeket a feladatokat (sőt, negyedennyi is elég lenne), de sajnos, van még tovább. Szinte véletlenszerűen lehet választani a feladatok közül, majdnem mindegyikkel van probléma a nyelvi kompetenciamérés szempontjából is. Tulajdonképpen jól használhatók lennének ezek a feladatsorok egy Testing egyetemi kurzuson, mert állatorvosi lóként szinte minden elkövethető vizsgáztatás-módszertani hiba előfordul bennük.

Nézzünk ismét csak párat, ízelítőül:

iTOLC angol B1 vizsga, Reading, Task 1 – az egész vizsga legelső kérdése kapásból rossz:

Japan is ( 0) ….home… to a unique and vibrant culture, along with beautiful (1) ……… and exciting, ultra-modern ( 2) …..…

A felhasználható szavak között szerepel a cities és a landscapes, ez utóbbit várják helyes megoldásnak az (1)-nél és a cities-t a (2)-nél, de könnyen belátható, hogy a cities hibátlanul működik az (1) helyen is – több jó megoldás is elképzelhető tehát, így a kérdés hibás.

Ugyanitt a formázás is nehezíti a vizsgázó dolgát (ugyanez a tipográfiai probléma több helyen is visszaköszön egyébként – nem figyeltek oda egészen egyszerűen):

disadvantage
s

Ezt nem lehetett volna megoldani egy sorban? Kicsit szélesebbre venni az oszlopot, hogy kiférjen? A mellette levő oszlopban úgyis rövidebb a szöveg, még jobban is nézett volna ki, ráadásul olvashatóbb.

Ki mondta, hogy nem rakhatok annyi hibát egy nyelvvizsgafeladatba, amennyi csak jólesik?

Homályos instrukció: ez rengetegszer előfordul. Eleve rossz ötlet a „You read an article about diets” típusú megfogalmazás (iTOLC angol C1, Reading, Task 1 – megint elég volt az első feladat legelejéig menni, hogy hibát találjunk, remek), de ugyanezt használják szinte mindenhol, pedig nagyon nem bevett itt a Present Simple. Az instrukció többi részéhez igazodva itt is a sima felszólító mód lenne a jó: „Read this article…”. De szintén rosszul hangzik a „You don’t need 2 extracts” is – ez sokkal inkább „There are 2 extracts that you don’t need” szokott lenni ilyen kontextusban. Ez is érthetetlen egyébként, mert aki látott már ilyen instrukciókat, az tudja, hogy miket szoktak írni adott feladattípusoknál – de hogy még annak se tűnjön fel, aki ezeket ellenőrzi? Senki nem látott itt még nyelvvizsgatesztet?

Zavaró témaválasztás – igen, ez is egy típushiba a vizsgáztatásban, és persze az iTOLC is elkövette, nem is egyszer. Most nem is csak a legszebb „John’s breast” megoldásra gondolok (ráadásul tetoválás van John mellén, az sem kellene, hogy téma legyen!) – ez persze egyben a nyelvi hiba kategóriája is, tehát ha így vesszük, három hiba egy csapásra, igazán szép teljesítmény. Az könnyen belátható, hogy a szex, a vallás vagy a politika miért nem elfogadható téma nyelvvizsgáztatásban: egyesek érzékenységét sértheti, és ezáltal befolyásolhatja a teljesítményt. De mennyire megosztó lehet az iTOLC angol C1 Reading Task 4, aminek a címe Schools vital tool in combating Roma exclusion. Ilyet egészen egyszerűen nem lehet nyelvvizsgára beengedni: „Roma children often …..
A) have intellectual disabilities.”

Teljesen mindegy, hogy a cikk milyen állást foglal a témában, vagy hogy „csak” a rossz válaszok között szerepelnek a botrányos kifejezések – ez abszolút alkalmatlan vizsgatéma. Aki ezt nem érti, ne menjen vizsgafejlesztés közelébe.

Persze többször előfordul az egyik legklasszikusabb hibás feladat is, amikor a szöveg elolvasása vagy meghallgatása nélkül is megválaszolható a kérdés. Csak a változatosság kedvéért most nézzünk egy A2 szintű iTOLC feladatot (korrektek tehát, mert szinttől függetlenül egyforma a színvonal – egyformán pocsék):

Your password should be…
A) easy to remember.
B) a combination of characters.
C) your dog’s name.


