Kik a Magyarországi Szülők Egyesületének a tagjai? Hányan vannak ők? Voltak-e hosszas kutatások, elmélyült vizsgálatok, érdemi konzultációk oktatási szakemberekkel, mielőtt kiadták állásfoglalásukat, mely szerint nyelvvizsgához kötni a diplomát alkotmányellenes és diszkriminatív? Alkotmányjogásszal beszéltek az ügyben, vagy csak dobálóznak a szavakkal? Eszükbe jutott-e, hogy bő öt évvel ezelőtt, amikor a nyelvi előkészítő évfolyam indult, pont ők tiltakoztak a bevezetése ellen? Emlékeztetőül: miután több nemzetközi összehasonlító felmérés is igazolta, amit korábban is sejtettünk, hogy jelentős Magyarország lemaradása az idegennyelv-tudás terén, a középiskolák egy plusz évet (kvázi “nulladik évet”) iktathattak be, amelyben heti 10-14 órában idegen nyelvet tanulhatnak a gyerekek – pont az esélyegyenlőség érdekében, pont azért, hogy ne a család anyagi háttere determinálja a nyelvtanulás sikerességét, hanem minden gyereknek legyen lehetősége a megfelelő nyelvi szintet elérnie. Nem meglepő módon óriási igény mutatkozott az ilyen osztályok iránt, sokan ennek alapján választottak középiskolát. Ez az intézkedés valóban a diszkrimináció ellen hatott, nem csak szavakban, hanem konkrét intézkedésekben. Ez ellen tiltakozott annak idején az MSZOE, akkor is ugyanolyan színvonalú érvekkel, mint most a kötelező nyelvvizsga ellen.
A felvetés annyira komolytalan és megalapozatlan, hogy valójában nehezen érthető, miért kapta fel ennyire a média, és az egész sajtóközlemény színvonala olyan, hogy nem igazán vitaalap, de azért legalább az elejét nézzük meg közelebbről (az idézetek a MSZOE honlapján megjelentek betűhív másolatai; a nyelvi megformáltság és a helyesírás már önmagukban jelzik a kiadvány igényességét):
Sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha „nyelvvizsga papír” hiánya miatt nem adják ki gyermekeinknek a felsőoktatási végzettséget igazoló oklevelet
Persze, értjük, a “nyelvvizsga papír” az államilag elismert C típusú nyelvvizsgát jelenti, és örömmel konstatáljuk, hogy a szerzők egyéni meggyőződésük szerint kezelik az akadémiai helyesírás szabályait, ami igen dicséretes, ám a hivatalos nyelvhasználatban ez némileg túlzott szabadosságnak tűnhet. A “gyermekeinknek” szóhasználat kicsit nevetséges 21-22 év feletti emberekre, de hát nem is a tárgyilagosság volt itt a cél, hanem a hangulat: szegény, elesett gyermekeinket megfosztják a diplomájuktól a gonosz felnőttek.
De miért is sérti ez az egyenlő bánásmód elvét? Mert csak az kap diplomát, aki teljesítette a követelményeket?
Diplomás segédmunkásokat termel a Magyar Felsőoktatási Rendszer, mivel a diplomához való eljutást jelentősen korlátozzák a nyelvvizsgához kötött követelmények.
A gyermek, mint segédmunkás. Kreatív nagybetű-használat, nem rossz, magánlevélben senki sem szólhatna rá egy szót sem, itt azonban sokat levon a fogalmazvány hiteléből. De “nyelvvizsgához kötött követelmények”? Ezt tényleg így mondjuk? Valamint “diplomához való eljutás”? Diplomaszerzést tetszett akarni mondani? Ami a tartalmat illeti: konkrétan miért is korlátozza a “diplomához való eljutást”? Mert nyelvvizsgát mernek érte kérni? Kérnek ám ennél sokkal nehezebbeket is – rengeteg zárthelyi dolgozatot, vizsgát, szigorlatot, szakmai gyakorlatot, sok minden mást. A nyelvvizsga pont az egyik legéletszerűbb követelmény.
A “diplomás segédmunkás” kitétel is megérne egy misét, mert valóságtartalma erősen közelít a nullához, ez is csak a szánalomkeltés érdekében került bele.
Sikeres záróvizsga letétele után sem kaphat végzettségének megfelelő állást a hallgató, mert a felsőoktatási intézmény nem ad ki végzettségét igazoló oklevelét annak, aki nem tud bemutatni egy saját költségén megszerzett „C típusú” középfokú nyelvvizsga bizonyítványt.
Többszörösen téves állítás; majdnem azt mondtam, hogy csúsztatás. A záróvizsga után még nincs végzettsége a hallgatónak, mivel nem tett eleget az összes követelménynek. A durvábbik csúsztatás itt a “saját költségen megszerzett” vizsga kitétel. Ugyanis mióta az emelt szintű nyelvi érettségi C típusú nyelvvizsgát ér, nincs értelme “saját költségen megszerzett” vizsgáról beszélni, megszerezheti ingyen a nyelvvizsgát a középiskolában a tanuló. Azt már ne is említsük, hogy még a kétszintű érettségi bevezetése előtt már néhány évvel visszatérítették a végzős középiskolások korábban megszerzett nyelvvizsgájának vizsgadíját, tehát már akkor is ingyenes volt. Persze, ha valaki az utolsó pillanatra hagyja a vizsgát, annak valóban valamelyik nyelvvizsgaközponthoz kell elmennie azt letenni, ami természetesen díjköteles. De ha középiskolában nem is szerezte meg valaki a nyelvvizsgát (ami pedig egyáltalán nem lehetetlen, sőt), akkor is 3-4-5 éve volt rá felsőoktatási tanulmányai során, és az első pillanattól kezdve tudta, hogy ez is a követelmények közé tartozik, tehát csak magára vethet.
De hogy jön ide, hogy “nem kaphat állást”? Ismét csak egy hangulatkeltő szándékú, megalapozatlan kitétel, az álláshoz jutás ugyanis sajnos még a diploma megléte esetén sem garantálható senkinek – tetszik tudni, “teljes foglalkoztatottság” a szocializmusban volt, de már akkor sem volt igaz.
Mehet a főiskolát, egyetemet sikeresen elvégzett fiatal segédmunkásnak vagy betanított munkásnak.
Na de pont erről van szó, hogy nem végezte el sikeresen a főiskolát, egyetemet az a fiatal! Ez nem érvelés – ez egészen egyszerűen hamis kérdésfelvetés, amikor a kiindulópont téves (hazug, nevezzük nevén). Mint ha azt kérdeznénk, hogy szabad-e ártatlan embert börtönbe csukni. A kérdés megfogalmazása nem hagy helyet kételynek, mert ki válaszolna erre igennel. De ha nem ártatlan? A kérdés ezt a lehetőséget nem engedi meg.
Nem hisszük, hogy ez volt a „Bolognai folyamat” célja, és nem preferálják ezt a gyakorlatot az OECD jelentések sem!
A csoda vigye már el azt a fránya helyesírást, mindig csak a baj van belőle. De a legrosszabb mégis a mondat második fele. Mert kevés kínosabb van annál, mint amikor valaki nagy elegánsan egy idegen szót használ, csak sajnos rosszul… Az OECD-jelentések ugyanis nem “preferálnak” semmit. Több mindent viszont proponálnak (javasolnak, indítványoznak).
A sajtóközlemény elemzését itt hagyjuk is abba; ha nem kapott volna érthetetlen módon ekkora sajtóvisszhangot, az ember nem is szívesen foglalkozott volna vele, mert egyszerűen kínos. Mint amikor egy rendkívül gyenge színpadi produkciót látunk, és nézőként mi érezzük magunkat kínosan. Viszont a reakciókból kiderült, hogy Keszei Sándor jól számított, csúsztatásaival és populizmusával ügyesen rájátszott az általános tájékozatlanságra, és így ismét sikerült több helyen is szerepelnie és a fiatalság megmentőjének szerepében tetszelegnie. Több helyen jelentek meg ugyanis olyan vélemények, hogy tényleg, minek a nyelvvizsga, úgyis csak a tudás számít, az meg az állásinterjún kiderül. Egyrészt önmagát csapja be az, aki azt képzeli, hogy nyelvvizsga nélkül egyáltalán eljut az interjúig. Annyi jelentkező fogja beírni a két, gyakran felsőfokú nyelvvizsgát, hogy az ezzel nem rendelkezőket már az önéletrajzok átfutása során kiszórják. Továbbá súlyos tájékozatlanság a mai nyelvvizsgarendszereket összekeverni a korábban monopolhelyzetben lévő “Rigó utcával”, ahol valóban születtek érdekes eredmények – ennek azonban lassan húsz éve! A mai nyelvvizsgák európai sztenderdeken alapulnak, komoly szakértői háttérrel rendelkeznek, és rendszeres ellenőrzéseken esnek át – az akkreditációt nem adják könnyen, és adott esetben meg is vonják: volt már rá példa. Ma már a valós, életszerű nyelvtudást mérik, mindegyik nyelvvizsga középpontjában a kommunikáció áll. Hát ezek ellen szólt a Magyarországi Szülők Egyesülete.
A bejegyzés elején feltett kérdéseim nem költőiek voltak – tényleg érdemes lenne tudni, hogy valóban hány magyarországi szülőt képviselnek, mert az Egyesület képviseletében a médiában kizárólag az elnök, Keszei Sándor jelenik meg, más megszólalót hosszas kutatás után sem találtam. Akik esetleg még nem hallották Keszei urat, azoknak ajánlom figyelmébe ezt a felvételt, 2:00-től beszél ő. 4:24-ig feltétlenül érdemes nézni (“Hát igen, hát tulajdonképpen, hát mondhatni azt, hogy a női testet megmutatni, igazából, ha mint férfi mondom, hát nem egy visszavető dolog egy férfi számára”.) Felhívnám még a figyelmet a kimunkált érveléstechnikára, különös tekintettel arra a részre, amikor egyetlen mondaton belül két ellentétes dolgot állít (“Hát elvileg, ahogy mondtam, hogy mindegy, igazából, hiszen magánélete van, illetve nem mindegy, mert hát ahogy mondtam, ezt pedagógus hivatásban nem teheti meg.”)
Ő tehát az az ember, aki a Magyarországi Szülők Egyesületét képviseli. Csak remélni merem, hogy nem közpénzből tartjuk fenn.
Tisztelt cikk író! A Magyarországi Szülők Egyesülete ugyan benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, amely kezdeményezi a nyelvvizsgakötelezettség megszűntetését a diplomához, ugyanakkor arra vonatkozólag is benyújtottak javaslatot, hogy az egyetemeken és főiskolákon legyen köletelző a szaknyelvi oktatás! Érdekes módon a neten akárhol olvasom a beadványal kapcsolatos kritikákat ezt sehol nem említik! Vajon miért? Mert ha megszűnne a nyelvvizsga kötelezettség akkor az egy csomó nyelvtanár megélhetését venné el. Ha kötelező lenne a felsőoktatási intézményeknek a nyelvoktatást biztosítani, akkor az nekik kerülne pénzbe!
Egy kis idézet a törvénycikkből, amiről színtén senki nem beszél:
1. A felsőoktatásba kerülés feltétele az emelt színtű érettségi ami egy középfokú végzettség. Viszont a nyelvvizsga nincs besorolva semminek. Akár 8 álltalános nélkül is le tehet valaki egy felsőfokú szakmait
2. a diploma szakmát ad még a nyelvvizsga nem!
3. A közoktatási törvény úgy szól, hogy az oktatási intézménynek-legyen az felsőfokú, középfokú vagy csak szakiskola- köteles biztosítani minden olyan feltételt-elméleti, gyakorlati, szakmai -képzést ami a bizonyítvény megszerzéséhez szükséges.
Vagyis! Ha a diploma feltétele a nyelvvizsga akkor az intézmény köteles a nyelvoktatást beépíteni a hálótervbe a szükséges vizsgákal együtt. Akik államilag finanszírozott szakra járnak azoknak ingyen, akik költségtérítésre azoknak a költségekbe beépítve.
4. “ez csak saját elgondolás”
-Ha már a diploma feltétele a nyelvvizsga (nyelvtudás) akkor a diplomások nyelvtudását időröl időre ellenőrizni kéne és akinek későb már nincs meg a nyelvtudása attól vissza kellene venni a diplomát. (ez csak egy kis filozófálás-nem így gondolom) Hiszen annak nem sok értelme van, hogy valaki beseggel egy nyelvet valahogy átcsúszik a nyelvvizsgán utána pedig lehet, hogy a büdös életben nem használja a nyelvet és elfelejti. vagyis az illetőnek lesz diplomája nyelvtudás nélkül.
