Na de mi lesz a TELC-árvákkal?

A hét híre a nyelvtanulók számára kétségtelenül a TELC nyelvvizsga magyarországi megszűnése volt. Szinte mindenkit váratlanul ért a hirtelen kivonulás, és az sem vigasz, hogy a TELC nyelvvizsga maga természetesen nem szűnik meg nemzetközileg, tehát például Németországban továbbra is le lehet tenni, mert ez innen kissé kényelmetlen megoldás lenne, arról nem is beszélve, hogy a magyarországi akkreditáció törlése után külföldön letett vizsgákat honosíttatni kell majd.

Akik tehát eddig a TELC-re készültek és nem tudnak levizsgázni a fennmaradó időpontokban (2019. január 12. és február 2.), nem tehetnek egyebet, mint hogy más nyelvvizsga után nézzenek.

De melyik legyen az?

Egy angoltanárokat tömörítő FB-csoportban merült fel ez a kérdés, és persze záporoztak a javaslatok. Sokan csak egyetlen szót írtak válaszként, a javasolt nyelvvizsga nevét. Kollégák között nyilván elmegy ez a tömörség, mert úgyis mindenki vagy ismeri az adott vizsgát, vagy utánajár. De valószínűleg akadnak olyanok is, akik talán egy kicsit részletesebb választ szeretnének egy konkrét ajánlás mellé – nekik szól ez a poszt.

nyelvvizsga
Hova üljön egy TELC-árva?

A kínálat látszólag elég széles: 20-nál is több lehetőségből választhat angolból a nyelvvizsgára készülő.

Valójában persze könnyen lehet szűkíteni a mezőnyt, ugyanis aki TELC-re készült, az valószínűleg nemzetközileg ismert bizonyítványt szeretne, és nem indokolatlan az a feltételezés sem, hogy egynyelvű vizsgában gondolkodik. Az IELTS és a TOEFL ilyen, de ezeket csak akkor szokták választani a vizsgázók, ha az adott egyetem, ahová készülnek, konkrétan csak ezeket fogadja csak el – ráadásul jóval drágábbak és itthon honosíttatni kell mindkettőt.

Egy másik kézenfekvő választás az ECL lehetne. Szinte hallom a kérdést: van ilyen? A csoda tudja, hogy ennek az egyébként nagyon szimpatikus nyelvvizsgának miért nem sikerült eddig nagyobb ismertséget elérnie. Egy nagyon is logikus európai egyetemi együttműködés terméke ez a vizsga, de mintha nem igazán fordítanának nagyobb energiát a megismertetésére. Gyakorlóanyagból is kevesebb érhető el, mint több versenytársánál.

Ami miatt néhányan nem szeretik, az a Reading és a Listening második feladata, mert mindkettőnél a saját szavaiddal, kötetlenül kell a kérdésekre a válaszokat megadni. Itt azért sokan tartanak tőle, hogy hiába értik a hallott vagy olvasott szöveget, ha azt angolul kell megfogalmazniuk, ott más készségeikre is szükség van.

Beírtam egy ingyenes képkeresőbe, hogy “vizsga”, és ezt kaptam. Talán kitalálható, hol és hogyan ment félre a dolog.

Javaslatunk: az Euroexam

Ami nagyon hasonlít a TELC-re, tehát a már megkezdett felkészülés valószínűleg könnyen konvertálható, az az Euroexam. A Reading része szinte teljesen ugyanaz, csak itt még szótárt is lehet használni (amivel azzal együtt az időkorlát miatt érdemes csínján bánni – erre is találhatók felkészülési tippek egyébként a honlapjukon).

A Writing első feladata az Euroexam vizsgán szinte teljesen megegyezik a TELC félhivatalos e-mail írásos feladatával, és az értékelési szempontok is nagyon hasonlók. A második feladatban TELC-en baráti e-mailt kell írni, az Euroexamnél pedig háromféle műfajból lehet választani. Ezek közül a blogposzt és az esszé a legnépszerűbb. Utóbbinál működnek legjobban az előre megtanulható panelek, és továbbtanulás esetén is talán ez a leghasznosabb.

szóbeli nyelvvizsga
Ez nem történhet meg egyetlen páros szóbeli nyelvvizsgán sem, mivel ott mindkét vizsgázó mindig ül.