Vajon melyik lehet itt a jó megoldás?

Ez csak egy rossz álom lehet…

Hibás feladatkijelölés – az ember azt hinné, hogy ilyen hiba azért már nem fordulhat elő, de valószínűleg minél több tesztkészítési hibát akartak bemutatni. iTOLC angol B1, Writing Task 2: „You have to fill in the following form to win.” – és nincs semmi, amit ki lehetne tölteni, csak egy üres lap. Ennyi – nincs megadva az sem, hogy milyen műfajú írásművet várnak, csak ez: Answer the questions in about 100 words. Az most mellékszál, hogy a négy kérdésből háromban hiba van, ezt lassan megszoktuk már. De mit írjon a vizsgázó? Mert a nyomtatványkitöltés B1-en már túl könnyű, de nincs itt a nyomtatvány, amit kér kitölteni. Akkor levelet? De kinek? Esszét? Azt hová? Újságcikket? Milyen kiadványba? Jó, mondjuk már az első írásfeladatnál is az volt az instrukció, hogy „react to her email” – itt vajon mire gondolhattak?

De itt inkább abba is hagyom és az érdeklődő közönségre bízom, hogy megtalálják a felsorolt hét után a többi vizsgáztatás-módszertani hibát, mert persze van még bőven – a többiek szerintem ennyi után bemondásra elhiszik, hogy van például túl könnyen (automatikusan) kiszűrhető rossz válasz a feleletválasztásosok között, hibás megoldókulcs (nem kell ám annak örülni, ha rossz megoldást is elfogadnak, mert akkor gyanús, hogy máshol meg a jót nem fogják – erre írtunk is már példát), és még sorolhatnám.

Egészen elképesztő egyébként, hogy még a saját Vizsgaszabályzatuk is több helyen hibás, például “Szükség esetén az auditív szövegeket a teremfelügyelő a fogyatékkal élő vizsgázó részére újból lejátssza (összesen maximum 3 alkalommal) az auditív szöveget.” és “A feladatsorokat az iTOLC Nyelvvizsgaközpont Vizsgafejlesztő Bizottsága végzi, amely öt-öt nyelvtanárt foglal magában mind német, mind andol nyelvől, élükön a szakmai vezetőkkel.” Komolyan az a benyomása alakul ki az embernek, hogy itt nem csak nyelvi-szakmai hiányosságokkal állunk szemben, hanem nem is figyelnek oda.

Természetesen elméletben nem kizárható, hogy a májusi vizsgacunamira elkészített 26 vizsgájuk mind kiváló munka, hibátlan egytől egyig, vagy legfeljebb minimális, az érdemi részt nem érintő hibák vannak bennük. Csak ezt most már kevesen fogják elhinni. Ha ezek a vizsganapok így lemennek, ahogy meghirdették őket, az akkora sebet üt a hazai nyelvvizsgáztatás hitelességén, ami sokára fog begyógyulni. Majdnem húsz év telt el a modern nyelvvizsgák bevezetése óta, és a közvélemény jelentős részében még mindig nem tudatosult, hogy ez már nem a régi rendszer. Ha egy ennyi sebből vérző nyelvvizsgát be lehet vezetni, akkor nem azt fogja mondani a nyelvtanulók széles tábora, hogy ja, hát az iTOLC rossz minőségű, de a többi nyelvvizsga korrektül mér, hanem azt, hogy kiszámíthatatlanok a magyar nyelvvizsgák, úgy általában. Ez ellen kellene valamit tenni, de nagyon gyorsan.

Na de mi lesz a TELC-árvákkal?

A hét híre a nyelvtanulók számára kétségtelenül a TELC nyelvvizsga magyarországi megszűnése volt. Szinte mindenkit váratlanul ért a hirtelen kivonulás, és az sem vigasz, hogy a TELC nyelvvizsga maga természetesen nem szűnik meg nemzetközileg, tehát például Németországban továbbra is le lehet tenni, mert ez innen kissé kényelmetlen megoldás lenne, arról nem is beszélve, hogy a magyarországi akkreditáció törlése után külföldön letett vizsgákat honosíttatni kell majd.