„In medias res”
Nagyon ízléstelen módon és stílusban kezdte el bírálni tisztelt cikkíró az érintett egyesületet, olyan közhelyeket alkalmazva, amelyekkel kivívta magának az ellenszenvet. Nevetséges a szövegkohézió- és megformáltság hiányosságaiba belemélyednie, noha a helyesírás problémaköre valóban helytálló. Ön nyilván a saját szakterületében dolgozik, ismeri az igényes magyar grammatika alapelveit is, de gondolom esztétikailag vonzó festményt nem tud professzionális módon megalkotni, mint ahogy feltételezésem szerint magyar olimpiai bajnoknak sem mondhatja magát. ( Ha mégis, szíves elnézését kérem.) Hogy ez a példa milyen célból fogalmazódott meg bennem, azt kifejtem a továbbiakban. Ezek a szülők nyilván kezdik azt sejteni, hogy a nyelvvizsgákból származó kudarcok pénzügyi eredetűek, Valóban igazságtalannak hangzik egy készségterülethez kötni a diploma kiadását. Használjuk a sztenderd nyelvváltozatban is ezt a megnevezést, így remélem nem fogja megcáfolni. Igen, az idegen szavak megtanulásához valóban kell nyelvkészség, mint ahogy a festőművésznek kézügyességgel kell rendelkeznie az élsportolónak pedig jó kondícióban kell lennie. Most folytathatnám a sort, de a célom nem ez! Mielőtt kialakítok egy álláspontot, mindig megvizsgálom a témával párhuzamba állítható információkat, így a szülők által megfogalmazott diszkriminációnak kénytelen vagyok igazságtartalmat tulajdonítani! Kötelezhetünk egy abszolutóriumot és egy sikeres államvizsgát megszerzett hallgatót egy már-már kénszerűséggel behajtott képesség elsajátítására? Ezért „pénzszagú” a történet! Nem azt mondom, hogy a nyelvvizsga szükségtelen, csupán arra próbálok rávilágítani, hogy vannak olyan egyetemisták és főiskolások akik jelesekkel teljesítik a szakuknak megfelelő tanegységeket és vizsgákat és a nyelvvizsgát mégis képtelenek teljesíteni. Hozzáteszem, nem példálóznék vele, ha nem ismernék ilyeneket! Ebből igenis kikövetkezik, hogy a nyelvvizsga némileg köthető készségekhez, hiszen aki a szakmai tárgyaiban jól teljesít, elvárnánk, hogy könnyedén megszerezzen egy ilyen pluszt! Már csak egy kérdésem van hátra: Melyik ér többet majd a hallgató szakmájában: egy elégséges diploma nyelvvizsgával, vagy egy jeles államvizsga nyelvvizsga nélkül?
Tisztelt Nagy Péter!
Az egyetemi és főiskolai szaknyelvi oktatásról azért nem írtam, mert egyetértek vele (legalábbis nagyrészt). Viszont nem logikus az az állítása, hogy a nyelvtanárok a megélhetésüket féltik a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésétől. A nyelvtanároknak ugyanis az Önök által javasolt kötelező felsőfokú szaknyelvi oktatás még a jelenleginél is biztosabb megélhetést nyújtana, tehát ha csak a saját zsebüket néznék a nyelvtanárok, teljes mellszélességgel támogatnák a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését. Ugyanez a válaszom Mollinak is – ez a történet nem “pénzszagú”; egyszerűen az a fiatalok érdeke, és az az ország érdeke is, hogy a diplomások tudjanak nyelveket, különben nem tudnak ugyanolyan minőségű munkát végezni, akármi is a szakmájuk.
Tisztelt Molli!
Sajnálom, ha nem tetszett a cikk stílusa. Továbbra is tartom, hogy egy sajtóközleményt ilyen nyelvi színvonalon megjelentetni egészen egyszerűen kínos. Feltételezése jogos, nem tudok festeni – ezért nem is festek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete viszont kiadta ezt a sajtóközleményt – itt a különbség, ezért nem érvényes az Ön érve.
A “pénzszagú” felvetésre az eggyel korábbi hozzászólásban már válaszoltam.
Téves az az állítása, hogy “az idegen szavak megtanulásához kell nyelvkészség”. Az idegen nyelvek elsajátításához (bármelyikhez!) nem szükséges semmilyen egyedi készség vagy képesség; tudományosan bizonyított és elfogadott tény, hogy mindenki képes erre. A “nincsen nyelvérzékem” és egyéb magyarázatok tévesek, mert hibás következtetésen alapulnak. Természetesen vannak olyan esetek, amikor egy egyébként jó iskolai teljesítményt nyújtó tanulónak komoly nehézségeket jelent egy idegen nyelv elsajátítása, de az okok ilyenkor sem a vele született adottságokkal magyarázhatóak. Lehet gond a motiváció hiánya, rossz tanulási szokások, akár a tanár is lehet rossz, vagy csak az adott tanár és tanuló kapcsolata nem megfelelően alakul – ezer oka lehet, de mindegyik orvosolható, egyik sem genetikailag meghatározott. Ez nem az én véleményem; mint írtam, ez olyan elfogadott tudományos ismeret, mint például a tömegvonzás.
Azt nem igazán értem, hogy az utolsó kérdése hogyan kapcsolódik a témához – nyelvtudás nélkül egyik szakmában sem ér el sokat egyik hallgató sem, hiába volt jeles az államvizsgája. Azt pedig leírtam a cikkben, hogy a nyelvvizsga mára valóban a valós nyelvtudást méri, tehát jogos a nyelvvizsga hiányát a nyelvtudás hiányának tekinteni.
Hogy miért hamis a diszkrimináció vádja, azt is leírtam a cikkben – ennek cáfolatát nem tetszett leírni, csak megismételte, hogy Ön szerint van igazságtartalma. Így erre nem tudok válaszolni, mert egy véleménnyel nem lehet vitatkozni.
Tisztelt Angol infó.
Néhány kérdés?
Miért van az, hogy valaki évekig él kinn külföldön. Ott tanul ott dolgozik és itthon mégis megbukik a nyelvvizsgán? Miért van az, hogy anyanyelvi környezetből ide települt külföldiek is megbuknak a nyelvvizsgán? Én ismerek nem egy iylen esetet! Miért van az, hogy olyan emberek nem tudnak nyelveket akiknek elvileg van nyelvvizsgájuk? Itt felmerül a kérdés, hogy akkor most kinek a tudása ér többet?
Én magam háromszor mentem neki a szóbelinek mire sikerült. Az első 2 alkalommal alig 1-2 pontal maradtam le. Pont úgy lett kiszámolva, hogy még a laborral együtt se legyen meg. Harmadjára majdnem max pontot kaptam, pedig nem tudtam többet.
Hogy létezik az, hogy mikor a szakdogáimat írtam (mert volt azokból több is) mindenféle nyelvvizsga nélkül az alap német és kezdő angol nyelvtudásommal egész jól elboldogultam a külföldi szakirodalmakban-amik nem képes mesekönyvek voltak. Mégis az írásbelim sokadjára sem sikerült????????
Sőt! ha már az érettségi része a nyelv miért kérünk a diákoktól még egy külön bizonyítványt? Talán mert mindenki tudja, hogy az érettségi egy nagy humbuk!
Abban igaza van, hogy mindenki meg tud tanulni egy nyelvet, de nem egyedül! Azért járunk az iskolába, hogy megtanuljuk azt amit nem tudunk. Viszont az álltalános iskolai nyelvórák hagynak némi kívánni valót maguk után. Aki egy kicsit magasabb színten szeretn nyelvet tanulni annak elengedhetetlen a magánóra de az sajnos pénzbe kerül!
Nem a nyelvtudás ellen vagyok mégcsak nem is a követelmények ellen, de ha már valamit megkövetelünk akkor a feltételeket is biztosítani kéne!
Szerintem teljesen felesleges a 12 osztályos iskolarendszer! Elég lenne csak 10 és a maradék 2 évbe be leheten rakni nyelvi osztályokat. Lehetne több hetes külföldi utakat vagy nyelvtáborokat szervezni, ahol a diákok élő nyelvi környezetben tudnának tanulni és a nyelvet gyakorlati használat keretében tudnák megtanulni. Azért lássuk be! Heti 2×2 órában munkafüzeti feladatok kitültésével és magnó hallgatásával nem lehet egy nyelvet megtanulni. Márpedig a legtöbb helyen ez megy! Ezt sajnos magam tapasztaltam!
Konkrétumok nélkül semmire sem lehet jutni. Ez a “külföldön éltem, mégis megbuktam a nyelvvizsgán”, már elnézést, de erősen “városi legenda”-szagú. Mindenki meséli, mindenki hivatkozik rá, hogy személyesen ismer olyat, akinek egy rokona beszélt olyannal, akinek az ismerőse látott ilyen embert. A viccet félretéve, régen, a Rigó utca monopóliumának idejében ez akár még igaz is lehetett, bár akkor is elég speciális esetként. Azt viszont nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mai nyelvvizsgák (mindegyik!) ezt a lehetőséget egyszerűen kizárják. Ha valaki képes elfogadható módon kommunikálni, a mindennapi életben elboldogul külföldön, akkor ezeken a nyelvvizsgákon át fog menni. Ezen vitatkozni csak tények alapján lehet, tehát tessék leírni, hogy Kovács Péter 2009 tavaszán az X nyelvvizsgaközpont vizsgáján ennyi pontot ért el, pedig előtte két sikeresen lezárt féléve volt az X angliai egyetemen. Ezek nélkül, sajnos, nincs vitaalap…
Egyébként az sem igaz, hogy tanár nélkül ne lehetne megtanulni egy idegen nyelvet ma már; bár kétségtelen tény, hogy egy általános iskolás korú gyereknek sokat segíthet egy jó tanár. De számos kutatás és tapasztalati példa bizonyítja, hogy tanár nélkül is megtanulható bármely idegen nyelv.
Sajnálom, hogy rossz tapasztalatai voltak a nyelvvizsgával, de az az érzésem, hogy ezek a régebbi nyelvvizsgarendszerben szerzett tapasztalatok; ma már alapjaiban más a helyzet, ezért arra biztatom, tájékozódjon ezekről, mielőtt nem megalapozott következtetéseket von le.
Az utolsó nyelvvizsga -kísérletem 2 éve volt!
Ha mindenki meg tud tök egyedül tanulni egy nyelvet akkor nekem és sok más embernek miért nem megy?
ha mindenki tök egyedül meg tud tanulni egy nyelvet akkor miért kell a nyelvoktatás az iskolákba? Miért kell nyelvvizsga?
Amiket leírtam azok nem városi legendák! A főiskolára ahová jártam ELTE-TFK az évfolyamom több mint felének még nincs meg a nyelvvizsgája. Elárulom, hogy mi 3 szakon tanultunk+szakmai gyakorlatok. Szóval mi nem a talpunkat vakargatuk! Elég sokan kibuktak, mert nem bírták az iramot, vagy lusták voltak tanulni. Most sokan mégsem boldogulunk mert nem kaptuk meg a diplománkat!
Megkérdezném, hogy te kiknek az érdekeit képviseled? Miért Angolinfó néven fut a topik?
Más nyelvet nem tudtatok volna találni? Mindenki jól tudja, hogy az angol mint nyelv monopol szerepre pályázik. Ahoz képest, hogy magyarországon élünk a belvárosban az utcatáblákat leszámítva már alig van magyar nyelvű felirat!
Gratulálok!
Melyik nyelvvizsga volt ez és melyik vizsgarész miatt nem sikerült? Nem könnyű távolról és ismeretlenül megmondani, hogy miért nem sikerült egy nyelvvizsga, de a részletek ismerete nélkül pedig egyenesen lehetetlen.
Azt sem lenne könnyű megmondani, hogy miért nem sikerült Önnek (és sok más embernek) megtanulnia – de ez a sajnálatos tény nem változtat azon, hogy meg lehet tanulni; most tényleg érvelnem kellene amellett, hogy meg lehet tanulni egy idegen nyelvet? Bocsánat, de azt hittem, ez mára azért ismert tény.
Elhiszem, hogy az ELTE TFK-n az évfolyam felének nincs meg a nyelvvizsgája, de ez Önök szerint tényleg a törvényalkotó hibája? Nem egy általános iskolás ismerek, akinek 14 évesen volt középfokú nyelvvizsgája. Középiskolában szintén meg lehetett volna tanulni, már ne is tessék haragudni. A tanárra meg az iskolára fogni egy jövendő tanártól különösen visszás érvelés… A főiskola elkezdésekor szintén ismert volt az elvárás, hogy kell egy nyelvvizsga. Tényleg nem akarok személyeskedni, de szerintem ciki, ha az ember a követelmények teljesítése helyett azok eltörlését kéri…
Kiknek az érdekeit képviselném? Nem derült ki? Senkiét… Legfeljebb a magamét. Vagy, ha patetikus akarok lenni: hazánk érdekeit képviselem, mert az egész ország érdeke, hogy a diplomás emberek tudjanak nyelveket. De mégis, kinek az érdekeit képviselném? Mire vonatkozott ez a kérdés, könyörgök?
Ez pedig nem topik, hanem egy honlap (bocs, hogy ezt le kellett írnom, de hát felvetés volt). És azért Angol.info néven fut, mert ezt a címet választottam neki… (Ezt a kérdést sem igazán értettem.) Nem, más nyelvet nem tudtam volna találni, mert angoltanár vagyok (van más nyelvből is vizsgám, mielőtt valaki megkérdezné…), úgyhogy logikusnak tűnt a választás. Ezzel mi baj van már?
Az angol nyelv hogyan pályázna monopol szerepre? Egy nyelv nem csinál semmit, azt csak használják az emberek. Most akkor az angolt tetszik utálni? Az tehet a legkevésbé is bármiről…
És annak mi köze a sikertelen nyelvvizsgához, hogy a belvárosban alig van magyar nyelvű felirat? (Megjegyzem, nyilván túlzás ez, de mindegy.) Ehhez kinek szólt a gratuláció? Mert szerintem a boltosok azért angol nyelvű vagy angolosan hangzó feliratokat tesznek ki, mert arra mennek be az emberek. Ez sem a boltosok hibája…
Tisztelt Angol Infó.
Mit szólna hozzá, ha a diploma feltétele a nyelvvizsga mellet a sporteredmény lenne?
Tisztelt Kiss Tibor!
Tiszteljük meg egymást azzal, hogy nem teszünk fel komolytalan kérdéseket…
Köszönöm.
Tisztelt Angol Infó. Hivatalos helyről tudom, hogy készül egy módosítás miszerint a felsőoktatásban tanulók kötelesek lesznek sportágat választani és abból eredményeket felmutatni, különben nem kapnak diplomát! A közgázon már most is kötelező asportág választás, persze a hálótervben már nincsenk benne a sportórák!
Amúgy itt senki sem a nyelvtudás ellen van. Mindenki nagyon hasznosnak tartja a nyelvtanulást, mert az elengedhetetlen a mai világban. Itt egyedül a nyelvvizsga kötelezettség az ami megbotránkoztató. Mondenki jól tudja, hogy a nyelvvizsga és a nyelvtudás az sokszor nem ugyanaz. Hányan vannak akik rendelkeznek nyelvvizsgával, mégis mikor külföldre mennek meg se tudnak szólalni! És ez nem városi legenda ez tény!
