Hogyan ejti az új-zélandi miniszterelnök a flag szót?

A Mashable egy érdekes cikket közölt, ami egyetlen angol szó egy adott ember általi kiejtéséről szól – egy videót linkeltek, amiben John Key új-zélandi miniszterelnök ejti ki a flag (‘zászló’) szót számtalan alkalommal:

Lényegileg azon élcelődik a videó készítője, hogy a miniszterelnök a flag szót (az ő átírásuk szerint) flehgnek ejti. Most azt talán inkább hagyjuk is, hogy mennyire értelmetlen dolog valakinek a kiejtését kritizálni, főleg akkor, ha anyanyelvi beszélőről van szó. Új-Zélandon ezt a szót (és a hasonló helyzetben lévő hangokat más szavakban is) így ejtik – ez van, ez is egy nyelvváltozat, és mint ilyen, egyik sem rosszabb vagy jobb a másiknál.

Magyar anyanyelvű angoltanulók számára ez azért érdekes, mert nekünk viszont gyakran gondot okoz a bad (‘rossz’) és bed (‘ágy’) szavakban található magánhangzó megkülönböztetése (hogy a képzéséről már ne is beszéljünk), itt pedig pont azon akadt ki valaki, hogy egy másik beszélő nem a várt hangot ejtette. Brit és amerikai angolban a flag szó ejtése [flæɡ]; itt hallható a brit változat:

https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/media/english/uk_pron_ogg/f/fla/flag_/flag__gb_1.ogg?_=1

Ez pedig az amerikai:

https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/media/english/us_pron_ogg/f/fla/flag_/flag__us_1.ogg?_=2

Itt pedig néhány nem azonosított beszélő ejti ki:

Halljátok a különbséget? És ki is tudnátok ejteni? Nem állítjuk, hogy ez lenne az angoltanulás legfontosabb része, mert nem anyanyelvi beszélőként mindenképpen lesz némi akcentusunk (és hát az anyanyelviek sem mind beszélnek egyformán), de ha szeretnétek egy kicsit gyakorolni az e két hang közötti különbséget, akkor ezt a videót tudjuk jó szívvel ajánlani:

Ha egy rövidebb, de szintén korrekt magyarázatot szeretnél látni és hallani:

A fentiek után már mindenki kihallja talán, hogy tényleg más hangot ejt ([fleɡ], nem pedig [flæɡ]) az új-zélandi miniszterelnök, de mint említettük, az új-zélandi angol kiejtés már csak ilyen – erről (illetve az új-zélandi angolról általában) bővebben ír a Wikipedia angolul és magyarul is.

Ha valakit el akarsz ijeszteni az új-zélandi angoltól, ezt a videót mutasd meg neki:

Azért Kiwi szerepel a címben, mert az új-zélandiakat viccesen így becézik (és magukra is használják a szót, tehát szólíthatod így őket te is informális kontextusban). Itt nem a gyümölcsről van egyébként szó, hanem Új-Zéland nemzeti szimbólumáról, a futómadárról – magyarul némileg meglepő módon ‘kivi’.

Na jó, ez a fenti videó azért elég szigorú volt – nézzünk egy kicsit informatívabbat és követhetőbbet is:

Ez pedig talán a legjobb a témában – ha csak egyet nézel meg, ez legyen az (ráadásul vicces is):

A kiejtési témák után, még mindig a flag szónál maradva, említsünk meg néhány szókinccsel kapcsolatos érdekességet.

Írisz, más néven nőszirom; angolul flag, illetve ez a változat a blue flag vagy blue flag iris.

A flag nem csak ‘zászló’, hanem ‘írisz’ is lehet (másik neve ‘nőszirom’). Angolul ennek több változata is van, a színük alapján yellow flag vagy blue flag, és ez utóbbinak is van több alváltozata, például a slender blue flag, a larger blue flag vagy a Virginia iris; és mindegyik nevében benne lehet angolul is az iris szó – néha elhagyják.

Ráadásul a flag lehet ige is, és ekkor is több jelentése van. A két leggyakoribbat említjük most meg – az egyik a ‘megjelöl, könyvjelzőz’:

I’ve flagged a couple of places where I couldn’t read your handwriting.

305 emails have been flagged for further review.

A flag másik gyakori jelentése pedig a ‘lankad’:

By the end of the second lap I was beginning to flag a bit.

I’m proud to reveal that in spite of the countless demands on his time and energies, his interest has never flagged.