Akik tehát eddig a TELC-re készültek és nem tudnak levizsgázni a fennmaradó időpontokban (2019. január 12. és február 2.), nem tehetnek egyebet, mint hogy más nyelvvizsga után nézzenek.

De melyik legyen az?

Egy angoltanárokat tömörítő FB-csoportban merült fel ez a kérdés, és persze záporoztak a javaslatok. Sokan csak egyetlen szót írtak válaszként, a javasolt nyelvvizsga nevét. Kollégák között nyilván elmegy ez a tömörség, mert úgyis mindenki vagy ismeri az adott vizsgát, vagy utánajár. De valószínűleg akadnak olyanok is, akik talán egy kicsit részletesebb választ szeretnének egy konkrét ajánlás mellé – nekik szól ez a poszt.

Hova üljön egy TELC-árva?

A kínálat látszólag elég széles: 20-nál is több lehetőségből választhat angolból a nyelvvizsgára készülő.

Valójában persze könnyen lehet szűkíteni a mezőnyt, ugyanis aki TELC-re készült, az valószínűleg nemzetközileg ismert bizonyítványt szeretne, és nem indokolatlan az a feltételezés sem, hogy egynyelvű vizsgában gondolkodik. Az IELTS és a TOEFL ilyen, de ezeket csak akkor szokták választani a vizsgázók, ha az adott egyetem, ahová készülnek, konkrétan csak ezeket fogadja csak el – ráadásul jóval drágábbak és itthon honosíttatni kell mindkettőt.

Egy másik kézenfekvő választás az ECL lehetne. Szinte hallom a kérdést: van ilyen? A csoda tudja, hogy ennek az egyébként nagyon szimpatikus nyelvvizsgának miért nem sikerült eddig nagyobb ismertséget elérnie. Egy nagyon is logikus európai egyetemi együttműködés terméke ez a vizsga, de mintha nem igazán fordítanának nagyobb energiát a megismertetésére. Gyakorlóanyagból is kevesebb érhető el, mint több versenytársánál.

Ami miatt néhányan nem szeretik, az a Reading és a Listening második feladata, mert mindkettőnél a saját szavaiddal, kötetlenül kell a kérdésekre a válaszokat megadni. Itt azért sokan tartanak tőle, hogy hiába értik a hallott vagy olvasott szöveget, ha azt angolul kell megfogalmazniuk, ott más készségeikre is szükség van.

Beírtam egy ingyenes képkeresőbe, hogy “vizsga”, és ezt kaptam. Talán kitalálható, hol és hogyan ment félre a dolog.

Javaslatunk: az Euroexam

Ami nagyon hasonlít a TELC-re, tehát a már megkezdett felkészülés valószínűleg könnyen konvertálható, az az Euroexam. A Reading része szinte teljesen ugyanaz, csak itt még szótárt is lehet használni (amivel azzal együtt az időkorlát miatt érdemes csínján bánni – erre is találhatók felkészülési tippek egyébként a honlapjukon).

A Writing első feladata az Euroexam vizsgán szinte teljesen megegyezik a TELC félhivatalos e-mail írásos feladatával, és az értékelési szempontok is nagyon hasonlók. A második feladatban TELC-en baráti e-mailt kell írni, az Euroexamnél pedig háromféle műfajból lehet választani. Ezek közül a blogposzt és az esszé a legnépszerűbb. Utóbbinál működnek legjobban az előre megtanulható panelek, és továbbtanulás esetén is talán ez a leghasznosabb.

Ez nem történhet meg egyetlen páros szóbeli nyelvvizsgán sem, mivel ott mindkét vizsgázó mindig ül.

A szóbeli?

A szóbelinél is szinte mindent hasznosíthat az Euroexamnél az, aki eddig a TELC-re készült. Fontos, hogy mindkét szóbeli páros, bár ebben az Euroexam visszafogottabb: itt nagyrészt felváltva kell a vizsgáztatókkal beszélgetni, és csak az utolsó rész a valóban páros feladat. Hasonlítanak abban is, hogy ezen a két vizsgán van felkészülési idő, ami javítja a teljesítményt és növeli az önbizalmat. B2-es szinten az Euroexam képregény-mesélése talán egyszerűbb és hétköznapibb, mint egy komolyabb témáról tartott TELC-es prezentáció.