Arról nem is beszélve, hogy egyre nagyobbak a követelmények az oktatási rendszerben! 2 szintű érettségi, 2 szintű felsőoktatás és nyelvvizsga. Ezeknek mi értelme! Külföldön csak nagyon kevés helyen vannak iylen követelmények. A magyar felsőoktatás évtizedeken át megvolt ezek nélkül és nagyon jó szakembereket és tudósokat neveltek ki. Nem értem, hogy miért nem az érettségi méri a nyelvtudást? -Talán mert az már nagyon gagyi? Miért nem kérünk a szakmunkásoktól vagy a technikusoktól is nyelvvizsgát. Ott is vannak olyan szakterületek ahol elengedhetetlen a nyelvismeret pl a vendéglátás területén? -Mert félő, hogy az egyszerű pincér és szakmunkás is követeli majd a nyelvpótlékot? Félő, hogy kiürülnek a szakiskolák? Félő, hogy nem lesznek emberek akiket minimálbérért lehet, majd napi 12 órában dolgoztatni?
Azt is figyelembe kéne venni, hogy válság van és hogy lassan már mindenhová diplomát kérnek, az egyszerű szakmunkást meg nem becsülik és nem is fizetik meg! Szerintem nem bonyolítani és növelni kéne a terheket!
Péternek igaza van. Ezekhez a magas követelményekhez meg kéne teremteni az oktatási feltételeket. Lehet autodidakta módon bármit megtanulni! Vannak akik maguktól tanulnak meg olvasni, írni és számolni. De nem hozzájuk kéne mérni a nagy átlagot. Sokan vannak akik hátrányos helyzetből indulnak. Velük szemben is elvárás legyen az autodidakta tanulás? Az iskola azért van, hogy megtanítsa azt amit nem tudunk. Jól néznénk ki ha az autódidakta tanulás lenne az elvárás! Szerintem akkor az ország 90% a gyogyóban lenne!
Hiszen akkor egyetértünk! Az ellen nyilván senkinek sincs kifogása, hogy a felsőoktásban legyen kötelező egy sportágat választani. Az “abból eredményeket elérni” kitétel meg elég tág – annyira komolytalan nyilván senki sem lehet, hogy fizikailag irreális feltételeket szabna.
Szóval, abban megállapodtunk, hogy nem a nyelvtudás ellen van Ön sem. A nyelvvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos fenntartásait pedig szeretném eloszlatni, ugyanis a jelenleg Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgák mindegyikéről elmondható két dolog: aki B2 szinten megfelel, az el fog boldogulni az adott idegen nyelven – és megfordítva: aki valóban működőképes nyelvtudást szerzett, az bátran nekivághat bármelyik nyelvvizsgának (azért persze előtte tájékozódjon a konkrét feladattípusokról), sikerülni fog neki.
A feltételek pedig adottak. Igen, meg lehet tanulni már 14 éves korra, 5 év alatt középfokon. Tudom, mert általános iskolai tanítványaim már 17 évvel ezelőtt is megtették ezt. És persze nem csak az én tanítványaim, másoké is. Amennyiben az adott iskolában nem megfelelőek a feltételek, lehet észrevételezni az igazgatónál a nem kielégítő színvonalat, és lehet másik iskolát választani. De ha egy gyenge, rossz képzést nyújtó iskolában hagyjuk a gyerekünket, akkor utána legalább egy kicsit gondolkodjunk el a saját felelősségünkön. Volt olyan másodikos gimnazista az ismeretségi körünkben, aki átment másik gimnáziumba, mert két évig ugyan élvezte a lébecolást, de úgy gondolta, ez harmadik-negyedikben kevés lesz ahhoz, hogy felvegyék. Átment egy erősebb gimnáziumba, tanult, felvették. Sajnálatos tény, hogy hazánkban komoly kultúrája van a másokra mutogatásnak, mindig mindenről más tehet (vagy a körülmények, vagy a szabályok, csak soha nem mi). Sokkal célravezetőbb lenne, ha mindenki felelősséget vállalna a saját dolgaiért, nem pedig másban keresné a hibát.
Az autodidakta tanulást egyébként nyilván nem elvárásként értettem (mint a fentiekből is kiderült), hanem példaként említettem, hogy így is lehet – és ha így is sikerülhet, akkor tanári segítséggel nyilván nem lehetetlen.
Hallott-e már a dislexia nevű betegségről? Érdemes lenne utána olvasnia a neten. Lehet megváltozna a véleménye arról, hogy a nyelvtanuláshoz a genetikának semmi köze. Azokat az egyéneket ugyanis akiknek még gyermekkorukban 9 éves korukig kiderül a betegség felmentik a nyelvvizsga kötelezettség alól. Akinek utána derül ki, azok pechesek. Mi van azokkal, akik felnőtt fejjel kezdték el a főiskolát, és menet közben derül ki, hogy ez a betegségük, csak az Ő gyerekkorukban még nem igazán volt ismert ez a betegség?…Ők már nem vehetik igénybe a kedvezményt. Ők is a pechesek táborába tartoznak? Ez a diszkriminatív része a dolognak.
Mi a helyzet azokkal a diplomásokkal akik akkor szerezték meg a diplomájukat amikor még nem volt feltétele a diploma kiadásának a nyelvvizsga. Azoktól az emberektől vissza kellene vonni a diplomát, mert nem rendelkeznek Ön szerint ugyanakkora szakmai tudással, mint azok akiket köteleztek a nyelvvizsgára?
Sürgősen vonjuk vissza a praktizálás jogát azoktól az orvos professzoroktól, akik nem rendelkeznek nyelvvizsgával? Ha Önnek pl. agydaganata lenne, kihez fordulna bizalommal egy olyan orvoshoz, aki elégségessel diplomázott, de van nyelvvizsgája, vagy egy tapasztalattal rendelkező professzorhoz, aki summa cum laude diplomával végzett 25 éve, és szakmai tudása professzionális, igaz van egy kis hibája nincs angol középfokú nyelvvizsgája.
Aztán egy másik érdekesség az eszperantó vagy a lovári nyelv, melyből szintén lehet nyelvvizsgát tenni. S ha ez megvan, akkor a diplomát is átlehet venni. Ennek maximum az az értelme, hogy a nyelvtanár pénzéhez juthasson. Ön szerint mekkora a valószínűsége annak, hogy eszperantó vagy lovári nyelven jelentessenek meg a jövőben szakmai fejlődést elősegítő cikkeket? Na itt kezdődik a pénzlehúzás.
Kérem, hogy mivel én tudomásom szerint nem bántottam meg önt, ön se írjon sértő stílusban. Amennyiben a “Hallott-e már a dislexia nevű betegségről? Érdemes lenne utána olvasnia a neten.” kitételéért elnézést kér, válaszolni fogok hozzászólására, ilyen stílusban ugyanis nem szeretnék társalogni, mivel egyáltalán nem célravezető.
Kedves Angol infó. Az igaz, hogy létezik a szabad iskolaválasztás, de bele gondolt már abba, hogy mi a helyzet azokon az országrészekben ahol 5 falunként van egy iskola és 50 KMes körzetben egy középiskola?
Ott nem olyan egyszerű másik iskolát választani, főleg ahol még a közlekedés sem kielégítő. Persze lehet kollégiumban lakni az ország másik végén, de az + pénz. Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül jó, ha a gyereket alig tizen évesen kiszakítjuk a családjából!
Azért kéne inkább küzdeni, hogy mindenhol egyformán színvonalas legyen az oktatás. Rengeteg hátrányos helyzetű család van az országban ahol a szülők maguk is tanulatlanok! Ezekben acsaládokban a gyerekek nem sok ösztönzést kapnak. Márpedig a szociális alapokat a családban kapjuk meg. Ezekena helyeken a gyerekek egyetlen esélye, ha maga az iskola ösztönzi és biztosít lehetőséget a színvonalas tanulásra.
Ami pedig a magyar közoktatást illeti. Én közel 20 évig tanultam. Van már mindenféle bizonyítványom! A tapasztalatom viszont az volt, hogy mindenhol maximum feletti eredményt vártak, viszont mindig csak a hibáimat lesték. Ha valamit jól csináltam az sosem volt kiemelve!
Én úgy látom, hogy most a felsőoktatásban tanulóknak minden a nyelvvizsgától függ. Nem számít, hogy valaki agysebésznek készül, de csak 2-esre diplomázik. Lényeg, hogy legyen egy nyelvvizsgája! Mintha nyelvvizsga nélkül nem létezne nyelvtudás!
Van egy csomó főiskolai szakma amikkel itthon is el lehet boldogulni mindenféle nyelvismeret nélkül. Azt is figyelembe kéne venni, hogy válság van! A nyelvvizsga törvény miatt sok diplomást egyenessen az utca vár. Arról nem is beszélve, hogy a nyelvvizsga is pénzbe kerül. Vannak akiknek 10 ezer forint kiadás is egy érvágás!
Jajj. Most tényleg arról akar meggyőzni, hogy nem lehet megtanulni 25-26 éves korra egyetlen idegen nyelven sem? Mert azt elhiszem, hogy előfordulhat, hogy az általános iskolában nem sikerül megtanulni, és nem a gyerek hibája, a szülő meg nem akarja másik iskolába vinni. De ha általánosban nem sikerült, középiskolában már igazán lehetett volna, nem? Vagy ott is rossz volt a tanár? Ennyire? Összesen minimum 9 évig? Ön kőkeményen próbálkozott, de a tanárok meg az osztálytársak miatt nem sikerült? Oké, érettségire sem sikerült, rendben, vannak így még ezzel mások is. De azt is leírtam, hogy lehet önállóan is tanulni. Egy 19 éves embernek már csak van azért abban valami felelőssége, hogy megtanul valamit vagy nem… És az sem igaz, hogy annyira drága lenne a nyelvtanulás – az interneten már jóval több mint tíz éve rengeteg ingyenes anyag van, rengetegen tanultak már így, tanári segítség is, ha az kell (de valójában nem is kell; most voltam valakinek a PhD-védésén, angolul írta, de soha nem tanult iskolában, se tanártól, és nem élt nyelvterületen – és nem ő az egyetlen). De tartok tőle, hogy kár is folytatnom. Érdekes érvelési technikát alkalmaz, mert míg én próbálok minden felvetésére válaszolni és érveket írni, addig Ön legfeljebb egyre reflektál ezek közül, és akkor sem cáfolja azt vagy hoz újabb érveket álláspontja alátámasztására, hanem elindul egy teljesen más irányba, általánosságokat mond: “mindenhol egyformán színvonalas legyen az oktatás” – hát ki a fene ne értene ezzel egyet? De hogy jön ez ide? Mennyivel erősíti ez az Ön álláspontját? Igazán nem akarom megbántani, de elmehetne politikusnak. Érveket, tényeket nem ír, csak a fentihez hasonló lózungokat, meg szubjektív véleményt (“a felsőoktatásban minden a nyelvvizsgától függ”) – ennek valami alátámasztása? Rendben, Önnek nem sikerült eddig megszereznie a nyelvvizsgát, de ebből miért következik, hogy nem is lehet ma Magyarországon elvárni egy diplomás embertől, hogy legyen neki?
Mindent el lehet várni egy diplomástól! Még talán azt is amit Tibi írt, hogy olimpikon legyen! Ami pedig a tanulmányaimat illeti én nagyon is sokat tanultam! Nem egyszerű elvégezni egy egyetemet főleg nem munka mellett! Örültem, hogy a szigorlatokon és szakdogaírásokon átvregődtem! Színte nem is jártam szórakozni mert dolgoznom és tanulnom kellet. Ami a gimnáziumot illeti az se volt túl könnyű! Persze lehet azt mondani, hogy aki nem bírja a gyűrődést az ne tanuljon tovább! A magam részéről nem is terveztem! Csak sajnos sima érettségivel, de még szakmával se jut előrébb az ember az egyszerű alkalmazotti munkaviszonynál és nem nagyon kap többet a minimálbérnél.
Ha jobban utána néz a különböző fórumokon akkor láthatja, hogy egyedül ez a nyelvvizsga okoz fejfájást az embereknek! Én eddig sehol sem találtam olyan fórumot vagy írást ahol a szakdolgozat vagy a 2 színtű érettségi vagy a 2 színtű felsőoktatási képzés ellen emelt volna szót. Bár a többség az utóbbi kettőt is hülyeségnek tartja, de mindenki elfogadta!
És hamár szóba hozta apolitikát akkor elárulom, hogy ezeket mind hozzá nem értő politikusok találták ki akiknek én megnézném a tanulmányi eredményeiket és azt is, hogy mi módon jutottak hozzá a bizonyítványaikhoz. Persze egy olyan országban mint a miénk ahol a honvédelmi miniszter soha nem volt katona, a külügyminiszter soha nem volt diplomata és az oktatási miniszter soha nem tanított ugyan mit várjon az ember a vezetőitől!
Ami pedig a sportot illeti, ha már egy diplomástól elvárható, hogy beszéljen nyelveket, akkor az is elvárható lenne tőle, éljen egészséges életet és legyen művet! Vagyis egy egyetemista minimum legyen klubbtag egy sportszövettségben és rendelkezzen színház bérlettel!
Úgy havi 20 ezerből mindegyik kijön. De végülis a diploma nem ingyen van…….
Csak rögzítem, hogy Ön sem válaszolt felvetéseimre, hanem egyszerűen más irányba tereli a témát, valamint általánosságokat mond, amikkel természetesen senki sem vitatkozna, csak egyszerűen üresek és irrelevánsak (“Nem egyszerű elvégezni egy egyetemet”, stb.).
