John melle eltűnt, egy rakás hiba viszont maradt a vizsgatesztekben

Néhány napja a Nyelv és Tudomány nyomán írtunk az új iTOLC nyelvvizsga feladatsoraiban található rengeteg hibáról. A feladatsorokat néhány nappal ezután levették, majd egy videóban próbálták elbagatellizálni a hibákat. Egy teljes hétig dolgozott az iTOLC azon a „néhány” és „apró” hibán, míg május 6-án kitették a javított változatot – nem mellesleg, így egy hétig nem volt elérhető mintafeladatsoruk, ami az akkreditáció egyik követelménye.

A hibajavítás „eredménye” egészen szórakoztató. Kijavították az összes olyan hibát, ami a Nyelv és Tudomány cikkében vagy a mi posztunkban szerepelt (a címben szereplő „John melle” is így tűnt el, pedig olyan vicces volt). Viszont a Nyest is és mi is utaltunk rá, hogy az összes hibát nem tudjuk megírni (egyszerűen túl sok volt, száznál is több). Nos, úgy tűnik, a cikkekben le nem hozott hibákból egyetlen egyet sem javítottak. Az egy teljes hétig tartó tüzetes ellenőrzés során ezek továbbra se tűntek fel az iTOLC szakértő csapatának.

Nézzünk akkor mutatóba párat a további, most is ott virító hibák közül – az érdekesség kedvéért most sem írom meg az öszeset, csak jelzem, hogy hol hány van még, dolgozzon az iTOLC is valamit a saját feladatsorán.

ugrás
Nem tudom, mire kellene itt asszociálni

Kezdjük az iTOLC C1-es, felsőfokú demó feladatsorával. Az angol C1 Reading második feladatának szövegében rögtön öt komoly nyelvi hiba van.

Nézzünk csak egyet mintának: „I’m in the job just over a year…” – ezt ki engedte be nyelvvizsgára? A Present Perfect nem ismerős? Mink meg-e kérdezhessük esztet? Igen, anyanyelvi beszélők mondanak ilyeneket. Csak nyelvvizsgaszövegbe nem volt szokás eddig ilyet beletenni, holmi szakmai alapelvekre hivatkozva. De most a jelek szerint innováció történt…

Az iTOLC vezetői többször hangsúlyozták, hogy autentikus szövegeket használnak, szerkesztetlenül. De vajon honnan tudhatja a kopipésztelő feladatíró, hogy a sotense101 nevű felhasználó (vagy bármelyik másik) épp anyanyelvi beszélő lenne? Mert a nyelvhasználata alapján szinte biztosan nem. De ugyanez igaz a többi itt megjelenő szövegre is: attól, hogy angol (vagy arra hasonlító) nyelven ír valaki egy netes fórumposztot, abból a szövegből még akkor sem lesz nyelvvizsgán egy az egyben felhasználható anyag, ha az illető egyébként véletlenül tényleg anyanyelvi. Mindenki látott már magyarul nem kevés olyan hozzászólást, blogposztot, bármilyen online megnyilvánulást, amit biztosan nem tenne bele egy külföldieknek szóló magyar nyelvvizsgába, mert borzalmasan magyartalan, slendrián hibák csúfítják. Na, pont ezt látjuk az iTOLC tesztjeiben továbbra is, csak éppen angolul.

Van még ebben a feladatban minimum négy hiba, tessék megtalálni és javítani. Kommentelők segíthetnek az iTOLC-nak, bár azt nem ígérhetem, hogy kapnak érte bármilyen jutalmat tőlük.

A C1 Reading 4. feladatát kicserélték. Beismerés? Akármiért is, jól tették, hiszen témája miatt soha közelébe se kerülhetett volna vizsgaanyagnak. Kis szépséghiba, hogy a helyette berakott szöveg a 3. sorszámot kapta, így két 3. feladat van egymás után, de ez már tényleg apróság, és különben is, komoly nyelvi hibát itt egyáltalán nem találtunk; mondjuk tesztelésit – mikor a kérdések alkalmatlanok arra, hogy a nyelvtudást mérjék – annál inkább.

elejti
Egyébként nem könnyű dolog ám ez.

De térjünk át az iTOLC B2-re. Itt is kijavították azokat a hibákat, amiket kifogásoltunk, igazán dicséretes. De például benne maradt pár ilyen, mint: „Please send email with information about yourself”. Nem, ez nem apróság, nem csak egy kétbetűs szó hiánya, hanem hibás nyelvi minta, amit itt a nyelvvizsgázó elé tesznek. Ha vizsgázó követi el ezt a hibát, annak következményei lesznek – a jelek szerint a nyelvvizsgaközpont hibázhat akárhányszor, sokadik nekifutásra is. A vizsgázónak viszont nem adják vissza a dolgozatát (mint itt történik), hogy figyelj, vannak benne hibák, javítsd ki őket, és add be újra.

De nézzük tovább, megint csak illusztrációként, íme egy hiba a sok közül: iTOLC B2, Writing 2. Option 2 instrukció: „Write a review of about 150 words about the play to an online magazine.” Igen, persze, mindenki látja, hogy a „for” lett volna a helyes a „to” helyett – csak az iTOLC feladatírói nem, pedig foglalkoztak a mondattal, mert a korábban közzétett változatban ez szerepelt: „Write a review of about 150 words about the play to your local newspaper.” – tehát kicserélték a „local newspaper”-t „online magazine”-re, a hibás prepozíciót meg benne hagyták. Egy hét kemény munkájával.

Persze a B2-ben is maradtak még hibák, angoltanárok ha belenéznek, megtalálják. Mi most azért térjünk át a B1-re.

elcsúszott
Tényleg bárkivel előfordulhat

Sajnos, a javított változatban is benne maradt néhány tesztírási hiba, például amikor két megoldás is jó egy helyen (iTOLC B1 Reading Task 1): beautiful cities, beautiful landscapes egyaránt jó; ha a vizsgázó beírja ide a „cities”-t, akkor a következő kérdést is el fogja rontani, mert oda kellene ez a szó. Az nem kifogás, hogy de hiszen látható, hogy a következőbe kell a „cities” – ez megint nyelvvizsgáztatási alaptétel, hogy ilyen nem fordulhat elő, ehhez megint csak nem kell szakembernek lenni, hogy ez belátható legyen.

A következő feladatban (iTOLC B1 Reading Task 2) a durva nyelvi hibákat javították (szép munka, kár, hogy a Nyelv és Tudomány cikke kellett ehhez, meg még egy hét), de benne maradt az, hogy két kérdésre nem adható egyértelmű helyes válasz a szöveg alapján. Tessék megtalálni, melyek azok – segítségként annyit elmondok, hogy a korábban nyelvileg hibás mondatok környékén kell keresni.

A harmadik Reading feladatban is kijavították az észrevételezett súlyos nyelvi hibákat – csak azt nem értem, hogy akkor miért mondták azt, hogy a tesztjeikben csak egy-két elütés meg vesszőhiba volt, és hogy az autentikus szövegeket nem szerkesztik át? Igazából értem, de erről majd később.

szamár
Tulajdonképpen rendben van

Az iTOLC B1 Speaking Task 2-ban van még két nyelvi hiba – ezek tényleg nem nagy hibák egyébként, de normális esetben egy ilyen sem kerülhetne bele nyelvvizsgafeladatba, pláne nem úgy, hogy mellettük egy rakás durva hiba is van. Ha a következő javított változatban is rosszul szerepel majd még, akkor elárulom, hogy mik azok.

