Írásbeli időpontjai: középfok (B2): augusztus 27., felsőfok (C1): szeptember 3.

Írásbeli időpontjai: B2: nov. 21., B1 és C1: nov. 28.
Szóbeli időpontjai: B2: nov. 21., B1 és C1: nov. 28.

http://www.angol.net/erettsegi/index.shtml

Kiknek javasolják elsősorban az Euro nyelvvizsgát?

Mindenkinek, aki nem csupán olvasmányok kiszótárazásával, hosszú és elavult szövegeknek az egyik nyelvről a másikra történő szó szerinti fordítgatásával, vagy nyelvi vagy kommunikációs kontextus nélküli nyelvtani feladatok megoldásával tanulta, tanulja az angol vagy a német nyelvet. Vagyis azoknak, akik – esetenként több-kevesebb hibát ejtve – képesek a sikeres idegen nyelvi kommunikációra egy adott szinten. A nyelvhelyességnek, az általános és tematikus szókincsnek megvan a maga szerepe az Euro vizsgákban is, de semmiképpen sem a készségek komplex mérésének rovására. Minden vizsgahelyzetben, feladatban azt értékeljük, hogy a vizsgázó milyen hatékonysággal képes a feladatok (pl. hivatalos levél írása, szállásfoglalás e-mailben, nyomtatványok helyes kitöltése, megfelelés egy állásinterjún stb.) megoldása érdekében a megszerzett nyelvtudását, nyelvi készségeit aktivizálni.

Régebben elterjedt vélemény volt, hogy a nyelvvizsgának szinte semmi köze a valós nyelvhasználathoz. Egy régi történetet felelevenítve, elképzelhető-e, hogy aki Angliában végezte a középiskolát és jó eredményű ottani érettségivel rendelkezik, itt megbukjon? És megfordítva, ha valaki egy középfokú Euro nyelvvizsgával rendelkezik, vallhat-e kudarcot angol nyelvű munkakörnyezetben?

Az egy kérdésben megfogalmazott mindkét kérdésre egyértelmű nem a válasz. Az Euro nyelvvizsga minden változata kompetencia-alapú vizsga, ezért az angol nyelvű közegből érkező fiatal nyelvi készségei minden bizonnyal elégségesek lesznek a sikeres vizsgához B2 vagy C1 szinten. Ezzel egyben azt is állítjuk, hogy aki átlagosan jó teljesítményt nyújt a vizsgáinkon, az a való életben, vagyis “éles” helyzetekben is képes lesz alkalmazni nyelvtudását és készségeit az elvárt nyelvi és/vagy szakmai feladatok megoldása érdekében. Mivel az Euro vizsgák által alkalmazott szint- és készségleírások teljes egészében megfelelnek az Európa Tanács által kidolgozott, és egész Európában elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) elvárásainak, a vizsgázók által elért eredmények mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon értelmezhetők. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régi sztereotípiák nem érvényesek ránk.

A nyelvvizsgák legvitatottabb pontja a fordítási feladat. Miért érezték szükségét, hogy kétnyelvű vizsgát is kínáljanak? Mennyiben más az Euro nyelvvizsga közvetítési feladata, mint az ismert “cikkfordítás” másutt?

A kétnyelvű vizsgarészt az első pillanattól kezdve “közvetítésnek” neveztük, mert ez a készség szerepel a KER elvárásaiban is. Azaz nem elsősorban írott szöveg írott szövegre való átültetését kérjük, ami a két nyelv közti közvetítési készség egy igen keskeny és ritkán szükséges speciális szelete. Emellett egy olyan feladatot találtunk ki, ami mindennapi problémahelyzetekben segít közvetíteni – más szóval informálisan tolmácsolni  egymás nyelvét nem beszélő emberek között. E feladat megoldásához a vizsgázónak használnia kell a beszédértési és a közvetítendő szöveg lényegi üzenete kiszűrésének, és egyben sikeres átadásának képességét is. Ebben a feladatban a helyesírási és nyelvtani hiba csak akkor von le a teljesítményből, ha az üzenet átadását meggátolja, pl. ha múlt idő helyett jövő időt használ a vizsgázó, hiszen ezzel az üzenet jelentése torzul.