A szóbeli?

A szóbelinél is szinte mindent hasznosíthat az Euroexamnél az, aki eddig a TELC-re készült. Fontos, hogy mindkét szóbeli páros, bár ebben az Euroexam visszafogottabb: itt nagyrészt felváltva kell a vizsgáztatókkal beszélgetni, és csak az utolsó rész a valóban páros feladat. Hasonlítanak abban is, hogy ezen a két vizsgán van felkészülési idő, ami javítja a teljesítményt és növeli az önbizalmat. B2-es szinten az Euroexam képregény-mesélése talán egyszerűbb és hétköznapibb, mint egy komolyabb témáról tartott TELC-es prezentáció.

A Listening is nagyon hasonlít – ráadásul az Euroexamnél B2-es szinten kétszer lehet meghallgatni a feladatokat (a TELC-nél az első hallott szöveg értése feladatot csak egyszer lehet meghallgatni).

hallott szöveg értése nyelvvizsgán
“Silence is golden” – így mondják angolul, hogy ‘hallgatni arany’, tehát ez nem “listening”.

Ami még nagyon fontos szempont: az elfogadottság. Magyarországon ez tiszta sor. A TELC, ECL és Euroexam vizsgák egyformán akkreditált bizonyítványt adnak és a külön szóbeli és írásbeli részvizsgák is csereszabatosak. Ha tehát TELC-en csak az egyik fele sikerült, akkor ki lehet pótolni a másik félvizsgával. Nemzetközi elfogadottságban már vegyesebb a kép. A pécsi központú ECL vizsga sok nyelvből van és Vietnamtól Dél-Afrikáig sok országban lehet egy-egy iskolában letenni; a magyar mellett román és litván akkreditációról lehet olvasni a honlapján.

A TELC vizsgák a frankfurti központnak köszönhetően igazán Németországban erősek. Ott ma is az egyik legnagyobb vizsga, viszont angol nyelvterületen sokkal kevésbé ismertek. Az Euroexammel fordított a helyzet: a brit egyetemi akkreditációnak köszönhetően legalább egy tucat angol és skót egyetemen elfogadják, míg német nyelvterületen kevesebben ismerik, bár a német vizsgáját ott hivatalosan elfogadják tartózkodási engedélyhez (ez sem utolsó szempont!).

írásbeli nyelvvizsga
Ennyit azért egyik nyelvvizsgán sem kell írni…

Ugyanilyen fontos a felkészüléshez elérhető segítség is – ebben az Euroexammel nehezen lehet felvenni a versenyt. Honlapjuk Felkészülök menüpontjában annyi mindent kínálnak, hogy csak néhány elemét emeljük itt ki: ingyenes online vizsgafelkészítő tanfolyam, tanulási és vizsgatippek rengeteg letölthető anyaggal, több különböző típusú részletes intenzív felkészítő edzésterv, szóbeli próbavizsga

Végső soron persze minden vizsgázónak saját magának kell mérlegelnie, hogy melyik nyelvvizsga követelményrendszere fekszik neki legjobban. Érdemes a szóba jöhető nyelvvizsgák mindegyikének vagy egy-egy vizsgafeladatsorát végigcsinálni, vagy egy próbanyelvvizsgára elmenni – ez utóbbi lehet a legjobb indikátor.

Share

Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Hivatalosan ugyan még mindig nem jelentették be a nyilvánosság előtt, de mostanra már tudhatóan és ellenőrizetten valós a hír: 2019. februárjától nem lesz Magyarországon TELC nyelvvizsga.