A tesztírási hibákat nehezebb javítani, az tény – ezért is maradhatott benne az iTOLC B1 Listening 4-ban, hogy a helyes megoldás mellé két olyan helytelen választ írtak, amelyek nyelvileg hibásak, tehát kizárható, hogy helyes megoldás legyen. Igen, ez is olyan szakmai hiba, ami egészen egyszerűen nem fordulhatna elő, ha létezne bármiféle belső ellenőrzés, és lenne kellő idejük (és szakértelmük) a feladatsorok kidolgozásához. Viszont csak ebben a hónapban több mint 20 vizsgát tolnak le ugyanezzel a lendülettel.

Amikor a korábbi posztot megírtam, abban reménykedtem, hogy oké, ezeket a mintafeladatsorokat csúnyán telerakták ugyan különböző típusú hibákkal, de az éles feladatsoraik nem lehetnek ennyire rosszak. Viszont amikor a megjelent kritikák hatására nem azt mondták, hogy jajj, bocs, rosszakat tettünk fel, tessék, itt vannak a jók, elnézést, hanem elkezdtek maszatolni és csúsztatni, akkor megijedtem. Ha tényleg minden feladatsoruk ott áll készen, többszörösen leellenőrizve, garantáltan a szakmai szabályoknak megfelelően, akkor nincs okuk tagadni a tagadhatatlant. De az iTOLC válasza a FB-ra kitett, most is látható videójukban az volt, hogy a kifogásolt hibák nem hibák, ami tényleg hiba, az csak egy-két elütés.

A helyzet viszont az, hogy úgy gondolom, szó sincs az „autentikus” szövegek melletti kiállásról, rendhagyó elvek követéséről, bármik is lennének azok. A botrányosra sikerült mintafeladatsorok és azok mostani „javítása” mögött sokkal inkább kapkodás és sajnos, hozzá nem értés állhat. Ezt mutatja, hogy a publikált hibákat ugyan javították, de ennél többre egy egész hét alatt nem futotta.

harap
Én ezt nem értem

Az igazi kérdés persze nem is az, hogy valaki azért hagy elrettentő hibákat a kirakatba tett anyagaiban, mert ilyen irreális mennyiségű feladatsor legyártása esélyt sem hagy alapos munkára és ellenőrzésre, vagy más okból. A kérdés – amit nem csak mi, hanem a legtöbb nyelvtanár kérdez – az, hogy az akkreditált vizsgákat felügyelő Oktatási Hivatalt mindez továbbra is hidegen hagyja-e, kivárja a szokásos egy vagy két évet rutinellenőrzésével, vagy netán mégis érdekli, hogy ha ez van a kirakatba téve, akkor mi lehet hátul a raktárpolcokon, azokban a tesztekben, amit valódi vizsgázók a vizsgákon kapnak az iTOLC-nál.

Érdeklődve várom, hogy a nyilvánosságra került hibák mennyisége és súlyossága elég érv-e a NYAK számára ahhoz, hogy néhány feladatsort most bekérjen. Leginkább az iTOLC-nak lenne ez érdeke, mert akkor egy negatív eredménnyel zárult vizsgálat után boldogan lobogtathatnák a hivatalos papírjukat. Úgy legyen, őszintén kívánom, az egész hazai nyelvvizsgarendszer iránti bizalom érdekében.

Share

Hogyan tudja egyetlen nyelvvizsga romba dönteni az egész nyelvvizsgarendszer hitelességét?

Ha az iTOLC ebben a formában és ezen a színvonalon akkreditált nyelvvizsgát adhat ki Magyarországon, akkor nyugodtan felejtsük el, hogy a hazai nyelvvizsgákat bárki is komolyan fogja venni.

Mutatok majd konkrét példákat is, de először nézzük a hátteret röviden. Amíg Magyarországon csak egyetlen, állami nyelvvizsga létezett („Rigó utca”), nagyon alacsony volt a megbecsültsége – valójában rosszabb volt a híre, mint amit megérdemelt volna, de ez más kérdés. Az államilag elismert nyelvvizsgák bevezetésével (2000 januárja óta) hatalmas előrelépés történt: a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) felügyelete alá került nyelvvizsgaközpontok mindegyike szigorú szakmai standardok alapján működik, és a szabályok betartását rendszeresen ellenőrzik. Nem mondható, hogy az elmúlt 19 év zökkenőmentes lett volna a nyelvvizsgáztatás terén, de egy dolog nem merült fel soha: a NYAK szakmai kritikája. Pedig nem egyszer kellett súlyos döntéseket hozniuk – sőt, még legsúlyosabb döntésük, az egyik nyelvvizsgarendszer felfüggesztése is csak egyetértést váltott ki a szakmai közvéleményből.

Az már nem az ő hibájuk, hogy az akkreditált nyelvvizsga, mint a nyelvtudás érvényes bizonyítéka még mindig nem elég elismert hazánkban. A mai napig hallani olyan egészen elképesztő, tényekkel alá nem támasztható véleményeket, mint például hogy „a nyelvvizsgákon csak a nyelvtant nézik”, „anyanyelvi is megbukna”, „a nyelvvizsgaközpontok csak a pénzre mennek, azért buktatnak”, és sorolhatnám. Ezzel szemben minden érintett tudja a szakmában, hogy aki ma bármelyik akkreditált nyelvvizsgarendszerben megszerez egy adott szintű bizonyítványt, az valóban tud azon a szinten (nyilván hibahatáron belül). Ha pedig megbukott, akkor nem tud, ez ilyen egyszerű. Ebben közmegegyezés van – és ez került most valós veszélybe.

Miért lehet ezt kijelenteni, amikor az iTOLC még egyetlen vizsgát sem bonyolított le, hiszen csak május 6-án lesz az első időpont? Két dologból tudható: a nyelvvizsganaptáruk és a letölthető mintavizsgáik alapján.

kísérleti egér
Kísérleti egereknek érezhetik magukat a vizsgázók ezen a vizsgán

Már a májusi naptár is egészen hihetetlen: május 6-tól minden egyes munkanapra van meghirdetett iTOLC vizsganap sőt, több napra (hatra!) kettő is. Ez 26 naptári nap alatt 26 vizsga – vagy másként nézve, 20 munkanap alatt 26 vizsga. Találjon valaki ennél sűrűbb vizsganaptárt a világ bármelyik vizsgaközpontjánál! És ezt egy vadiúj vizsgaközpont tudja felmutatni – teljesen reális és hihető, nem? Májustól decemberig 36 angol B2 (középfokú) vizsgaidőpontot hirdetett meg az iTOLC. Harminchatot. 8 hónapra, közte a nyári hónapokkal. Az egész év hátralevő részére 80 (!) vizsgaidőpontjuk van különböző szinteken. Nyolcvan. Az érvényben lévő vizsgaszabályzat szerint ezeknek mindnek teljesen új feladatokból kell állnia, nulla ismétlődéssel.