Bár időközben megszűnt a kétnyelvűség kényszere a hazai nyelvvizsgákban, mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy egy olyan országban, ahol ma is sajnálatosan magas az aránya azoknak, akik nem kommunikálnak idegen nyelveken, a nyelvhasználóknak szükségük lehet a közvetítési készségükre, ezért meghagytuk a vizsgában választható opcióként a kétnyelvű komponenst.

A vizsga lerövidítése nem járhat-e azzal a veszéllyel, hogy a maradék feladatok nagyobb súllyal esnek latba, és ezáltal egy-egy hiba jelentősége felerősödik?

A feladatok számának 19-ről 17-re történő csökkentése nem tekinthető ebből a szempontból akkora változásnak. Éppen ellenkezőleg, a megmaradt 17 feladat továbbra is a mérés összetettségét, sokoldalúságát bizonyítja, amiről nem is kívánunk lemondani. Egyetlen más vizsga sem mér ilyen sok alkészséget, ami biztosítja a vizsgázók számára, hogy többoldalúan érvényesíthetik tudásukat, képességeiket. Emellett az Euro vizsgákat támogató statisztikusi háttér minden nehézség nélkül képes biztosítani azt, hogy a vizsgák érvényessége és megbízhatósága a megváltozott formátumban is változatlanul megmaradjon.

Visszatérve még arra, hogy miért is csökkent a feladatok száma, a változtatások kidolgozásakor a vizsgázóktól és felkészítő tanáraiktól évek alatt összegyűjtött visszajelzésekre, igényekre reagáltunk. Tehát a mai vizsgázók valamivel rövidebb idő, és kicsit kevesebb nyomás terhe alatt próbálkozhatnak.

Az egyetlen nap alatt lebonyolított vizsga nem jelent túlzott megterhelést a vizsgázóknak?

De igen, a vizsga napja nem könnyű, de ugyanaz az előnye, mint a hátránya: a vizsgázóknak csak egy napot kell rászánniuk az életükből, estére kész is az egész. Egyébként a kérdés megnyugtató eldöntése érdekében a www.euroexam.org honlapon folyamatosan életben tartunk egy szavazást. Ezen jól nyomon követhető, hogy a jelenleg 15 ezer felé közelítő reagálások közt stabilan 20%-kal többen szimpatizálnak az egynapos vizsga formátummal.

A páros vizsgán nem fordulhat elő, hogy az esetleg jobban tudó vizsgázó teljesítménye miatt a másik még rosszabbnak tűnik? És megfordítva, egy jobb vizsgázónak hogyan lesz lehetősége bemutatni a tudását, ha a párja nagyon gyengén tud?

A kérdésben megfogalmazott helyzet nem egyszer valóban előfordul, és kétségtelenül okozhat frusztrációt a magasabb szinten álló társban. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a B2 vizsga szóbeli részében a 4 feladatból csak a legutolsó során kell a két vizsgázónak egymással kommunikálnia, a többi feladatban a vizsgáztató mindig csak az egyik vizsgázóval beszélget egyszerre. A C1 vizsga szóbeli komponensében minden feladat többé-kevésbé együttműködésre épül, itt viszont a nyelvi szint miatt nagyon alacsony a “kuka” vizsgázók száma.

Emellett a legfontosabb szempont, hogy a speciálisan képzett, és rendszeresen továbbképzett vizsgáztatók (akik felkészítésekor külön foglalkozunk ezzel és más hasonló konfliktus helyzetekkel) képesek a vizsgázók teljesítményét külön-külön, egymástól teljesen elválasztva mérni. Ebben segíti őket az összesen 5 értékelési kritérium, amelyek segítségével a 2 jelenlévő értékelő-vizsgáztató minden egyes vizsgázót összesen 25 pont indokolt elosztásával értékel. Ez bőven elég arra, hogy az egyéni teljesítményekben jelentkező különbségek megjelenjenek a pontszámokban, anélkül, hogy az értékelők direkt összehasonlítást tennének a vizsgázók közt. Tehát ha az egyik gyenge, akkor ő fog gyenge értékelést kapni, és nem a párja. Az erősebbnek pedig reálisan sok pontot adnak, ha felsorakoztatja azokat a nyelvi eszközöket, amelyekkel egy ilyen, a valóságban is könnyen előforduló kommunikációs helyzetben – a másik fél szűkszavú, esetleg kuka – élni lehet.