A politikát én hoztam volna szóba? Idézzen már egy sort, amiben a politikáról beszélek…
A tényszerűség kedvéért, és hogy esetleg gondolkodjon el érvei komolyságán: demokráciákban soha nem választanak honvédelmi miniszternek katonát (ennek miértjébe most nem mennék bele, ez már a legkevésbé sem tartozik a témához), a jelenlegi oktatási minisztert pedig még politikai karrierje előtt az ELTE hallgatói az Év Oktatójának választották – ez független attól, hogy mit gondolok róla, pusztán válasz a felvetésre, hogy soha nem tanított… A külügyminiszter-témának is tessék inkább utánanézni, bár ez is totál ide nem illő téma, egyszerűen érthetetlen számomra, hogy ez mitől érv, de mindegy, ha már elmentünk ebbe az irányba (de minek? nem lehetett volna a témánál maradni?) – szóval, a modern történelem leghíresebb és legelismertebb külügyminiszterei között elenyészően kevés volt, aki a diplomáciából érkezett. A jelenlegi egyébként pont volt diplomata, úgyhogy abszolút nem értem, miről beszélünk…
Tetszik majd válaszolni a felvetéseimre, vagy a következő hozzászólásában a kosárlabdáról fogunk eszmét cserélni?
Itt nem a nyelvvizsgán van a hangsúly! Hanem azon, hogy ne ez legyen a diploma feltétele!!!
A diploma szakmát ad! De mit ad egy nyelvvizsga bizonyítvány? Nyelvvizsga nélkül nem lehet valaki perfekt egy nyelvből? A felsőoktatásba a belépő így is az emeltszíntű érettségi ahol nyelvből is kell vizsgázni. Nem értem, hogy minek még egy vizsgát lerakni? A mai képzési rendszer úgy is olyan, hogy mire végig megy rajta az ember össze szed 5-6 bizonyítványt. Nekem már utasították el a jelentkezésemet azért mert “túlképzett voltam és túl sok volt a papírom” Közölték, hogy nem tudnának megfizetni, márpedig akinek van nyelvvizsgája az a törvény értelmében kérheti a nyelvpótlékot!
Ne tessék negligálni azt a tényt, hogy a fenti hozzászólásban található egyetlen érdemi kérdésre már válaszoltam (“Nyelvvizsga nélkül nem lehet valaki perfekt egy nyelvből?”). Lehet egyet nem érteni a válaszommal, de akkor tessék megírni, hogy azzal miben nem ért egyet.
És fontos, hogy ne írjunk olyasmit, ami nem felel meg a tényeknek, mert így értelmes vita nem fog kisülni (“A felsőoktatásba a belépő így is az emeltszíntű érettségi” – nem az, a felsőoktatási intézmények elsöprő többsége nem kér emelt szintű érettségit).
Kedves Angolinfó!
Szerintem nem bántóbb a stílusom, mint az Öné. Szívesen elnézést kérek, amennyiben Ön is elnézést kér azoktól az emberektől, akiket degradál. Illetve Ön is elnézést kér azért, amiért olyasvalamit állított, melynek nem nézett pontosan utána.
Azért kérdeztem, hogy hallot-e már a dislexia nevű betegségről, mert szinte megfellebbezhetetlenül Isteni kijelentésként állítja a hozzászólásaiban, hogy a nyelvtanulást a genetika nem befolyásolja. Továbbá pálcát tör emberek felett, mindenkit burkoltan lustának és kifogásokat keresőnek titulál anélkül, hogy ismerné a körülményeiket.
Tudja jelenleg 37 éves vagyok. Ez annyit tesz, hogy amikor középiskolába jártam nekünk még az orosz volt az a nyelv amelyet oktatgattak. Soha nem voltam egy zseni, nekem már középiskolában is nagy erőfeszítésembe került, hogy osztály első lehessek. Általában du. 2-kor értem haza az iskolából és 1/2 3-tól este 10-ig tanultam. Bemagoltam mindent amit csak lehetett nagy kínszenvedések árán. 4 éven keresztül 2 tantárgy kivételével mindenből mindig 5-ös eredményem volt. Az egyik tantárgy a magyar nyelv, a másik pedig az orosz nyelv volt, amiből 3-ast kaptam, de azért így is összetudtam hozni egy 4,75-ös átlagot. Aztán az érettségi után sajnos 2 pont híján nem sikerült a felvételim az orvosi egyetemre az élet pedig úgy hozta, hogy utána reggeltől késő estig dolgoznom kellett. Aztán úgy alakult, hogy 2002-ben közölte a főnököm, hogy bár nagyon megvan elégedve a munkámmal, de ha nem kezdek el egy lehetőleg szakirányú főiskolát, akkor sajnos kb. 2 év múlva meg kell tőlem válnia, mert addigra diplomásnak számít majd a munkaköröm. Elkezdtem a főiskolát,levelező tagozaton, de jómagam Pesten a XVII. kerületben lakom, a munkahelyem Budán a XI. kerületben volt, az Iskola pedig a III. kerületben, így a napi 3 órás ingázás biztosítva volt, az elméleti 8,5 órás munkaidő után. Azért elméleti a munkaidő, mert a versenyszférában ha valaki nem túlórázik, nem teszi ki a lelkét a munkahelyén, elég hamar megmutatják merre van a kijárat. Tehát jó esetben hétköznap este 8-9 órára hazaértem, rosszabb esetben este 10 vagy 11-re. Utána ültem neki tanulni a vizsgákra hajnalokig. E- mellett ember legyen a talpán aki még nyelvet is tud tanulni. Mielőtt még ötletként a hétvégével példálóznánk, szombatonként volt egész nap iskola, vasárnap pedig nem találtam megfizethető nyelviskolát a környezetemben. Gondoltam sebaj, akkor egy fenékkel egy lovat üljünk meg. Legyek túl a főiskolán (melyet jeles szigorlattal és államvizsgával sikerült befejeznem, sőt a nappali és levelező tagozatos hallgatóknak egyszerre meghirdetett TDK-n 3. helyezett lettem). Utána üljük meg a másik lovat is gondoltam, és elkezdtem gőzerővel nyelvet tanulni. Este 8-9-kor mentem a magántanárhoz, aki először csak azt hitte, hogy nagyon leterhelt vagyok, később már sajnált, mert látta, hogy itt többről van szó. Ő ajánlotta, hogy nézessem meg magam, hogy nem vagyok-e dislexiás, mert gyanúsnak találta. Megnézettem kiderült az vagyok. Ezért okoz nehézséget a nyelvmegtanulása, és ezért tanultam már gyerekkoromban is nehezen a nyelvtant és az orosz nyelvet. Persze biztos, hogy nem lehetetlen, de nekem ilyen munkatempó mellett lassan 4 éve nem sikerült összehoznom a középfokú nyelvvizsgát, pedig azóta is folyamatosan nyelvet tanulok. Már egy kisebb vagyont öltem bele, és nem tudom átvenni a diplomám. A legnagyobb csattanó pedig most jön… a munkahelyemen leépítések vannak, a munkaköröm pedig úgy tűnik, hogy meg fog szűnni, így esetleg jó esélyem van nekem is, hogy búcsút vegyenek tőlem. Egy fejvadász cég azonban kb. 1 hónapja rám talált, és állást ajánlottak. Igen ám, de nekik nem elég az igazolás arról, hogy túl vagyok az államvizsgán, kellene a diploma is. Elismerik a szaktekintélyem, olvasták a kiváló minősítéseket kapott szakmai publikációimat, de ez sajnos kevés.
Mi volt a bűnöm? Az a betegségem, melyről csak felnőtt fejjel szereztem tudomást? Vagy az volt a bűnöm, hogy bátorkodtam azt feltételezni, hogy ha valaki nem zseni, de szorgalmas, és a jövőbeli állása függ tőle, annak szabad továbbtanulnia? Vagy azt rontottam el, hogy a megélhetésért nem tudtam kevesebbet dolgozni a tanulás rovására? Vagy az volt a szerencsétlenségem, hogy a főiskolát és a nyelvtanárt nem bírtam egyszerre finanszírozni? Vagy az volt a hibás döntésem, hogy 19 és 29 éves korom között lakásra güriztem és nem nyelvtanárra?
Arra szeretném megkérni, hogy egy icipicit gondoljon bele a másik ember helyzetébe is, mielőtt lustának bélyegzi meg. Ne feledkezzünk meg azokról az emberekről sem, akik munkájuk megtartása miatt kényszerülnek ismét iskolapadba ülni, és nekik még nem volt emelt szintű érettségi, meg választás arra vonatkozólag, hogy az iskolában milyen nyelvet szeretnének tanulni. Vagy épp nincs tudomásuk egy az Ő gyerekkorukban még nem éppen divatos betegségükről. Volt egy szerintem a jelenleginél erősebb érettségi, és az elég nevetséges orosz oktatás, melyre a rendszerből adódóan alapból sem nagyon voltak nyitottak az emberek.
Szeretettel várom építő jellegű tanácsát,hozzászólását, esetleg biztatását.
Tisztelt hozzászóló!
Így semmire sem fogunk jutni. Kérem, ne adjon a számba olyasmit, amit nem írtam, és ne torzítsa el azt, amit leírtam. Amíg ilyen módon kívánja ezt a vitát folytatni, ebben nem leszek partner. Amennyiben valóban kíváncsi a válaszaimra, kérem, hogy újra olvassa el, amiket írtam, és hozzászólását ezek alapján írja meg, ne pedig indulati-érzelmi síkon próbáljon vitatkozni, mert ennek semmi értelme.
Amennyiben megjelöli (szöveghűen), hogy mely mondataim sértették, át fogom gondolni, hogy nem fogalmaztam-e helytelenül, és elnézését fogom kérni.
Kedves Hozzászólok. Ön hol tudtam magát megvizsgáltatnia dizlexia ügyben? Van egy ismerősöm aki hasonló cipőben jár. Ő is ki akarta magát vizsgáltatni, de közölték vele, hogy ezt csak 18 éves kor alatt vizsgálják. Felnőtekkel nem foglalkoznak! Neki már megvan a szóbelije, de az írásbelivel régóta küszködik. Neki még ott van az a balszerencséje, hogy az a 2 főiskolai szak amin végzett már megszűntek ( beolvasztották őket más szakokba) így, ha ő a szakmájában szeretne hosszú távon elhelyezkedni elengedhetetlen, hogy elvégezzen egy szakirányú mester színtű képzést. Viszont amég nincs a diploma a kezében addig nem tud felvételizni!
Tisztelt Honlap!
Nekem kérdéseim lennének.Valóban nem lehet teljesíthetetlen akadály egy egyetemet végzettnek a nyelvvizsga(bár vannak kivételek pld.a dyslexiások akik más területen lehetnek kiemelkedőek). Nekem a korhatárkérdéssel van problémám.Jómagam 69-es születésű vagyok, könnyű belátni, hogy korosztályom nem kapta meg a szükséges nyelvi alapokat egy közepes gimnáziumban, illetve akkoriban csak a mindenható Rigó utca létezett(azt meg hagyjuk!),tehát úgy húsz! év gyakorlat és négy darab ! diploma után az lenne a kérdésem , hogy miért pont az én 1969 születési évemnél húzták meg a kötelező határt. 68-as születésű évfolyamtársaim már átvették a diplomát. Tehát miért itt a korhatár? Ha már határt húznak, belehúzhattak volna bőven abba a korosztályba amelyik már célirányosan megkapta a nyelvi képzést, illetve az alternatív nyelvvizsga lehetőségeket fiatalon!
Az előző hozzászólóhoz annyiban csatlakoznék,hogy ha az egyetem nem adta meg a nyelvi oktatás lehetőségét (jó ez levelezőn,kiegészítőn még tandíjasoknak is lehetetlen ,de elvben járna ,és járna az a könnyebbség amit a nappalisok at egyetem nyelvi lektorátusán tanórába beépítve u.n. lájtos nyelvvizsga keretében megkapnak)akkor ,hogyan várhatnak el kötelezőt nem kevés pénzért, időért.Ráadásul a tanár szakmában ez mikorra fizetődik ki?
Azt meg már csak tanárként közbevetem, hogy ha a nyelv esetében ennyire ragaszkodnak ahhoz ,hogy “minőségi ”
diplomásokat termeljünk,hol maradnak az általános műveltség egyéb területei (természettudományos,irodalmi műveltség). Ezekből is lehetne pld. vizsgákat tenni mondjuk 39 évesen egy diploma feltételeként (csak vicc! de érthető-nem?), hiszen az elégséges eredményű középszintű érettségi az nem érettségi.
Én idősebb vagyok Önnél (bár nem sokkal), tehát személyes tapasztalatok alapján cáfolhatom azt az állítását, mely szerint “könnyű belátni, hogy korosztályom nem kapta meg a szükséges nyelvi alapokat”. Ez egészen egyszerűen nem igaz. De ha még igaz is lenne, akkor is leírtam (de egészen egyszerűen mindig el tetszenek siklani afölött, amit írok, anélkül, hogy cáfolnák), szóval muszáj újra leírnom, hogy a középiskola után is meg lehet tanulni idegen nyelven. Millióan képesek voltak már rá. Nehéz körülmények között is.
A korhatárral egyébként én sem értek egyet, szerintem az lett volna a helyes, ha kortól független a nyelvvizsga-követelmény.
Az a kérdése pedig, hogy “a tanár szakmában ez mikorra fizetődik ki” tanárhoz méltatlan, és tanárként elszomorítónak tartom, hogy egy kolléga azon az alapon közelítsen meg egy tanulással kapcsolatos kérdést, hogy az mikorra fizetődik ki. Mit szólna hozzá, ha holnap egyik tanítványa azzal indokolná a házi feladat hiányát, hogy az neki nem fizetődik ki?
Hogy miért alkotmányellenes a diplomáért nyelvvizsgát kérni?????