A Listening is nagyon hasonlít – ráadásul az Euroexamnél B2-es szinten kétszer lehet meghallgatni a feladatokat (a TELC-nél az első hallott szöveg értése feladatot csak egyszer lehet meghallgatni).

“Silence is golden” – így mondják angolul, hogy ‘hallgatni arany’, tehát ez nem “listening”.

Ami még nagyon fontos szempont: az elfogadottság. Magyarországon ez tiszta sor. A TELC, ECL és Euroexam vizsgák egyformán akkreditált bizonyítványt adnak és a külön szóbeli és írásbeli részvizsgák is csereszabatosak. Ha tehát TELC-en csak az egyik fele sikerült, akkor ki lehet pótolni a másik félvizsgával. Nemzetközi elfogadottságban már vegyesebb a kép. A pécsi központú ECL vizsga sok nyelvből van és Vietnamtól Dél-Afrikáig sok országban lehet egy-egy iskolában letenni; a magyar mellett román és litván akkreditációról lehet olvasni a honlapján.

A TELC vizsgák a frankfurti központnak köszönhetően igazán Németországban erősek. Ott ma is az egyik legnagyobb vizsga, viszont angol nyelvterületen sokkal kevésbé ismertek. Az Euroexammel fordított a helyzet: a brit egyetemi akkreditációnak köszönhetően legalább egy tucat angol és skót egyetemen elfogadják, míg német nyelvterületen kevesebben ismerik, bár a német vizsgáját ott hivatalosan elfogadják tartózkodási engedélyhez (ez sem utolsó szempont!).

Ennyit azért egyik nyelvvizsgán sem kell írni…

Ugyanilyen fontos a felkészüléshez elérhető segítség is – ebben az Euroexammel nehezen lehet felvenni a versenyt. Honlapjuk Felkészülök menüpontjában annyi mindent kínálnak, hogy csak néhány elemét emeljük itt ki: ingyenes online vizsgafelkészítő tanfolyam, tanulási és vizsgatippek rengeteg letölthető anyaggal, több különböző típusú részletes intenzív felkészítő edzésterv, szóbeli próbavizsga

Végső soron persze minden vizsgázónak saját magának kell mérlegelnie, hogy melyik nyelvvizsga követelményrendszere fekszik neki legjobban. Érdemes a szóba jöhető nyelvvizsgák mindegyikének vagy egy-egy vizsgafeladatsorát végigcsinálni, vagy egy próbanyelvvizsgára elmenni – ez utóbbi lehet a legjobb indikátor.

Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Hivatalosan ugyan még mindig nem jelentették be a nyilvánosság előtt, de mostanra már tudhatóan és ellenőrizetten valós a hír: 2019. februárjától nem lesz Magyarországon TELC nyelvvizsga.

Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Váratlanul érte a vizsgáztatókat, amikor tegnapelőtt az igazgató levélben tájékoztatta a őket, hogy megszűnik a vizsga hazánkban.

Az okokról természetesen azonnal megindultak a találgatások, de jelen pillanatban csak annyit lehet biztosra tudni, hogy a hazai megszűnést a németországi központ (a vizsga tulajdonosa) kezdeményezte, indoklás nélkül, 2019. márciu 31-i hatállyal. A vizsga itthoni lebonyolítója a TIT volt, akik még nyáron is kötöttek megállapodásokat új vizsgahelyszínekkel, tehát nyilván nem számítottak a gyors kivonulásra. Ezeket az új vizsgahelyszíneket különösen érzékenyen érintheti ez a döntés, nem kevés pénzbe kerül ugyanis az ilyen regisztráció.

Ugyanígy nehéz helyzetben vannak a vizsgáztatók is – egyrészt ők is anyagi áldozatot vállalva végezték el a képzést, másrészt most bevételkieséssel számolhatnak.

Ami a vizsgázókat illeti: a már meghirdetett november 17-i vizsgát változatlan feltételekkel megtartják. Utána 2019. január 12-én lesz még egy vizsga (ez az eredetileg meghirdetettől eltérő időpont már), majd pedig egy utolsó vizsgalehetőség lesz február 12-én (ezt korábban nem hirdették, a megszűnés miatt tették be).