Akárki ellenőrizheti, hogy az évek óta működő nyelvvizsgaközpontok évi hány vizsganapot kínálnak: angol B2 szinten (erre van a legnagyobb igény) az évi nyolc már nem számít rossznak. Még egyszer: az iTOLC-nál 8 hónap alatt van 36 – ez máshol 4-5 év.

De mi a baj a sűrű vizsganaptárral, kérdezhetné a laikus, hiszen a vizsgázóknak csak jó, ha több időpontból választhatnak. De ezt a nyolcvan vizsgafeladatsort valakinek meg is kellett alkotnia. Ezután jön a több körös ellenőrzés, átírás, újabb ellenőrzés, megint átírás. Ez időbe telik, sok időbe, még rutinos, gyakorlott vizsgafejlesztőknek is. Nyolcvan vizsga pedig nyolcvanszor annyi időbe telik. Aki már dolgozott ilyenen, az tudja, hogy ennek a 80 vizsgának a korrekt színvonalú megírása elképzelhetetlen az iTOLC vizsgaközpont által kommunikált 5+5 szakemberrel (angol+német). Olyan mennyiségben kell előállítaniuk a vizsgafeladatokat, ami kizárja a minőségi munkavégzést és korrekt ellenőrzést. És még egyszer: ezeknek persze mind különböző feladatoknak kell lenniük, nulla átfedéssel, mielőtt valaki felvetné az ellenkezőjét.

Kit fog elsodorni?

Nem is tudom, milyen hasonlattal lehetne érzékeltetni a feladat elképesztő méretét – a szakmabeliek értik, tudják, hogy ez teljességgel lehetetlen, megoldhatatlan, és kódolva van a botrány ebben a mennyiségben.

De ennél sokkal konkrétabb bizonyíték az iTOLC nyelvvizsgaközpont által letöltésre kínált mintavizsgák minősége. A Nyelv és Tudomány nyelvi hírportál egészen elképesztő mennyiségű és súlyosságú nyelvi hibát talált a vizsgált angol B1, B2 és C1 szintű vizsgák szövegében. Ugyebár ezek azok a nyilvánosságnak szánt anyagok, amikkel a nyelvvizsgaközpont meggyőzi a vizsgára készülőket, hogy náluk érdemes vizsgázni. Ezekkel csábítják a nyelvtanárokat, hogy a vizsga annyira jól mér, annyira jó feladatokat tartalmaz, hogy erre érdemes küldeni a tanítványokat. Ez a referenciapont. Ha ilyen igényességgel készítették el ezeket az anyagokat, akkor milyen színvonalat várhatunk el azoktól a feladataiktól, amiket nem tesznek ki a nyilvánosság próbájának?

Frissítés: az iTOLC levette a mintateszteket. Nem jelezték se Facebook-oldalukon, se a honlapjukon, hanem csak simán nincsenek ott a linkek már. Ettől függetlenül a cikkünkben szereplő, oda mutató linkek élnek, tehát magukat az anyagokat nem törölték, csak most már nem érthetők el közvetlenül.

Újabb frissítés: most már teljesen levették a mintateszteket, nem csak a rájuk mutató linkeket. Természetesen ezt sem jelezték – mellesleg a mintatesztek kötelezőek, tehát ilyen szempontból is szabálytanul működnek.

Tényleg csak néhány példa, a B1-es angol feladatsorból:

„It took me few weeks” – „It took me a few weeks” helyett: nem, ez nem egyetlen betű, hanem ettől gyakorlatilag az ellenkezőjére fordul a mondat jelentése, ráadásul elég szerencsétlenül.

„It’s packed with benefits, no commute to work, save money…” – inkább: „It’s packed with benefits, no commute to work, saving money …” – eleve nem túl jó ez az egész így, de a nyelvtani hiba felteszi rá a koronát. Már csak egyet, pedig van még benne: „What I have learnt on how to stay productive when working remotely?” – ezt nem is magyarázom, csak gratulálok a kérdőjelhez (vagy a szórendhez, ahogy tetszik).

billentyűzet
Hajrá, kopipészt! És véletlenül se ellenőrizzünk közben…

Itt már elkezdtem gyanakodni, és rákeresve persze könnyű volt megtalálni az eredetit – itt bizony egy az egyben, minden kritika nélkül vették át a szöveget, ami nem egy szerkesztett újságból vagy más, valamelyest megbízható forrásból származik, hanem egy szoftveres szolgáltatásokat nyújtó cég blogjából… Hajrá, kopipészt! Attól, hogy angolul van, semmi garancia sincs rá, hogy egy reklámszöveget megfelelő nyelvhelyességgel raktak össze, ahogy arra se, hogy anyanyelvi készítette. Ettől még nem lesz belőle egy az egyben felhasználható vizsgaanyag, ezt talán magyarázni sem kellene…

De ugyanebben a feladatban az egyik kérdés így lett megfogalmazva: „Commuting he misses because during that time he…” – Yoda mester személyesen? Mert rajta kívül ezt mindenki más így írta volna: „He misses commuting…” Ráadásul itt az egyik megadott (hibás) válasz így hangzik: „did a special mental training” – a training főnév angolul megszámlálhatatlan, tehát semmiképpen sem állhat előtte „a” – nem, ez sem csak egyetlen betű vagy elütés, hanem komoly nyelvtani hiba, és ezt a vizsgafeladat írója követte el. Gondoljuk meg, hány vizsgázó hányszor fogja a fejében megforgatni ezt a nyelvileg teljesen hibás alakot, és hogy ez milyen hatással lesz a nyelvtudására. Ráadásul ez tipikusan Hunglish hiba, mert magyarul az „egy képzés” vagy „egy tréning” teljesen jó. Ennek a kiszúrásához nem kell anyanyelvi lektor, elég egy stabil B2 szintű nyelvtudás. Csak hát láttuk, hogy ellenőrzésre nem maradt idő. Bár vizsgaíróként eleve nem lenne szabad ilyen szintű hibákat elkövetni, akármilyen rövid idő alatt sem.

Még két példa a kérdések szövegéből, csak gyorsan, magyarázatok nélkül, a feladatíró nyelvi kompetenciájának érzékeltetésére, és az ellenőrzési folyamat minőségének illusztrálására: „The packing is not ready yet” és „The wooden statue doesn’t match her room’s colour.” És tényleg csak azokból válogattam, amiket a nyest.hu nem írt meg, de maradt még elég sok, innen letölthető: B1 B2 C1.

Képzeljük el azt a jelenetet, amikor megbukik az iTOLC-on egy vizsgázó, és a vizsgamegtekintésre a vizsgázó magával viszi angoltanárát, aki ott szembesül a feladatsor színvonalával. Hány fellebbezés lesz? És hányan fogják megkérdezni , hogy akkor mennyit ér azoknak a vizsgája, akik átmentek? Mert ezzel a vizsgával nem az a baj, hogy túl könnyű vagy túl nehéz adott szinten, hanem az, hogy kiszámíthatatlan. Teljesen lutri lesz az ilyen kérdésekkel, hogy ki megy át és ki bukik meg.

A másik nagyon nagy probléma a nyilvánosságra hozott feladatsorokkal, hogy rosszul mérik a tudásszintet. Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a NYAK látta ezeket a feladatsorokat, és elfogadta őket, mint az angol B1, B2 és C1 szinteken korrekt teszteket. (A német feladatsorokról hasonlókat mondtak németes kollégák, de én csak az angolról tudok írni.)

bátorság
Ez bátorság vagy merészség? Vagy más?

