Havi archívumok: augusztus 2009

Nyelvvizsga jelentkezési határidők a héten (08. 31. – 09. 06.)

Szeptember 3.: ECL – írásbeli időpontja B1 és C1 szinten október 2., B2 szinten október 3.

Interjú az Euro nyelvvizsga vezetőivel

Az Euro nyelvvizsga képviseletében Östör Zsuzsa és Rádai Péter válaszoltak az Angol.info kérdéseire:

Kiknek javasolják elsősorban az Euro nyelvvizsgát?

Mindenkinek, aki nem csupán olvasmányok kiszótárazásával, hosszú és elavult szövegeknek az egyik nyelvről a másikra történő szó szerinti fordítgatásával, vagy nyelvi vagy kommunikációs kontextus nélküli nyelvtani feladatok megoldásával tanulta, tanulja az angol vagy a német nyelvet. Vagyis azoknak, akik – esetenként több-kevesebb hibát ejtve – képesek a sikeres idegen nyelvi kommunikációra egy adott szinten. A nyelvhelyességnek, az általános és tematikus szókincsnek megvan a maga szerepe az Euro vizsgákban is, de semmiképpen sem a készségek komplex mérésének rovására. Minden vizsgahelyzetben, feladatban azt értékeljük, hogy a vizsgázó milyen hatékonysággal képes a feladatok (pl. hivatalos levél írása, szállásfoglalás e-mailben, nyomtatványok helyes kitöltése, megfelelés egy állásinterjún stb.) megoldása érdekében a megszerzett nyelvtudását, nyelvi készségeit aktivizálni.

Régebben elterjedt vélemény volt, hogy a nyelvvizsgának szinte semmi köze a valós nyelvhasználathoz. Egy régi történetet felelevenítve, elképzelhető-e, hogy aki Angliában végezte a középiskolát és jó eredményű ottani érettségivel rendelkezik, itt megbukjon? És megfordítva, ha valaki egy középfokú Euro nyelvvizsgával rendelkezik, vallhat-e kudarcot angol nyelvű munkakörnyezetben?

Folytatás

Diploma, nyelvvizsga nélkül?

Kik a Magyarországi Szülők Egyesületének a tagjai? Hányan vannak ők? Voltak-e hosszas kutatások, elmélyült vizsgálatok, érdemi konzultációk oktatási szakemberekkel, mielőtt kiadták állásfoglalásukat, mely szerint nyelvvizsgához kötni a diplomát alkotmányellenes és diszkriminatív? Alkotmányjogásszal beszéltek az ügyben, vagy csak dobálóznak a szavakkal? Eszükbe jutott-e, hogy bő öt évvel ezelőtt, amikor a nyelvi előkészítő évfolyam indult, pont ők tiltakoztak a bevezetése ellen? Emlékeztetőül: miután több nemzetközi összehasonlító felmérés is igazolta, amit korábban is sejtettünk, hogy jelentős Magyarország lemaradása az idegennyelv-tudás terén, a középiskolák egy plusz évet (kvázi “nulladik évet”) iktathattak be, amelyben heti 10-14 órában idegen nyelvet tanulhatnak a gyerekek – pont az esélyegyenlőség érdekében, pont azért, hogy ne a család anyagi háttere determinálja a nyelvtanulás sikerességét, hanem minden gyereknek legyen lehetősége a megfelelő nyelvi szintet elérnie. Nem meglepő módon óriási igény mutatkozott az ilyen osztályok iránt, sokan ennek alapján választottak középiskolát. Ez az intézkedés valóban a diszkrimináció ellen hatott, nem csak szavakban, hanem konkrét intézkedésekben. Ez ellen tiltakozott annak idején az MSZOE, akkor is ugyanolyan színvonalú érvekkel, mint most a kötelező nyelvvizsga ellen.

Folytatás