Hogyan csaljunk az otthoni nyelvvizsgán?

Három tuti tipp

Nyelvvizsgát tessék, nyelvvizsgát vegyenek! Most még otthonról sem kell kimozdulnia, és a korábbival megegyező áron juthat angol vagy német nyelvvizsgához! Vagy akár mindkettőhöz! Nyelvtudás hiánya nem akadály! Rendkívüli engedmények a vírushelyzetre tekintettel!

Túlzásnak tűnik? Pedig nem az, megmutatjuk kicsit lejjebb.

A nyelvtanulás ügyében hazánkban most szinte mindenkit az otthonról letehető online nyelvvizsga kérdése foglalkoztat. Hiába elérhető már egy ideje Magyarországon is több számítógépes nyelvvizsga, eddig nem sok vizet zavartak. Persze, hiszen egészen más az, ha a vizsgaközpontban, ellenőrzött körülmények között vizsgázol, mint ha otthon, egyedül, fizikai ellenőrzés nélkül.

Bármikor vetődik fel a téma, az első kérdés mindig a csalás lehetősége: valóban kiszűrhető-e, egyenértékű lehet-e az otthonról letett vizsga a hagyományos, tantermivel. Tanárok és vizsgázók persze némileg másképp közelítik meg a problémát… ez pl. a Gyakori kérdések oldalon jött velünk szembe:

Még el sem kezdődtek a vizsgák, de a kérdés persze már felmerül.

Egy másik kommentelő azt kérdezte a témával kapcsolatos online tájékoztató közben, hogy minek a webkamera előtt bohóckodni, miért nem elég, ha elküldi a címét, ahová a bizonyítványt kéri. De számos tanárkolléga is nagyon szkeptikusan áll a kérdéshez.

Lássuk először a feltételeket: www.oktatas.hu/nyelvvizsga/nyelvvizsga_2020 – ezeknek a szabályoknak kell megfelelni, ha a vizsgaközpontod online otthoni vizsgát akar szervezni. Egészen pontosan 272 szó vonatkozik a feltétek leírására. Egy komplett, full online, otthonról lebonyolított, soha még nem volt, számítógépes, akkreditált nyelvvizsga feltételei. Ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy „oké, csináljátok korrektül, figyeljetek oda mindenre, amire kell!”. Innentől gyakorlatilag a nyelvvizsgaközpontokon múlik, hogy mennyire precízen és korrektül csinálják.

De legyünk egy kicsit megengedők velük, mert hiszen először csinálják. A hagyományos vizsgáztatásban már szép rutinjuk van (legtöbbjüknek), de otthoni online nyelvvizsga még soha nem volt Magyarországon. De azért ennél egy kicsit komolyabbat is össze lehetett volna hozni, már meg ne haragudjanak… Ez így jelen formájában tényleg lyukas, hetek óta megy erről a diskurzus a legkülönbözőbb helyeken, és mindenki mondja, hogy jó, de majd mire odaérünk, biztos betömik a lyukakat – hát, egyelőre nem úgy néz ki.

zuhanó ember
Ebben tuti valami csalás van, de pofára esés lesz a vége

Nézzük először is, mire van pontosan szükség az otthoni vizsgához és hogyan gondoskodik a biztonságról a négy vizsgaközpont, akiknél a járványhelyzet miatt elvileg már él is ez a változat. Ők a régi motoros Origó, a nemzetközi versenyző Euroexam, az új srác a környéken, az iTolc és a leginkább ismeretlenségéről ismert iXam.

Összeszedtük, hogy miket hoztak eddig nyilvánosságra tervezett nyelvvizsgájukról, részt vettünk nyilvános online fórumaikon, elolvastuk (helyettetek is) vizsgaszabályzataikat. Nem panaszkodásból mondjuk, de nem volt könnyű. Gyakran mást találtunk a honlapon mint az ugyanonnan letölthető szabályzatban; volt adat, ami másnapra már megváltozott. Persze azért mi bízunk benne, hogy vizsga közben már egyikük sem gondolja meg magát.