Már a korábban említett súlyos nyelvi problémák önmagukban is diszkvalifikálnák ezeket a feladatokat (sőt, negyedennyi is elég lenne), de sajnos, van még tovább. Szinte véletlenszerűen lehet választani a feladatok közül, majdnem mindegyikkel van probléma a nyelvi kompetenciamérés szempontjából is. Tulajdonképpen jól használhatók lennének ezek a feladatsorok egy Testing egyetemi kurzuson, mert állatorvosi lóként szinte minden elkövethető vizsgáztatás-módszertani hiba előfordul bennük.

Nézzünk ismét csak párat, ízelítőül:

iTOLC angol B1 vizsga, Reading, Task 1 – az egész vizsga legelső kérdése kapásból rossz:

Japan is ( 0) ….home… to a unique and vibrant culture, along with beautiful (1) ……… and exciting, ultra-modern ( 2) …..…

A felhasználható szavak között szerepel a cities és a landscapes, ez utóbbit várják helyes megoldásnak az (1)-nél és a cities-t a (2)-nél, de könnyen belátható, hogy a cities hibátlanul működik az (1) helyen is – több jó megoldás is elképzelhető tehát, így a kérdés hibás.

Ugyanitt a formázás is nehezíti a vizsgázó dolgát (ugyanez a tipográfiai probléma több helyen is visszaköszön egyébként – nem figyeltek oda egészen egyszerűen):

disadvantage
s

Ezt nem lehetett volna megoldani egy sorban? Kicsit szélesebbre venni az oszlopot, hogy kiférjen? A mellette levő oszlopban úgyis rövidebb a szöveg, még jobban is nézett volna ki, ráadásul olvashatóbb.

banán
Ki mondta, hogy nem rakhatok annyi hibát egy nyelvvizsgafeladatba, amennyi csak jólesik?

Homályos instrukció: ez rengetegszer előfordul. Eleve rossz ötlet a „You read an article about diets” típusú megfogalmazás (iTOLC angol C1, Reading, Task 1 – megint elég volt az első feladat legelejéig menni, hogy hibát találjunk, remek), de ugyanezt használják szinte mindenhol, pedig nagyon nem bevett itt a Present Simple. Az instrukció többi részéhez igazodva itt is a sima felszólító mód lenne a jó: „Read this article…”. De szintén rosszul hangzik a „You don’t need 2 extracts” is – ez sokkal inkább „There are 2 extracts that you don’t need” szokott lenni ilyen kontextusban. Ez is érthetetlen egyébként, mert aki látott már ilyen instrukciókat, az tudja, hogy miket szoktak írni adott feladattípusoknál – de hogy még annak se tűnjön fel, aki ezeket ellenőrzi? Senki nem látott itt még nyelvvizsgatesztet?

Zavaró témaválasztás – igen, ez is egy típushiba a vizsgáztatásban, és persze az iTOLC is elkövette, nem is egyszer. Most nem is csak a legszebb „John’s breast” megoldásra gondolok (ráadásul tetoválás van John mellén, az sem kellene, hogy téma legyen!) – ez persze egyben a nyelvi hiba kategóriája is, tehát ha így vesszük, három hiba egy csapásra, igazán szép teljesítmény. Az könnyen belátható, hogy a szex, a vallás vagy a politika miért nem elfogadható téma nyelvvizsgáztatásban: egyesek érzékenységét sértheti, és ezáltal befolyásolhatja a teljesítményt. De mennyire megosztó lehet az iTOLC angol C1 Reading Task 4, aminek a címe Schools vital tool in combating Roma exclusion. Ilyet egészen egyszerűen nem lehet nyelvvizsgára beengedni: „Roma children often …..
A) have intellectual disabilities.”

Teljesen mindegy, hogy a cikk milyen állást foglal a témában, vagy hogy „csak” a rossz válaszok között szerepelnek a botrányos kifejezések – ez abszolút alkalmatlan vizsgatéma. Aki ezt nem érti, ne menjen vizsgafejlesztés közelébe.

Persze többször előfordul az egyik legklasszikusabb hibás feladat is, amikor a szöveg elolvasása vagy meghallgatása nélkül is megválaszolható a kérdés. Csak a változatosság kedvéért most nézzünk egy A2 szintű iTOLC feladatot (korrektek tehát, mert szinttől függetlenül egyforma a színvonal – egyformán pocsék):

Your password should be…
A) easy to remember.
B) a combination of characters.
C) your dog’s name.


Vajon melyik lehet itt a jó megoldás?

horror
Ez csak egy rossz álom lehet…

Hibás feladatkijelölés – az ember azt hinné, hogy ilyen hiba azért már nem fordulhat elő, de valószínűleg minél több tesztkészítési hibát akartak bemutatni. iTOLC angol B1, Writing Task 2: „You have to fill in the following form to win.” – és nincs semmi, amit ki lehetne tölteni, csak egy üres lap. Ennyi – nincs megadva az sem, hogy milyen műfajú írásművet várnak, csak ez: Answer the questions in about 100 words. Az most mellékszál, hogy a négy kérdésből háromban hiba van, ezt lassan megszoktuk már. De mit írjon a vizsgázó? Mert a nyomtatványkitöltés B1-en már túl könnyű, de nincs itt a nyomtatvány, amit kér kitölteni. Akkor levelet? De kinek? Esszét? Azt hová? Újságcikket? Milyen kiadványba? Jó, mondjuk már az első írásfeladatnál is az volt az instrukció, hogy „react to her email” – itt vajon mire gondolhattak?

De itt inkább abba is hagyom és az érdeklődő közönségre bízom, hogy megtalálják a felsorolt hét után a többi vizsgáztatás-módszertani hibát, mert persze van még bőven – a többiek szerintem ennyi után bemondásra elhiszik, hogy van például túl könnyen (automatikusan) kiszűrhető rossz válasz a feleletválasztásosok között, hibás megoldókulcs (nem kell ám annak örülni, ha rossz megoldást is elfogadnak, mert akkor gyanús, hogy máshol meg a jót nem fogják – erre írtunk is már példát), és még sorolhatnám.

Egészen elképesztő egyébként, hogy még a saját Vizsgaszabályzatuk is több helyen hibás, például “Szükség esetén az auditív szövegeket a teremfelügyelő a fogyatékkal élő vizsgázó részére újból lejátssza (összesen maximum 3 alkalommal) az auditív szöveget.” és “A feladatsorokat az iTOLC Nyelvvizsgaközpont Vizsgafejlesztő Bizottsága végzi, amely öt-öt nyelvtanárt foglal magában mind német, mind andol nyelvől, élükön a szakmai vezetőkkel.” Komolyan az a benyomása alakul ki az embernek, hogy itt nem csak nyelvi-szakmai hiányosságokkal állunk szemben, hanem nem is figyelnek oda.