Fentebb már Péter leírta:
1. A felsőoktatásba kerülés feltétele az emelt színtű érettségi ami egy középfokú végzettség. Viszont a nyelvvizsga nincs besorolva semminek. Akár 8 álltalános nélkül is le tehet valaki egy felsőfokú szakmait
2. a diploma szakmát ad még a nyelvvizsga nem!
3. A közoktatási törvény úgy szól, hogy az oktatási intézménynek-legyen az felsőfokú, középfokú vagy csak szakiskola- köteles biztosítani minden olyan feltételt-elméleti, gyakorlati, szakmai -képzést ami a bizonyítvény megszerzéséhez szükséges.
Vagyis! Ha a diploma feltétele a nyelvvizsga akkor az intézmény köteles a nyelvoktatást beépíteni a hálótervbe a szükséges vizsgákal együtt. Akik államilag finanszírozott szakra járnak azoknak ingyen, akik költségtérítésre azoknak a költségekbe beépítve.
Tisztelt Angol Infó! Enne utána nézett már? Mert én igen. Ugyen nem pontosan másoltam ide a törvényt, de ez így van. Akkor most meg kérdezném, hogy ön szerint törvényes e a nyelvvizsgát követelni a diplomához? Sajnos nincs minden felsőoktatási intézménynek idegen nyelvi lektorátusa. És ahol van ott se tudnak évfolyamonként mind az 1000 embernek kurzust biztosítani. Egy egyetem elvégzése nem könnyű! Főleg most, hogy 2 szintű lett. Mert azért lássuk, be hogy az új képzési rendszerben a BA nem ad semmit. Arról a tényről nem is beszélve, hogy a tavaji első turnus alig 30% tudott csak lediplomázni. A többi hallgatóból túlfutó lett, ugyanis egy korábban 4-5 éves tantervet zsúfoltak most bele 3 évbe! Egyszóval a diaákoknak elég a saját szakjukal megbírkózni és azok követelményeit teljesíteni. Nem tudom, hogy ön hol tanult és milyen képességei vannak, de irigylem értük! Sok mebernek a munka család és tanulás mellet már nincs energiája más felé is figyelni. Abban meg gondolom egyet értünk, hogy egy egyetemet nem lehet úgy elvégezni, hogy végig vakargatjuk a talpunkat, mert a követelmények mindenhol magasak. De úgy sem, hogy a nap 24 órájában tanulunk vagy dolgozunk-kell néha alazítás is.
1. Hamis az az állítás, hogy a felsőoktatásba kerülés feltétele az emelt szintű érettségi.
2. Mi a relevanciája ennek a megjegyzésnek? A szakma megszerzésének sok feltétele, ezek egyike a nyelvvizsga. Leírtam a posztban, hogy számos feltétel állítható bármely szakma megszerzéséhez, miért baj, hogy ezek közül az egyik a nyelvtudás?
3. Ez játék a szavakkal. Az oktatási intézmény valóban köteles biztosítani minden felsorolt feltételt, de ezeken kívül is még számos feltétel van, amelyeket viszont adottnak tekintünk (vegye meg a könyveket, legyen pénze elutazni a gyakorlati képzés helyszínére, és még ezer példa; az orvostanhallgató vegyen szikét…).
A többi megint érthetetlen, hogy kerül ide. “Egy egyetem elvégzése nem könnyű?” A személyeskedés meg teljesen felesleges (“Nem tudom, hogy ön hol tanult és milyen képességei vannak, de irigylem értük!”). Most mennyivel vagyunk előrébb, és kinek lett jobb ettől a megjegyzéstől?
2010-től csak emeltszíntű érettségivel lehet bejutni a felsőoktatásba!
“vegye meg a könyveket, legyen pénze elutazni a gyakorlati képzés helyszínére, és még ezer példa; az orvostanhallgató vegyen szikét…”
És akinek nincs pénze??????
Egyre biztosabb vagyok benne, hogy Keszei Sándorral hozott össze a balsors. Ilyen “érvelése” neki szokott lenni. Ki beszélt itt 2010 utánról?? Eddig amiatt tetszettek panaszkodni, hogy az idén meg tavaly államvizsgázottak nem kapták meg a diplomájukat, mert nincs nyelvvizsgájuk. Ehhez mi köze annak, hogy 2010-től csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni???
Azt már nem is kérem, hogy válaszoljon a korábbi felvetéseimre… Ritkán látni ennyire abszurd vitát. Egyetlen felvetésre sem reagál, hanem teljesen más témákat hoz fel…
Nem Keszei Sándor írogat ide, hanem olyan emberek akik gondolkoznak. Nem ön és a nyelvoktatás ellen vannak. Minden lehet elvárás, csak a háttérben a feltételek is legyenek meg! [Moderálva – Angol.info] Nem mennének tömegek az egyetemre, ha az egyszerű szakmunkást és 2 kezi munkást is megfizetnék és megbecsülnék. És nem lenne gond a nyelvvizsga követelményel sem, ha az be lenne mindenhol építve a tantervben és legalább annyi órát szentelnének neki mint pl a matematikának-amiből nekem annó a mezei esti gimiben heti 10 óra volt!
Olyan több hetes nyelvtáborok kellenének ahol csak idegen nyelven beszélnek, mert legjobban egy nyelvet hallás alapján lehet megtanulni. A kisgyerek is így tanul beszélni és régen amerikában a bevándorlók is így tanultak. Persze ez sokba kerül egy szülőnek.
A magam részéről meg úgy vagyok vele, hogy nem kéne mindenről papírt kérni. És ha már a követelményeknél tartunk mi van az etikettel és a sportal? Ez is lehetne egy követelmény a diplomásokkal szemben:)
Csak kíváncsiságból megkérdezem, hogy Önök hogyan találtak ide ilyen sokan ilyen hirtelen? Mert a poszt ugyebár augusztus végén került ki, és négy hónapig egyetlen darab hozzászólás se volt hozzá, most pedig ilyen szépen beindult… Ráadásul úgy, hogy az egész interneten egyetlen link sincs sehol közvetlenül ehhez a poszthoz. A kézenfekvő magyarázatnak az tűnik, hogy valaki rátalált, és elküldte az ismerőseinek – amivel persze semmi baj nincs, sőt, köszönöm, csak hát ugye, tetszenek érteni… Az sem baj egyébként, ha egy hozzászóló több néven is jelentkezik, csak az azért kevéssé elegáns (de legalább vicces), amikor név szerint hivatkozik korábbi hozzászólására, hogy mennyire igaza van… Meg némileg elvesz a dolog hiteléből, de sebaj.
Ha gyakorlott netező lenne tudná, hogy gugli a mi jó barátunk. Elég csak kulcsszavakat beírni és kidobja a hozzájuk tartozó cikkeket és fórumokat.
Persze a gugliban is okosan kell fogalmazni-és akkor minden megtalálható.
Istenem… tényleg ennyire nem tudta értelmezni, hogy mit kérdeztem, vagy szándékosan beszél másról?
Gyakorlott netező…
http://www.origo.hu/itthon/komment/20100122-iskolai-szalagavatok-artisjus-jogdijat-kell-fizetni-az-iskolai-rendezvenyen-is.html?cmnt_page=1
méghogy nem pénzszagú az oktatás!
-persze itt arról szólnak, hogy az iskolákat sarcolják meg!
Könyörgök, ennek mi köze a nyelvvizsgához???
Kedves Angol.infó,
Ön ezt írta: “Kérem, ne adjon a számba olyasmit, amit nem írtam”
Kérésének megfelelően szöveg hűen idézem:
“Angol.info
2010. január 13. 08:58-kor • Válasz
Az idegen nyelvek elsajátításához (bármelyikhez!) nem szükséges semmilyen egyedi készség vagy képesség; tudományosan bizonyított és elfogadott tény, hogy mindenki képes erre. A “nincsen nyelvérzékem” és egyéb magyarázatok tévesek, mert hibás következtetésen alapulnak. Természetesen vannak olyan esetek, amikor egy egyébként jó iskolai teljesítményt nyújtó tanulónak komoly nehézségeket jelent egy idegen nyelv elsajátítása, de az okok ilyenkor sem a vele született adottságokkal magyarázhatóak. Lehet gond a motiváció hiánya, rossz tanulási szokások, akár a tanár is lehet rossz, vagy csak az adott tanár és tanuló kapcsolata nem megfelelően alakul – ezer oka lehet, de mindegyik orvosolható, egyik sem genetikailag meghatározott.”
A dyslexiát melyik Ön által felsorolt kategóriába sorolhatom?
A kérdésem megválaszolása előtt alábbi oldal hasznos infókat tartalmaz: http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&cim=Dyslexia,-az-olvasas-zavara&type=30&menu=betegseg&news_id=854
Idézve egy része: “A dyslexia kialakulásának oka mind a mai napig nem tisztázott, bár tudjuk, hogy közel 20 agyi terület együttes működése és összhangja szükséges a folyamatos, értő olvasáshoz. Mind genetikai, mind környezeti tényezők szerepet játszanak a kialakulásban.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Diszlexia
“A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar.” “A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más nyelven akár tünetmentes lehet.”
Eddig összesen 4 nyelv elsajátításával próbálkoztam: orosz, angol, német, eszperantó.
Az eddig tanulásra fordított rengeteg energiám, időm, és pénzem kárba veszett. A főiskolán megszerzett tudásom pedig hivatalosan majd sosem kamatoztathatom.
De azért jó tudni, hogy vannak olyanok akik pálcát tudnak törni más emberek feje felett.
Na de hol volt itt a pálcatörés?? “Lehet gond a motiváció hiánya, rossz tanulási szokások, akár a tanár is lehet rossz, vagy csak az adott tanár és tanuló kapcsolata nem megfelelően alakul” – ez lett volna sértő?? Egy büdös szóval nem mondtam, hogy lusta vagy kifogásokat kereső lenne (persze ezt a korábbi mondatát itt nem idézte… – erre utaltam, amikor kikértem magamnak, hogy szavakat adjon a számba). Nézze, az bizonyított tény (nem általam, ne rám haragudjon), hogy minden egészséges ember meg tud tanulni idegen nyelven. Valóban, azt, hogy egészséges, nem írtam bele eredetileg; – gondolom, ha beleírom, azon sértődik meg, mondván, maga nem beteg. Attól tartok, ön sajnos frusztrált a helyzete miatt, áldozatnak érzi magát (olvassa vissza panaszáradatát fentebb a nehéz életéről), és ezért mindenkire haragszik, akiről azt gondolja, sikeresebb-szerencsésebb-jobb helyzetben lévő-bármi más.
Valóban, nem fogalmaztam pontosan, mert az ember az evidens dolgokat nem szokta belevenni minden mondatába (“a napsütés mindenkinek jót tesz” – ebből is cirkuszt tetszene csapni, gondolom, mert vannak olyan betegek, akiknek kifejezetten káros).
Mindazonáltal… Osztályelsőként elvégzett gimnázium, sikeresen elvégzett főiskola, jeles szigorlat és államvizsga, TDK-n 3. hely – Önnek tényleg tanulási nehézségei vannak? Gondja lenne az értő olvasással? Ezek alapján nem úgy tűnik. Hogy közbevetőleg válaszoljak korábbi, eredeti kérdésére, igen, tudom, mi a diszlexia, tanultam róla, vizsgáztam belőle, bár közel sem vagyok szakértő, sőt. A diszlexiának vannak fokozatai; az enyhe diszlexia sokszor nagyon későn derül ki, pont azért, mert enyhe – lásd az ön esete. Diszlexiások valóban nehezebben tanulnak idegen nyelveket – de egyetlen olyan idézetet nem írt, ami azt támasztaná alá, hogy az ön esetében ilyen súlyos helyzetről van szó. Nem mellesleg, nagyon sok közepesen súlyos diszlexiás tanul meg idegen nyelveket… De amennyiben az ön esetében szakember megállapítja, hogy az ön diszlexiája olyan típusú, ami megakadályozza az idegen nyelvek megtanulásában, az lenne a korrekt, ha önnek felmentést adnának a nyelvvizsga megszerzése alól, és ennek hiányában is kiadnák diplomáját. Csak tudja, miért nem vettek bele szerintem ilyen kitételt a törvénybe? Mert Magyarországon vagyunk. Ha nincs kiskapu, nálunk akkor is találnak az emberek, de ha konkrétan beleírják, akkor hirtelen mindenkinek papírja lenne arról, hogy ő bizony képtelen megtanulni idegen nyelven. És ezzel súlyos károkat okoznak azoknak, akik pedig tényleg megalapozottan hivatkoznának erre – de ezért megint ne rám tessék haragudni.
Viszont akkor sem az a megoldás, amit korábban tetszett alkalmazni, hogy megsértődik és vagdalkozik, keresi az alkalmat, hogy áldozatnak tüntesse fel magát, majd pedig a hozzászólás végén álságosan beírja, hogy “Szeretettel várom építő jellegű tanácsát,hozzászólását, esetleg biztatását.” Hát áradt a szeretet a hozzászólásából, mit ne mondjak. Nézze, ha tanácsot és biztatást vár valakitől, talán ne azzal kezdje, hogy jól letolja és elmondja mindenféle szemét embernek. Az az érzésem, hogy nem tanácsért jött ide, hanem egyszerűen csak valakin ki akarta tölteni a dühét. Hát, remélem, most egy kicsit megkönnyebbült.
De azért azt vegye észre, hogy ezzel egy centivel sem került közelebb a megoldáshoz. Önnek most nyelvvizsga kell, mert a jelen helyzetben kevéssé valószínű, hogy felmentést kaphatna (én azért még megpróbálnám a helyében – de nem a Keszeihez kellene rohangálni, mert az mostanra már önnek is kiderült, hogy őt legfeljebb annyiban érdekelte a dolog, hogy megint szerepelhetett a tévében, de semmit nem segített az ön helyzetén).