Ami közös mind a négy online vizsgában, az az alapkövetelmény laptop vagy asztali számítógép webkamerával és mikrofonnal, és persze stabil internetelérés. Alapnak gondolnánk a hangszórót vagy headsetet is, ezek közül az Origó és az Euroexam egyaránt csak az előbbit engedi, az iXam mindkettőt, az iTolc-nál pedig nyilván mellékes apróságnak tartják, mert sehol nem találtuk nyomát náluk (láttunk olyan trükkleírást a neten, ami a fejhallgatón alapult, de ezt olyan gyorsan ki lehet védeni, hogy le sem írjuk). A gépeket illetően nincsenek nagy elvárások, egy átlagos háztartásbeli laptop vagy asztali gép valószínűleg megteszi. Képernyőfelbontást az Origó és az iTolc kötnek ki (utóbbi mindjárt két különbözőt a honlapon és szabályzatában), az Euroexam és az iXam talán még gondolkodik rajta.

Ez nektek vizsgabiztonság?

A vizsga felügyeletére a szabályok webkamerát, azon folyamatos képrögzítést és hangfelvételt írnak elő, plusz a számítógép távvezérelhetőségének tiltását. Ezek megvalósításában már komolyabb eltérést láthatunk. Az Origó és az Euroexam egy külön, kamerás mobiltelefon beállítását is előírják, amivel oldalról második felvétel is készül az egész vizsgáról. Az iTolc vagy iXam vizsgát választva viszont megspórolható az extra macera, nekik elég a szembekamera (nagyon) kis felbontású képe a biztonsághoz.

Lássuk akkor, kijátszható-e a vizsgaközpontok ébersége, lehet-e csalni? Spoiler: igen.

Rögtön mutatjuk is hogyan, de előtte egy megjegyzés: mindegyik megoldáshoz szükséged lesz egy angolul stabilan jól tudó segítőre (értsd: ő fog vizsgázni helyetted), némelyikhez egy plusz laptopra, némelyikhez egy plusz monitorra. Ja, kérem, a nyelvvizsgáért meg kell dolgozni! És mindenképpen olvasd el a poszt végét is, nehogy bajba kerülj!

Első lehetőség: duplázd meg magad

A vizsgaközpontok által használt programok átveszik a géped felett az irányítást és nem engedik, hogy azt másik gépről távirányítva, más tegye le a vizsgád. Azt viszont nem tudják kiszűrni, hogy téged irányítson távolról segítőd. Ez kétségkívül költséges, ám igen egyszerű megoldást kínál tálcán. Mindketten jelentkeztek a vizsgára, amit kötelező mindenkinek egyszerre letenni. Egy-egy mobilra vagy tabletre is szükségetek lesz, amit a monitor alá érdemes jó szögben elhelyezni, erre a webkamera garantáltan nem lát rá, hiszen abban fejeden és válladon túl nem sok látszik. Segítődnek – miközben kényelmesen oldogatja a feladatokat – elég a megoldásokat sorban átküldeni. Felkészültebb versenyzők rögtön azt is hozzátehetik, hogy a puskamobilt le kell némítani, vibrálást is kikapcsolni, hogy a vizsga közben fülelő mikrofon se fogjon gyanút. Ez a megoldás persze csak az egykamerás vizsgákkal működik, ott azonban páholyban érezheted magad, érdemes a pezsgőt is rögtön bekészíteni.

Tudod, miért mosolyog? Nézd meg a kép bal szélét…

Második lehetőség: duplázd meg a képernyőd

A vizsgaszoftverek nem csak a távoli elérést tiltják le, hanem ha jól teszik a dolgukat, akkor csak egyetlen kijelző csatlakoztatását engedélyezik. Segítőd oldalról ennek a képét nehezen látná úgy, hogy a kamera őt közben ne vegye észre. Viszont, ha egy HDMI elosztót csatlakoztatsz (3 ezer forint körül kapható bármelyik számítógépes boltban), a rendszer továbbra is egyetlen monitort érzékel. Innen már csak annyi a feladat, hogy társad a saját monitorod mögé, netán az asztal mögé betegye a pótmonitort, a vizsgázót néző webkamera nem fog belőle semmit látni. Papírra felírja neked a válaszokat, felmutatja, ennyi, nem több. Oldalkamerát is bevető vizsga esetén kicsit alaposabban kell eljárnod, segítőd az asztal takarásában, kényelmes párnán ülve nézheti a feladatokat a második képernyőn. A megoldások átadását is óvatosabban kell intézni, de egy puskázáson felnőtt gimnazistának ez nem kihívás.