Ami a legfontosabb sokak számára: a korábban megszerzett TELC nyelvvizsgák természetesen továbbra is érvényesek maradnak, a nyelvvizsga megszűnésével ezek nem vesztik hatályukat.

Pruney fingers and more

Kristen Bellnek van egy érdekes fóbiája (nevezzük így), amiről Jimmy Kimmel műsorában beszélt. A címben már lelőttem a poént, a pruney fingers kifejezésről lesz szó (aztán majd innen eljutunk sok másfelé is). Nézzük tehát:

Ismerjük a jelenséget, amikor a vízben egy idő után ráncosak lesznek az ujjaink – ez hát a pruney fingers. Gyakorlatilag biztos voltam benne, hogy nem lesz benne a szótárban, mert annyira ritka kifejezés, de azért persze megnéztem.

Amikor azt írom, hogy “a szótár”, természetesen a Lázár-Vargára gondolok.

És hát itt ért a kellemes meglepetés – benne volt. Nem azért lepett meg, mert ne lenne jó szótár a Lázár-Varga (sőt, pont fordítva!), hanem mert ennyire ritka kifejezést tényleg nem várna el az ember. De persze benne van:

Ez vajon még hány másik angol-magyar szótárban található meg?

Érthető egyébként a dolog, mert a prune szóból jön, ami pedig ‘aszalt szilvát’ jelent, mint a fenti képből is kiderül – tényleg olyan ilyenkor az ujjunk, mint az aszalt szilva. Leggyakrabban többesben használják: prunes (de nem kizárólag – a lényeg, hogy ezek szerint megszámlálható főnév).

prunes – aszalt szilva

Érdekesség, hogy a többi gyümölcsnek nincs külön neve aszalás után: simán csak dried apricots például az aszalt sárgabarack és általában is dried fruit az aszalt gyümölcs. Valójában persze az szokatlan, hogy az aszalt változatra külön szó van – ennek a szó eredetében rejlik a magyarázata: régebben a prune egyszerűen szilvát jelentett, ez változott később plum-ra (a belsejében lévő magánhangzó kiejtése akkor még megegyezett a prune-ban ma is szereplő hanggal), a prune viszont megmaradt az aszalt változat neveként.

Ha már itt vagyunk, jegyezzük meg, hogy a prune ige is lehet: ‘metszeni, lenyesni’, ilyen jelentése van, és nyelvtanulóként talán ez a leghasznosabb tudnivaló, ugyanis átvitt értelemben is használják, tehát kb. ‘optimálisra csökkenteni’ jelentésben.

Néhány példamondat:

They refused to accept that staff numbers had been pruned back to 60.

Western Rail have pruned their timetables for the winter.

Your essay is fine but you need to prune out all those unnecessary details.

Persze használható a kertészeti jelentésében is, csak ez a hétköznapokban valószínűleg ritkábban jön elő:

A good grape grower will prune the vines once a year.

Emelt szintű angol érettségi, 2017. május: a Hallott szöveg értése vizsgarész feladatai interaktívan

Az idei angolérettségi feladatait feldolgozó sorozat utolsó részéhez érkeztünk: ez itt a 2017. májusi emelt szintű angolérettségi Hallott szöveg értése vizsgarész feladatainak interaktív változata.

Ugyanazok a megjegyzések érvényesek itt is, mint a korábban megjelent Olvasott szöveg értése vizsgarész feladatai esetén. A Nyelvhelyesség feladatait itt találjátok meg.

A feladatok:

Task 1

Task 2

Task 3

Emelt szintű angol érettségi, 2017. május: a Nyelvhelyesség vizsgarész feladatai interaktívan

Ebben a posztban az idei emelt szintű angolérettségi Nyelvhelyesség feladatsorának interaktív változatát találjátok.

Ugyanazok a megjegyzések érvényesek itt is, mint a korábban megjelent Olvasott szöveg értése vizsgarész feladatai esetén.

A Hallott szöveg értése feladatsora is hamarosan érkezik.

A feladatok:

Task 1

Task 2

Task 3

Task 4

Exit mobile version