Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Hivatalosan ugyan még mindig nem jelentették be a nyilvánosság előtt, de mostanra már tudhatóan és ellenőrizetten valós a hír: 2019. februárjától nem lesz Magyarországon TELC nyelvvizsga.

Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Váratlanul érte a vizsgáztatókat, amikor tegnapelőtt az igazgató levélben tájékoztatta a őket, hogy megszűnik a vizsga hazánkban.

Az okokról természetesen azonnal megindultak a találgatások, de jelen pillanatban csak annyit lehet biztosra tudni, hogy a hazai megszűnést a németországi központ (a vizsga tulajdonosa) kezdeményezte, indoklás nélkül, 2019. márciu 31-i hatállyal. A vizsga itthoni lebonyolítója a TIT volt, akik még nyáron is kötöttek megállapodásokat új vizsgahelyszínekkel, tehát nyilván nem számítottak a gyors kivonulásra. Ezeket az új vizsgahelyszíneket különösen érzékenyen érintheti ez a döntés, nem kevés pénzbe kerül ugyanis az ilyen regisztráció.

Ugyanígy nehéz helyzetben vannak a vizsgáztatók is – egyrészt ők is anyagi áldozatot vállalva végezték el a képzést, másrészt most bevételkieséssel számolhatnak.

Ami a vizsgázókat illeti: a már meghirdetett november 17-i vizsgát változatlan feltételekkel megtartják. Utána 2019. január 12-én lesz még egy vizsga (ez az eredetileg meghirdetettől eltérő időpont már), majd pedig egy utolsó vizsgalehetőség lesz február 12-én (ezt korábban nem hirdették, a megszűnés miatt tették be).

Ami a legfontosabb sokak számára: a korábban megszerzett TELC nyelvvizsgák természetesen továbbra is érvényesek maradnak, a nyelvvizsga megszűnésével ezek nem vesztik hatályukat.

Share

Belépőszinten (A2) is lehet majd nyelvvizsgázni

vizsga

Az MTI tegnapi (február 18.) híre alapján egy újabb szinten, az úgynevezett belépőfokon (A2) is lehet majd államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Eddig Magyarországon csak B1 (alapfokú), B2 (középfokú) és C1 (felsőfokú) nyelvvizsgák voltak akkreditálva.

A szint rövid leírása:

Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen.

Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről.

(forrás)

Érdekes a minisztérium indoklása (az MTI hírét idézzük):

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez – írták az előterjesztők.

Természetesen az alapfok (B1 szint) nem jelenti a “nyelvtudásskála közepét”, már csak azért sem, mert ilyen közepet nem is lehet meghatározni. A “nyelv önálló használata” megfogalmazás pedig szintén csak azért szerepelhet, hogy azt az érzetet keltse a témát nem ismerőkben, hogy a B1 elég magas szint, tehát ami eggyel alatta van, az még mindig egész jó.

Ez nyilván távolról sincs így, az A2 egy rendkívül alacsony nyelvtudási szint – az akkreditációról szóló döntés mégis örömteli és támogatásra érdemes. Az a tény ugyanis, hogy egy adott szint alacsony, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ezt tanúsító nyelvvizsga nem ér semmit – a világban a legnagyobb, legelismertebb nyelvvizsgarendszerek legtöbbjében szerepel ilyen szintű vagy még alacsonyabb vizsga: például a Cambridge-nél lehet A1 szinten is bizonyítványt szerezni.

Nem érvényes az az unalomig hallott ellenérv sem, hogy úgysem a papír számít, hanem a tudás – ha egy állásra több százan jelentkeznek (ami manapság teljesen mindennapos), nyilván nem azt fogják behívni interjúra, akinek nincs nyelvvizsgája. A munkáltató nem akarja azzal pocsékolni az idejét, hogy százaknak szervez házi nyelvvizsgát – behívja azokat, akik egyébként ígéretesnek tűnnek és van nyelvvizsgájuk is, aztán majd az elbeszélgetésnél kiderül, hogy tényleg elég jól tudnak-e. Erre az előszűrésre egy ilyen vizsga teljesen megfelelő lehet, mert valóban vannak olyan beosztások (nem “szakmák”, ahogy a minisztérium írja), ahol az A2 szint elég.

Az is igaz, hogy jelenleg a közoktatásban sajnos nagyon sokan nem jutnak el a B1 szintig sem, mégis jó lenne, ha valamilyen módon tudnák dokumentálni nyelvtudásukat – reméljük, igaza lesz a minisztériumnak, és ez a vizsga motivációt jelent az ilyen tanulók számára.

A KER-szintek leírása itt található, (letölthető .doc fájl) ez a honlap pedig részletes információkat tartalmaz, feladatokkal, megoldásokkal, leginkább tanárok számára.

Most remélhetőleg megkezdődik a verseny a nyelvvizsgaközpontok között, hogy melyikük tudja elsőnek felkínálni a vizsgázóknak ezt a szintet – érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.

Share