Természetesen elméletben nem kizárható, hogy a májusi vizsgacunamira elkészített 26 vizsgájuk mind kiváló munka, hibátlan egytől egyig, vagy legfeljebb minimális, az érdemi részt nem érintő hibák vannak bennük. Csak ezt most már kevesen fogják elhinni. Ha ezek a vizsganapok így lemennek, ahogy meghirdették őket, az akkora sebet üt a hazai nyelvvizsgáztatás hitelességén, ami sokára fog begyógyulni. Majdnem húsz év telt el a modern nyelvvizsgák bevezetése óta, és a közvélemény jelentős részében még mindig nem tudatosult, hogy ez már nem a régi rendszer. Ha egy ennyi sebből vérző nyelvvizsgát be lehet vezetni, akkor nem azt fogja mondani a nyelvtanulók széles tábora, hogy ja, hát az iTOLC rossz minőségű, de a többi nyelvvizsga korrektül mér, hanem azt, hogy kiszámíthatatlanok a magyar nyelvvizsgák, úgy általában. Ez ellen kellene valamit tenni, de nagyon gyorsan.

Share

Az aposztróf hiánya és a nemzeti büszkeség kapcsolata

Hoodie with missing apostrophe: Were #1Elsőre nem tűnik triviálisnak a címben említett dolgok közti kapcsolat, és normál esetben talán tényleg nincs is, de a Huffington Post brit kiadása kiszúrta ezt a remek hirdetést az Amazonon (a kép itt fent), és így már talán érthető a címadás.

Nos, igen, ez így sikerült: Were #1 – szinte hibátlan, már persze ha azt az egyetlen hiányzó aposztrófot nem számítjuk. Nem nehéz kitalálni, hogy We’re #1 lett volna a szándékolt helyesírás, de az a kis apró írásjel a közepén valahogyan elveszett. Néhány kommentelő ironikusan megjegyezte, hogy valójában nincs is hiba, ők tényleg csak were elsők.

A megjegyzések egy másik része a túlfűtött nemzeti büszkeség és az anyanyelvi tájékozatlanság kapcsolatára hívta fel a figyelmet: tényleg vicces, hogy pont az követ el nyelvi hibát, aki ennyire büszke az országára. Számunkra persze nem ismeretlen ez a jelenség: hányszor látjuk a magyar melléknevet nagy kezdőbetűvel írni? Még akár méltánylandó is lehetne, hogy valaki bátran és elfogulatlanul, a saját érzése szerint használja a helyesírást, de sajnos megfigyelhető, hogy pont ugyanezek az emberek szoktak egyrészt nem megengedők lenni más helyesírási hibáival szemben, másrészt ők maguk is igen gyakran követnek el más nyelvi hibákat is, amiknek már egyáltalán nem lehet a fentihez hasonló mentséget találni.

Taxi'sAz Amazonról azóta már eltávolították a hivatkozott terméket; nem lehet gyakori, hogy egy üzleti döntést ilyen markánsan befolyásol egy nyelvi észrevétel.

De visszatérve az angolra: az aposztrófokkal kapcsolatban nem ez a leggyakoribb hiba, hanem az úgynevezett (green)grocer’s apostrophe, vagyis a ‘fölösleges aposztróf’ – talán mindenki látta már az I’ am írásmódot, erről beszélünk. Itt jobbra mutatunk egy szintén klasszikust, amit egy segítő szándékú ismeretlen már javított is. A téma egyik remek feldolgozása a Lázár–Varga-féle szótár egyik blogposztjában olvasható, ajánljuk minden érdeklődő figyelmébe.

OVER 18'S ONLY NO HOODIES, BASEBALL CAPS OR TRACKSUIT-BOTTOMS ID REQUIRED R.O.A.RAmi még nyelvileg érdekes és hasznos lehet a történetben: ez egy hoodie (írják hoodynak is), ugyebár; így hívják angolul az ilyen kapucnis pólót, de az ezt viselő személyre is használják a szót. A 2000-es évek elején elég rossz hangzása lett szegény hoodienak Angliában – erről itt olvashattok bővebben. Röviden: sokan automatikusan bajkeverőnek tekintették az ezt viselőket, annyira, hogy néhány helyen meg is tiltották a viselését – lásd a mellékelt képet. Ezen egyébként még két másik érdekesség is megfigyelhető: az egyik a helyes aposztrófhasználat az over 18’s only kifejezésben, mivel a számok többese így helyes; a másik pedig a kép alján olvasható (a kép kattintásra nagyobb és olvashatóbb lesz) R.O.A.R. rövidítés. Ez a right of admission reserved, vagyis ‘fenntartjuk a jogot a belépés megtagadására’; a roar meg nem rövidítésként, hanem rendes szóként ‘üvölt, üvöltés’.

Egész jó messzire eljutottunk egy hiányzó aposztróftól, nem?

Share

Egy kifejezés, és ami mögötte (plusz mellette) van: pan out

A Twitteren találtam ezt a remek képet és képaláírást:

That horrible feeling when your brilliant dinosaur theme park idea doesn't pan out.
That horrible feeling when your brilliant dinosaur theme park idea doesn’t pan out.

Aki látta a filmet, annak nem is kell magyarázni a poént; a Jurassic Parkra utal, azon belül is a képen szereplő utas hasonlóságára a parkot megalkotó tudóst alakító Richard Attenborough-val:

Richard Attenborough in Jurassic Park

De nem is ez a lényeg, hanem a nyelvi része:

That horrible feeling when your brilliant dinosaur theme park idea doesn’t pan out.

Itt a pan out kifejezést ajánlom figyelmetekbe. Az adott mondatban úgy lehetne fordítani, hogy összejön vagy sikerül (az egész mondat kb.: Szörnyű érzés, amikor a dinoszaurusz-állatkert ötleted nem jön össze.) Azért hasznos ez a kifejezés nyelvtanulói szempontból, mert viszonylag ritka, mégis sok szituációban használható és könnyen szerkeszthető mondatba (nincsenek különösebben bonyolult nyelvtani szabályok rá), és kellemesen angolos hatást kelt a használata például vizsgaszituációban. Nézzünk néhány példamondatot anyanyelvi szerzőktől – az első rögtön egy kedvencem:

That was just a theory! There’s a lot of theories that didn’t pan out: lone gunman, communism, geometry…

Joey mondta ezt a Jóbarátokban (a lone gunman – ‘magányos tettes’ – a Kennedy-gyilkosság feltételezett elkövetőjére utal, de ezt az elméletet sokan kétségbe vonják).

Ömlesztve még egy adag példamondat:

  • Harold’s idea had been a good one even if it hadn’t panned out.
  • He’s happy with the way the deal panned out.
  • The eagerly anticipated kayaking trip never panned out.
  • The investment scheme didn’t quite pan out.
  • Fiona is very creative, although not all her ideas have panned out.
  • If I don’t pan out as a musician, I can always go back to school.
  • I’m glad to see that your business plan has panned out.
  • My plans panned out poorly.
  • Don’t worry. Everything will pan out okay.

Innen ered egyébként:

gold-panning

Gold panning, így hívják ezt a tevékenységet (aranymosás magyarul, nyilván). A pan pedig ‘serpenyő, lábas’, de ezt azért valószínűleg tényleg mindenki tudja. Szóval, ha a panből kimosták az aranyat, az siker volt, innen jött a pan out.

A pan out másik jelentése a filmkészítés szaknyelvéből van: ‘nyit (kamerával hátrafelé haladva)’ – szakmai érdeklődők itt tekinthetik meg.