Milyen segítséget tudnak azoknak a vizsgára készülőknek ajánlani, akik nem akarnak vagy nem tudnak külön felkészítő tanfolyamra pénzt kiadni?

Elsősorban kiadványainkat: nyomtatott és digitális gyakorló feladatsorainkat, tankönyvsorozatunkat, a honlapról letölthető heti gyakorófeladatainkat, fórumunkat, on-line konzultációs lehetőségünket tudjuk ajánlani. Akik ki szeretnék próbálni a valóságos vizsgahelyzetet – természetesen annál kisebb stressz mellett – azok villámtréningeken, vagy szóbeli próbavizsgákon is részt vehetnek.

Vidéki vizsgázóknak mennyire könnyű eljutni egy Euro nyelvvizsgára?

Jelenleg mintegy negyven vizsgahelyünk működik az ország különböző pontjain. Bármelyik hazai település közelében lehet elérhető közelségben Euro vizsgát tenni.

Tanárok számára milyen segítséget tudnak adni a tanítványaik felkészítéséhez?

A már említett on-line konzultációs lehetőségen kívül a tankönyveinkhez nyomtatott, illetve on-line tanári kézikönyvek készültek. Legmélyebben azonban harmincórás akkredtált tréningünkön lehet megismerkedni a vizsga elméleti-módszertani hátterével, a feladatok működésével, a felkészítés leghatásosabb módszereivel. Emellett biztosítunk tananyagokat, módszertani segédanyagokat, továbbá ingyenes továbbképző workshopok keretében házhoz visszük a támogatást azon nyelvtanár kollégák munkájának segítése érdekében, akik tanítványaikat az Euro nyelvvizsgák valamelyikére készítik fel.

Több sikeres, nyelvtanárok százait bevonó szakmai kezdeményezésünk egyike 2009 tavaszán zajlott. Ennek keretében lehetőséget adtunk a kollégáknak, hogy betekintsenek az írásbeli feladatok értékelésének szakmai munkájába, összehasonlítsák saját értékelésüket a mi speciálisan erre a célra is kiképzett értékelőink véleményével.

Melyek a legfontosabb rövid tanácsok, amiket a vizsgázóknak érdemes megjegyezni?

Nem kell száz vizsgafeladatot gyakorlásképpen megoldani, mert nem kell külön “vizsgául” és külön a célnyelven megtanulni. Ha valaki kevesli a saját kiadásunkban készülő tananyagokat és felkészítő anyagokat, bármely, a nemzetközi forgalomban használt, főként a Cambridge nyelvvizsgákra felkészítő tananyag alkalmas a szükséges nyelvi készségek fejlesztésére, gyakorlására. De azért mégis adunk egy-két tanácsot, ha már lehetőség van rá.

• Válassz előre partnert a szóbelire, és készülj vele együtt a minta-feladatsorokban megtalálható forgatókönyv segítségével.
• Bár a 17 feladatból csak kettőben lehet szótárt használni, azokban se tekints megmentőként a vastag könyvre, csak gazdaságosan, a legszükségesebb szavak kikeresésére és/vagy ellenőrzésére használd!
• Legyen nálad enni-és innivaló a hosszú napra, de a hangzó vizsgarészek közben ne egyél-igyál.

A felvetés annyira komolytalan és megalapozatlan, hogy valójában nehezen érthető, miért kapta fel ennyire a média, és az egész sajtóközlemény színvonala olyan, hogy nem igazán vitaalap, de azért legalább az elejét nézzük meg közelebbről (az idézetek a MSZOE honlapján megjelentek betűhív másolatai; a nyelvi megformáltság és a helyesírás már önmagukban jelzik a kiadvány igényességét):

Sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha „nyelvvizsga papír” hiánya miatt nem adják ki gyermekeinknek a felsőoktatási végzettséget igazoló oklevelet

Persze, értjük, a “nyelvvizsga papír” az államilag elismert C típusú nyelvvizsgát jelenti, és örömmel konstatáljuk, hogy a szerzők egyéni meggyőződésük szerint kezelik az akadémiai helyesírás szabályait, ami igen dicséretes, ám a hivatalos nyelvhasználatban ez némileg túlzott szabadosságnak tűnhet. A “gyermekeinknek” szóhasználat kicsit nevetséges 21-22 év feletti emberekre, de hát nem is a tárgyilagosság volt itt a cél, hanem a hangulat: szegény, elesett gyermekeinket megfosztják a diplomájuktól a gonosz felnőttek.