Ha azzal a hozzáállással közelít a kérdéshez, hogy utál minden nyelvtanárt, teljesen lehetetlenné teszi a dolgát – ekkora érzelmi gátlást képtelenség legyűrni. El kellene menni egy olyan szakemberhez, akinek van tapasztalata a diszlexiások nyelvtanulása terén (vannak többen is, akik erre specializálódtak), és meghallgatni, hogy ő mit mond.
És nem lenne baj, ha egy kicsit kevésbé agresszívan állna azokhoz, akiket nem is ismer, és akik személy szerint egy rossz szót nem szóltak magához – de ez már más tészta.
Kedves Kiss Tibor!
A feltett kérdésére a válaszom:
http://www.diszlexia.info/diszfelnott.htm
“Diszlexiás felnőttek vizsgálata
A diszlexiás felnőttek vizsgálatára lényegében nincs megfelelő mérőeszköz Magyarországon. Hivatalosan pszichiáter adhatott ki igazolást a diszlexiáról felnőtteknek, de ez a jogszabály megváltozott, és az ELTE Gyógypedagógiai karán lehet már csak igazolást kapni. Itt a vizsgálat 30 000 Ft-ba kerül. A vizsgálat során számos tesztet vesznek fel, amelyek nem igazán a diszlexia azonosítására készültek (például intelligencia teszt). “
Köszönöm a segítséget. Sajnos annak az ismerősömnek a bilibe lóg a keze…..
Se ideje se pénze nincs rá!
Tisztelt Angol. infó! Mivel magyarázza azt, hogy a diplomák fele vissza van tartva? Mivel magyarázza azt, hogy a BA képzésben 2006-ban indultak alig 30% államvizsgázott le idén?
Az írására reagálva tény, hogy az egyetemeken a sok zárthelyi szigorlat és államvizsga nem könnyű. Viszont a felsőoktatásban elindulók átlag 80% be is fejezi tanulmányait. Mégha elégséges osztályzattal, de mindig megcsinálták az államvizsgát-legalábbis a régi rendszerben! Szóval én nem hinném, hogy a tanulókkal lenne a baj. A tanulók teljesítő képessége néhány év alatt ennyit nem zuhanhatott volna! Miért pont a nyelvvizsga okoz problémát a hallgatók felének? Miért az új bolonyai rendszerben van ennyi túlfutó? Az előzőben miért nem volt ennyi túlfutó?
A nyelvi osztályok bevezetésére reagálva:
Valóban a szülők országos egyesülete 5 éve megakadályozta, hogy a gimnáziumok nyelvi osztályokat indítsanak.
Azzal én egyet is értek, hogy az a részükről egy rossz lépés volt! Viszont! Az a nyelvi osztály nem a 12 évfolyamba lett volna beépítve, hanem egy külön 0. év lett volna ami 13 évre növelte volna az oktatási rendszert!
2005-ben egy másik törvény is született. 2005 óta 6. után félbe lehet hagyni az általános iskolai tanulmányokat és át lehet menni szakmunkásba. Persze akik ezt az utat válasszák azok egy életre elesnek az érettségitő, a technikusitól és így a továbbtanulástól is.
A legtöbb családban a szülő dönt! A gyereknek semmi beleszólása nincs a dolgokba. Van az országban néhány szakmunkás iskola a akik 2 év alatt adnak egy szakmunkást. Az egyik ilyen iskola Angyal földön működött a József Attila Művházban-Esély Alapítvány néven. Utána lehet nézni mert még most is megvannak. Sok gyerek nem azért került-kerül oda mert rossz tanuló vagy képességű! Hanem mert a szülőknek nincs türelmük idejük 13 éven át taníttatni! Ez sajnos tény és nem kitaláció. Ezekben az iskolákban a szülők spórolnak egy picit az idővel. A gyereket meg 16-17 évesen elküldik Isten hírével, dolgozni-mondván, hogy már van szakmád.
És sajnos mivel a papírok országa vagyunk ezért ezek a diákok hiába jó képességűek-esélyük nincs az előrejutásra.
Az egész oktatást át kéne alakítani és utána már lehet bármit követelni!
Az egyesület szerencsére nem tudta megakadályozni öt éve (és azóta se), hogy a nyelvi előkészítő évfolyamok elinduljanak, ezernél is több helyen, szinte mindenhol túljelentkezéssel, tehát az igény meglenne még ennél is többre – attól tartok, a tényekkel megint hadilábon áll…
A másik kérdésre már részletesen válaszoltam, többször is (már persze arra a részére, amire lehet – mert megint csak a komolytalan érvelés kategóriája, hogy magyarázzam meg, miért nem tudnak nyelveket a főiskolások; illetve hát ez nem is érvelés). Mint ahogy az sem ide tartozó, hogy Angyalföldön két év alatt szakmát adnak a gyerekeknek – ez örömteli, üdvözlendő, stb., szakmunkásokra szükség van, de hogy jön ez a diplomások nyelvtudásához???
És csak a rend kedvéért rögzítem újra, hogy továbbra sem válaszolt kérdéseimre…
Kedves Angol.info!
Egyetértek cikke minden szavával. Az imént felszólalt urak véleményét más fórumokon is lehet olvasni. A nyelvvizsga kell, fontos, egy magasan kvalifikált szakembernek létkérdés. Aki huszonvalahány-harmincvalahány éves korára nem tud egy hervadt középfokú nyelvvizsgát összehozni, annak igazán nem tudom miért kéne diplomát adni. A középiskolában össze lehet már hozni különösebb erőlködés nélkül, ha az általános iskolában is tanulta a nyelvet, két-három év alatt pedig nulláról meg lehet tanulni bármit. Tisztelet a kivételeknek 😀
[Moderálva – Angol.info]
Könnyen beszél az akinek már van és nem okozott gondot a lerakása!
De én mit csináljak aki az alföld közepéről érkeztem ahol örültem, hogy leérettségiztem!
Én nem szórakozásból jöttem az egyetemre és nekem nagyon is gondolt jelent egy nyelv megtanulása! Pedig elárulom, hogy az érettségim nem 2-es lett de még csak nem is 3-as és a felvételimet nem lufira nyertem!
Az a baj ezzel az országgal, hogy itt mindenki csak azt nézi, hogy mit nem tud az ember és mindig a legjobbhoz igazítják a követelményeket!
Azt is meg kéne pl vizsgálni, hogy azok akiknek diploma és nyelvvizsga van a kezükben milyen inteligenciával és kompetenciával bírnak! Garantálom, hogy lenne egy kis nagyot nézés!
Persze igaza van a cikkírónak! Legyen kötelező a nyelvvizsga a diplomához, sőt 4-es alatt ki se adjanak diplomát. Az már csak egy mellékes dolog, hogy nagyon sok egyetemista beképzelt és bunkó és lenézik azokat akik nem jutottak be. Ilyen emberekre van szükség-legyen minél több papír a kezében mert az az okos ember az hogy bunkó és köpköd az utcán az nem számít!
be kéne valam inteligencia vizsgát is vezetni nem gondolja Tisztelt Angol infó!
Kedves Vászka, kérem, kerülje a személyeskedést, mert az ilyen részek moderálva lesznek a hozzászólásaiból. Mindazonáltal megjegyzem, hogy továbbra sem válaszolt a korábban felvetett érvekre, így részemről még mindig nem tudom folytatni a vitát, mert így értelmetlen az egész, ameddig Ön figyelmen kívül hagyja mindenki más érveit és véleményét, és csak személyeskedéssel reagál.
Szakmunkásokra szükség van
Ez tény. Viszont érettségi nélkül tudja mennyit kapnak és milyen műszakokban dolgoznak?
Nem véletlen, hogy mindenki a diplomára hajaz!
Annyira azért az nem örömteli, hogy 2 év alatt adnak egy szakmát méghozzá érettségi nélkül!
Kedves Géza (és Vászka, és egyéb alteregói)! Nem gond, hogy most már a negyedik néven ír (a szerkesztői felületen látszik nem csak az e-mail címe, hanem az IP cím is, ahonnan ír), csak ettől nem fognak érvei erősebbnek tűnni. Illetve a saját maga számára nehezíti meg a hozzászólást. Mint talán észrevette, a rendszer úgy működik, hogy a kéretlen reklámok kiszűrése érdekében mindenkinek az első hozzászólása nem jelenik meg addig, amíg egy moderátor jóvá nem hagyja. Ha valakinek már van egy jóváhagyott hozzászólása, onnan kezdve írhat előzetes moderálás nélkül. De így, hogy mindig új néven jelentkezik be, mindig újra bekerül a moderálási sorba… Elnézését kérem, hogy a hozzászólásának nem nagyobb részét töröltem, de hát Ön írta azokat a részeket is, amik megjelentek.
Kedves Vászka (Béla, stb.,)
Itt és a többi honlapon is, ahol volt olyan kedves (a folyamatosan ismétlődő helyesírási hibáival, amiről remekül lehet Önt azonosítani) folyamatosan tiltakozni az élet igazságtalanságai ellen, felfogtuk, hogy Önnek nem sikerült a nyelvvizsga. Értjük. Ez van. Igazából nem vagyok képes megérteni, miért nem tanul inkább ahelyett, hogy csapkod maga körül dühében. Szeretném biztosítani, hogy a diplomát megszerző és kézbe kapó fiatalok túlnyomó többsége értelmes, intelligens, nem kell őket (és az egész világot) gyűlölni emiatt. Aki az édes anyanyelvét megtanulta, az meg tud tanulni más nyelvet is. Főleg, ha tesz is érte valamit.
Tisztelt Angol.info!
1992-ben szereztem meg az érettségi bizonyítványt. Akkor még nem volt érettségi tárgy a nyelv. Később már családosan végeztem el levelezőn egy főiskolai szakot, sikeres záróvizsgát tettem. Ez 3 kisgyermek mellett nem egyszerű, de ezt mindenki maga tudja. Nem vagyok biztos benne, hogy meg tudom szerezni a középfokú “C” típusú nyelvvizsgabizonyítványt, amelyet a saját költségemen kell állnom. Hallottam olyan egyetemről ahol az ilyen “vén tinédzsereknek” kiadták az oklevelet nyelvvizsga bizonyítvány nélkül is. Lehet,hogy feleslegesen jártam főiskolára?
Ez azért furcsa, mert én 1986-ban érettségiztem, és akkor kötelező volt legalább egy nyelvből. Több osztálytársam is elsőben (1982-ben) kezdett el angolul tanulni, csak az iskolában tanult négy éven át, semmi magántanár, tanfolyam, internetről még nem is hallottunk, és negyedikre megvolt a középfokú. Volt, akinek kettő, és volt, akinek felső.
Elnézést, még egy kérdésem lenne: Az ismerőseim között többeknek van nyelvvizsgabizonyítványa. Sajnos azonban nem beszélnek egy nyelvet sem. Ennek mi lehet az oka?
Ugye nem tetszik komolyan gondolni, hogy bárki meg tud válaszolni egy minden konkrétumot nélkülöző kérdést? Tessék elhozni az illetőt, aki nem beszél azon az idegen nyelven, amiről papírja van, meghallgatjuk, hogy tényleg nem tud, aztán pedig megkérdezzük, hogy ez miért van. Utána meg fogjuk tudni.
Komolytalan felvetését mégis megpróbálom megtisztelni azzal, hogy komolyan veszem: legvalószínűbb, hogy régebben szerezte az illető a nyelvvizsgát, és azóta nem használta a nyelvet – ami így nagyon gyorsan el tud szállni, sajnos.
Elméleti lehetőség még, hogy csalás útján szerezte a papírját, de ilyen rosszindulatú feltételezéssel Ön sem élne, mint ahogy bennem sem merül fel az a lehetőség, hogy nincs is ilyen konkrét ismerős, vagy van, de tud ő tulajdonképpen rendesen…
Egyébként érdekes mentalitás, hogy ha valakinek van valamije, nem arra törekszünk, hogy nekünk is legyen, hanem bizonygatjuk, hogy neki nincs is, vagy nem is jó az övé, illetve nem is kellene, ami neki van.
Amekkora erőfeszítéseket itt sokan tesznek annak érdekében, hogy ne kelljen nekik nyelvvizsga, annak az energiának a felével már meg is szerezhetnék.
Jó, most én is túloztam, úgy látszik, kezdenek hatni rám az érvek.
Mivel nincs értelme hazudnom, csak azt írtam le ami a valóság. Az ugyan igaz, hogy oroszul tanulhattunk, de nem érettségiztünk belőle. Örülök, hogy Ön s néhány társa olyan képzésben részesülhetett, amely megadta a középfokú nyelvvizsgát. Csodálatos az a törekvés, mely ösztönzi a magyar fiatalságot más nyelvek megismerésére, hiszen ma már egyfajta “kényszer” nyelvet tanulni. Hasznosságában nem kételkedem, csupán feleslegesnek tartom a diplomához kötni, ha a szakma nem követeli meg. Főleg azért, mert egyrészt nem tanulnak használható nyelvet, illetve később meg sem tudnak szólalni az adott nyelven. Gyakorlatilag a magolásé a főszerep. Úgy látom írnom felesleges, ezért a közléséért mondok köszönetet.
Álljunk már meg egy pillanatra: nem tanulhattunk, hanem kötelező volt két idegen nyelvet tanulnunk gimnáziumban. Ebből az egyik az orosz volt, kötelezően. Ne tessék úgy beállítani, mintha kivételezettek lettünk volna. Ez mindenkire vonatkozott, középiskolában azóta is két nyelvet kötelező tanulni, csak most már nem kötelező az orosz, illetve kiválthatják bizonyos esetekben a második nyelvet más tárgyakkal.
És melyik szakma nem követeli meg az idegen nyelvet? És miért lenne a magolásé a főszerep? Ezt mire tetszik alapozni? A mai nyelvvizsgák mind a valós kommunikációs képességek mérésén alapulnak. Tessék egy ellenpéldát írni, melyik nyelvvizsgaközpont nyelvvizsgáját lehet magolással megszerezni?