Az idézetben szereplő theme park is megér egy rövid kitérőt: olyan gyakran tükörfordították különböző helyeken témaparknak, sőt, tematikus parknak, hogy mostanra ezt már nem is lehet félrefordításnak nevezni. Valójában a theme park egy olyan típusú vidámpark, ami egy adott témára épül (Disney-mesék, például, hogy csak a legismertebbet említsem) – nincs rá igazán elterjedt rövid magyar szó, marad a témapark, csak ezt néhányan hibáztatják a szó szerinti fordítás miatt (pedig rengeteg szó kerül be ilyen módon a nyelvbe, csak a folyamat kezdetén még furcsának hangzik). Kicsit hosszú lenne az adott témán alapuló vidámpark, nem?

A flash in the pan
A flash in the pan

De térjünk vissza a panhez, mert ez két érdekes és hasznos angol kifejezésben is szerepel. Az első a flash in the pan: szalmaláng(szerű teljesítmény), mondja rá a jelenleg legjobb szótár, a Lázár–Varga, és persze igazuk is van. Olyasmire mondják, amikor valami vagy valaki kezdetben nagyon jó és sikeres, de hamar visszaesik és kiderül, hogy hosszabb távon nem tudja ugyanazt a színvonalat nyújtani, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Álljon erre is itt néhány eredeti példamondat:

  • The concept turned out to be merely a flash in the pan and is no longer used.
  • He was named best new director of 1940, but his career was a flash in the pan.
  • At first, some of the major record labels thought rock ’n’ roll was just a flash in the pan.
  • I’m afraid that my success as a painter was just a flash in the pan.
  • Tom had hoped to be a major film star, but his career was only a flash in the pan.

A másik idióma: out of the frying pan and into the fire – talán ki is lehet következtetni a jelentését: cseberből vederbe. Vagyis amikor egy nehéz helyzetből úgy próbálunk szabadulni, hogy közben még rosszabb helyzetbe sodorjuk magunkat. Több alakban is használják, az and-et néha kihagyják a közepéről (out of the frying pan, into the fire), illetve létezik még a jumping from the frying pan into the fire változat is. Itt szépen részletesen elmondják az eredetét, érdemes elolvasni.

Példamondatok erre is:

  • When I tried to argue about my fine for a traffic violation, the judge charged me with contempt of court. I really went out of the frying pan into the fire.
  • Many kids who run away from unhappy homes discover they’ve jumped out of the frying pan into the fire when they try to live on their own.

A végére pedig egy amerikai kolléga videója kívánkozik, aki szintén a pan out jelentését és használatát magyarázza:

 

Share

Reszelje Amerika újra maga a sajtot!

Bejárta az internetet ez a kép, több változatban is:

Make America grate again

Persze nem tudjuk visszafogni magunkat, és elmagyarázzuk a poént – hátha azok is tanulnak belőle valami hasznosat, akik pedig értették előtte is.

Javában zajlik az amerikai elnökválasztási küzdelem, illetve most még csak az elnökjelöltek harcolnak pártjuk jelöltségéért, és a republikánusoknál Donald Trump vezet jelenleg, akinek a jelszava:

Make America Great Again

– vagyis kb. ‘Tegyük újra naggyá Amerikát’.

Ezt a jelszót alakítja át viccesen ez a tábla (a képen látható verzió saját alkotás, az esetleges szerzői jogi problémák megelőzése érdekében), amikor a great (‘hatalmas, remek’ és még sok más jelentés) és grate (‘reszel’, egyebek mellett) szavak azonos hangzására játszik rá. Amerikai és brit angolban is megegyezik a grate és a great kiejtése: [ɡreɪt] –

Grate - tűzrostély
A képen egy grate – a tüzet körbevevő rácsról van szó (nem összekeverendő a fire guard-dal, mert az kívül lenne).

A felirat fordítása nagyjából ez lehet: ‘Tiltsák be a csomagolt reszelt sajtot – reszelje Amerika újra maga a sajtot’. Persze angolul ez sokkal gördülékenyebben hangzik.

Nézzük a szlogent részleteiben – kezdjük a nyelvtannal. A második tagmondatban található ez a szép műveltető szerkezet (angolul causative), a make somebody/something do something. Jelentése: ‘rávenni valakit/valamit arra, hogy valamit csináljon’. Fontos megfigyelni, hogy a make után nincs to, csak sima Infinitive. Néhány példa:

Your suggestion made me think. – ‘A javaslatod elgondolkodtatott.’

Don’t make me laugh! – ‘Ne nevettess!’

Did the film make you cry? – ‘Megríkatott a film?’

reszelő - grater
Grater, vagyis reszelő.

Ez utóbbi lehetett volna még ‘Sírtál a filmtől?’ vagy más hasonló megoldás is, csak vigyázzunk, nehogy ‘Megsiratott a film?’ legyen, mert az más. Tehát ez a Make America grate again nyelvtani oldalról nézve; nézzük akkor a szavakat.

A grate ebben a kontextusban ige, itt azt jelenti, hogy ‘reszelni (sajtot, zöldséget)’. Van még olyan igei jelentése is, hogy ‘csikorog’, és olyan is, hogy ‘irritál’ – legjobban néhány példamondattal lehet ezeket a jelentéseket érzékeltetni (meg a többit is, persze):

His constant chatter grates on my nerves.

She put coarsely grated carrots, turnips and beetroot in the soup.

She has a very high voice that really grates.

The bottom of the gate grates against the cement when you open or close it.

The floor is scratched from where the chairs grate on it.

He seems nice and sincere at first, but after a while he really grates on you because you realise it’s just an act.

grate - rostély
Ez is egy grate.

A grate főnévi jelentése pedig leggyakrabban ‘rostély’ (vagy ‘tűzrostély’, hogy a Lázár-Varga szótár pontos kifejezését kölcsönözzem), valamint (leginkább amerikai angolban) ‘lefolyórács, ablakrács’.

De ha a grate azt (is) jelenti, hogy ‘reszelni’, akkor a reszelt sajt miért pre-shredded cheese ebben a mondatban, miért nem grated? A válasz röviden annyi, hogy brit angolban jellemzően inkább a grated cheese szót használják a reszelt sajtra (sőt, szinte kizárólag), míg amerikai angolban gyakoribb a shredded cheese. Mivel ez amerikai angol szöveg, ezért itt pre-shredded cheese szerepel – a pre- előtag természetesen arra utal, hogy már korábban lereszelték a sajtot, ezt próbáltuk a csomagolt reszelt sajt fordítással érzékeltetni.

Akkor most nézzük a shred jelentéseit, mert arról is tanulhatunk hasznos dolgokat. A legegyszerűbb az, ha megmutatom, mit ír róla a Lázár-Varga, mert itt szerepel néhány remek kifejezés és szókapcsolat is, amiket szintén érdemes megtanulni.

"shred" szócikk a Lázár-Varga angol-magyar szótárból
Ezt mondja a Lázár-Varga a shredről

grate - csatornarács
Ezt amerikai angolban hívják grate-nek; hosszabban sewer grate-nek. Brit angolban ez drain.

Nézzünk néhány példamondatot is:

The carrots and cabbage should be well shredded before being added to the salad.

All documents must be shredded for reasons of privacy.

There is absolutely not a shred of truth in what she said about me.

The police have arrested him but they don’t have a shred of evidence to convict him.

grating - rácsozat ablakon vagy ajtón
Grating – rácsozat ablakon vagy ajtón.