Megszűnik a TELC nyelvvizsga Magyarországon

Váratlanul érte a vizsgáztatókat, amikor tegnapelőtt az igazgató levélben tájékoztatta a őket, hogy megszűnik a vizsga hazánkban.

Az okokról természetesen azonnal megindultak a találgatások, de jelen pillanatban csak annyit lehet biztosra tudni, hogy a hazai megszűnést a németországi központ (a vizsga tulajdonosa) kezdeményezte, indoklás nélkül, 2019. márciu 31-i hatállyal. A vizsga itthoni lebonyolítója a TIT volt, akik még nyáron is kötöttek megállapodásokat új vizsgahelyszínekkel, tehát nyilván nem számítottak a gyors kivonulásra. Ezeket az új vizsgahelyszíneket különösen érzékenyen érintheti ez a döntés, nem kevés pénzbe kerül ugyanis az ilyen regisztráció.

Ugyanígy nehéz helyzetben vannak a vizsgáztatók is – egyrészt ők is anyagi áldozatot vállalva végezték el a képzést, másrészt most bevételkieséssel számolhatnak.

Ami a vizsgázókat illeti: a már meghirdetett november 17-i vizsgát változatlan feltételekkel megtartják. Utána 2019. január 12-én lesz még egy vizsga (ez az eredetileg meghirdetettől eltérő időpont már), majd pedig egy utolsó vizsgalehetőség lesz február 12-én (ezt korábban nem hirdették, a megszűnés miatt tették be).

Ami a legfontosabb sokak számára: a korábban megszerzett TELC nyelvvizsgák természetesen továbbra is érvényesek maradnak, a nyelvvizsga megszűnésével ezek nem vesztik hatályukat.

Share

Mintegy 1500 helyre lehet még jelentkezni a diplomamentő programban

(MTI) – Még 1000-1500 helyre lehet jelentkezni a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő diplomamentő programban, a határidő november 15. – hívta a fel a figyelmet Pákozdi Szabolcs, a programot szervező Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatója.
nyelvvizsga-2Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott tájékoztatás szerint 24 helyszínen további 170 angol és német nyelvű képzés indítása várható.
Az ügyvezető a közleményben kiemelte: nem érdemes a végső időpontot megvárni, hiszen, ha egy képzés eléri a maximális létszámot, oda már nem tudnak jelentkezést fogadni.
A közlemény szerint a támogatottaknak legkésőbb 2016. december 31-ig kell sikeres nyelvvizsgát tenniük. A 2015. március 1-nél korábban indult képzéseknél ez a határidő 2015. december 31.
Eddig országosan már több mint kilencezren vettek részt a program során indított csaknem 850 képzésen. Az eddigi vizsgaeredmények bizakodásra adnak okot, hiszen az első félévben 1300-an kísérelték meg a nyelvvizsgát és 90 százalékuk sikeresen teljesítette azt – olvasható a tájékoztatásban.
A képzésre a www.ofa.hu honlapon, regisztrációt követően lehet jelentkezni.

Share

Belépőszinten (A2) is lehet majd nyelvvizsgázni

vizsga

Az MTI tegnapi (február 18.) híre alapján egy újabb szinten, az úgynevezett belépőfokon (A2) is lehet majd államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Eddig Magyarországon csak B1 (alapfokú), B2 (középfokú) és C1 (felsőfokú) nyelvvizsgák voltak akkreditálva.

A szint rövid leírása:

Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserél információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes, ha egyébként nem ért meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyen.

Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tud beszélni a családjáról és más személyekről, életkörülményeiről, tanulmányairól, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységeiről.

(forrás)

Érdekes a minisztérium indoklása (az MTI hírét idézzük):

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez – írták az előterjesztők.

Természetesen az alapfok (B1 szint) nem jelenti a “nyelvtudásskála közepét”, már csak azért sem, mert ilyen közepet nem is lehet meghatározni. A “nyelv önálló használata” megfogalmazás pedig szintén csak azért szerepelhet, hogy azt az érzetet keltse a témát nem ismerőkben, hogy a B1 elég magas szint, tehát ami eggyel alatta van, az még mindig egész jó.