Érdekes lenne tudni, hogy vajon emelkedett-e az ilyen termékek forgalma mostanában…

Harmadik lehetőség: a fordítós trükk

Sokallod a plusz vizsgadíjat és a HDMI kütyü használata is kívül esik a komfortzónádon? Semmi baj, ezek nélkül is megy, ráadásul pofonegyszerűen. Laptop helyett hagyományos monitort és fölé, külön elhelyezett webkamerát javaslunk. Az azonosítás és bejelentkezés után társad simán elfordítja a kamera alatti vagy melletti monitort, átveszi tőled a valódi billentyűzetet és egeret… a kamera ebből semmit nem lát. Te ezután eljátszod a webkamerának, hogy gépelsz, gondolkodsz, egerezel. Hogy teljesen hiteles legyen, keríts lomtalanításból egy kiszuperált billentyűzetet, sehova sem bedugva, mellé egy kamu egeret (igazából egy citrom is megteszi). A webkamera ugyan nem fogja látni ezeket, de a vakegérrel és vakbillentyűzettel támogatva hitelesebben tudod másfél órán át eljátszani, hogy keményen dolgozol. Ez a trükk működik laptoppal is, külső kamerát használva, ami megengedett, viszont nem jön szóba kétkamerás vizsga esetén, mert ott garantáltan kiszúrnák. Az egyetlen webkamerával sasoló vizsgáztatók viszont esélytelenek veled szemben… már persze, ha a haverod tényleg tud angolul vagy németül.

Tulajdonképpen majdnem akárhányan csinálhatjátok, a kamera úgyis csak
egyet mutat.

Igaz, hogy ezek a megoldások a szóbelin nem, vagy csak korlátozottan fognak működni, de a mostani speciális szabályok értelmében egy fél vizsga (akár írásbeli, akár szóbeli) is a követelmények teljesítésének számít, tehát megkapod a pluszpontot, teljesíted a felvételi követelményt, stb.

Akkor most örülhetünk?

Ellenkezőleg. A csalás lehetősége több szempontból is nagy baj. Egy tanuló konkrétan azt mondta, hogy azért nem fog elmenni ilyen vizsgára, mert biztos benne, hogy olyan mértékű csalások lesznek, ami a vizsgák utólagos érvénytelenítéséhez fog vezetni. Én ugyan biztos vagyok benne, hogy az összes vizsgát semmiképpen sem fogják utólag érvényteleníteni, de már ennyiből is érezhető az alacsony bizalomszint és hogy itt tényleg baj van.

Ügyes próbálkozás, de én észrevettelek

Legyen világos: a fentiekkel legkevésbé se az a célunk, hogy bárki is csalással nyelvvizsgához jusson; pont ellenkezőleg. A hiányosságok nyilvánosságra hozásával a nyelvvizsgaközpontok figyelmét szeretnénk felhívni a problémákra, arra, hogy bizony teendőjük van, méghozzá nagyon sürgősen. Nekik is eminens érdekük, ahogy az oktatási rendszernek is, hogy ne lehessen csalni a vizsgákon. Van még lehetőségük betömni a lyukakat – a biztonság kedvéért mindegyik érintett vizsgaközpontnak elküldjük ezt az írást, és megkérjük őket, hogy reagáljanak rá. A válaszokat természetesen nyilvánosságra hozzuk.

Fontos figyelmeztetés!