Már csak egy szó maradt, aminek a használata érdekes lehet, ez pedig a ban.  ‘Tiltás, tiltani’, ilyen jelentései vannak. De hogyan lehet mondatba szerkeszteni? Nézzük a leggyakoribb kollokációkat:

to ban something: In 1961, the United States banned all trade with the island nation of Cuba.

to be banned: That film was banned in my country due to the excessive violence.

to be banned from (noun/-ing): In my opinion, drunk drivers should be banned from driving for at least a year for even a first offence.

ban on something: If the current ban on ivory continues, the elephants of Serengeti National Park should have a strong, safe future.

to be a banned (noun): Marijuana is a banned substance.

Egyébként tervezzük, hogy mindegyik itt szereplő szóra készítünk majd interaktív szókincsfeladatot – szólunk, amint elkészültek.

Share

Trump egy tökfilkó, faszkalap, szemétláda – avagy mit jelent a jerk?

Figyelmeztetés: ebben a posztban szerepel néhány súlyosan trágár kifejezés – amennyiben ez valakit megbotránkoztat, semmiképpen se olvasson tovább!

Donald Trump
“a jerk”

Az Egyesült Államokban az elnökjelöltségért folyó versenyben két republikánus jelölt lement ovisba sértéseket vágott egymás fejéhez; Donald Trump azt mondta Jeb Bush-ról, hogy dumb as a rock, amire az utóbbi jerknek nevezte őt. Az elsőt a magyar sajtóban majdnem egyöntetűen kőbutaként fordították; ez akár még jó is lehet, bár nem túl gyakori szó, és egy kicsit tükörfordításnak érződik, de valójában nem rossz és nem hamisítja meg az eredeti sértés súlyosságát. Lehetett volna buta, mint a  föld, és akkor megőrizzük az eredeti hasonlatos szerkezetét (a 444-nél buta, mint a kő lett, az se rossz). A dumb as a rock egyébként létezik még dumb as a box of rocks alakban is.

Az igazi érdekesség viszont a válaszként elhangzott jerk fordítása. Az Index a szemétláda mellett döntött, de valamiért úgy érezték, hogy ezt azért még magyarázni kell egy kicsit:

Jeb Bush a “jerk” kifejezést használta, mely a káromkodást tekintve a magyartól mérföldekkel lemaradó amerikai angolban igen erős jelzőnek számít, akár azt is jelentheti, hogy “faszszopó”. Szokták haveri szinten is használni, de politikai riválisra nem igazán.

Jeb Bush
“dumb as a rock”

Most hagyjuk azt a butaságot, hogy az amerikai angol lemarad a magyartól a káromkodást tekintve (hogyan lehetne ezt mérni? nem lehet, hogy csak nem ismer elég angol káromkodást, aki ilyet mond?). Az igaz, hogy igen erős, az már nem, hogy jelző – a jerk itt egyértelműen főnév (a mondatban meg állítmány), de nem is ez a baj, hanem a folytatás: faszszopót semmiképpen sem jelenthet. Ez már túlságosan durva, és a káromkodások, trágárságok fordításánál nem a ténybeli pontosságra kell törekedni, hanem azt kell visszaadni, hogy mennyire súlyos az adott kifejezés. Mindnyájan láttunk-hallottunk már olyat, hogy feliratos filmben jól hallhatóan azt mondja a szereplő, hogy “you motherfucker”, amiből a feliratban egy szimpla “te szemét” lett – itt persze valószínűleg nem tudatlanságból fakadó félrefordításról van szó, hanem a kategóriabesorolást nem akarták kockáztatni, azért enyhítettek. Itt ugyanez történt, csak fordítva: egy annyira nem súlyosan trágár szó helyett írtak egy sokkal súlyosabbat. A jerk nagyjából azon a trágársági szinten van, mint a ‘gyökér, bunkó’ – az Index eredeti megoldása, a szemétláda sem volt annyira rossz.

De nézzük, máshol mit írtak erről. A 444 is túltolta, faszkalap lett náluk – ez megint fölösleges túlzás, ráadásul még azt is hozzátették, hogy

A “jerk” kifejezést használta, amit nehéz másként fordítani

Lehet, hogy nehéz, de az lenne a helyes, ha másként fordítanánk…

A 168 Óra is a szemétláda mellett tette le a garast, de ők is fontosnak érezték elemezni egy kicsit a szót:

Jeb Bush a „jerk” kifejezést használta, mely amerikai angolban simicskai erejű jelzőnek számít.

Soha nem értettem az ilyen álságos finomkodást: nem akarják vagy nem merik leírni a szót, de egyértelműen utalnak rá, tehát az olvasó fejében ugyanúgy felidézik a trágárságot, mintha leírták volna. Itt azt állítják, hogy a jerk a ‘geci’-vel van egy szinten (Simicska ezzel híresült el legutóbb), ami persze megint nem stimmel, valamiért ők is durvábbat akartak írni – és persze még mindig nem jelző.

beef jerky, vagyis szárított marhahús
A képen beef jerky, azaz szárított marhahús. Nincs köze a jerk itt tárgyalt jelentéséhez, csak szókincsbővítési céllal került ide.

A propeller.hu tálalása meg a másik irány felé csúszik el:

Jeb Bush volt floridai kormányzó New Hampshire-ben tökfilkónak nevezte Donald Trumpot, aki Iowában azzal vágott vissza, hogy vetélytársa “kőbuta”.

Az már nem nyelvi kérdés, hogy felcserélték a sorrendet, de a tökfilkó egy archaizáló kifejezés, nem igazán durva sértés, bár kétségtelenül nem kedveskedés.

Gondoljunk bele, ha valóban annyira durva lett volna ez a szó, mint amilyennek itt néhány portál feltünteti, kicsillagozták volna legalább egy részt, a videóból pedig nagy valószínűséggel kisípolták volna – ennél enyhébbeket sem engednek át időnként az USA-ban.

De nézzük néhány szótár állásfoglalását! Oxford:

(informal) a stupid or unpleasant person

Tehát mindössze informálisnak minősíti – nem taboo, vulgar, még csak nem is slang. Pusztán csak informal. A definíciót talán le sem kell fordítani – egyáltalán nem vészes, nagyon messze van a fent idézett súlyos trágárságoktól.

A Merriam-Webster két jelentést ad (ők amerikaiak), stílusminősítés nélkül:

a: an annoyingly stupid or foolish person
b: an unlikable person; especially: one who is cruel, rude, or small-minded

Hú, keményen megmondták: egy bosszantóan ostoba vagy kellemetlen alak. Viccen kívül, ez sem vészes. Nem bók, még csak nem is semleges, de egyáltalán nem durva.

A Cambridge adja a legsúlyosabb stílusminősítést a brit kiadású szótárak közül:

slang a ​foolish, ​annoying ​person: What a jerk – he ​parked in my ​spot!

clean and jerkSzlengnek minősítették… ostoba, bosszantó személy…

Még egy amerikai szótár, akik szintén szlengnek minősítették:

a person regarded as disagreeable, contemptible, etc., esp. as the result of foolish or mean behavior

Ők sem írnak semmi igazán durvát – azt hiszem, itt le is zárhatjuk.