De miért is sérti ez az egyenlő bánásmód elvét? Mert csak az kap diplomát, aki teljesítette a követelményeket?

Diplomás segédmunkásokat termel a Magyar Felsőoktatási Rendszer, mivel a diplomához való eljutást jelentősen korlátozzák a nyelvvizsgához kötött követelmények.

A gyermek, mint segédmunkás. Kreatív nagybetű-használat, nem rossz, magánlevélben senki sem szólhatna rá egy szót sem, itt azonban sokat levon a fogalmazvány hiteléből. De “nyelvvizsgához kötött követelmények”? Ezt tényleg így mondjuk? Valamint “diplomához való eljutás”? Diplomaszerzést tetszett akarni mondani? Ami a tartalmat illeti: konkrétan miért is korlátozza a “diplomához való eljutást”? Mert nyelvvizsgát mernek érte kérni? Kérnek ám ennél sokkal nehezebbeket is – rengeteg zárthelyi dolgozatot, vizsgát, szigorlatot, szakmai gyakorlatot, sok minden mást. A nyelvvizsga pont az egyik legéletszerűbb követelmény.

A “diplomás segédmunkás” kitétel is megérne egy misét, mert valóságtartalma erősen közelít a nullához, ez is csak a szánalomkeltés érdekében került bele.

Sikeres záróvizsga letétele után sem kaphat végzettségének megfelelő állást a hallgató, mert a felsőoktatási intézmény nem ad ki végzettségét igazoló oklevelét annak, aki nem tud bemutatni egy saját költségén megszerzett „C típusú” középfokú nyelvvizsga bizonyítványt.

Többszörösen téves állítás; majdnem azt mondtam, hogy csúsztatás. A záróvizsga után még nincs végzettsége a hallgatónak, mivel nem tett eleget az összes követelménynek. A durvábbik csúsztatás itt a “saját költségen megszerzett” vizsga kitétel. Ugyanis mióta az emelt szintű nyelvi érettségi C típusú nyelvvizsgát ér, nincs értelme “saját költségen megszerzett” vizsgáról beszélni, megszerezheti ingyen a nyelvvizsgát a középiskolában a tanuló. Azt már ne is említsük, hogy még a kétszintű érettségi bevezetése előtt már néhány évvel visszatérítették a végzős középiskolások korábban megszerzett nyelvvizsgájának vizsgadíját, tehát már akkor is ingyenes volt. Persze, ha valaki az utolsó pillanatra hagyja a vizsgát, annak valóban valamelyik nyelvvizsgaközponthoz kell elmennie azt letenni, ami természetesen díjköteles. De ha középiskolában nem is szerezte meg valaki a nyelvvizsgát (ami pedig egyáltalán nem lehetetlen, sőt), akkor is 3-4-5 éve volt rá felsőoktatási tanulmányai során, és az első pillanattól kezdve tudta, hogy ez is a követelmények közé tartozik, tehát csak magára vethet.

De hogy jön ide, hogy “nem kaphat állást”? Ismét csak egy hangulatkeltő szándékú, megalapozatlan kitétel, az álláshoz jutás ugyanis sajnos még a diploma megléte esetén sem garantálható senkinek – tetszik tudni, “teljes foglalkoztatottság” a szocializmusban volt, de már akkor sem volt igaz.

Mehet a főiskolát, egyetemet sikeresen elvégzett fiatal segédmunkásnak vagy betanított munkásnak.