Úgy tűnik, mégsem tudom itthagyni az oldalt. Pontosan a lényeget hagytam ki: bár hozzászólásaim mást sugalltak, megpróbálom a vizsgabizonyítványt összehozni, egyrészt,mert nem szeretem feleslegesen tölteni az időm (főiskola), másrészt nem mindegy mennyi fizetésből tartom el a gyermekeimet. Ezek egyszerű okok ehhez a témához. Sajnos abban is biztos vagyok, hogy évek múlva én sem tudok megszólalni az adott nyelven, mert nincs szükségem rá a mindennapi életben. Utazgatni pedig nem valószínű, hogy fogok. 🙂 Tehát, köszönöm a megjelentetést.
De melyik diplomás szakma az, amelyikben ennyire nulla a jelentősége a nyelvtudásnak?
Bármelyik amelyiknél később nem hasznosítható a nyelv.
Konkrétumot még mindig nem írt, így újabb megpróbálom: melyik diplomás szakma az, amelyikben később nem hasznosítható a nyelv? Esküszöm, hogy nem keveset törtem rajta a fejem, de nem találtam ilyet. Segítene?
Tegyük fel valaki orvos, tanár, óvónő, gyermekgondozó, igazságügyi asszisztens vagy jogász és itthon marad. Hasznosítható a nyelv? Persze nem latinra gondoltam.
Fölösleges olyasvalakivel vitatkozni aki szentül meg van győződve az igazáról valamint arról , hogy aki ellentmond csak hazudhat. Ugyanis, ha elolvassa a válaszait ez tűnik ki mindegyikből. A középiskolában csak orosz nyelven tanítottak, ráadásul csak azon a szakon csak azt az egyetlen nyelvet ahová jártam és nem érettségizett belőle az osztályom. Melyik részét nem lehet érteni? Legyen kedves nézze meg a válaszait mielőtt kioktat a modoromról. Üdvözlettel.
Nem állítottam, hogy hazudna, mindössze azt mondtam, hogy egy konkrétumokat nélkülöző felvetésre nem lehet válaszolni.
Értettem, amit írt, így nem tudom, mire vonatkozik a “Melyik részét nem lehet érteni?” kérdés. Kérem, mutassa meg, melyik mondatomban oktattam ki a modorról. Bár egy ilyen “Melyik részét nem lehet érteni?”-stílusú kérdés után akár időszerű is lehetne.
Tisztelt Angol.info Ön nem azonos véletlenül Szabó Arabellával? A válaszom ugyanaz. Ha utána tud nézni, megadom az iskola és a szak nevét, bár siralmas, hogy úgy kell bizonyítanom az igazamat egy ismeretlen előtt, mintha bírósági tárgyaláson lennék. Persze védi a mundér becsületét, de sajnálatos módon akinek gyors nyelvvizsgabizonyítványra van szüksége az nem az angolt részesíti előnyben ha már tanulnia kell. Az egész eddigieket összefoglalva: azért nem látom értelmét a nyelvvizsgához kötni a diploma kiadását, mert kevés hozzám hasonló korú fog nekiállni világnyelvet tanulni, eszperantót és lovárit pedig valószínűleg soha nem fogja használni. Egyetemre , főiskolára pedig nem biztos , hogy azért jelentkezett, mert imád tanulni, hanem hogy a pozícióját, megélhetését biztosítsa. Ennyire prózai és életszerű az indok. Most már nyugodtan kioktathat a modoromról, de sajnálatos módon nem érdekel a véleménye.
Nem, nem vagyok véletlenül (és szándékosan sem) azonos Szabó Arabellával.
A modorával kapcsolatban korábban sem és most sem állt szándékomban kioktatni, ezt a témát csak Ön vetette fel.
Mivel azt írta, hogy nem érdekli a véleményem, így ettől megkímélem.
A modorommal kapcsolatban nem viszont az összegzésemről érdekel a véleménye. Megpróbáltam életszerű, mindennapos helyzetről írni.
Kedves Marcsi, én 1991-ben érettségiztem. Bizony kötelező volt a két idegennyelv, és az egyikből érettségizni is kellett, ha nem volt meg az illető középfokú nyelvvizsgája.
Amennyibern után tud nézni, szívesen megadom az iskola és a szak címét nevét.
Tisztelt Angol info!
Fontos közlendő, hogy 4 éven át volt pénzügyminisztere államunknak Veres János, aki 3 hete pályázott a londoni székhelyű EBRD elnökhelyettesi posztjára és a televízió MTV1 Ma reggel című másorában ismerte el hogy nincs nyelvvizsgája egy nyelvből sem de van szakmai tudása.
Ami persze nem menti fel az alól a kötelezettsége alól hogy egy bankár-közgazdász embernek igenámcsak kellene vele rendelkeznie, ha már egy magyar tanárnak is kell, kiváltképp ha hazánkat képviseli külföldön, amennyiben tényleg erre kíván vállalkozni. Szánalmas, hogy egyes európai uniós képviselőink is nyelvi felkészítőre járnak, nem voltak képesek elég magas juttatásaikból és a 2-3 diplomájuk mellé nyelvvizsgát szerezni. Korábban nem írták elő nekik törvényi szinten, de a mai gyerekektől, fiataloktól azt várják el amit ők nem teljesítettek. Mostanság a nyelviskolák szerint 30%-os visszaeséssel számolnak, az idegen nyelvi tanfolyamokra iratkozók között. Persze hogy a nyelvtanároknak is meg kell élni valamiből, ha nem orvosok, kémikusok vagy éppen tűzoltók. Az orosz nagyhatalmi pozícióját a korábbi német helyett, mely az Osztrák császárhoz majd a Német birodalom gazdasági, katonapolitikai, hatalmi térnyeréséhez tartozott, senki sem örömmel és önként tanulta őket, hanem kényszerből, ezért aztán nagyon sokan utálták is, hacsak végül nem abból éltek meg, és nem is rosszul. A francia tanároknak is volt egykor hasonló privilégiumuk, és én franciául tanultam gyermekkorom óta jó tanárral és sok kulturális élménnyel mert hogy irodalmi szövegrészleteket is olvastunk a középiskolában mint pl. a “Kis herceg” egyes részeit. Én inkább a franciákhoz asszimilálódnék ha már egyszer kellene, mert a szolgalelkű népeket itt keleten nem sokra becsülik, ők pedig a szuverenitásukat és autonómiájukat még mindig a nyelvben jelölik meg, nem adták el magukat senkinek, mi már sokszor az elmúlt 150 év alatt. A japán is nagy érdeklődésre tart számot manapság pl. az USA-ban, de nálunk furcsa mód az eszperanto meg lovári nyelvek szerepelnek, bár ezekkel a nemzetközi kommunikáció, vagy akár a történelmi emlékezet kutatása vagy a szakirodalmak olvasása nehéz lesz bármely területen. Az egyetemek igencsak silány lábon állnak még a szaktudósok tekintetében is a nyelvvizsgák és az irodalmak olvasása-fordítása terén.
Nagyon jól kipuhatolható ki is az aki valóban olvas friss szakirodalmakat. Persze én a korai humanizmus mai híve lennék, mindenki menjen külföldre (Róma, Párizs, Berlin, London) egyetemeire és ott elsőkézből a legfelkészültebbektől kapja meg azt amit itt másodhegedűsök erőlködnek össze. Talán azért viselik nehezen az emberek a bármely idegen nyelv miatti nyomást – mint mindent ami kötelező szokott lenni – mert sok rossz történelmi tanulság után sem a kultúrát csak a hatalmi rendszereket látják meg mögötte. Az idegen nyelvek mellett persze sok más tudást is kell szerezni, művelni, és az oktatásban mindenki csak terebélyesedni szeretne, a letanított korosztályokért pedig sajnos kevés aki akar vállalni felelősséget, ráfordítást elkötelezettséget. Így akinek duplán kell lépnie, alig várja, hogy túl legyen rajta, és ezek után is sokszor unottan gondol vissza rá, ha soha sem használja utána.
Sokszor egy nyelvvizsgán nincs meg az a közös együttes ami egy gyermek és nevelője között fennáll mikor a jól ismert diákot vizsgáztatja/nevelőnek teljesít. Nem elhanyagolható, hogy a vizsgáztatók sem ugyanazon korosztály, és ugyanazon intézmények képzettjei és nem ugyanazon elhivatással viszonyulnak, így sokféle értékelés ambivalens megléte észrevehető, ahogy vitatható az objektivitás kritériuma is.
Kedves Marcsi!
Nem vagyok azonos Angol.infóval. Miért ne lehetne azonos a véleményünk? Már megbocsásson, de Ön állít olyanokat, amik furcsák. A középiskolákban már régóta kötelező a nyelvtanulás és a nyelvi érettségi. Engem érdekelne, melyik az az iskola, hol nem így van, úgyhogy megköszönöm, ha megosztja velem. Érthető, hogy a jobb fizetés érdekében továbbtanul, de az már nem, hogy miért nem tudja elfogadni, hogy a diploma bizonyos feltételekhez kötött és nem jár alanyi jogon, mert “jaj, szegény, nincs jó feje, de szeretne ő is jobban keresni, adjunk neki papírt”.
“jaj szegény, nincs jó feje, de szeretne ő is jobbankeresni, adjunk neki papírt” megjegyzéséhez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy van aki osztályelső középiskolában , summa cum laude -val végezte a bányamérnöki kart és harmadik nekifutásra sikerült a nyelvvizsgája, mert szegénynek nincs jó feje. De ha már ennyire erőltetik a nyelvvizsgát, hogy csak “jó fejű” embereknek legyen diplomájuk, lehetne 25 évre visszmenőleg kérni? Vajon hány gyakorlott egyetemet, főiskolát végzett szakember bukna el, mert “nincs jó feje”? Ez megérne egy felmérést. Figyelmébe ajánlom Feleki úr hozzászólását. Úgy tűnik szegény Veres JÁnos Úrnak “sincs jó feje”.
Kedves Arabella!
Így is éppen elegen vannak akik “kiseggelik” az iskolákat. Magolnak, miközben nem értik miről van szó a tananyagban. MIért éppen azoknak ne járna a diploma, akik értenek a szakmához, csak épp a nyelvvizsgán buknak el? Az iskola, melyről írok Kós Károly Építőipari, Műszaki Szakközépiskola Miskolc, földmérési és térképészeti szak. Járjon utána, hogy 1993 előtti időszakban érettségi tárgy volt-e ezen a szakon bármilyen nyelv.
Bocsássanak meg, de később tudom folytatni a beszélgetést, mert míg az 1., és 2. projektem iskolában, óvodában van, a 3. nyúz, hogy már vele foglalkozzak. Mivel segítség híjján nyelvtanfolyamra járni nem tudok, kinyomtattam egy “könnyen” tanulható nyelv dokumentumait, hogy amíg a 3. projekt alszik, tanulni tudjak. Ez elég konkrét és életszerű egy átlagos családban.
Itt sokféle vélemény elhangzott!
Van aki azt mondja, hogy aki egy államvizsgát le tud tenni annak a nyelvvizsga se lehet akadály. Más azt mondja, hogy aki nem tud egy nyelvvizsgát letenni az valószínűleg link és nem jár neki a diploma sőt kizárt az is, hogy kitűnő lett volna.
Mi van azokkal akik rendelkeznek nyelvvizsgával de 3 év helyett 6 évig tanulnak mert ellinkeskedik az egészet és a végén egy 2-es államvizsgával kapják meg a diplomájukat?
Ha már elvárás egy értelmiségitől a nyelvtudás akkor az is legyen elvárás, hogy ne csak 2-es államvizsgája legyen mert ez az “éppen hogy tudás” kategóriája!
Be kéne vezetni akkor már, hogy 4-es államvizsga alatt ne adjanak ki diplomát! 3-as tanulmányi átlag alatt meg rúgjanak ki mindenkit az egyetemről. Ez is elég ösztönző lenne a tanulásra!
Sokra megyek egy olyan szakemberrel akinek van 2 nyelvvizsgája és egy kegyelem 2-es diplomája, a szakmájához amiből meg szerezte szinte nem is konyít!
Ja és elmondom, hogy a helyi kis könyvtár egyetlen működőképes gépéről írok, úgyhogy lehet, hogy ez az IP cim még meg fog egyezni pár hozzászólóéval.
Sajnos olyan anyagi, helyzetben vagyok, hogy nem telli net előfizetésre.
Kedves Marcsi, talán meg kéne érteni végre, hogy az értelmiségi pályákon nem azért kell az idegen nyelv ismerete, mert az illető külföldön kíván élni, hanem mert ezek a szakmák állandó tanulást, továbbképzést kívánnak meg. A szakirodalom idegen nyelvű, ezt nyilván csak az tudja elolvasni, aki érti is. A pedagógus, orvos, jogász, igazságügyi asszisztens pláne olyan szakmák, ahol folyamatosan figyelni kell a nemzetközi új ismereteket. Az orvosoknak leginkább.
Bocsánat, minden Közlöny magyar nyelvű, valamint az eddig látott szakirodalom is. Valószínűleg mert magyar nyelvet használjuk, de lehet, hogy azért, mert egyik főnököm, anult kollégám sem ismer egy idegen nyelvet sem.
Elhiszem, hogy a középiskolájában nem volt kötelező a nyelvi érettségi, feltételeztem, hogy gimnáziumot végzett. Bocsánat.
De tudja, csak azért, mert Ön értette is, amit tanult a főiskolán (még jó…), attól még a diploma feltételeit nem teljesítette. Én is tanultam sok olyat, amit jelenlegi állásomban semmire sem tudok használni, na és? Most mondjam, hogy feleslegesen? Része a követelménynek, ennyi.