Yellow flag – ez is írisz

A flag szerepel néhány érdekes és hasznos kifejezésben is:

  • like waving a red flag in front of a bull – a jelentése kitalálható, de ebben az az érdekes, hogy ez inkább az amerikai angolban van így, a britek inkább az a red rag to a bull formában használják.
  • keep the flag flying – ‘képviselni egy országot/ügyet/társaságot’, ‘egy ország/ügy/cég zászlaját vinni’ (átvitt értelemben):

George Formby kept the flag flying for the ukulele until his death in 1961 and then Tiny Tim carried the flame.

They keep the flag flying, even if they’re not the first to plant it at the South Pole.

  • flag down – ez meg egy jó kis phrasal verb, és azt jelenti, hogy ‘leint, leállít’:

The first encounter was in 1926, when a train heading for McComb was flagged down by a man with a lantern.

Finally he was able to flag down a truck full of pigs heading into Sucre.

Akkor hát ennyit röviden a flag szóról…

Mintegy 1500 helyre lehet még jelentkezni a diplomamentő programban

(MTI) – Még 1000-1500 helyre lehet jelentkezni a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő diplomamentő programban, a határidő november 15. – hívta a fel a figyelmet Pákozdi Szabolcs, a programot szervező Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatója.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott tájékoztatás szerint 24 helyszínen további 170 angol és német nyelvű képzés indítása várható.
Az ügyvezető a közleményben kiemelte: nem érdemes a végső időpontot megvárni, hiszen, ha egy képzés eléri a maximális létszámot, oda már nem tudnak jelentkezést fogadni.
A közlemény szerint a támogatottaknak legkésőbb 2016. december 31-ig kell sikeres nyelvvizsgát tenniük. A 2015. március 1-nél korábban indult képzéseknél ez a határidő 2015. december 31.
Eddig országosan már több mint kilencezren vettek részt a program során indított csaknem 850 képzésen. Az eddigi vizsgaeredmények bizakodásra adnak okot, hiszen az első félévben 1300-an kísérelték meg a nyelvvizsgát és 90 százalékuk sikeresen teljesítette azt – olvasható a tájékoztatásban.
A képzésre a www.ofa.hu honlapon, regisztrációt követően lehet jelentkezni.

A piszoár temetése és ennek helyes kiejtése

Szép példa arra, hogy még a legváratlanabb helyeken is bukkanhatunk angoltanulási lehetőségre. A mellékelt screenshot az Index.hu tegnapi címlapjának egy részlete. Viccesnek tűnhetne ez a kis bevezető a hírhez, csak az a baj, hogy ez a párbeszéd angolra visszafordítva nem vicces, mert nem félrehallható a két szó (a cikk angol kutatásra hivatkozik). Értem persze, hogy ez poén akar lenni, de nem működik, mert ez angolul nem rímel. Talán szőrszálhasogatásnak tűnhet (tényleg, tudtátok, hogy a szőrszálhasogatás angolul gyakorlatilag szó szerint ugyanígy van? – to split hairs; a főnév pedig hair-splitting), de a burial (=temetés) ejtése ˈberiəl, ami így egyáltalán nem keverhető össze a urinary-val. Ráadásul még az is felmerült bennem, hogy esetleg azt hihette a szerző, hogy ez utóbbi angolul urinal volt (mert ugyan az urinális angolul helyesen urinary, de a burial – urinal rím kézenfekvőbb, nem?). Viszont a urinal (kiejtése jʊəˈraɪnl, de lehet ˈjʊərɪnl is) sajnálatos módon piszoárt jelent :). Szóval, sehogy sem jön ez össze. De mondom, értem, hogy nem komoly az egész, csak arra gondoltam, hogy megtanulunk ennek kapcsán pár dolgot:

– a bury (eltemetni) szó ejtése angolul ˈberi; ez pontosan ugyanaz a hangsor, mint a berry (bogyó) szó (lásd strawberry, raspberry, stb.)

– a burial (temetés) ejtése ezek után már nem meglepő módon ˈberiəl

Oh, stop splitting hairs! (Hagyd már abba a szőrszálhasogatást!)

Your constant hair-splitting is driving me mad. (Megőrjít az állandó szőrszálhasogatásod.)