Na de pont erről van szó, hogy nem végezte el sikeresen a főiskolát, egyetemet az a fiatal! Ez nem érvelés – ez egészen egyszerűen hamis kérdésfelvetés, amikor a kiindulópont téves (hazug, nevezzük nevén). Mint ha azt kérdeznénk, hogy szabad-e ártatlan embert börtönbe csukni. A kérdés megfogalmazása nem hagy helyet kételynek, mert ki válaszolna erre igennel. De ha nem ártatlan? A kérdés ezt a lehetőséget nem engedi meg.

Nem hisszük, hogy ez volt a „Bolognai folyamat” célja, és nem preferálják ezt a gyakorlatot az OECD jelentések sem!

A csoda vigye már el azt a fránya helyesírást, mindig csak a baj van belőle. De a legrosszabb mégis a mondat második fele. Mert kevés kínosabb van annál, mint amikor valaki nagy elegánsan egy idegen szót használ, csak sajnos rosszul… Az OECD-jelentések ugyanis nem “preferálnak” semmit. Több mindent viszont proponálnak (javasolnak, indítványoznak).

A sajtóközlemény elemzését itt hagyjuk is abba; ha nem kapott volna érthetetlen módon ekkora sajtóvisszhangot, az ember nem is szívesen foglalkozott volna vele, mert egyszerűen kínos. Mint amikor egy rendkívül gyenge színpadi produkciót látunk, és nézőként mi érezzük magunkat kínosan. Viszont a reakciókból kiderült, hogy Keszei Sándor jól számított, csúsztatásaival és populizmusával ügyesen rájátszott az általános tájékozatlanságra, és így ismét sikerült több helyen is szerepelnie és a fiatalság megmentőjének szerepében tetszelegnie. Több helyen jelentek meg ugyanis olyan vélemények, hogy tényleg, minek a nyelvvizsga, úgyis csak a tudás számít, az meg az állásinterjún kiderül. Egyrészt önmagát csapja be az, aki azt képzeli, hogy nyelvvizsga nélkül egyáltalán eljut az interjúig. Annyi jelentkező fogja beírni a két, gyakran felsőfokú nyelvvizsgát, hogy az ezzel nem rendelkezőket már az önéletrajzok átfutása során kiszórják. Továbbá súlyos tájékozatlanság a mai nyelvvizsgarendszereket összekeverni a korábban monopolhelyzetben lévő “Rigó utcával”, ahol valóban születtek érdekes eredmények – ennek azonban lassan húsz éve! A mai nyelvvizsgák európai sztenderdeken alapulnak, komoly szakértői háttérrel rendelkeznek, és rendszeres ellenőrzéseken esnek át – az akkreditációt nem adják könnyen, és adott esetben meg is vonják: volt már rá példa. Ma már a valós, életszerű nyelvtudást mérik, mindegyik nyelvvizsga középpontjában a kommunikáció áll. Hát ezek ellen szólt a Magyarországi Szülők Egyesülete.

A bejegyzés elején feltett kérdéseim nem költőiek voltak – tényleg érdemes lenne tudni, hogy valóban hány magyarországi szülőt képviselnek, mert az Egyesület képviseletében a médiában kizárólag az elnök, Keszei Sándor jelenik meg, más megszólalót hosszas kutatás után sem találtam. Akik esetleg még nem hallották Keszei urat, azoknak ajánlom figyelmébe ezt a felvételt, 2:00-től beszél ő. 4:24-ig feltétlenül érdemes nézni (“Hát igen, hát tulajdonképpen, hát mondhatni azt, hogy a női testet megmutatni, igazából, ha mint férfi mondom, hát nem egy visszavető dolog egy férfi számára”.) Felhívnám még a figyelmet a kimunkált érveléstechnikára, különös tekintettel arra a részre, amikor egyetlen mondaton belül két ellentétes dolgot állít (“Hát elvileg, ahogy mondtam, hogy mindegy, igazából, hiszen magánélete van, illetve nem mindegy, mert hát ahogy mondtam, ezt pedagógus hivatásban nem teheti meg.”)

Ő tehát az az ember, aki a Magyarországi Szülők Egyesületét képviseli. Csak remélni merem, hogy nem közpénzből tartjuk fenn.

Írásbeli vizsga időpontja: B2 szint – június 20.; B1 és C1 szint: június 19.