Éles vizsgán a fentieket semmiképpen se próbáld ki! És nem azért, mert reméljük, hogy időközben betömték a lyukakat, és mire sorra kerülsz, már nem működnek. Sőt, ha találnál más olyan trükköt, amit itt nem ismertettünk, azt se! Egyrészt azért ne, mert csalás. Ami ennél is fontosabb: komoly bajba kerülhetsz, attól függően, hogy milyen módszerrel próbálkozol. Ha a számítógépes rendszert próbálod meghackelni, azt úgy hívják, hogy „számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény”, és akár letöltendő is lehet belőle, mert nem csak kihágás vagy vétség, hanem bűncselekmény. A bérvizsgázót alkalmazó módszerek pedig az „okirattal visszaélés” kategóriájába tartoznak, ami feljelentés esetén a pénzed bebukásánál szintén sokkal súlyosabb következményekkel járhat. Azért írtuk le mindezt, hogy az otthoni vizsgák valóban biztonságosak legyenek, hogy valóban ne fordulhasson elő, hogy a tálcán felkínált lehetőséggel esetleg mások éljenek és a végén tömegesen kelljen megsemmisíteni eredményeket. Azért írtuk le, hogy a szabályok megalkotói is rájöjjenek, egyetlen bélyegnagyságú képet adó kamerácskára meg mikrofonra hagyatkozni édeskevés, sőt extra hardver bevetése se jelent feltétlenül biztonságos vizsgát. Azért írtuk le, hogy a te nyelvvizsga-bizonyítványod, amiért keményen megdolgoztál, továbbra is stabil értéket képviseljen.

Szerencsére tragédia nem történt, innen még fel lehet állni.

Megkérdeztük a Nyelvvizsga Akkreditációs Központot, akik ezt a választ adták az esetleges csalásokat firtató levelünkre:

Az Oktatási Hivatal nevében köszönük megkeresését. Felhívjuk figyelmét, hogy honlapunkon (https://www.oktatas.hu/nyelvvizsga/nyelvvizsga_2020) megtalálható az a Felhívás,  amelyet az Oktatási Hivatal a számítógépes vizsgáztatásra már akkreditációval rendelkező vizsgaközpontok számára közzétett. Ez a dokumentum részletesen tartalmazza a kérelem benyújtásának módját és a csatolandó dokumentumokat. A számítógépes vizsgákra vonatkozó akkreditációs előírásokon túlmenően az online vizsgáztatás esetében sok egyéb informatikai feltételt is teljesíteni kellett a vizsgaközpontnak ahhoz, hogy a vizsgázók biztonságos beazonosítása, valamint a vizsga szabályszerű lebonyolítása minden szempontból biztosított legyen.

A feltételeket valamennyi kérelmet benyújtó vizsgaközpont teljesítette, így az Oktatási Hivatal – kizárólag a veszélyhelyzet idejére – engedélyezte számukra az online vizsgáztatást.

Az Oktatási Hivatal a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülettel együttműködve mind a vizsgabiztonság, mind a vizsgázók érdekében kiemelt figyelmet fog fordítani az online nyelvvizsgák ellenőrzésére, így is biztosítva azok szabályszerű lebonyolítását, és az esetleges vizsgacsalások kiküszöbölését.

Mi az olvasókra hagynánk, hogy ettől a választól okosabbnak érzik-e magukat…

Share

Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Hivatalosan ugyan még mindig nem jelentették be a nyilvánosság előtt, de mostanra már tudhatóan és ellenőrizetten valós a hír: 2019. februárjától nem lesz Magyarországon TELC nyelvvizsga.

Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Váratlanul érte a vizsgáztatókat, amikor tegnapelőtt az igazgató levélben tájékoztatta a őket, hogy megszűnik a vizsga hazánkban.

Az okokról természetesen azonnal megindultak a találgatások, de jelen pillanatban csak annyit lehet biztosra tudni, hogy a hazai megszűnést a németországi központ (a vizsga tulajdonosa) kezdeményezte, indoklás nélkül, 2019. márciu 31-i hatállyal. A vizsga itthoni lebonyolítója a TIT volt, akik még nyáron is kötöttek megállapodásokat új vizsgahelyszínekkel, tehát nyilván nem számítottak a gyors kivonulásra. Ezeket az új vizsgahelyszíneket különösen érzékenyen érintheti ez a döntés, nem kevés pénzbe kerül ugyanis az ilyen regisztráció.