– a piszoár angolul urinal (kiejtés: jʊəˈraɪnl vagy ˈjʊərɪnl; sőt, amerikai angolban akár ˈjʊrənl)

– a húgyúti pedig urinary (ˈjʊərɪnəri, amerikaiul ˈjʊrəneri)

A 2015. májusi angol középszintű érettségi feladatai interaktívan

A 2015. májusi angol középszintű érettségi feladatai az alábbi linkeken érhetők el interaktív formában:

Olvasott szöveg értése: Task 123 – 4

Nyelvhelyesség: Task 123

Hallott szöveg értése: Task 123

A korábbi évek feladatsorai itt találhatóak, innen pedig egy fájlba tömörítve lehet letölteni az összes eddigi angol érettségi feladatsort (külön a középszintű és az emelt szintű).

Az idei emelt szintű feladatok is hamarosan érkeznek interaktív formában.

Az összes eddigi angol érettségi feladatsor egyetlen fájlban

Eddig is elérhető volt az összes korábbi év minden angol érettségi feladatlapja, de azon az oldalon minden feladatsor, megoldás és hangfájl külön fájlban található, aminek ugyan vannak előnyei, de felmerült az igény, hogy egyetlen fájlban is legyen letölthető minden egyszerre. A hanganyag miatt persze ezek elég nagy fájlok lettek, de most végre itt vannak, letölthetőek. Praktikus okokból a középszintű és az emelt szintű feladatokat külön fájlban találjátok:

Az idei angol érettségi feladatai és megoldásai, közép- és emelt szint

A tegnapi középszintű és emelt szintű angol érettségi feladatai, megoldásai és hanganyaga megtalálhatóak Letölthető angol érettségi feladatsorok című oldalunkon, ahonnan a korábbi évek feladatsorai is letölthetőek.

Ha valakit csak az idei feladatok érdekelnek, íme a közvetlen linkek:

2015. májusi angol középszintű érettségi: feladatlaphanganyagmegoldások

2015. májusi angol emelt szintű érettségi: feladatlaphanganyagmegoldások

Pályázat: négyhetes tanulmányút az USA-ban 16-18 éves fiataloknak

A budapesti amerikai nagykövetség honlapján jelent meg ez a felhívás, amely remek lehetőséget kínál az érdeklődő diákoknak. Feltételek:

  • érdeklődés a diplomácia, a transzatlanti kapcsolatok és a sajtószabadság iránt
  • 16-18 év közötti életkor (2015. június 27-én!)
  • az út 2015. június 27. és július 25. között van
  • teljes ellátás, repülőjegy beleértve

Jelentkezési határidő: február 28.

A részletes felhívás (angolul) itt található: http://hungary.usembassy.gov/pr_12082014.html

Ha ismertek valakit, akit érdekelhet, osszátok meg vele a hírt!

 

Változás a középszintű és az emelt szintű angol érettségi íráskészség feladatának értékelésében

2015. májusától kisebb változás lesz az angol érettségi íráskészséget mérő feladatainak értékelésében.

Az egyik újdonság, hogy megszűnik az “íráskép” mint értékelési szempont, illetve átkerül a “feladat teljesítése” nevű szemponthoz. Ez logikus módosítás, mert eddig gyakorlatilag “ingyen” lehetett egy pontot kapni arra, ha olvasható volt a kézírás – de az olvashatatlan kézírásra adandó nulla pont úgyis automatikusan azt jelentette eddig, hogy nulla pontot kap az egész feladatra (bár nem hallottam olyan esetről, amikor ezt a gyakorlatban alkalmazták volna).

A másik változás, hogy az elvárt hossztól eltérő dolgozatokat pontlevonással fogják büntetni. Konkrétan ez szerepel majd a feladat szövegében:

Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen eltér (rövidebb, hosszabb) a megadott szóintervallumtól, az pontlevonással jár.

Májusig azért még szerencsére van elég idő, hogy a “szóintervallum” helyett valami jobb kifejezést találjanak. Szegény vizsgázó persze ezzel nem nagyon lesz akkor sem kisegítve, mert mi az, hogy “jelentősen eltér”? (A “rövidebb, hosszabb” kedvesen segítőkész magyarázat, de valójában semmit sem ér.) Csak ijesztgetésre jó, mert még annyit sem árul el, hogy mekkora pontlevonásra kell számítani. Szerencsére a minisztériumi hivatalos tájékoztató ennél pontosabban fogalmaz (és remélhetőleg megjelenik majd egy nem ennyire eldugott helyen is, hogy az érintettek nagyobb eséllyel értesüljenek róla). Röviden összefoglalva:

  • középszinten az A feladatban ha 120 szónál többet ír a vizsgázó, 1 pontot vonnak le tőle, ha pedig 25 szónál kevesebbet ír, nulla pontot kap (ez mindig a “feladat teljesítése” szempont pontszámára érvényes)
  • középszinten a B feladatban 180 szó fölött vonnak le egy pontot, és 50 alatt ér nullát
  • emelt szinten az A feladatban 225 szó fölött vonnak le egy pontot, és a 60 szónál kevesebbet tartalmazó írásmű büntetése a nulla pont
  • emelt szinten a B feladatnál pedig 375 szónál nem érdemes többet írni, mert levonnak egy pontot, míg a 100 szónál rövidebb fogalmazásokra adnak nulla pontot

Nem nagy ez a változás, mert a megadott határok alá eső írások nyilván valóban értékelhetetlenül rövidek, bár az nehezen érthető, hogy a kicsit hosszabb fogalmazást vagy levelet miért kell pontlevonással büntetni, ha egyébként más gond nincs vele.

Valószínűleg sok gondot nem fog okozni ez a módosítás, de azért érdemes tudni róla, és a vizsgán persze odafigyelni a a szószámra – a legjobb az lenne, ha ezt konkrétan feltüntetnék a vizsgalapon magán is, nem csak a jelenlegi, ijesztgetős formájában.

Belépőszinten (A2) is lehet majd nyelvvizsgázni

Az MTI tegnapi (február 18.) híre alapján egy újabb szinten, az úgynevezett belépőfokon (A2) is lehet majd államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Eddig Magyarországon csak B1 (alapfokú), B2 (középfokú) és C1 (felsőfokú) nyelvvizsgák voltak akkreditálva.

A szint rövid leírása:

Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen.

Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről.

(forrás)

Érdekes a minisztérium indoklása (az MTI hírét idézzük):

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez – írták az előterjesztők.

Természetesen az alapfok (B1 szint) nem jelenti a “nyelvtudásskála közepét”, már csak azért sem, mert ilyen közepet nem is lehet meghatározni. A “nyelv önálló használata” megfogalmazás pedig szintén csak azért szerepelhet, hogy azt az érzetet keltse a témát nem ismerőkben, hogy a B1 elég magas szint, tehát ami eggyel alatta van, az még mindig egész jó.

Ez nyilván távolról sincs így, az A2 egy rendkívül alacsony nyelvtudási szint – az akkreditációról szóló döntés mégis örömteli és támogatásra érdemes. Az a tény ugyanis, hogy egy adott szint alacsony, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ezt tanúsító nyelvvizsga nem ér semmit – a világban a legnagyobb, legelismertebb nyelvvizsgarendszerek legtöbbjében szerepel ilyen szintű vagy még alacsonyabb vizsga: például a Cambridge-nél lehet A1 szinten is bizonyítványt szerezni.

Nem érvényes az az unalomig hallott ellenérv sem, hogy úgysem a papír számít, hanem a tudás – ha egy állásra több százan jelentkeznek (ami manapság teljesen mindennapos), nyilván nem azt fogják behívni interjúra, akinek nincs nyelvvizsgája. A munkáltató nem akarja azzal pocsékolni az idejét, hogy százaknak szervez házi nyelvvizsgát – behívja azokat, akik egyébként ígéretesnek tűnnek és van nyelvvizsgájuk is, aztán majd az elbeszélgetésnél kiderül, hogy tényleg elég jól tudnak-e. Erre az előszűrésre egy ilyen vizsga teljesen megfelelő lehet, mert valóban vannak olyan beosztások (nem “szakmák”, ahogy a minisztérium írja), ahol az A2 szint elég.

Az is igaz, hogy jelenleg a közoktatásban sajnos nagyon sokan nem jutnak el a B1 szintig sem, mégis jó lenne, ha valamilyen módon tudnák dokumentálni nyelvtudásukat – reméljük, igaza lesz a minisztériumnak, és ez a vizsga motivációt jelent az ilyen tanulók számára.

A KER-szintek leírása itt található, (letölthető .doc fájl) ez a honlap pedig részletes információkat tartalmaz, feladatokkal, megoldásokkal, leginkább tanárok számára.

Most remélhetőleg megkezdődik a verseny a nyelvvizsgaközpontok között, hogy melyikük tudja elsőnek felkínálni a vizsgázóknak ezt a szintet – érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.

Exit mobile version