Egyrészt felesleges sértegetéssel próbálkoznia, másrész épp a mai napon 9.43-kor tett hozzászólásában írja, hogy régóta kötelező a középiskolákban az érettségi. Ebből arra tudok következtetni, észlelte, hogy középiskolában érettségiztem. Talán nézzen utána mit ír, gondolom Önnek jobb a feje. Én is tudom mi része a követelménynek, de érdekel, hogy amikor tanult- főleg ha családja van – nem viszolygott attól, hogy feleslegesen veszik el az idejét? A szakmában én is tanultam olyat, amit nem használhatok a jelen állásomban. Könyörgöm nyelvvizsga egy soha sem használt nyelvből? Bár amit kinéztem tudnám hasznosítani a munkahelyemen, de szerintem mások is.
Én a Szabó Ervin Gimnázium esti tagozatán érettségiztem 2000-ben és ott sem volt nyelvből érettségi, de még nyelvoktatás sem csak délelőtt, de akkor én dolgoztam. Előtte szakmunkásba jártam ahol szintén nem volt nyelvoktatás!
A diplomámat művelődésszervezésből szereztem (ami a legendákkal ellentétben egyáltalán nem büfé szak!) Mivel ez csak BA diploma ezért ezzel a végzettséggel csak mezei művházakban lehet elhelyezkedni (egy komolyabb rendezvényszervező cég már andragógia MA diplomát kér)
Ezekben a művházakban nem sok külföldi vendég fordul meg. Inkább a helyi közösséget szolgálják ki. Úgyhogy ide nem kell az idegen nyelv tudása. Főleg az angol énem. Ami engem illet én is csak azért diplomáztam le mert diplomásként dupla annyi lett a fizetésem, de a munkaköröm, beosztásom és feladatom nem változott. Sőt ennek köszönhetően úsztam meg a leépítést is! Viszont nyelvvizsgám még nekem sincs, de a főnököm elfogadta az igazolást a sikeres államvizsgáról!:)
Pancsika!
Mázlista vagy! Ez nálunk nem fordulhat elő.
Kedves Marcsi!
Sértődjön meg bátran, láthatóan nem viseli el a kritikát. Nem baj. Tájékozatlanságra vall, ha azt hiszi, hogy a szakirodalom a magyar közlönnyel azonos. Az eddig látott szakirodalmak is talán azért magyar nyelvűek, mert az idegen nyelvűvel meg sem próbálkozott. És az is csak azért létezik, mert valaki megírta itthon vagy lefordította. Mindegy, hagyjuk.
Az Ön problémája, ha jól értem az, hogy felnőtt fejjel volt kénytelen visszaülni az iskolapadba, a tanulás láthatóan nehezére esett, talán azért, mert soha nem készült értelmiségi pályára, és a diploma megszerzéséhez szükséges egyes elemek (nyelvvizsga) már meghaladják a lehetőségeit vagy a képességeit, döntse el szabadon. Elnézést, ha ez rosszulesik, de a jelek szerint tény. Sajnálatos módon azonban ettől még nem fogják Önnek megkönnyíteni a diploma megszerzését, mert az bizonyos sztenderdekhez kötött.
És kérdésére válaszolva: rossz a hozzáállás. Amikor tanul egy szakon, akkor annak a követelményrendszerét teljesítenie kell. Nyilván nem fogok ebből mindent hasznosítani, na de akkor álljak oda egy listával a dékán elé, hogy mit mindent nem szeretnék tanulni, mert csak az időmet veszi el? A képzés egy átfogó dolog, vannak alapdolgok, amiket el kell sajátítani, és vannak speciális tárgyak, amiket csak a szakirányú képzés kíván meg. A nyelvtudás alapdolog.
Igaza van. Eleve ostoba vagyok, hogy reagálok a megjegyzéseire. Az is igaz,hogy a nyelvtanulás alapdolog. Nem esik rosszul a megjegyzése,hiszen csak azért támad, mert megjegyeztem, mennyire rossz a rövid távú memóriája. (Középiskola vagy gimnázium) Egyébként már tudom milyen nyelvből fogok levizsgázni, hogy azt a nettó 20.000.-Ft fizuemelést megkapjam, és ha kedvet kapok még az angolra is ráveszem magam.Ennek indoka, hogygy a gyerek iskolában elkezdi pontosabban egyikük már oviban ismerkedik a nyelvvel. Persze ezt Ön nem tudhatja, mert bár részletes személyleírást adott rólam,egyáltalán nem ismer. Igaza van, mert miközben Önnel társalgok, éppen hasznosítok egy tanult tárgyat.
Kedves Andrea. Én elárulom, hogy nem készültem értelmiségi pályára. Mindenki tisztában van a képességeivel és lehetőségeivel. Nincs mindenkinek lehetősége a továbbtanulásra közvetlen az érettségi után. Sajnos a megélhetés az mindennél előrébb való.
De az nem a mi hibánk, hogy szakmával és érettségivel csak a 4 műszakos minimálbéres munkára vagyunk jogosultak!
Nem mi alkottuk azt a rendszert ahol egy diploma máris jogosítvány arra, hogy felső vezető még akkor is, ha az a diploma nem is szakmabeli.
Persze lehet mondani: Had hulljon a férgese!
Kedves Pancsika!
Mivel eredetileg szakmunkásképzőt végzett és az érettségit is csak esti gimnáziumban sikerült megszereznie, aminek a követelménye köszönőviszonyban sincs a nappali gimnáziuméval, érthető, hogy a főiskola csak nagy nehézségek árán jött össze. Ne értsen félre, nem becsülöm le, nem állítom, hogy buta lenne, de az értelmiségi pálya nem volt célja. Azt gondolom elismeri, hogy erős hátránnyal indult. Bocsásson meg, de pontosan az Ön szakja az, amit “büfé” szaknak hívnak. Nem mesterképzés, ezért nagyon kevés helyen lehet vele elhelyezkedni, tipikusan arra van kitalálva, hogy valami papírt adjon. Hozzáteszem, az andragógia szak is az. Ami azt jelenti, hogy jobb munkahelyeken ilyen papírral nem fogják az illetőt alkalmazni. (És ide sorolható még a kommunikáció szak is, és még sok másik).
Fals helyzet, hogy az érettségivel is ellátható munkakörhöz diplomát kérnek.
Gondolom, én vagyok Andrea:-)
Én azt gondolnám, hogy nem a diplomához jutást kéne megkönnyíteni, hanem a középfokú végzettséggel rendelkezők munkafeltételeit kellene inkább rendezni. Nem kell mindenkinek diploma, és akinek ez a képességeit meghaladja, az is meg kell tudjon élni a szakmájából.
Andrea! Kimondtad a kulcsszót! De ez az ami az elkövetkezendő 10 évben biztosan nem fog megvalósulni.
Azt meg ne mond, hogy amit én végeztem az büfé szak! Nagyon is magas követelmények voltak! Ugyanakkor ahhoz hogy dupla legyen a fizetésem és 4 műszakról átkerüljek 2 műszakba tökéletesen jó volt. Végre éjjel aludhatok a hétvégéim szabadok és minden második héten az estéimet a családommal tölthetem. És igen szerencsém volt a főnökkel is, hogy nyelvvizsga nélkül is elfogadja, hogy diplomás vagyok és megadta az ígért fizetés emelést. De sokan nem ilyen szerencsések!
Egy kicsit több tolerancia kéne!
Először is, a nevem Arabella, és nem Andrea. Ha már a nevemen szólítasz, legalább írd le helyesen. Elsőre is felfogtam, hogy sokat kellett tanulnod, hogy megkapd a diplomád, de a piaci értéke akkor is nagyon alacsony, még ha a te munkahelyeden el is fogadják. Erre mondják azt, hogy “büfé szak”. Ronda, pejoratív szó, de jól jellemzi. Te magad vallottad be, hogy csak a vidéki művházakban lehet vele elhelyezkedni, másra nem jó.
Azon kívül mit kéne tolerálni? Te vagy a sokadik ember, aki azon kesereg, hogy felnőtt fejjel visszakényszerítették az iskolapadba, aki fel van háborodva, hogy az erősen hendikeppes indulás dacára ugyanolyan feltételekhez kötött az oklevél megszerzése, és nem könnyítik meg a dolgát, ugyanakkor kikéri magának, ha nem kezelik egyenértékűnek a diplomáját a többivel. Hogy is van ez?
Ha ugyanolyan diplomát akarsz, mint mindenki más, tedd is le ugyanazt az asztalra, amit ők. és bocsáss meg, egy BA diploma követelményszintje jócskán elmarad az MA diplomához képest, ugyanakkor a diplomás fizetést erre is megadják. A “magas követelmény” pedig relatív fogalom. Az egyén érezheti annak, de ettől még – összehasonlításban – bizony lehet, hogy köszönőviszonyban sincs más szakok követelményeivel.
Én arra lennék kíváncsi, hogy azok akik kitalálták ezt az egész oktatási rendszert ők vajon milyen feltételekkel szereztek anno diplomát!?
Mert nálunk általában az beszél aki könnyen beszél!
Hány politikusról derült már eddig is ki, hogy kéz alatt jutott diplomához!
Ha másnak nem kellet valamiért küzdenie akkor tőlem miért várják el?
Kedves Pancsika!
Úgy érzem mi lettünk a a már diplomás és az oklevélért esdő bunkó. Valahogy a magasan kalifikált hölgyemény nem érti meg,hogy amíg van lehetőség olyan nyelvből levizsgázni amely csak a diploma átvételéhez jó, és nem kérik a munkahelyeken – mert van olyan hely is, ahol tolmácsot alkalmaznak akkor is, ha egyébként értik miről beszél a másik fél – addig kevesen fognak olyan nyelvből vizsgázni amely HASZNOSÍTHATÓ. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tanulja valaki, csupán azt, hogy nincs rákényszerítve a nyelvvizsgára.
Pancsika, a politikusainkat inkább nem minősíteném, a véleményünk megegyezik. A közélet közelébe nem engednék olyanokat, akik nem rendelkeznek a szükséges papírokkal.
Viszont annyit még hozzátennék a “büfé szakon szerzett diploma” kérdéséhez, hogy a nem túl piacképes oklevelet is sokban felértékelheti több megszerzett nyelvvizsga. Szerintem ebbe érdemes befektetni. Mert ha mégis menni kell a munkahelyről, akkor a diplomájával (jelen esetben csak szimpla államvizsgájával) ugyanott fog tartani, ahol tartott papír nélkül. Komolyan gondolom.
Ezért tartom nagy hülyeségnek a szülők követelését. Egy szakközépiskolai szakma is lehet értékes, ha van mellette külföldi tapasztalat, vagy legalább nyelvismeret. A lányom példájából tudom, hogy itthon a szakácsképzés színvonala elképesztően alacsony. A baj, hogy jó tankönyv sincs, évtizedek óta egy szakmai hibáktól hemzsegő, elavult hulladékból oktatják őket. A gyakorlati oktatást nem is említem. Vannak csodálatos tankönyvek francia nyelven, de azt ugye le kell tudni olvasni. Vannak kiváló szaklapok, de egy sem magyarul. Ugye nem kell magyarázni? Sajátos módon itthon angolul tanulnak az iskolában. Persze semmi bajom az angollal, de az ő esetükben a francia pöttyet hasznosabb lenne. Úgyhogy azt külön tanulnia kell, mert Franciaországban vannak a legjobb iskolák, ott pedig senki nem fog hozzá szólni sem magyarul, de még angolul sem. És nincs mese, el kell jutni a középfokúig, különben gályázhat egész életében egy ételküldő cég konyhájában.
Arabella!
Sorolja fel a diplomáit,ha van rá mód, gondolom nincs mit szégyelnie.
Elnézést, angol.info, erősen eltértünk a tárgytól, ez már csak kíváncsiság.
Tudja mit, Marcsi, igaza van. Részemről a vita lezárva. Az élet nem oszt mindenkinek egyforma lapot, Ön sajnos csak ilyet kapott, ezt is fel kell dolgozni, még ha nehéz is. További sok sikert hozzá!
Arabella!
Egy ilyen ember, aki lebunkóz mindenkit miért nem áll elő, hogy ezt az alapképzést kaptam, és ezen a mesterkurzuson vettem részt? Sajnos nem lehet mindenki műkörömépítő.
PTE-ÁOK, gyógyszerész szak, Ph.D fokozat megszerzése a grazi orvosi egyetemen. Így megfelel?
Kedves Marcsi!
Csak egy gondolat még, aztán nem offolom én sem tovább a honlapot. Mivel én vagyok a magasan kvalifikált hölgyemény, aki mindenkit lebunkóz. Matematikatanár a férjem, két gyermekünk van, egy kilencéves fiunk és egy 17 éves leányunk. A fiam nagyon jó fejű, okos, az iskolát nagyon könnyen veszi. Belőle lehet bármi, a képességeivel (főleg, ha tanul is) bármelyik egyetemet megcélozhatja. A leányom nagyon szorgalmas, de tény: nehezen tanul. Az ő agya másként van huzalozva, köszönhetően a diszlexiájának. Imádom, de el kell fogadni, hogy neki ilyen lapot osztott az élet. Nincs értelme erőltetni a főiskolát vagy egyetemet, mert kínszenvedés lesz az egész, és nem fog tudni használható, piacképes diplomát szerezni. Egyszerűen ilyenek a képességei. Viszont nagyszerű a kézügyessége, szakácsnak tanul. Aki egy kicsit is járatos a szakmában, az tudhatja, hogy egy séf élete milyen kemény. Rengeteg munka vár rá. Neki egyetlen lehetőséget tudunk biztosítani az élhető életre: erőltetjük a nyelvtanulást, hogy ki tudjon menni dolgozni nyugatra, és jó étteremben szerezhessen tapasztalatokat, és persze keresünk neki jó továbbképzési lehetőségeket. Marcsi, asszem Ön írta, hogy diszlexiás. Biztosíthatom, hogy diszlexiások is tudnak nyelvet tanulni, bár tény, hogy nem megy könnyen. Lánykám halad, még ha lassan is.
Őt ismerve mondom, nem lehet mindenkinek diplomája. van, akinek meghaladja a képességeit. Ez van.