Illetve azért ismerkedjünk meg néhány másik jelentésével a szónak:

  • súlyemelésben a jerk (teljes nevén clean and jerk) a lökés (a szakítás pedig a snatch)
  • más szövegösszefüggésben lehet ‘rántás, lökés, rándulás’, igeként pedig ‘megránt, elránt’ vagy ‘zötyög, rázkódik’.

 

Share

Hogyan ejti az új-zélandi miniszterelnök a flag szót?

A Mashable egy érdekes cikket közölt, ami egyetlen angol szó egy adott ember általi kiejtéséről szól – egy videót linkeltek, amiben John Key új-zélandi miniszterelnök ejti ki a flag (‘zászló’) szót számtalan alkalommal:

Lényegileg azon élcelődik a videó készítője, hogy a miniszterelnök a flag szót (az ő átírásuk szerint) flehgnek ejti. Most azt talán inkább hagyjuk is, hogy mennyire értelmetlen dolog valakinek a kiejtését kritizálni, főleg akkor, ha anyanyelvi beszélőről van szó. Új-Zélandon ezt a szót (és a hasonló helyzetben lévő hangokat más szavakban is) így ejtik – ez van, ez is egy nyelvváltozat, és mint ilyen, egyik sem rosszabb vagy jobb a másiknál.

Magyar anyanyelvű angoltanulók számára ez azért érdekes, mert nekünk viszont gyakran gondot okoz a bad (‘rossz’) és bed (‘ágy’) szavakban található magánhangzó megkülönböztetése (hogy a képzéséről már ne is beszéljünk), itt pedig pont azon akadt ki valaki, hogy egy másik beszélő nem a várt hangot ejtette. Brit és amerikai angolban a flag szó ejtése [flæɡ]; itt hallható a brit változat:

Ez pedig az amerikai:

Itt pedig néhány nem azonosított beszélő ejti ki:

Halljátok a különbséget? És ki is tudnátok ejteni? Nem állítjuk, hogy ez lenne az angoltanulás legfontosabb része, mert nem anyanyelvi beszélőként mindenképpen lesz némi akcentusunk (és hát az anyanyelviek sem mind beszélnek egyformán), de ha szeretnétek egy kicsit gyakorolni az e két hang közötti különbséget, akkor ezt a videót tudjuk jó szívvel ajánlani:

Ha egy rövidebb, de szintén korrekt magyarázatot szeretnél látni és hallani:

A fentiek után már mindenki kihallja talán, hogy tényleg más hangot ejt ([fleɡ], nem pedig [flæɡ]) az új-zélandi miniszterelnök, de mint említettük, az új-zélandi angol kiejtés már csak ilyen – erről (illetve az új-zélandi angolról általában) bővebben ír a Wikipedia angolul és magyarul is.

Ha valakit el akarsz ijeszteni az új-zélandi angoltól, ezt a videót mutasd meg neki:

Azért Kiwi szerepel a címben, mert az új-zélandiakat viccesen így becézik (és magukra is használják a szót, tehát szólíthatod így őket te is informális kontextusban). Itt nem a gyümölcsről van egyébként szó, hanem Új-Zéland nemzeti szimbólumáról, a futómadárról – magyarul némileg meglepő módon ‘kivi’.

Na jó, ez a fenti videó azért elég szigorú volt – nézzünk egy kicsit informatívabbat és követhetőbbet is:

Ez pedig talán a legjobb a témában – ha csak egyet nézel meg, ez legyen az (ráadásul vicces is):

A kiejtési témák után, még mindig a flag szónál maradva, említsünk meg néhány szókinccsel kapcsolatos érdekességet.

írisz
Írisz, más néven nőszirom; angolul flag, illetve ez a változat a blue flag vagy blue flag iris.

A flag nem csak ‘zászló’, hanem ‘írisz’ is lehet (másik neve ‘nőszirom’). Angolul ennek több változata is van, a színük alapján yellow flag vagy blue flag, és ez utóbbinak is van több alváltozata, például a slender blue flag, a larger blue flag vagy a Virginia iris; és mindegyik nevében benne lehet angolul is az iris szó – néha elhagyják.

Ráadásul a flag lehet ige is, és ekkor is több jelentése van. A két leggyakoribbat említjük most meg – az egyik a ‘megjelöl, könyvjelzőz’:

I’ve flagged a couple of places where I couldn’t read your handwriting.

305 emails have been flagged for further review.

A flag másik gyakori jelentése pedig a ‘lankad’:

By the end of the second lap I was beginning to flag a bit.

I’m proud to reveal that in spite of the countless demands on his time and energies, his interest has never flagged.

Yellow flag
Yellow flag – ez is írisz

A flag szerepel néhány érdekes és hasznos kifejezésben is:

  • like waving a red flag in front of a bull – a jelentése kitalálható, de ebben az az érdekes, hogy ez inkább az amerikai angolban van így, a britek inkább az a red rag to a bull formában használják.
  • keep the flag flying – ‘képviselni egy országot/ügyet/társaságot’, ‘egy ország/ügy/cég zászlaját vinni’ (átvitt értelemben):

George Formby kept the flag flying for the ukulele until his death in 1961 and then Tiny Tim carried the flame.

They keep the flag flying, even if they’re not the first to plant it at the South Pole.

  • flag down – ez meg egy jó kis phrasal verb, és azt jelenti, hogy ‘leint, leállít’:

The first encounter was in 1926, when a train heading for McComb was flagged down by a man with a lantern.

Finally he was able to flag down a truck full of pigs heading into Sucre.

Akkor hát ennyit röviden a flag szóról…

Share

Diploma, nyelvvizsga nélkül?

Kik a Magyarországi Szülők Egyesületének a tagjai? Hányan vannak ők? Voltak-e hosszas kutatások, elmélyült vizsgálatok, érdemi konzultációk oktatási szakemberekkel, mielőtt kiadták állásfoglalásukat, mely szerint nyelvvizsgához kötni a diplomát alkotmányellenes és diszkriminatív? Alkotmányjogásszal beszéltek az ügyben, vagy csak dobálóznak a szavakkal? Eszükbe jutott-e, hogy bő öt évvel ezelőtt, amikor a nyelvi előkészítő évfolyam indult, pont ők tiltakoztak a bevezetése ellen? Emlékeztetőül: miután több nemzetközi összehasonlító felmérés is igazolta, amit korábban is sejtettünk, hogy jelentős Magyarország lemaradása az idegennyelv-tudás terén, a középiskolák egy plusz évet (kvázi “nulladik évet”) iktathattak be, amelyben heti 10-14 órában idegen nyelvet tanulhatnak a gyerekek – pont az esélyegyenlőség érdekében, pont azért, hogy ne a család anyagi háttere determinálja a nyelvtanulás sikerességét, hanem minden gyereknek legyen lehetősége a megfelelő nyelvi szintet elérnie. Nem meglepő módon óriási igény mutatkozott az ilyen osztályok iránt, sokan ennek alapján választottak középiskolát. Ez az intézkedés valóban a diszkrimináció ellen hatott, nem csak szavakban, hanem konkrét intézkedésekben. Ez ellen tiltakozott annak idején az MSZOE, akkor is ugyanolyan színvonalú érvekkel, mint most a kötelező nyelvvizsga ellen.

Diploma, nyelvvizsga nélkül? részletei…

Share