Ugyanígy nehéz helyzetben vannak a vizsgáztatók is – egyrészt ők is anyagi áldozatot vállalva végezték el a képzést, másrészt most bevételkieséssel számolhatnak.

Ami a vizsgázókat illeti: a már meghirdetett november 17-i vizsgát változatlan feltételekkel megtartják. Utána 2019. január 12-én lesz még egy vizsga (ez az eredetileg meghirdetettől eltérő időpont már), majd pedig egy utolsó vizsgalehetőség lesz február 12-én (ezt korábban nem hirdették, a megszűnés miatt tették be).

Ami a legfontosabb sokak számára: a korábban megszerzett TELC nyelvvizsgák természetesen továbbra is érvényesek maradnak, a nyelvvizsga megszűnésével ezek nem vesztik hatályukat.

Share

Belépőszinten (A2) is lehet majd nyelvvizsgázni

vizsga

Az MTI tegnapi (február 18.) híre alapján egy újabb szinten, az úgynevezett belépőfokon (A2) is lehet majd államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Eddig Magyarországon csak B1 (alapfokú), B2 (középfokú) és C1 (felsőfokú) nyelvvizsgák voltak akkreditálva.

A szint rövid leírása:

Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen.

Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről.

(forrás)

Érdekes a minisztérium indoklása (az MTI hírét idézzük):

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez – írták az előterjesztők.

Természetesen az alapfok (B1 szint) nem jelenti a “nyelvtudásskála közepét”, már csak azért sem, mert ilyen közepet nem is lehet meghatározni. A “nyelv önálló használata” megfogalmazás pedig szintén csak azért szerepelhet, hogy azt az érzetet keltse a témát nem ismerőkben, hogy a B1 elég magas szint, tehát ami eggyel alatta van, az még mindig egész jó.

Ez nyilván távolról sincs így, az A2 egy rendkívül alacsony nyelvtudási szint – az akkreditációról szóló döntés mégis örömteli és támogatásra érdemes. Az a tény ugyanis, hogy egy adott szint alacsony, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ezt tanúsító nyelvvizsga nem ér semmit – a világban a legnagyobb, legelismertebb nyelvvizsgarendszerek legtöbbjében szerepel ilyen szintű vagy még alacsonyabb vizsga: például a Cambridge-nél lehet A1 szinten is bizonyítványt szerezni.

Nem érvényes az az unalomig hallott ellenérv sem, hogy úgysem a papír számít, hanem a tudás – ha egy állásra több százan jelentkeznek (ami manapság teljesen mindennapos), nyilván nem azt fogják behívni interjúra, akinek nincs nyelvvizsgája. A munkáltató nem akarja azzal pocsékolni az idejét, hogy százaknak szervez házi nyelvvizsgát – behívja azokat, akik egyébként ígéretesnek tűnnek és van nyelvvizsgájuk is, aztán majd az elbeszélgetésnél kiderül, hogy tényleg elég jól tudnak-e. Erre az előszűrésre egy ilyen vizsga teljesen megfelelő lehet, mert valóban vannak olyan beosztások (nem “szakmák”, ahogy a minisztérium írja), ahol az A2 szint elég.

Az is igaz, hogy jelenleg a közoktatásban sajnos nagyon sokan nem jutnak el a B1 szintig sem, mégis jó lenne, ha valamilyen módon tudnák dokumentálni nyelvtudásukat – reméljük, igaza lesz a minisztériumnak, és ez a vizsga motivációt jelent az ilyen tanulók számára.

A KER-szintek leírása itt található, (letölthető .doc fájl) ez a honlap pedig részletes információkat tartalmaz, feladatokkal, megoldásokkal, leginkább tanárok számára.

Most remélhetőleg megkezdődik a verseny a nyelvvizsgaközpontok között, hogy melyikük tudja elsőnek felkínálni a vizsgázóknak ezt a szintet – érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.

Share