Ez nyilván távolról sincs így, az A2 egy rendkívül alacsony nyelvtudási szint – az akkreditációról szóló döntés mégis örömteli és támogatásra érdemes. Az a tény ugyanis, hogy egy adott szint alacsony, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ezt tanúsító nyelvvizsga nem ér semmit – a világban a legnagyobb, legelismertebb nyelvvizsgarendszerek legtöbbjében szerepel ilyen szintű vagy még alacsonyabb vizsga: például a Cambridge-nél lehet A1 szinten is bizonyítványt szerezni.

Nem érvényes az az unalomig hallott ellenérv sem, hogy úgysem a papír számít, hanem a tudás – ha egy állásra több százan jelentkeznek (ami manapság teljesen mindennapos), nyilván nem azt fogják behívni interjúra, akinek nincs nyelvvizsgája. A munkáltató nem akarja azzal pocsékolni az idejét, hogy százaknak szervez házi nyelvvizsgát – behívja azokat, akik egyébként ígéretesnek tűnnek és van nyelvvizsgájuk is, aztán majd az elbeszélgetésnél kiderül, hogy tényleg elég jól tudnak-e. Erre az előszűrésre egy ilyen vizsga teljesen megfelelő lehet, mert valóban vannak olyan beosztások (nem “szakmák”, ahogy a minisztérium írja), ahol az A2 szint elég.

Az is igaz, hogy jelenleg a közoktatásban sajnos nagyon sokan nem jutnak el a B1 szintig sem, mégis jó lenne, ha valamilyen módon tudnák dokumentálni nyelvtudásukat – reméljük, igaza lesz a minisztériumnak, és ez a vizsga motivációt jelent az ilyen tanulók számára.

A KER-szintek leírása itt található, (letölthető .doc fájl) ez a honlap pedig részletes információkat tartalmaz, feladatokkal, megoldásokkal, leginkább tanárok számára.

Most remélhetőleg megkezdődik a verseny a nyelvvizsgaközpontok között, hogy melyikük tudja elsőnek felkínálni a vizsgázóknak ezt a szintet – érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.

Share

Diploma, nyelvvizsga nélkül?

Kik a Magyarországi Szülők Egyesületének a tagjai? Hányan vannak ők? Voltak-e hosszas kutatások, elmélyült vizsgálatok, érdemi konzultációk oktatási szakemberekkel, mielőtt kiadták állásfoglalásukat, mely szerint nyelvvizsgához kötni a diplomát alkotmányellenes és diszkriminatív? Alkotmányjogásszal beszéltek az ügyben, vagy csak dobálóznak a szavakkal? Eszükbe jutott-e, hogy bő öt évvel ezelőtt, amikor a nyelvi előkészítő évfolyam indult, pont ők tiltakoztak a bevezetése ellen? Emlékeztetőül: miután több nemzetközi összehasonlító felmérés is igazolta, amit korábban is sejtettünk, hogy jelentős Magyarország lemaradása az idegennyelv-tudás terén, a középiskolák egy plusz évet (kvázi “nulladik évet”) iktathattak be, amelyben heti 10-14 órában idegen nyelvet tanulhatnak a gyerekek – pont az esélyegyenlőség érdekében, pont azért, hogy ne a család anyagi háttere determinálja a nyelvtanulás sikerességét, hanem minden gyereknek legyen lehetősége a megfelelő nyelvi szintet elérnie. Nem meglepő módon óriási igény mutatkozott az ilyen osztályok iránt, sokan ennek alapján választottak középiskolát. Ez az intézkedés valóban a diszkrimináció ellen hatott, nem csak szavakban, hanem konkrét intézkedésekben. Ez ellen tiltakozott annak idején az MSZOE, akkor is ugyanolyan színvonalú érvekkel, mint most a kötelező nyelvvizsga ellen.

Diploma, nyelvvizsga nélkül? részletei…

Share